Mező Ferenc, Kun László, Keresztényi József, Kutassi László, Rejtő László, Füzesy Zoltán és társaik nyomdokain, magyar és nemzetközi vonalon, a kezdetektől a legutóbbi évtizedekig
Az 1973-as, 3:3-ra végződött magyar - svéd VB-selejtező azt jelentette, hogy a magyar válogatott 1970 után 1974-ben sem lesz ott a labdarúgó villágbajnokságon.
Az mekkora film volt, már úgy értve, hogy milyen óriási botrány lett belőle.
Mindamellett a Szőke Szikla nem volt rossz szövetségi kapitány, tudta motiválni a csapatot, a válogatott az angolok és a románok előtt csoportelsőként végzett az 1982-es VB selejtezőcsoportjában.
Emlékszem, hogy a nép meg volt őrülve a VB-láztól...
Mondjuk a játékosállomány is nagyon jó volt, Bálint Lacival, Garaba Imivel, Nyilasi Tibivel, Fazekassal, Kiss Lacival, hogy csak a legjobbakat említsem..
Már csak pár nap,s kezdődik a tokiói - árnyékolimpia, mert ez nézők nélkül csak árnyéka lesz a hagyományos játékoknak. Sok - főleg teniszezők - lemondás történt a napokban, s még több lesz.... Egy kis elemzés, magyar szemszögből:
Az utolsó nemzetközi szinten eredményes nagy magyar focinemzedék utolsó mohikánja, Mészöly Kálmán ma 80 éves, egy kis méltatás + a híres/hirhedt 1981-es film:
... és amíg itt nincs tisztességes alulról építkezés, addig hasonló szitukat senki ne várjon, mint ami 1954. május 23-án és 1986. március 14-én volt. Minden egyéb csak tisztán politika, egy pénznyelő gépezet táplálása, vagy pénzszórás a nép közé, hogy ezzel a római kori terminussal éljünk... El ne higgye senki, hogy egy Szoboszlaitól majd feltámad a magyar futball!
Csak az utolsó, Budapesten 1985. május 14-én a hollandok ellen lejátszott, amúgy már tét nélküli utolsó selejtezőmeccs nem sikerült: bár Détáriék ezúttal is nyomasztó fölényben futballoztak, helyzetek sokaságát alakítva ki, a két évvel későbbi Európa-bajnoknak ezúttal még csak betalálni sem tudtak. Van Bastenék 0-1-re nyertek, az általunk oda-vissza megalázott osztrákok pedig azzal jöttek, hogy Mezey nem játszatta teljes erőbedobással a csapatát. Ők, mármint a sógorok emiatt a budapesti tulipános győzelem miatt maradtak le Mexikóról. Az apró kisiklás okozta sérülésre decemberben, a mexikói tornán, a vb leendő helyszínén lehetett volna szépségtapaszt helyezni, azonban 14-én a torna döntőjében a magyar csapat nem találta a házigazdák kapu előtti játékának ellenszerét (2-0). Így a brazil meccset már csak emiatt a két sikertelen meccs miatt is kiélezett várakozás előzte meg a következő év márciusának közepén. Így esett, hogy az olaszok elleni vb-sokkból épphogy lábadozó dél-amerikaiak alaposan megfáztak az üde tavaszi időben.
Emberemlékezet óta nem volt (de könnyen lehet előtte se), hogy egy magyar vezesse a 3 nagy országúti kerékpáros verseny valamelyikét összetettben. Most megtörtént, Valter Attilla vezeti mától a Girot! (s a 25 év alattiak fehér trikója is rajta).
A két legeredményesebb időszakban (30-as évek második és 50-es évek első fele) tehát két német származású szakember irányította a magyar válogatottat, sőt Dietz segítője, a szakmaiságot képviselő Schaffer is német volt, minden egyéb híresztelés ellenére. A csapatban meg zsidók, németek, magyarok, szlávok bőséggel, származásukat tekintve. A magyar futball akkoriban, a 20-as, 30-as években terjengett ki nagyvárosi, zsidó szellemű bugyraiból: egyre többen találták meg frusztrációjuk feloldására a futballpályákat. A gömbölyű játékszer, a térség sajátos történelmi-etnokulturális jellegénél fogva, itt, Európa középső részén lelt rá igazi közegére és közönségére - egészen addig, amíg a latin országok (mély)szegénységben élő tömegei is fel nem fedezték...
Rúgótechnikájára jellemző: a magyar válogatott másodedzőjeként akkora klaszszisoknak adott leckét, mint Cseh II, Sárosi dr., Zsengellér. Úgy mesélték: a sétapálcáját felakasztotta a felső lécre, és tízből minimum nyolcszor eltalálta a botot a tizenhatosról. Az „agytrösztnek” nevezett trió tagjai hiába próbáltak versenyre kelni vele, jóllehet az aktív csatárok mezben és futballcsukában kísérleteztek, míg Schaffer olykor öltönyben és finom bőrből készült félcipőben rugdosott. Érthető, hogy a válogatottat trenírozta, és valójában nem csupán másodhegedűsként, hiszen a rendőrkapitányból lett szakvezető, dr. Dietz Károly oldalán ő képviselte a labdarúgószakmát
Amely technikásnak technikás focistákat nevelt ugyan, de szervezetileg, taktikailag már meglehetősen elavultnak, régimódinak számított. Ahogyan Szegedi Péter írja:
A kapitánynak nem volt lehetősége tudatos csapatépítésre, "csupán" válogatott a kiváló képességű, de kissé elavult futballt játszó labdarúgókból. Európa nagy részén ekkor már az úgynevezett WM-rendszerben űzték ezt a sportot, három csatárt előretoltak, az ellenfél támadóira három hátvéd vigyázott, a többi játékos a védelem és a támadósor között teremtett kapcsolatot. A WM hatékonyan alkalmazkodott a 20-as évek közepén átalakított lesszabályhoz, ugyanakkor megváltoztatta a futballtaktikát. A korábbi, sok passzal és csellel operáló, lassú, de technikás, "látványos" játékot gyors támadások váltották fel. Tudta ezt a kapitány, a klubedzők és a játékosok is, de képtelenek voltak váltani a "modern stílusra". A stratégiai-taktikai fogyatékosságokat azonban ellensúlyozta a futballisták rendkívüli játéktudása, akiktől a közönség nem "sablonos célfutballt", hanem látványos játékot várt.
"A csapat – az örök bohém és így a világbajnokságokról rendre lemaradó Cseh II nélkül – be is jutott az 1938-as vb döntőjébe, sőt talán aranyérmet is nyer, ha a csúcstalálkozó előtt az itáliai elöljárók nem hívják meg a magyar vezetőket Mussolinire, illetve az olasz–magyar barátságra hivatkozva, és nem kérik Toldi kihagyását hasonló alapon. Ami biztos: dr. Dietz három poszton is megváltoztatta az elődöntőben a svédeket 5:1-re verő tizenegy összeállítását, és az is valószínű, hogy Schaffer nem rokonszenvezett a Ducéval, mert 1919-ben Bokányi népbiztossal szimpatizált, sőt egy magyar–osztrák meccsen puskával a kezében állt fel a csapatfotóhoz"
Nem tudom, ez mennyire legenda, hogy 38-ban Mussoliniék ilyesmit el tudtak volna érni. Sok ilyen szóbeszéd keringett később a szovjetek elleni vereségek alkalmával is. Ha jól emlékszem, Barótinak tulajdonítanak egy olyan bekiabálást szabadrúgás elvégzése előtt, hogy "be ne rúgja!". Vagy "Bene rúgja"? Isten tudja! Érdekes lenne hangfelvétellel dokumentálni ezt az állítólagos dódonai bekiabálást... Reginam occidere, sok minden kiderülhet.
Miért beteg a magyar "futball"? Lassan fél évszázaddal Végh Antal könyvének megjelenése után, falusi szintre lebontva. Avagy van itt zsozsó, csak nem a megfelelő helyeken landol.
A Magyar Labdarúgó Szövetség által támogatott kompolti öltözőfelújításra 38 millió forint jutott, ebből 10 százalékos önrészt az önkormányzat fedezett. A helyiek közül sokan azt gyanítják azonban, hogy nem költöttek rá ennyit, mondván, rossz minőségű anyagokat használtak.
... sokan nem értik a Heves megyei faluban, hogyan tud drága autókkal járni a polgármester, és az életvitelét is kirívónak találják ... Az anyagi helyzetéről megjegyezte, 400 ezer forintot keres havonta, és ugyan a régi Volkswagen-jét egy menő BMW-re cserélte, de eladott egy családi házat is, valamint mostanában a szerencse is mellé állt.
– A skandináv lottón háromszor volt hatosom, az ötös lottón kétszer négyesem, és sikerült már a Joker-telitalálat is. Tavaly több tízmillió forintot nyertem – mesélte a polgármester, aki elmondása szerint „megérzés alapján” játszik. Mind a mai napig felbukkan az a 40. születésnapján készült fotó, amelyen egy meztelen nőn „tálalták fel” a tortáját. Erről annyit mondott, a szűk baráti köre lepte meg vele, és bár „lehet vitatni, ez jó ötlet volt-e”, de vállalja, mert nagy rajongója a női nemnek.