Ha nem lesz legalább odafönt egy temperáló fűtés, vagy az alsó szintről feljövő meleg, akkor a fenti rész felveszi a kinti tér hőmérsékletét és páratartalmát. Amikor elkezdesz benne fűteni (ha jön vendég), akkor ez a pára gondot fog okozni, különösen a gipszkartonozásnál.
Ha ragaszkodsz az eredeti elképzelésedhez:
- beépitett részre 2x10 cm lépésálló grafitos EPS + esztrich (vagy szárazpadló)
- beépítetlen részre 3x10 cm olcsó tekercses gyapot
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy van egy, a 80-as évek végén épült ház, amit nemrég vettünk. A födém E gerendás, vázkerámia béléstestekkel (vastagság 19 cm), a tetején 5 cm-es betonréteggel. A padlás nagy részét szeretnénk beépíteni a későbbiekben, de csak a gyerekek számára, tehát 20 év múlva valószínűleg csak hébe - hóba fog ott aludni valaki. A födém U értéke jelenleg 2,9 W/m2K, ami miatt baromi gyorsan le szeretném szigetelni. A nem beépítendő részeken kőzetgyapottal gondoltam, viszont oda, ahova később szoba kerül majd, kénytelen vagyok EPS100-as hungarocellt rakni, rá egy 5 cm-es járóbetonnal. Padlásfödémekre az U érték ha jól tudom a minimum 0,15, de a javasolt 0,12 W/m2K lenne, amikor a szigetelés vastagságát néztem, ezt próbáltam alapul venni (kőzetgyapotnál ezt 34 cm-el tudom elérni). Viszont ott, ahol később szoba lesz és ugyebár a szoba is körbe lesz szigetelve, oda milyen vastag szigetelést rakjak, mi lehet az az U amivel számoljak? A cél az, hogy ha nem lakik ott senki, akkor fűtést lezárom (vizes blokk nincs fenn) és csak akkor fűtöm, ha kell. Mivel a fenti szobák is le lesznek szigetelve, így a szobákban mínuszok biztos nem lesznek, viszont azt nem akarom, hogy a lenti részről a meleg feleslegesen menjen felfele, az éppen nem lakott részbe.
Igazából az egér sem a hagyományos sem a befújt szigetelést nem szereti, hanem inkább a meleget. Nem fogja megenni, mert nem ízlik neki. Fészket sem fog rakni, mert szúrni fogja :) Ebben az esetben jó hogy emlős és a bőrét neki is irritálja mint az embereknek!
Semmiképpen nem rakhatsz faházra nikecellt, csak kőzetgyapotot. Le kell szedni a műanyag lambériát, megnézni mire lehet rakni a kőzetgyapotot, van-e párazárás, stb.
Vettünk egy telket amin egy 80-as években épült dombóvári típusú faház áll.Ezt a házat szeretnénk szigetelni.Jelenleg 4 cm kőzetgyapot és műanyag lambéria van a házon.Hogyan kezdjünk hozzá és milyen anyaggal szigeteljük?Le kell bontania jelenlegi burkolatot és szigetelést vagy rá lehet rakni az új szigetelőanyagot(grafitos nikecell?)
A következőkben szeretném a hozzáértők véleményét kérni: 50-es években épült Kádárkockához toldanák egy 30m2-es épületrészt. A tervező 38-as falmérettel tervezett, Porotherm 38 N+F téglával, 10cm-es szigeteléssel. A szükséges darabszámnál P38-as klímatégla esetében ~30.000HUF különbség van (véleményem szerint elhanyagolható). Kérdés, hogy a klíma tégla valóban tud-e többet, érdemes-e dilemmáznom rajta? (Valószínűnek tartom, hogy a kérdés már számtalanszor felmerült a fórumon. Elnézést, ha újra előhoztam!)
belülről is meg lehet csinálni, csak macerásabb, mert a szarufákon belülről körbemegy a fólia (egalizált cserépléccel érdemes odafogni a szarufához a szarufa mentén, kétoldalt). ugyanaz lesz a végeredmény, csak a fólia nem egyenesen megy a szarufák külső oldalánál, hanem azokat belülről kerüli.
Szerintem nem úszod meg a cserepek és cseréplécek leszedését, mert a szükséges (páraáteresztő) fóliát utólag nem lehet a cserepek alá tenni.
Ráadásul a szarufákra kell rakni a fóliát, arra megy egy ellenlécnek nevezett távtartó, erre kell rászögelni a cserépléceket (mert így lesz meg a pár cm szükséges légrés a tető átszellőzéséhez), majd mennek rá a cserepek a cseréplécekre.
Ezt a konstrukciót a cserepek és a cseréplécek leszedése nélkül nem lehet megvalósítani.
Sziasztok, egy most megvásárolt tetőtéri lakás tetőtér szigetelését kellene megoldanom utólag. Még nem került kibontásra, így nem tudom, mi a jelenlegi szigetelés, de állítólag sajnos nincs a cserepek alatt fólia. A belső borítás mindenkép lebontásra fog kerülni, csúnya falap, több elemből összerakva, úgyhogy ez gipszkartonra lesz cserélve. Így látatlanban 15 cm szigetelésben gondolkodhatunk, ha nem akarunk sokat elcsalni a beltérből. Jelenleg vagy nyitott cellás fújt purhab szigetelésben vagy fújt cellulóz szigetelésben gondolkodom, mindkettőnek van előnye is, hátránya is, de tapasztalatokat nem igen hallottam egyikről sem. A purhabot nem szívesen fújatnám rá a cserépre, a cellulózt meg nem is lehet. Nem tudom, utólag belülről elhelyezhető-e fólia a cserép alá. A hozzáértők mit javasolnának, akár e kettő közül. akár bármilyen más technológiát. Előre is köszönöm!
érdemes minél "vékonyabbra" venni a hőszigetelést a lehetőségekhez képest, mert sokat kitakar az ablakokból. magyarán, én nem raknék fehéret, inkább a neki megfelelő vékonyabb grafitost tenném. 20 cm fehér helyett kb. 16 cm grafitos, az a 4 centi nagyon érződik, amikor bentről kinézel az ablakon...
Nyílászáró csere nélkül hőszigetelni? Nem sok értelme van.
Sőt inkább először nyílászáró csere - > de ekkor csökken a filtráció, növekszik a párazárás - > még több penész - > egészségtelen környezet - > muszáj hőszigetelni.
Ha csak hőszigeteltek - > ablakoknál marad a filtráció - > kevesebb megtakarítás - > mégis csak kell csere - > sérül a hőszigetelés és a vakolat bontás közben - > plusz helyreállítási költség.
Szerintem konzultálj(atok) energetikai tervezővel. A fő problémát a penész esetleges megjelenésében látom. Ha ez a gipszkarton fal belső felén jelentkezik, az komoly probléma. A páratartalommal együtt kell tervezni a hőlépcsőket. A pára a hidegebb felületen csapódik le, és ott megjelenhet a penész, hacsak nincs egyidejű szellőztetés betervezve, ami a lecsökkenti a relatív páratartalmat. A szellőzés viszont elviheti a hőt, szóval nem egyszerű, ezért kell szakember.
Hőszigeteléssel kapcsolatos segitségeteket szeretném kérni. Elnézést, hogy hosszú lesz: 4 emeletes, 16 lakásos házban lakom, 6 ilyen ház van a környéken, 80as években épültek, egyedi technológiával (sóderből kirostálták a finom szemcséket, a kavicsokat keverték a cementtel, zsaluzásos technikával, rajz itt).
A belső falnál csak egy lécezés van, majd gipszkarton lap, szigetelő anyag v vakolat nincs, a falazatban szabadon áramlik a levegő: télen a gipszkarton hőmérséklete 10c alatt van, parapettes fűtéssel brutális a gázszámla. A lakók most szavaztak meg külső boritást (EPS szigetelés), de persze a falazatba a külső levegő bejutását műszaki okokból nem lehet megakadályozni, csak maximum csökkenteni, mert: 1. a nyilászárók nem leszenek cserélve 2. a lakások között gipsztéglából épült fal van, közötte légréssel, ami a strang aknába csatlakozik (amin keresztül a hideg beáramlik a falazatba).
Kérdés: milyen műszaki megoldások lehetségesek még a külső boritás helyett?
Én csináltam, 3 rétegben raktam le 6+5+5 cm, mert az alsóban ment a villany (Symalennel) és a központi porszívó (50-es cső). A 3. réteg miatt többször rá kellett mennem az alsó 2 rétegre és több helyen "huppogós" lett, így nem mertem ráönteni a 7cm betont(padlófűtéssel), ezért vettem 8 cm-s XPS-t amiből 30*30cm-s és 25*30cm-s "kockákat" gyártottam és hálóban kicseréltem, vicces meló volt kivagdosni a 3 réteget és kipecázni + nem eltalálni a villanyvezetéket sem...
Legközelebb csak 2 rétegben raknám eltolva és azért csak 12-15 cm-t, mert nem meleg a padló :( ami a költségek oldalán szuper, de az asszonynak fázik a lába...
Az EPS150 U = 0,34 W/m2K a grafitos EPS100 U = 0,30 W/m2K a sima EPS 100 pedig U = 0,38 W/m2K tehát a 150-es pont a kettő között van tudásban, így a felárért némi energiát is visszakapsz.
Ha elfogadjuk a gyártók méréseit , akkor egy 200 napos szezon alatt 5°C-os kinti átlag hömérséklettel és 22°C-os belsö hömérséklettel számolva 1120kWh a különbség a grafitos javára .Csak a falakat számolva . Te dolgod , hogy most már hogyan döntesz !
Esetleg a kivitelezöd támassza alá számítással . Ott elötted számoljon ! Nem akarom lenézni egyiket sem , de nagyon ritka amelyik tudja is , hogy mekkora lesz a höigény . Természetesen minden szakmában vannak valóban hozzáértö szakik , elöttük le a kalappal !!
A 20 cm grafitos EPS 25 cm fehérnek felel meg. Egyszerű a kérdés: Menj el az energetikusodhoz aki számoljon neked egy éves fogyasztást mind a kettővel, mert ugye minden ház más és más. Így könnyebben el tudod dönteni megéri-e neked az a +150e
Nálunk is 20cm grafit reflex van a hagyományos vázkerámián (Uniform 19/24) így U = 0,133 W/m2K a hőátbocsájtás, fehérrel U = 0,165 W/m2K lett volna. Én nem számoltam mennyivel később térül meg, eleve grafitossal terveztem csak. Padlóba is grafitos EPS100 ment 16 cm, de már nem ilyet tennék, hanem sima 12-15 cm EPS150-et inkább.
MInd 2 ből a 20cm est raknánk, csak a grafitosnál ugye van pár 100 ft különbség, ami 270nm2 kb 150 ezer + t tenne ki.
A kivitelező is azt mondta annyival nem szigetel jobban ár / értékben a 20cm es grafitos mint a sima , de más vállalkozótól is hallottam aki egyben a barátom is, de konkrétan ők se végeztek semmilyen mérést:)
Ezért érdekelne alátámasztva nem csak bemondva hogy ár / értékben is ott van..
Pár emberrel beszéltél , az jó . De mi alapján mondják amit mondanak ? A gyártók szerintem csak úgy kamuból nem írnak 22,5%-al jobb értéket a grafitosra . Én például meghatároztam , hogy mekkora legyen a ház höigénye és abból számoltam ki a szigetelés vastagságait (fal 20cm , födém minimum 40cm ) . Tudom minden pénzbe kerül . Viszont ha most vékonyabb szigetelés mellett döntesz , akkor arra már esetleg utólag felragasztani pár centit nagyon drága játék .
A grafitosból ha ugyan annyit ragasztasz mint sima EPS-böl , akkor azért valamivel több energiát spórol neked . Sok kicsi sokra megy . Az energia árak is változhatnak .
