Keresés

Részletes keresés

Bign Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44500
Ráadásul nem gyorsabbnak, hanem lassabbnak. :O)
Előzmény: Bign (44499)
Bign Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44499
"Ha a fenti órák gyorsabban járnak"

Nem járnak gyorsabban, csak a frekvenciájuk innen gyorsabbnak látszik.
Előzmény: ivivan (44498)
ivivan Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44498
Miért gondolod, hogy látszólagos? Ha a fenti órák gyorsabban járnak (folyamatosan sietnek), akkor azt hogyan lehet másképpen magyarázni, minthogy fent gyorsabban telik az idő?
Előzmény: Bign (44493)
Bign Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44497
A műonokról már évekkel ezelőtt bebizonyosodott, hogy nem megtámadhatatlanok,
mivel jóval lejjebb is kelelkezhetnek mint ahogy eredetileg gondolták.

Az ólomfal se árnyékolja le teljesen a sugárzást, csak nagyon lecsökkenti az áthatoló sugárzás mennyiségét.
A müon esetében, kozmikus sugárzásról és légkörről van szó.
Előzmény: muallim (44495)
muallim Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44496
jav: élettartamához viszonyítva...
Előzmény: muallim (44495)
muallim Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44495
Legeklatánsabb példa és megtámadhatatlan az idődilatáció objektív voltára, hogy a kozmikus sugárzásban lévő müonok élettartama megnövekszik a földi, nyugalomban elbomló müonok élettartamával, az érkező és a földön lévő müonok teljesen hasonló szerkezetű "órák" és a mozgásban lévő lasabban "ketyeg" mint a nyugalomban lévő. És ez a spec rel két posztulátumából nagyszerűen levezethető. A fénysebesség vákumbeli állandóságából, és az IR-k egyenértéküségéből. Tudom elcsépelt mondatok, de azt mindíg elfelejtitek, hogy nem beszél arról, hogy egy IR állapota más is lehetett korábban és valamilyen gyorsulást kellett elszenvednie, ami a koordináták megváltozásához vezet, tehát inkább a gyorsulási szakasz okozza a torzulásokat ( Jánossy ). Ha ezt tekintenénk alapvetőnek, akkor lejuthatunk addíg az állapotig, ami előtt már nem lehetett gyorsulás, azaz minden IR nyugalmi helyzetben van, azaz eljutunk az absolut nyugalmi rendszerig, amikor is minden másodperc a legrövidebb tartamú és minden hosszúságegység a leghosszabb, azaz az absolut térig ( éterig ). A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy nyugalmi IR-ben a természeti törvények ugyanazok, 1m, 1sec az minden IR-ben 1m és 1sec és nem tapasztaltak ennél hosszabb métert és rövidebb másodpercet. 
Előzmény: Astrojan (44490)
pint Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44494
"Ha lehozás közben akármi történik az órákkal akkor én nyertem. Ugyanis akkor az órák nem a relelm miatt járnak másként, hanem a fellövés közben történt velük valami..."

magyarázat: ha tehát a kísérlet nem sikerül, mert valami meghiúsítja, akkor nem az van, hogy megismételjük, hanem máris bizonyítva van az ellenkezője. példa: bizonyítsuk be, hogy astrojan nem hülye. bizonyítás: felhívom a pszichiáter barátomat, és beolvasom neki a szövegét, az majd megmondja. hopp, a pszichiáter barátom éppen nem veszi fel a telefonját, ergo astrojan hülye.

"És miért is nem alkalmas az MM interferométer az éterszél kimutatására?
Azért mert a Silvertooth interferométer az alkalmas, azzal ki lehet mérni. Ha a kávéskanalammal nem lehet kimérni, akkor a kávéskanál úgy néz ki, hogy nem alkalmas erre a célra."

figyelem! fontos. tehát azt nem tudni, hogy miért is rossz a MM készülék. csak azt tudni, hogy nem azt mérte, amit astro jani szeretne, tehát nyilván rossz. az nem baj, hogy középiskolai fizikatudással érthető a mérés, tehát azért megtalálni az elvi hibáját. ilyen apróságokkal nem foglalkozunk, mivel astro jani tudja, hogy van éterszél, ebből következően minden, ami kiméri, az jó, és minden, ami nem méri ki, az meg rossz. biztos piszkos volt az MM készülék lencséje.
Előzmény: Astrojan (44490)
Bign Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44493
"miért ne fogadnánk el az idődilatációt?"

Csupán azért, mert bizonyíthatóan csak egy látszólagos torzulás, frekvencia változás.
Előzmény: ivivan (44492)
ivivan Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44492
Nem értem miért akarod az órákat szállítgatni: az eredményt meghamisíthatná az órákat szállítás közben érhető hatások.

Szerintem sokkal egyszerűbb, ha van lent is egy óra, fent is egy óra, amit szinkronizálunk mondjuk Hétfőn (rádiójelekkel), majd megnézzük Pénteken, hogy mennyi az eltérés. Ha az eltérés megegyezik az áltrel által jósolttal, akkor az idődilatációt igaznak kell elfogadni (amíg nincs jobb magyarázat a jelenségre). Nem szokás elvetni addig egy elméletet, amig nincs olyan elmélet, ami a jelenségekre jobb modellt ad.

Mivel az előbbi kísérletet a GPS órákkal már elvégezték, ezért nem látom be, miért ne fogadnánk el az idődilatációt?
Előzmény: Astrojan (44490)
Bign Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44491
Nem egészen értem miért kéne az órákat ide-oda szállítgatni.
Szállítgatni csak az ikerparadoxon ellenőrzése miatt kéne, az idődilatációt
mérni és céfolni is lehet nélküle is.

Az "óra" lehet egy állandó, előre megállapodott frekvencia, amin jelet sugároznak.
Akár rádióhullám, akár fény.
Előzmény: Astrojan (44490)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.23 0 0 44490
Úgy, hogy nem magyarázni kell, hogy milyen lenne egy kisérlet ha elvégeznénk vagy úgyis tudjuk mi lesz a kisérlet eredménye ha nem végeznénk el stb. Ha minden tudományban ilyen okosak lennének az emberek mint a fizikusok, akkor soha egyetlen kisérletet sem kellene elvégezni mert úgyis tudnák előre a kisérletek eredményét.

Egy idődilatációs kisérlet összeállítása egyértelmű:

1. szinkronizálj a Földön két egyforma órát
2. az egyiket vidd el jó messze jó sokáig
3. hozd vissza az órát és nézd meg többet mutat e valamelyik.

hiszen éppen azt kell eldönteni, hogy valóban másként jár az óra vagy csak röptében valamilyen általad elképzelhetetlen okból másnak látszik

Ha lehozás közben akármi történik az órákkal akkor én nyertem. Ugyanis akkor az órák nem a relelm miatt járnak másként, hanem a fellövés közben történt velük valami....

És miért is nem alkalmas az MM interferométer az éterszél kimutatására?

Azért mert a Silvertooth interferométer az alkalmas, azzal ki lehet mérni.

Ha a kávéskanalammal nem lehet kimérni, akkor a kávéskanál úgy néz ki, hogy nem alkalmas erre a célra. Érted? Egyszerűen nem méri ki. Ezért nem alkalmas.


muallim (44488), ha találsz kisérletet űrrepülőgépen (hetekig akár hónapokig) szállított atomórákról amit visszahoztak és a teljes (összes) rezgések számát összehasonlították az eredetileg ugyanolyan földi óra teljes rezgéséinek számával akkor azzal előállhatsz. Az, hogy szerinted lehetett ilyen az nem ér semmit.
Előzmény: ivivan (44485)
ivivan Creative Commons License 2008.03.22 0 0 44489
"Remélem most már érthető számodra a mozgó detektoros mérés és az is érthető miért nem bizonyitható a modellem, hiszen ugyan azon az elven állapitják meg a méter hosszát."

Hát nem értem még mindig mit akarsz és hogyan kimérni a mozgó detektorral...
Előzmény: TEODOR (44486)
muallim Creative Commons License 2008.03.22 0 0 44488
szerintem 1000 szer lehoztak már gps órákat vissza, hiszen a visszatérő amerikai űrrepülőgépekbe is be vannak építve, ezen már rég túlléptek..
Előzmény: ivivan (44485)
ivivan Creative Commons License 2008.03.22 0 0 44487
"Ha a forgótükröt átfordítanák vízszintes tengelyűre úgy, hogy a fény fel-le menjen, akkor sem tudnák a fénysebességnövekedést kimutatni mert éppen kikompenzálódna a különbség. Amennyivel lassabb felfelé menet ugyanannyival gyorsabban esik lefele. Az a picinyke különbség ami marad, azt még nem tudják mérni."

Hát egyrészt nem igaz, hogy kikompenzálódik a különbség, ezt már ezerszer megbeszéltük itt. A másik az, hogy szerintem írtó pici különbségeket is ki lehet mutatni az interferométerrel (ha most jól okoskodom, akkor valahogy a használt fény hullámhosszától függhet a dolog, de valaki nálam okosabb erősítse meg)

"Pontosabban az MM interferométerrel akarták, de az erre a célra nem alkalmas"

Tehát te úgy tudod, hogy volt kísérlet függőleges irányú éter kimutatásra is? És miért is nem alkalmas az MM interferométer az éterszél kimutatására?
Előzmény: Astrojan (44484)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.22 0 0 44486

Szia Iván.

 

Örömmel olvastam, hogy bele néztél a műszeroldalon a méter etalon történetébe.

 

Remélem most már érthető számodra a mozgó detektoros mérés és az is érthető miért nem bizonyitható a modellem, hiszen ugyan azon az elven állapitják meg a méter hosszát.

 

A GPS órákat pedig nem állitgatják naponta mert igen pontosak a pálya magasságnak megfelelően beállitják egyszer az osztás arányt és elvileg nem kell babrálni.

 

Amiért máég is kell állitgatni az órákat az a műhold pályájában bekövetkezett eltérések miatt van és üzemanyag véges volta miatt csak nagyobb eltéréseknél vezetik vissza a holdat az ideális pályára.

 

A pozizió eltérést kompenzálják az időadat változtatásával.

Előzmény: ivivan (44485)
ivivan Creative Commons License 2008.03.22 0 0 44485
"A GPS-ről akkor lehetne vitázni ha lehoznának egy GPS órát és végre megláthatnánk valóban másként jártak e az órák odafönn vagy sem. Nincs (tisztességes) kisérlet. Kisérlet nélkül csak annyit mondhatunk, hogy az áltrel szerint. Szerintem meg másként. Kisérlet dönt."

Szerintem így jobb a kísérlet, mivel a lehozás közben akármi is történhet egy műholddal. A vizsgálat azon módszere, hogy egy rádiójellel megkérdezzük a GPS órát, hogy szerinte mennyi az idő, amit az szinte rádióhullámokkal leküld a Földre. Aztán ugyanezt megismételjük pontosan 24 óra múlva. A kettő között nyilván a földi órák szerint 24 óra telt el, a GPS szerint meg nem (mivel tudjuk, hogy át kellett állítani a fenti órákat, hogy ez a jelenség ne történjen meg). Hogyan lehet ezt másképp magyarázni, mint úgy, hogy a fenti órák másképp járnak, mint a lentiek?
Előzmény: Astrojan (44484)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.22 0 0 44484
Akkor nem igaz a relativisztikus sebességösszeadási törvény?

Jókat lehet vele számolgatni, de azt akarod mondani, hogy c + c = c ? Akkor nem.

Akkor ilyen esetekben a fotonnak van nyugalmi tömege?

Semmi köze szerintem a nyugalmi tömeghez, mert a foton mindig c sebességgel halad a DVAG -hoz képest. Csak kívülről látszik úgy mintha állna. Ezt úgy értsd, hogy látszana, mert hát a foton ha hozzánk képest áll akkor nyilván sohasem ér a szemünkbe.

A fotonnak nincs nyugalmi tömege, mert az őt alkotó elemi részecskéknek sincs tömege (ezek az elemi részecskék a gravitonok és a töltések)


ivivan (44372), a fény sebességét mindig vízszintes irányban mérik, én a függőleges irányú, a Föld felé eső fényről beszélek. Ha a forgótükröt átfordítanák vízszintes tengelyűre úgy, hogy a fény fel-le menjen, akkor sem tudnák a fénysebességnövekedést kimutatni mert éppen kikompenzálódna a különbség. Amennyivel lassabb felfelé menet ugyanannyival gyorsabban esik lefele. Az a picinyke különbség ami marad, azt még nem tudják mérni. De szerintem eddig motiváció hiányában nem is akarták. (Pontosabban az MM interferométerrel akarták, de az erre a célra nem alkalmas)

A GPS-ről akkor lehetne vitázni ha lehoznának egy GPS órát és végre megláthatnánk valóban másként jártak e az órák odafönn vagy sem. Nincs (tisztességes) kisérlet. Kisérlet nélkül csak annyit mondhatunk, hogy az áltrel szerint. Szerintem meg másként. Kisérlet dönt.

Jó cikket ástál ki, szerintem olvasható, nekem ezek vannak (a tiedet is betettem)
http://160.114.99.91/astrojan/silverth.htm

A cm/sec különbséget a gravitáció okozza és függőleges irányú. A 380 km/sec más, ezt a Föld mozgása okozza a "háttérsugárzásban" vagy a DVAG -ban..
Előzmény: Aurora11 (44370)
Ügyeletes Ápoló Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44483
kedves Privatti
Azt hiszem, legjobb lesz mindenkinek, ha most kapsz egy nyugtató szurit, nem fog fájni, és 1 napig pihenhetsz. Úgyis itt ez az ünnep, ne legyen mindenki ügyeletben. Elég lett volna a 44476 is.
mmormota Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44482
Az nem elég határozott, ha megírjuk, mit rontott el, értett félre stb? Szerintem többet ér, mint ha leszögezed, hogy ilyen meg olyan továbbá ez meg az... :-)
Előzmény: Törölt nick (44478)
muallim Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44481
mindenki segíteni akarta, ez nem mentség neki, mert benne van valami téveszme, amire békésen rá lehet vezetni, de ha ő így buldog hagyni kell, mindenkit a saját meggyőződésében mert ebbe nőtt fel gondolom, nem tudom hány éves meg kicsoda de mégis elfogadom, ő is a világ része mégpedig a múköködőé, hagyni kell, ez jár neki... nekünk és neki még rengeteg terer van...
Előzmény: Törölt nick (44478)
cíprian Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44477
Sajnos tévedtem, mmormota már kiigazított. Bay 2,5m hullámhosszúságú radarjelekkel csak a Holdról visszatérő visszhangot mutatta ki. A Föld-Hold távolságot később és mások mérték ki lézerrel.
Előzmény: Mungo (44474)
pint Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44475
kvantummechanikára
Előzmény: muallim (44473)
Mungo Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44474

A "30 cm-es pontosság" nem lehet jó, mert 2,5m  hullámhosszúságú radarjeleket használt. Ha valaki méter pontosságot is talál, megköszönném.

 

A 2,5 m-es hullámhossz nem akadálya a 30 cm-es pontosság elérésének. A hullámhossz csak a felbontóképességet korlátozza, azaz 2,5 m-nél kisebb kiterjedésű tereptárgyak már elvileg sem ismerhetőek fel egy radarképen. A távolságméréshez rövid idejű, de sok periódusból álló hullámcsomag kibocsájtása és visszaérkezése közötti időtartamot kellett kiátlagolni, ha megfelelő számú radarvisszhang áll rendelkezésre, akkor ennél elvileg még pontosabban is mérhetett volna. Az adott kor technikai színvonalán viszont igazán elismerésre méltó teljesítmény volt a 30 cm-es pontosság.

Előzmény: cíprian (44315)
muallim Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44473
te melyikre gondoltál ?
Előzmény: pint (44416)
Mungo Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44472

Igen ez evidens. Ma már minden bokorban található egy kb 600 terahertz frekvenciájú elektromágneses hullámhoz egy rezgésszám mérő. Az ember veszi a stoppert eldobja egy méternyi távolságra, a koppanástól megáll a rezgészámmérő aztán már tudjuk is minden utánmérés nélkül, hogy a stopperünk koppanáskori állásából világosan kiderül milyen messze volt a rezgésszámmérőtől.

Csak egészen vaskalapos, begyepesedett figurák méricskélnek stabilizált hélium-neon lézerekkel hullámhosszakra visszavezethetően távolságot.

Előzmény: cíprian (44471)
cíprian Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44471

Miért számít a távolságmérésnél, hogy mennyi a hullámhosszúság?

 

Számít, csak nem a hullámhosszt mérik. Rezgésszámot mérnek, vagyis időt mérnek. Az időmérés ugyanis valójában a rezgésszám mérése. Azért mérnek időt, mert az időmérés jóval pontosabb, mint a távolságmérés.

 

Az s=ct képletből matematikailag képzik, és nem mérik a távolságot a c fénysebesség alapján.

 

Tehát nem elvi, hanem méréstechnikai kivitelezési oka van annak, hogy a távolságot is időméréssel (azaz rezgésszám mérésével) számítják ki. Ez Bay koncepciója volt, amelyet a Nemzetközi Méréstechnikai Hivatal elfogadott. (Ahol egyébként vezetői állása volt :-)

Előzmény: ivivan (44317)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44470

úgy vitáznak, hogy az elemi fizikát sem ismerik.. 

... és a relativitáselmélet helyett relatív vitás elméleteket fejtegetnek.

 

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok:

1m

Előzmény: Gézoo4 (44458)
mmormota Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44469
"hát ez ... hát ez ... minden várakozásomat felülmúlta"

Mivel a meghökkenésed miatt megfeledkeztél a lényegről, én igyekszem menteni a menthetőt:

Ezt az izgalmas jelenséget _képpel_ kellene szemléltetni!!!
Előzmény: pint (44466)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44467
nem találkozhat másik fotonnal

A kvantumelméletben a részecskéknek nincs éles határa (nem is lehet, mert valószínűségi eloszlások a téren, pontosabban az abszolút-érték négyzetük az), ezért a "találkozás" szónak nincs is értelme. Ennek amúgy a fénysebességhez semmi köze. Ha a foton egy kicsi golyóbis lenne, akkor könnyedén találkozhatna egy másik fotonnal. De mivel nem golyóbis, ezért inkább csak interferál vele. Persze ha egy valószínűségi eloszlás jobban koncentrált, akkor jobban tekinthetünk rá úgy, mint golyóbisra. Az elektron ezért jobban hasonlít egy golyóbisra, mint egy foton, és nehezebb is kísérletileg kimutatni a hullám-jelleget mutató interferenciát, ha a kétrés-kísérletben elektronokat engedsz át egyenként. De interferencia ott is van, és nehezebb (még koncentráltabb) részecskék esetében is van.
Előzmény: Gézoo4 (44460)
pint Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44466
hát ez ... hát ez ... minden várakozásomat felülmúlta
Előzmény: Gézoo4 (44457)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!