nem egészen, de általában igaz. bazaltvulkán akkor lesz ha a magma relatíve kevés utat tesz meg felfele és kevés szilikátot olvaszt magába. tehát ha a hot spot tenger alatt van vagy vékony szárazföldi kéreg alatt, akkor bazalt lesz. vastag kéreg alatti viszont nem. de ez ritka, mert a hot sport vastag kérget ritkán éget át.
Hát nézd, a Yellowstone 640 ezer éve tört ki utoljára, mégis mindenki azt mondja, lesz még itt kitörés, nem is akármilyen (szupervulkánról van szó). Ehhez képest a Csomád a maga max. 40000 évével fiatal játékosnak számít., és hát érezhetően a folyamatok még nem álltak le. Ami Liparit illeti, vitatott, hogy i.sz. 580-ban, vagy i.sz. 768-ban tört ki utoljára, de az 580-as az tuti. Ráadásul egy obszidián(!) lávaárat produkált, úgyhogy ezt a vulkánt én semmiképpen sem tekinteném kialudtnak. A Solfatara is kitört egyébiránt a történelmi időkben. 1158-ban egy kis lávaárat küldött a tenger irányába. Hasonlóképpen volt kitörés Ischia szigetén is az 1400-as években, szóval ez is simán működhet még.
"igazából nem mernék mérget venni arra, hogy a környéken nem lesz újabb kitörés"
Hú, ez izgalmasan hangzik :) Szomorú voltam, hogy a helyszínen egy helyi fiatal kutató (igazából nem tudom, mivel foglalkozott pontosan, egyetemista volt) azt mondta, itt már nem lesz több kitörés...
Egyébiránt hogyan lehet eldönteni, hogy egy tűzhányó végleg elaludt? A Liparin (tehát a szigetek névadó tagján) mondták nekünk, hogy arról a vulkánról nem lehet száz százalékos biztonsággal eldönteni, hogy örökre elszunnyadt-e... Több ezer éve nyugton van, de sohasem lehet tudni...
Nagyon érdekesek a mai hozzászólások is, alig várom a skála folytatását.
Köszönöm a "forró pont"-os linkeket!
Erdélyben valóban sok látványos utóvulkáni tevékenységben lehet gyönyörködni. A Torjai-büdösbarlang talán a leghíresebb, ahol a falakat sárgára festő kénes mérges gázba óvatosan "belemerítkezve" mindenféle ízületi és bőrbetegségre lehet írt találni.
Ehhez egész közel van a Gyilkos-hasadék, ami tulajdonképpen a barlang egy másik bejárata. A nevét onnan kapta, hogy a hasadékba beletévedő állatok, madarak elpusztulnak a mérges gázoktól.
Kicsit távolabb található (néhány kilométeres kirándulás, ha jól emlékszem) a Buffogó-láp, amely néhol csak bugyborékol, de néhol, mint a kuktafazékból, úgy tör föl sisteregve a gáz.
Székelyudvarhely közelében van valahol Szejkefürdő is, ahol szintén vulkáni utóműködés következtében feltörő vízben fürdőzhet a megfáradt utazó. A meglepetés az, hogy a víz egyáltalán nem meleg, sőt, borzasztó hideg. :) Néztünk is a strandra menet, hogy milyen emberek laknak itt, a 40 fokos kánikulában mindenki a szép medence mellett fekszik, a vízben alig van valaki. Aztán megértettük. :)
Itt lehet olvasni az Etna Hotspotról (pontosabban arról, hogy az Etna kevert eset, Hotspotnak indult, és mostanában inkább "szigetív" típusúként viselkedik.
Na, mostmár el kell kezdenem dolgozni :-), úgyhogy jöjjön még a nap vulkánja, aztán indul a gálya. Szóval a nap vulkánja a Csomád! Ideje volt egy magyar vonatkozású vulkánt is megemlíteni. A Csomád a Hargita déli részén található. Rétegvulkán. Utolsó kitörése i.e. 40000 és i.e 15000 között volt valamikor, ezzel a Csomád a Kárpát medence legifjabb vulkánja, és igazából nem mernék mérget venni arra, hogy a környéken nem lesz újabb kitörés. Rétegvulkán, andezites felépítésű, hasonlóan a mi Mátránkhoz. Két krátere van, a fiatalabban található a Szent Anna tó, az idősebben a Mohos. A Kárpátok belső oldalán található vulkánok a Pannon mikrolemez lesüllyedése és rszéleinek részleges megolvadása okán jöttek létre. Minél keletebbre és délebbre megyünk, annál fiatalabbak a vulkánok, így a legdélkeletibb Csomád a legfiatalabb. A Börzsönnyel kezdődik a sor, mintegy 15-20 millió éve az egy 3500 méter magasságú hegy volt, amely átesett egy óriási kalderaformáló kitörésen is. Ugyanez a sors várt a valamivel fiatalabb Mátrára, ahol a kaldera déli pereme egész egyszerűen lesüllyedt egy törésvonal mentén. A Zempléni hegységben sok különálló kisebb vulkán képződött, s van két kisméretű Alföldi képviselője is a láncnak a Tiszazugban. A Hargitánál aztán ismét hatalmas vulkánok épültek fel, s a terület geológiailag még most sem nevezhető megnyugodottnak. Az erdélyi borvizek, széndioxidos "Büdösbarlangok", hévízek mind mind az utóvulkáni működés eredményei. Íme a Csomád távlati képe:
"Ha jól tudom, a Dunakanyar környékén is számos vulkánrom, illetve kalderamaradvány felfedezhető."
így van, a Visegrádi hegység, a Börzsöny, a Cserhát keleti fele és a Mátra is ilyen képződmények. az az érdekes egyébként hogy azt feltételezik, hogy a Dobogókő és a Kékes pl. az eredeti vulkánnak nem a legmagasabb pontjai voltak, hanem a felrobbant vulkán kalderaperemének a maradványai.
5. Ingnimbrites kitörések. Ezek igazából a 4. pont előtt kellene legyenek, csak kifelejtettem őket. Ez a pezsgős kitörés. A következő módon zajlik: Adott egy vulkán, amelynek lávájában igen sok oldott gáz van, a láva pedig nem túl sűrű fajta, bazaltos, vagy andezites. Ezen vulkán krátere el van dugaszolódva egy korábbi kitörés miatt. Odabenn igen nagy nyomás van, ami miután meghalad egy kritikus értéket, kilöki a dugót egy óriási robbanás kíséretében, és a kiszabaduló láva felhabzik, csakúgy, mint a kiömlő pezsgő. Az a "lávahab" aztán igen mozgékony, és hatalmas területeket tud pillanatok alatt beborítani. A végeredmény egy nagy területen szétterülő laza vulkáni kőzet, vulkáni tufa, ingnimbrit. Ilyen kitörést produkált a Katmai 1912-körül, de szép ingnimbrit telepeket találunk Törökországban Kappadókiában, és Pomáz környékén is fellelhetők egy ilyen kitörés nyomai. Tulajdonképpen ez a lávahab szinte ugyanaz, mint a korábban már tárgyalt tűzfelhők, csak nem egy lávadóm széttöredezéséből származik, hanem a vulkán mélyéről. Mellékelek egyképet egy ingnimbrittel fedett területről.
off érdekes dolog ez a határ kérdés, mert ha jól tudom geológiailag a Kaukázust már nem sorolják Európához, ugyanakkor természetföldrajzi szempontból a vízválasztón fut a határ, kulturálisan meg még délebbre :)
Nyertél, ez az Elbrusz felülről. S ha megnézed a GoogleEarthon, akkor látható, hogy a kaukázus lánchegység fő vonulatától északra helyezkedik el, íly módon egyértelműen Európához tartozik. Ha jól tudom, i.sz 50-ben tört ki utoljára....
4. Kalderaformáló kitörések. Az ilyenek már átmenetet jelentenek a szupervulkánok felé, csak a nagyságrend más. A történelem során elég sok ilyen kitörés történt, hogy a legismertebbekkel kezdjem, ilyen volt a Szantorin i.e. 1500-as kitörése, a Vezúv i.sz. 73-as kitörése, a Krakatau 1883-as kitörése. És még csak nem is ezek voltak a legnagyobbak. A három legnagyobb történelmi időkben zajlott kitörés mindegyike a Csendes Óceán Ázsiai partjának közelében történt. A legnagyobb a Pektu kitörése volt Észak Koreában, tehát az Ázsiai kontinensen, ezt követte a Tambora kitörése Indonéziában (1812), valamint a Kikai kitörése Japánban. Ezek mellett a Krakatau kitörése csak a futottak még kategóriába fér be, pedig az is hihetetlen károkat okozott. Több mint száz köbkilométer vulkáni anyag robbant szét mindhárom esetben, a Krakataunál ha jól emlékszem nem érte el a százat. Tájékoztatásul a Badacsony térfogata fél köbkilométer. Ezek a kitörések négy fázisban rombolnak. Először is izzófelhőket küldözgetnek le az oldalukon mintegy bevezetésképpen. Ezután felrobbannak, és a hegy helyén egy óriási üreg marad. A robbanás lökéshulláma a legpusztítóbb, ekkor kerül a levegőbe az a hihetetlen mennyiségű törmelék, ami évekig befolyásolhatja az időjárást. Ezután jön a hamueső, ami sokszáz kilométerrel odébb is problémákat tud okozni. Egyrészt belélegezve a mikroszemcsék tönkreteszik a tüdőt, másrészt mérgező anyagaik (fluor) elpusztítják a növényeket, megmérgezik a vizet. Eltakarják a napot, megbénítják a légiközlekedést, mert a sugárhajtóműveket tönkrevágják. Ezután jön az eső, és a lerakódott hamut a negyedik fázisban szépen iszapárakká változtatja, amelyek elindulnak a sűrűn lakott völgyek felé. Egy ilyen kitörés azonban szerencsére relatíve lokális jellegű. Nagy problémákat csak kb. 100 kilométeres távolságban okoz. Jellemző, hogy a Krakatau kitörésénél a hanghatást Magyarországon is hallották, de mást nem tapasztaltak. Persze aztán jött egy hideg nyár, gyönyörű naplementékkel, de ezt túlélte simán az emberiség.
Nagyon szívesen osztom az észt a szupervulkánokról is, de közelítsünk rájuk fokozatosan. Felállítottam egy veszélyességi skálát a különböző vulkántípusokra, menjünk ezen végig, s így útközben a szupervulkánok is sorra kerülnek. Talán meglepő, de nem ez a skála vége. 1. A legkevésbé veszélyes vulkánok véleményem szerint a tipikus bazaltos pajzs vulkánok, melyekre a gyors lávaárak jellemzők, de nem szoktak robbanásokat produkálni és izzófelhőket sem. Nincs olyan nagyon sok belőlük, mint a többi típusból. A legfontosabb jellemzőjük a szilíciumdioxidban szegény híg láva, a bazalt. Ez nagyon gyorsan folyik, nagy távolságokat képes megtenni, de épp azért, mert alacsony a viszkozitása, nem tesz lehetővé olyan folyamatokat, amelyek robbanáshoz, vagy izzófelhőkhöz vezetnek. A teljesség kedvéért meg kell említenem, hogy van néhány andezit pajzsvulkán is pld. Alaszkában, de ezek nagyon ritkák. Tipikus képviselők: Hawaii vulkánjai (Mauna Loa, Mauna Kea, Kilaeua), Reunion szigetén a Piton de la Fourniese, a Karthala a Seychelle szigeteken, Tahiti már kialudt vulkánja, de véleményem szerint az Etna, bár az inkább átmenet a rétegvulkánok és a pajzsvulkánok között az alakját tekintve. 2. Stromboli jellegű "köpködős" vulkánok. Ezekre a többé kevésbé folyamatos működés a jellemző. Általában nem nagy méretűek. A lávájuk sűrűbb a bazaltnál, és sok gázt tartalmaz, viszont a szilárdsága nem túl nagy, ezért nem tud nagyon erős lávadugókat képezni a kráterben, ami esetleg a tűzhányó robbanását okozná. Nagyon látványos vulkánuk, a kráter körül vörös izzás minden éjszaka jól látszik, a kráter viszont nem bocsát ki annyi füstött, hogy az eltakarná a lávakiszórást. A lényeges eleme ezen tűzhányóknak a folyamatos de nem túl intenzív működés. Nincsenek nagy lávaárak, a vulkán igazából a kráter környékén jelent veszélyt a repkedő lávadarabok miatt. 3. "Tűzfelhős" vulkánok. A klasszikus szép kúpalakú vulkánok között meglepően sok ilyet találunk, de ez nem követelmény. Jellemzően óceáni lemezszegélyek, árkok mellett találhatóak. Tipikus példák: Fuji japánban, Soufriere a karib szigeteken, Mount Mayon a Fülöpszigeteken... Ezekre a nagyon viszkózus láva jellemző, ami nem is nagyon folyik, inkább egy nagy púp (vulkáni dóm) formájában kitüremkedik a kráterből, és a szélei folyamatosan omlanak, szóródnak le a hegyoldalon. Egy egy nagyobb omláskor ugynolyan hatalmas törmelékfelhő keletkezik, mint a WTC leomlásakor, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy ez a törmelékfelhő izzik, akár 1000 fokos is lehet. Na, ha ez elindül a lejtőn, akkor kétségkívül igen impozáns látványt nyújt, de mivel nagyon gyors és nagyon halálos, elmenekülni előle szinte reménytelen. Az ilyen kitörések városokat képesek eltüntetni. Így járt St. Pierre Martinique szigetén, ahol a 25000 városban tartózkodó emberből 2 maradt élve.
Húha, örülök, hogy rátaláltam erre a topikra, mert én is nagyon szeretem a tűzhányókat, és ez egy igen értékes információforrás.
Sok "kedvenc" vulkánom van nekem is... Nem is kell messzire menni, hiszen Magyarországon is vannak vulkánok; a Badacsony jut eszébe mindenkinek, de ott van hévízi kráter is. Ha jól tudom, a Dunakanyar környékén is számos vulkánrom, illetve kalderamaradvány felfedezhető. Azt hiszem, Szokolya például épp egy ősi kaldera közepén van. (Tudásom kicsit szertelen, mert sokat olvasok, de nem rendszerezem a dolgokat. De ha hülyeséget írtam, vlacko majd kijavít.)
Aztán Erdélyben ott a Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp. Imádom őket, jó pár évvel ezelőtt sikerült a Mohoson mezítláb mászkáltam, sajnos, erre manapság már nemigen van lehetőség.
Kicsit messzebb, a Solfatarában kempingeztem, a Vulcanóba is belemásztam. Túráztam az Etnán, és persze megnéztem a Strombolit is. Ezen sziget mellett valóban látható egy kis sziklafal a tengerben, az ősi Strobolit elpusztító kitörés maradványa, melynek, azt hiszem, Stromboliccio a neve.
Na, de a legjobb, ha csak hallgatózom, nagyon sok érdekeset lehet itt megtudni. Megkérdezhetem, hogy honnan szeded az információidat? Pl. hogy az Etna hot spot fölött van -- erről még sohasem hallottam. Internet?
Ugye, egyszer írsz majd a titokzatos szupervulkánokról is? :)