Jelenleg a gránit könyöklők 5 cm-t lógnak ki a homlokzati falsíktól, így csak kb 2 cm-es szigetelést tudnák feltenni a házra, vagy ki kell cserélnem az összes könyöklőt szélesebbre. Ami elég macerás és pénzes dolog. Létezik erre valami bevált módszer, hogyan lehet ezeket a gránit könyöklőket megtoldani izlésesen? Vagy aki szigetel, az mindenki könyöklőt is cserél?
Sziasztok, tetőteret építünk be, a padlóra került 3cm rockwool steprock, arra 2x1cm knauf vidifloor (ragasztva, csavarozva), de kicsit mozog az egész, ahogy járunk rajta. A WC-be kerámia járólap került múlt héten, és néhány lap máris felvált. Vajon mi lett elrontva? Hogyan lehetne helyrehozni? Lehetőleg úgy szeretném megoldani, hogy ne kelljen felbontani az egészet. Ha más nincs, inkább kicserélem a járólapot parafára, vagy sima vízálló lamináltra. De persze az igazi az lenne, ha valahogy a járólapot rögzíteni lehetne erre az instabil aljzatra. Esetleg ha valami szilikonos ragasztóval tennénk le a járólapot, az működne? Vagy felejtsem el, és inkább maradjak a lamináltnál?
Kedves srudolf1!Már sokszor segítettél, ezért köszönet!
A sok idő és hozzászólás miatt már nem hiszem, hogy emlékszel:
Rácsos tartóm van 15cm a szarufa és a fogópár is. A fogópárok között is és felett is 15-15cm szigetelés van a szelemen /szarufa részen a dőlésszög miatt befért 1cm-15cm srég vágott szigetelés.
De az álmennyezet miatt a szelemen alá - közé mélyebb pontra 15cm - került a plafon amit szigeteléssel kitöltenék. Ez lenne a 10cm.Így gondoltam elég jól ellensúlyozni lehet illetve megoldani a hőhíd mentes találkozáspontokat... tévedtem?
Pára áteresztő fólia van a cserepek alatt, aztán ez a szigetelés jön. Bizonyos részeken a plafontól a tetőcserépig tart a szigetelés- ahol kisebb a kettő közötti szakasz mint 40cm.Ahol nagyobb - nem nagy rész kb 1/3ad- ott még van felette némi levegő ( a csúcsnál talán 50cm ) és úgy a fólia majd a tetőcserép. Természetesen légrésekkel a cserép és a fólia között.
Egy 6mx5m féltető építését tervezem ami beton oszlopokon fog állni, a beton oszlopok kb 4,5mx4,5m távolságban lennének, erre fa szerkezet és beton cserép menne.Kérdésem az lenne milyen vastagságú fa szerkezet szükséges ehez minimum.
Apósóm háza kőporossal van kikészítve, a 8o-as évekbe épült, nem kellett még hozzányúlni és olcsó. Kétévente felteszünk állványt és átmossuk vízborotvával. Abba nem tud semmi kárt tenni. Nem szabad színezni, fehér és kész.
Igen ez az un. 'spriccmaschine', nevezhetjük szóró készüléknek is.
Na de ez nem volt mindig. A legegyszerűbb záró színező massza felhordás az un seprűs technika/technológia. Megfelelő nyírfa ágakból kell készíteni egy szóró seprűt és egy seprőnyél, aztán mehet a felhordás.
Egyszerű - nem túl szép falakra ez a legegyszerűbb, de egyben a legigénytelenebb is.
Igen, fehércement és megfelelő szemcséjű kőpor. Plusz színező por, lehetőleg mészálló. A komolyabb nemes vakolatok a kapart meg a dörzsölt stb.
Azért az elsőhöz is kell egy minimális szakértelem.
Porotherm 44K téglából épült házunkat szeretnénk kőporozni, jelenleg csak vakolva van. A repedések elkerülése miatt előtte szeretnénk az egészet behálózni.
A kérdésem, hogy a vakolatra mehet fel simán az ágyazó ragasztó, illetve abba a háló, ugyanúgy mint a nikecellre szokták?
Illetve, ugyanazt a műgyantás ragasztót és kőport kell-e használni ilyen estben is mintha szigetelés is kerülne rá?
Valahol még régebben olvastam, hogy ezeket a hőszigetelt téglából épült falazatokat nem igazán szabad szigetelni valami harmatponti kicsapódás miatt, mert vizesedhet tőle a fal, ez valóban igaz?
A szarufa 15cm szeles kellett volna legyen, vagy szélesebb mind a fogópár (mennyezetgerenda) jó 3 cm-rel, így szelemen felett befért volna még 3 cm szigetelés.
Ha nem adódik más megoldás, lehet, hogy a leggazdaságosabb valamennyivel az új ár alatt eladni őket, és újakat gyártatni. Persze, hogy mennyire eladhatók és mennyiért az attól is függ milyen méretek és másoknak mennyire tetszik az adott szín...
Másrészt az is igaz, hogy ha a gerendák teteje netán szabadon van, akkor az alsó felükön lecsapódhat a pára, ami ezért talán jobb is ha nem érintkezik a gyapottal. Talán célszerű felülről is szigetelni a gerendákat, ha netán még nincsenek.
CPL fóliás ajtók átszínezésére (vagy sötétítésére) van valami megoldás? Átfóliázást nem vállalnak, vadiújak, kidobni és újat venni elég drága mulatság lenne, viszont nagyon nem tetszik, nem akarom x évig ezeket bámulni.
Önmagában az a rés inkább javít a hőszigetelésen, mint ront, hacsak nem jár át rajta a huzat. Persze ha oda tennél még 5 centit az még jobb lenne hőszigetelési szempontból azért is, mert a gerendák hőhídjait ez is tudja érdemben csökkenteni, nem az, ami közöttük van.
Próbáltam, igaz, csak csak milliméteres dudorokat, de leszedte, és szép sima lett. Ahol sokat kellett leszedni, a "lengyel" gyémántos korongot használtam, de a kis (11 ezres) sarokcsiszolóba befogva az annyira félelmetes volt, hogy csak a legszükségesebb helyen használtam. Legközelebb a nagy flexbe fogom (asszem pont te javasoltad), az csak 6500-at pörög.
Az álmennyezet alatt 15cm rés lett a 10cm helyett, de csak 10cm szigetelést vettem oda. Gond lehet-e illetve ronthat-e a szigetelésen, ha a két réteg között marad pár cm rés??
Miután "szerencsém" volt viszonylag gyorsan haladtam.... (kb egy hétig rakdostam/vagdostam minden délután, hogy pontos legyen ) a legfelső réteg megállt a gerendákon és a közökben is.A következő réteget megtartotta a saját nyomóereje.Azért biztos ami biztos megdrótoztam, mert találtam itthon.
Sziasztok, gipszbeton lépcsőre (a lépcsőfokokra és a korlát tetejére) fa borítást szeretnék, de az építéskor nem raktak be rögzítési lehetőséget. Szerintetek ragasztással megoldható a dolog? Vagy hogyan szokás ezt csinálni?
Illetve pár lépcsőfok nem teljesen sík, pl. az egyiknek a sarkánál van egy kb. 1-2 centis dudor. Ezt el lehet valahogy tüntetni? Pl. lecsiszolni?
40x40-ea Leier kémény vasbeton födém átvezetésénél valóban rá kell hagyni több centit körben, vagy elégséges 1-2cm hogy szépen fusson a padlótól a tetőig a kémény?
Estét urak. Faternál a panelban a felső szomszéd elég jól elaltatta a plafont és a falat. 2 hét alatt lett meg a szivárgás oka. A WC tartály a standon belül szivárgott.
Mivel lehetne lekezelni a panel betont hogy a víz vagy sok riszáló ne üssön ki vissza.
füreszporos tapétán van a szobában a fürdő meg glettelni.
Mi lenne a helyes technológiai sorrend a helyre állításához ?
Hát attól függ milyen távon nézzük. Gondolom azért nem egy-két évre kéne.
A teljesség igénye nélkül:
Pl egy gyorsan növő sövény, bambusz olcsón megvehető, de egy-két év, mire kellően megnő, utána meg folytonos munka vagy pénz a kordában tartása.
Hullámpalából is lehet alkotni, vagy osztályos, bontott lindablemezből. Oszlopoknak a beton vagy akác alkalmas és nem túl drága. Bontott OSB festve is megfelelhet közé.
Ha van sok szálas vasanyag, bontott tégla, homok, szabadidő és kedv, akkor akár egy téglakerítés is lehet "olcsó", legalábbis, ami a rá kiadott pénzt illeti.
Nekem még egy olyan ötletem is van, hogy betonoszlopok közé 6-os síkháló és kályhakész tüzifa mellérakva egy-két sorban odadrótozva, ami pár év száradás után cserélődne. Ez utóbbi talán az egyik legmenőbb, ha fatüzelés van a háznál :-)
Mivel az alsó rúd(oszlop)vég egy vékony acélcsap volt csak ezért az oszlopok önmagukkal párhuzamosan tudtak mozogni. Ebből a szempontból négyszög alaprajz kevésbé mozgékony, a szomszédos oldalak egymással bezárt szöge miatt. Miután fölül sarokmerev lett a szerkezet onnantól csak eltolódni tudott, ha jól értem a leírtakat. Meg persze az oszlopok merevségének megfelelő mértékű hajlítás fordult elő. Az eltolódás ellen kellett - gondolom - a két összeforgatott szögacél
A lekötéshez a betonalapra aztán heggesztettünk két összeforgatott 5ox5o vinklit, a menetes száral csak azért voltak beszerelve, hogy a síkját a szelemeneknek mm-re be tudjuk állítani
Ezt meg szerettem volna úgy csinálni, hogy ne legyenek hónajkötések.
A korlát két átközője be van csapolva, fent a szelemen alatt van egy másik 7ox14o-es csapolt kötés is.
Tehát a két oszlop között 3 kötés volt legalább 1ocm hosszú fúrt csappal.
Amikor feltettük a szarufákat még OK volt, de a lambériát nem tudtuk felszegezni, úgy inogott, be kell szerelni a hónajkötést is. Pedig az oktogonnak még sarka sincs.
Most néztem meg jobban a fényképet a tervezett műről. Alul elég csomólemezzel merevíteni a szerkezetet. Lehet fölül is. Viszont ha más merevítést nem kap csak a fölső vízszintes andrásolást akkor a huzal nem jó, csak a rúd. Az egyik huzal körül mint a kör sugara el tud fordulni a szerkezet, ezt csak nyomott rúd tudja megakadályozn, húzott kábel NEM. Vagy a tartószerkezet sarokmerevvé tétele.
A fényképen látható erkélyek tipikusak itthon, mivel nem éri meg hőhídmegszakítót beépíteni, ezért körbe vannak csomagolva hőszigeteléssel. Emiatt néz ki ilyen vastagnak. A rétegrend felülről-lefelé kb így néz ki, minél régebbi, annál vékonyabb hőszigeteléssel, illetve a vízszigetelésnél ki mennyire hisz a kent szigetelésekben, ha nem akkor szűrőbetonos, klasszikusabb rétegrendű:
Járólap
Kent szigetelés
5-8cm vtg hálóvasalt lejtbeton
5-10cm vtg EPS hőszigetelés,
15cm vasbeton lemez (konzol, a vasalás felül erősebb, ellentétesen a födémmel és fontos a felső vasak megfelelő benyúlása a födémbe)
5-10cm Homlokzati hőszigetelő rendszer.
Erkélylemezeknél a legtipikusabb hiba, hogy nem konzolként vannak vasalva, nem felülre (vagy letapossák betonozáskor) kerülnek a betonacélok és/vagy nincs meg a szükséges lehorganyozási hossz a födémbe benyúlva.
Nagy épületek függönyfalait is úgy csináljuk, hogy hagyunk az üvegnek mozgást. Az oszlopot alul vagy be kell betonozni vagy talplemezzel és négy csavarral be kell fogni. Nem lehet úgy kiékelni, hogy előbb-utóbb ne mozduljon meg a különböző anyagok eltérő hőtágulása miatt.
Én ugyan mást mondtam, de nem tesz semmit. Az oszlopokat kell befogni sarokmereven az alapozásba/tartószerkezetbe. A többi fölösleges. Ha csak a fölső vízszintes síkban merevítem akkor az oszlopok mind egy irányba egymással párhuzamosan el tudnak hajolni. Az üveg nem merevíthet (legalább is nem jó ha merevít) a hőmozgások stb. miatt. Most terveztem egy nagy épületet, ennél IS hagyva lett az üvegnek (de szépen fogalmaztam) 1cm = 10mm mozgási lehetőség. De ha az üveges jobban ért a statikához akkor úgy kell csinálni ahogy ő mondja.
Úgy látom az ábrából, hogy nekem az első ábra alapján jó lesz a geotextilbe csomagolt kulé, nem kell bonyolultabb rétegezés.
Viszont arra lettem figyelmes ma reggel az eső után, hogy a gödör alján a mai 3mm eső után lett egy kb 15 centis medence. A medence már az alsó fehér mészkő rétegben alakult ki és 1,5 óra alatt alig szivárgott el belőle víz. Ez egy kicsit meglepett, mert arra számítottam, hogy könnyebben elmegy.
(ha a fénykép nem adná: az erkélykonzolok teljes vastagsága legalább 35 centi: még akkor is van 20 centi a betonlap, ha alul-felül van rajta polisztirol
...de nem tudnak együtt elhajolni, mert akkor a szelemenek által alkotott téglalap paralellogrammává változna, és a felső átlós feszítés pont ezt akadályozza meg.
A téglatest összesen nyolc csúcspontja közül hat mereven rögzítve van, csak a két külső-felsőt (hosszanti) oldalirányú mozgását kéne megakadályozni.
Van egy ablakos, akinek mondtam mire készülök (kelleni fog még egy 65x75 üvegtábla, azt megcsináltatom ugyanolyanra mint a mostani bontottak), szóval az ablakos is azt mondta, ami srudolf: ha benne vannak az ablakok és ki vannak ékelve az oszlopokhoz, akkor a 2x4mm üvegtábla elég masszív és nem engedi megmozdulni a szerkezetet. Elpattanni akkor tud, ha nincsen kiékelve, mert ha a szélben pár millimétert meg tudmozdul, és utána találkozik az üvegtáblával, a több száz kilós szerkezet lendületét már tudja megfogni az üveg.
Annyit hozzátennék a kérdéshez, hogy csak a fölső síkban merevíteni kevés értelme van, az oszlopok együttesen is elhajolhatnak, ez ellen a fölső merevítés nem véd.
Ez egy szenzációs pdf. Igen, értem, mi ez a feles plattolás, kicsiben csináltam már ilyent. A fedélszéket merevítő hónaljkötéseket pedig "egyszeres ferde beeresztéssel" véstem ki (csak akkor még nem tudtam a nevét). Van nagyon jó vésőm (olyan fajta, aminek az egyik oldala is éles, nem csak a vége, Stanley nevű ha jól emlékszem).
Tudnád ezt a gyakorlatba átültetni nekem? :-) Jelenleg van egy gödröm. Alsó 30 cm puhább, keményebb mészkő por volt. Inkább puhább. Felette föld. Ezt terveztem kibélelni geotextillel és ebbe a gödörbe vezettem be az eresz csatornát 110-es csatorna csövön. A gödrön belül még megtekernék egy drain csövet. A csatornára a gödör elé tettem egy túlfolyót is, hogy ha az évi 1x-i nagy esőt nem nyeli el, akkor ott ki tudjon folyni. A csatorna elején van egy szűrő, ami megfogja a leveleket, de a kicsi részek befolynak. Arra gondoltam, hogy 24-40 kaviccsal töltöm fel (rekesz se rossz ötlet, azt is megfontolom, mert kell egy másik szikkasztót is csináljak, ami ráadásul nagyobb). Autó egyébként nem jár rajta, csak én. Jó lesz így?
Vagy Csellár Ödön vagy Szépe Jenő acélszerkezetekkel foglalkozó könyvében (nagy név mind a kettő) van kitárgyalva -nem túl hosszan - , hogy andrásolásnak miért jobb a rúd mint a huzal. Lényegében ha egyik rúd lekonyul attól még a másik dolgozik mind két irányban. Huzalnál ez nem igaz, kezd mozogni a szerkezet.
Ha télen kiékeled a üvegeket, akkor az helyén tartja a keretet, andrásolás nélkül.
Nyáron azonban nem.
Mind a három oszlopnál kell készíteni hónajkötést, a középsőnél jobb és bal, a szélsőknél vinklibe.
Csak csúnya.
Amit lehetne az a következő:
Nemtom milyen magass a szelemen, de ha 2o cm lejjebb, be tudnál vágni vízszintesen egy-egy 1o-12cm széles pallót minden oszlopközbe és azt valahogy rögzíted, pl. feles plattolással (ha tudsz vésni- megjegyzem, hogy csak egy jól megfent véső kell hozzá), akkor az nem zavarná az átjárást alatta és megmerevítené a szerkezetet.
Azt ott lehetne hagyni télen is. Csak akkor az külső üvegléced is palló vastagságú kéne legyen.
Amúgy olvasom, hogy 7ox13o-as üvegszerelvényeid vannak, azt egymásra illesztve szereled be az olszopok közé? Tehát az oszlopok között 7ocm van és a szelemenig 26ocm?
Vagy szerelsz még egy vízszinte profilt az üvegek toldásánál? Amit nyáron kiszerelsz?
digium, srudolf, köszi, most már értem. Lehet, hogy megpróbálom kicsiben magam ("Ez fiam? Fogpiszkáló, ha el nem b..om"), aztán ha a nejemnek megfelel, megy nagyban, H nem, lesz egy képkeretem. :-)
2.Gránit „szerű” lapot kerítés fedlapként használva mivel lenne érdemes kifugázni. Vannak kisebb 1 mm körüli rések, az oszlopok körül viszont nagyobb kitöltendő rés is akad. Előbbit valami szaniter fugázó, utóbbit pedig valami por alakú fugázóval lenne érdemes?
Mert én biztos nem csinálnám azt, hogy ásnék egy "nagy" gödröt, majd teleraknám kaviccsal, hogy mondjuk kb. a gödör 1/3-ának megfelelő víz "férjen" bele..
Inkább ásnék eleve 1/3 akkora gödröt,
- kibélelném geotextillel
- majd teleraknám "nyitott szájukkal" egymás felé fordított és gyorskötözővel összerögzített műanyag ládákkal (vagy régi ócsó M30-50 ládát vagy a piacon kidobált kicsi műanyagot használnék)
- majd tetejére is raknék geotextilt,
- majd rá 5 cm 'kavicsot"
És ugyan ott lennék "űrtartalomban"... és még kavicsot SE kellett (annyit) vennem.... :-)
Legalább 4omm vastag kell legyen a ráma és 6omm széles, hogy jól mutasson.
Ha sk csinálod, akkor vágd a ráma elemeit gérbe, fürésszel készíts egy idegen féderes illesztést a sarkok külsejére. Ha nem SK, akkor készíts egy bútorajtó rámát egy asztalossal, ha van pozitív-negatív kése akkor szép lesz. Azt beüvegezed és kész. Max 28mm vastag anyagot tud összehozni a poz.-neg. késekkel, forkoppal.
Úgy tudom, hogy a bútor frontosok is megcsinálnak minden méretben ajtórámakát maszívból.
Szikkasztóba milyen kavicsot érdemes tölteni? Tüzépen van kulé, amiben vannak kisebb-nagyobb darabok, és van osztályozott 24-40 kavics. Más nincs.
Ezen kívül fehér nagyobb méretű díszkavicsot hol lehet értelmes áron beszerezni? Eddig csak zsákos kiszerelésben láttam áruházakban és hát elég drága az előbbiekhez képest, mert majdnem 100x annyiba kerül.
Hát mivel az üvegek mérete adott és a szerkezet nagy része is áll már, inkább egy fix lécet rögzítek az oszlopok külső széléhez (majd megnézem hogy adja ki de most épp 10 x 20 mm bükk léc a befutó (lapjával). Azért keményfa, mert minél keskenyebbre szeretném, és azért minél keskenyebbre, mert nyáron, amikor nincs benne az üveg, értelemszerűen járkálni fogunk az oszlopok között. Ezeknek támaszkodik majd az üvegtáblák szilikon L profillal takart éle. Még gondolkodom, hogyan tudom az üvegáblát stabilan de reverzibilisen nekinyomni.
Eredetileg kivehető oszlopokon is agyaltam, de erről (valószínűleg) lemondok: egy oszlopra két oldalról kb 4 m2 üvegtábla támaszkodik -- ha az oszlopok rögzítését úgy akarom megcsinálni, hogy ócska időben is megbízhatóan kibírja pl a szél miatti dinamikus erőket, mégis viszonylag könnyen kivehető legyen, akkor nagyon bonyolulttá válik.
Nem az üveget, hanem, hogyan néz ki, amikor már készen van.
Azt is csinálhatod egyébként, hogy csinálsz/csináltatsz olyan léceket amikből ki van marva egy nút, olyan szélességben, magasságban és színben, mint a pergola. Aztán az üveget a léccel együtt tolod be a helyére és úgy felcsavarozod. Vagy a pirosat utólag szereled fel, ahogyan joe is írta.
Pár házra tőlünk két éve ez 50 ezer forintba került: mulasztási bírság, az építéskor kellett volna bejelenteni a földhivatalnál, nem harminc évre rá. (A szomszédjuk nyomta fel őket, a lakóknak pedig pont jól jött: egy SM-es nő aki alig tud járni, tüdőrákban haldokló férje, nem sokra rá meg is halt, és egy mérnökhallgató gyerek, de ez nem tartozik ide, csak színfolt.)
jogi kérdés: ha adott egy ház aminek volt X mérete és a TUL. lapon mai napig is az van. 20 éve hozzáépítettek engedély nélkül. + tetőtér. lehet ezt legalizálni és ha igen hogyan?
mérnök lerajzolja és beadom az építésügyre majd a földhivatalba? a cél hogy a tul lapon a jelen nm alapterület legyen.
Egyik oldalról felrakod fixre, hozzányomod az üveget, másik oldalról valamelyest bonthatóra (ha betörne).
Ha vastagabbat szeretnél, akkor előtte körberakod a nyílást tetsző vastagságú és szélességű akár profilos faburkolattal és ahhoz szegeled körbe az üvegezőlécet...
Nekem többnyire 70x130-as kétrétegű üvegeim vannak, kb húszévesek. Darabja 18 kiló, összesen 20 darab, ezeket fogom áprilisban kiszedni és októberben berakni. Az üvegek kaptak szilikongumi "L" profilból keretet (körben ráragasztva). Tapadókorongos üvegmozgatóval lehet mozgatni, de azért nem könnyű. (Lehet, hogy ha megöregszem, egyszercsak nem fogom tavasszal kiszedegetni.)
Most az látszik nyerő ötletnek, hogy az oszlopok külső élére rakok 2x1.5 cm lécet, ez állandóra ott marad, ennek fog támaszkodni belülről az üveg, a belső tartó léceket meg valahogy úgy kell kitalálni, hogy tavasszal leszedhetők legyenek és még 4-5 év múlva is vissza lehessen rakni.
Na én épp ugyanezen agyalok :) A régi kibontott ablakainkból akarok felhasználni a kisteraszhoz. Van egy rohadt nagy üveglap, ami a nagyterasznál volt(helyette amúgy KF erkélyajtó lett), az szinte pont passzol is az egyik oldalhoz, de keret nélkül van. Az terv szerint állandóra ottmarad nyáron is. A másik oldalra viszont nem tudom hogy (vas)kerettel, vagy keret nélkül tegyek üveget? Favázba. Azt se tudom még, hogy nyárra kivegyem e majd egyálatlán? Ja és nem nyitható lenne persze, mert ez kerettel is fix. De van nyitható is éppen, azt is tehetnék be :) Csak ez a fix a legnagyobb méretű.
Mindenkinek köszi az ötleteket. Igazából Joe megoldására gondoltunk mi is, magyarán nem nyitható, hanem egy fix üveg lenne (az is valahogy marva, hogy ne kelljen nézni a "máglyára menőt"), és körbeszegve. Megcsináltam a házi feladatot, lerajzoltam, amit az írásaitokból össze tudtam rakni:
Függőleges és felső vízszintes részek, ahol egy síkban van a teljes fal (A-A metszet)
A komód (cipősszekrény) oldalára kerül egy mart keret, felcsavarozva a falra
Annak nekitámasztom / ragasztom az üveget
Belülről jön a belső keret
A köztes rész festhető szilóval kinyomom
Alsó vízszintes rész, ahol a falban lépcső van (B-B metszet)
A komód (cipősszekrény) oldalán csinálok egy keretet, ami felfekszik a falra
A belső oldalára odateszek egy lécet, hogy az üveg ne a vakolaton támaszkodjon
Annak nekitámasztom a belső keretet
A köztes rész festhető szilóval kinyomom
Szóljatok, ha túlspilázom, de végül is kb. 90x150-es üveg jön bele.
Az ablakos legyártja a nyílás mérete -3 vagy -4cm -re az ablakot majd PUR habbal berakja, ha ügyesen csempézel akkor a habot eltakarja a csempe, ahol meg nincs csempe ott fugaszilóval/festhet akril-lal vagy szegőléccel eltakarod. A csempe és a tok között maradjon hézag, ne told neki, és rugalmas fugaszilóval kifugázod majd a rést.
Nem igazán értem, milyen csomópontot akarsz látni!
Sziasztok! Kéne nekem egy kis segítség. Van egy ajtónyílásunk egy 30-as falban, amit megszüntettünk. A kőműves felfalazta 90 centiig 10-es Ytonggal, a többi maradt ablaknak. Na, most ezt az ablakot kéne "beszegnünk" és beüvegeznünk, és egy álablakot kialakítani ott. Sima, fix ablak lenne a konyha és előszoba közt, hogy ne kelljen rosszul éreznie magát annak, aki feláll az asztaltól, és kimegy vécére. :o) Az egyetlen probléma, hogy az ablak nem a belső falsíkra kerülne, mert a párkányt szeretnénk lerakásra használni. (felcsempézzük a falat 30 centiig, és a párkány is ugyanabból a csempéből kap burkolatot.) A képeken jelöltem, hol lenne a keret. Nomármost, jó barátom nekem a gugli, de ennek ellenére nem tudok olyat beírni, hogy egy ilyen típusú ablak szerkezeti csomópont képét kapjam vissza. Vagy legalább egy fotót. Márpedig magamtól az életben ki nem találom, mert a saját térlátásom olyan jó, hogy az ábrázoló UV-n is csak a boldog emlékezetű Strommer prof kegyelméből mentem át.Előre is köszi!
Írásbeli másodszorra, eredményhirdetés, a tanseg olvassa a jegyeket:
Kelett volna képezz az oszlopokba és a talpfába/szelemenbe egy falcot, aminek nekinyomod az üvegeket (belülről) és elszeged egy léccel, facsavarokkal rögzítve. Tavasszal leszereled a léceket és kiszereled az üvegeket.
De most sem késő. Készíts léceket, enyvvel és facsarokkal rögzítsd az olszopokra-talpfára-szelemenre, síkba és függőbe állítva. Így többet nem kell foglalkozz azzal, hogy minden összel függőbe állítsd az üvegeket.
Én ablakokat készítettem volna, azokat szereltem volna a oszlopok közé.
Szerezz két üvegfogót, mert k@rvára vág az üveg éle, ha termopán csomag.
ahogy közeledik az ablakok beépítésének ideje, egyre kevésbé tudom, hogy fogom a nyáron terasz, télen télikert kivehető üvegeit a helyén tartani (abban a fél évben, amíg ott kell lenniük)
az üvegeket 9x9-es fa oszlopok fogják majd közre. de mitől fognak nem kidőlni télen, ami nem nagyon csúnya nyáron?
Ja olyanra h rezsi nem is emlexem. Egyszer nyitott ajtoval talaltam a kocsit elvittek a parkolopenzt, ennyi. Meg volt egy zuros szomszed de az is megoldodott a kommunikacios kepessegeimnek koszonhetoen.
Kérdezted hol: IX. kerület,sok zöld, J. A. lakótelep. Élhető környék, itt lakott egy ideig, amíg nem vették fel kollégiumba. Szeretett itt lakni:) Tudom, sokan leszólják, de van rosszabb is. Kétes alakokat nem igen látni, még a metró környékén sem. Sok-egyre több- a fiatal.
A metró felújítás ideje nagy szívás lesz a környéknek is, de majd csak elkészül előbb-utóbb.
Mindenkinek köszönöm a hozzászólást. Sok mindenre felhívtátok a figyelmet ami addig csak mocorgott vagy eszünkbe sem jutott.Tanulságos volt végig olvasni a beszélgetéseket.
Tovább keresünk, nem vettük meg a lakást, túl sok a tisztázatlan dolog, és eszméletlen sok a penész.
De nem is a gyerek nevére ment volna, éppen a későbbi esetleges kedvezmények miatt.
Nem nélküle, hanem vele együtt keresünk.
Közben ráfestettek !!!!! a penészre, állítólag valaki már le is csapott rá. Nem irigylem...
Nekünk a zuhanyzóban Kludi van, a mosogatónál Mofém (ez amúgy úgy rémlik spanyol gyártmány, nem magyar). Még csak néhány évesek, eddig mindkettő hibátlanul működik. A Mofémet jobban szeretem, könnyebben megindul a karja, pedig a Kludi se szorul. Anyósomnak a mosogatónál szintén Mofém van, az is nagyon könnyedén működtethető.
Én max a felét adnám neki(k) ha lenne miből meg lenne kinek :D
A másik felét szedje(k) össze. Különben a büdös életbe nem fogja megbecsülni!
Ne halat adj neki(k) hanem hálót!!!Többre fogják értékelni, mindig tudnak majd fogni halat, és nem hozzád jönnek ha elfogy, hogy fogj még nekik... Hanem Ő jön, hogy nézd hoztam neked is fater!
Megerősítem. Nekem a saját tanácsi lakásukat vették meg. Magyarán van egy lakásom 20 éve, ami miatt soha semmilyen kedvezményt nem kaphattam meg, és hasznom sincs belőle. De legalább fizetnem nem kell utána semmit, mert azt ők állják.
Te nézed is kinek válaszolsz? 😊 de nem értem miért nehéz felfogni hogy neki ez jo?ha akar venni a gyereknek és megteheti miért ne ?senkinek nincs joga beleszólni...Az tény hogy a feltett kérdés minden realitást nélkülöz még ha látja is az ember mert bontás közben derül ki sok minden.Nem kell minden hozzászólásra kényszeresen reagálni ráadásul hülyeséget.
Amit írtál, azt természetesen végig kell csinálni. Magyarul nyíltan , rejtve környezet tanulmányt kell végezni. Anno egy hason szituációt /esetet csináltam végig. Amikor elbúcsúztam az ingatlanostól visszamentem és érdeklődtem a többi lakóknál. A környezet néha fontosabb mint maga a lakás. A lakást rendbe lehet tenni, de a környezetet nem.
A jó lakást nehéz kiszúrni, azt viszont ami nem kell azt, azonnal.
1.Szerintem nem szabad röghöz kötni. Egyenlőre. Én sok jó állásáról maradtam le mert korán vettem hárat. De kellett az én házam az én váram miatt. Így jártam.
2. Apámék nekem is vettek a nevemre egyet Miskolcon hogy legyen. persze Bp re költöztem.
egy napot nem laktam benne. Eredmény nem kaptam első lakás illetékmentességet stb.. buktam a szocpolt nem sorolom. Aztán két éve eladta faterom. Szal hasznom nem volt.
3. Én azt szeretném ha nem Mo. on élne a gyerekem.
4. Amúgy már én is megvettem neki. Pedig még csak 8 éves.
btw merre van az a one in a life time kégli?
pesten viszonylag kevés ideig eladóak a jó lakások. Akik ebben mozognak hamar felszívják őket.
Magát egy konvektort megjavítani nem egy nagy ügy. Ha nem megy , akkor csere, itt gyakorlatilag semmi korlátozás nincs. Gondolom kettő csak van abban a lakásban. Kizárt hogy mind a kettő használhatatlan lenne. Főleg az, hogy javíthatatlan. Ronda persze lehet.
Melegvíz ? Gáztűzhely ? Gondolom átfolyós fég + fali melegítő. Ez egy nagyon elterjedt volt a kezdetekben. Nyilván nem állandó tartózkodásra gondoltam. Csak kipróbálásra.
Például arra , hogy nem az elsődleges szempont a pillanatnyi felújítás.
Sokkal fontosabb a környezet a fekvés.
Mivel ezt írtad :
"egy jó helyen lévő 1. emeleti konvektoros tégla lakás,
a gondolat csak arról szólt, hogy add oda neki a pénzt és döntse el ő hogy mit csinál vele, válasszon ő lakást, és intézze ő a felújítást. jobban meg fogja becsülni, jobban fogja értékelni. de ez nem jelenti hogy nem segíthetsz neki!
najó, szmk félretéve.
nyilván meg is veheted, és pl minimál rendberakás után kiadhatod bérbe pl. (persze ha a gyereked meg bérel, akkor ez hülyén hangzik, de lehet még akkor is logikus)
üresen sokkal egyszerűbb felújítani, pláne ha le van nullázva. a konvektoroktól ne félj, esélyes hogy pár tízezerből rendberakható egy két szezonra, akár levetett használtat sem esélytelen olcsón szerezni. kicsi lakásba régen is nagy szívás volt központi fűtést csinálni, mostanra méginkább nem logikus. nézz utánna hogy hova lehet kültérit tenni, és klímás/hőszivattyús fűtést csinálni.
vásárlás előtt mindenképpen beszélni a közös képviselővel!!! nagyon fontos dolgokat kell tisztáznotok.
- ha lakatlan volt rég, a tulajnak van-e közös ktg tartozása. a tartozást nem öröklöd, de a lakóknak tartozik, ha lakóvá válsz, neked is tartozik.
- van-e a háznak megtakarított pénze. ha résztulajdonossá válsz, az a te pénzeddé is válik
Játsszunk el a gondolattal, hogy "most" nem vesz neki lakást..
Akkor 'mikor" jön, jöhet el az idő , hogy megveheti ?
(meddig hagynád "küzdeni", ha mondjuk nem tud, nem akar egyetemre,főiskolára menni, elmegy dolgozni, majd keres 100-120eft-ot...megnősül, asszony legyen "butább", keressen csak létminimumot...mikorra lenne abból lakás,ház ??
Vagy addig laknának " otthon" ???? Mennyivel "önállóbb" dolog ? :-)
Te , ha újra "kezdhetnéd", mikor, hogyan (támogatnád) ? Mostani tudásod szerint...
Különben én pl. gondoltam arra, ha eljutna egyetemre/főiskolára, akkor csak felvetetném vele a diákhitelt, mondván nem birjuk anyagilag....legalább érezné a súlyát...Oszt mikor kézben a papír, jöhet az "előtörlesztés"...
Be nem ázott Ha meg is vennénk, mi akkor sem költöznénk. Fiatalnak kezdő lakásnak jó lenne jó pár évig .De felújítással kezdenénk, bár jön a tél, és a régi konvektorok használhatatlanok, most fűtés sincs -3 éve.
Nem is azt írtam, hogy ezt mondod, csak mint lehetőséget hoztam fel.
Ha tudok, miért ne segítsek . Nem akarom kifordítani a bukszám, de ha közösen megoldható, akkor még mindig jobb, mint a semmit nem hozó bankbetét. Lekötni hosszútávra meg nem merem.
Így legalább nem kell felvenni hitelt.
Én azt látom, hogy segítség nélkül nagyon nehezen tudnak boldogulni a mai fiatalok, főleg, ha albérletet is kell fizetni.
(Pedig elég triviálisnak tűnik, hogy ha nem engedjük megvívni a saját küzdelmeiket, életképtelenné neveljük a gyerekeinket, mégis rengetegen hisszük azt, hogy nekem nehéz volt neki legyen könnyebb... szóval az egyik nagy baromságom az volt, hogy tökéletességet vártam el, a másik, hogy megadtam amire (szerintem) szüksége lehetett. És ezt már nem lehet újracsinálni, a gyerek megnőtt.)
No mindegy, 3-4 millióra számíts, ha a penészedésnek nincsenek szerkezeti okai (mondjuk a ház teteje annyira tönkrement, hogy a falak a csapadéktól átáznak)
és komolyan látatlanban azt várod hogy mibe kerül pl a penészedés megszüntetése??Max jós tudja megmondani a penszedés okát kell megszüntettni 10001dologtól lehet
Adott egy jó helyen lévő 1. emeleti konvektoros tégla lakás, 52 nm. Alaprajz, tájolás, környék teljesen megfelelne. Nem tudom megítélni, hogy mibe fájna a felújítása. (Budapest) Ennek függvényében alkudnánk.
Vezetékek, burkolatok, ajtók-ablakok, konvektorok cseréje... szóval minden cserére vár.
Évek óta nem lakták. Penészes falak miatt a vakolat is kuka, vagy elég lekaparni és lekezelni vegyszerrel, majd glettelni. stb?
Per pillanat ezt a lakást még nem vettem meg ,de nem lenne rossz befektetés.teljes felújítást igényel ezért gondoltam ,de mivel szigetelve lesz ezért lemondok a szigetelésről.kivárom majd azt a 4 évet ha megveszem,nincs rossz állapotba az ingatlan külső belső szerkezete elég jónak tűnik.az építés 80-90 es évek közötti.Az ablakok már építéskor szigeteltek voltak, megérnek egy cserét.Teljesen felújítanám.Új fürdő konyha víz-villany csere,a mai elvárásoknak megfeleljen, belső nyílászáró csere,lapozással.
Mire éri meg oda figyelni felújításkor ,nehogy elkerülje a figyelmem. 32Amper vagy 3x16 A ,minden elektromos lenne , indukciós lap sütő, kondenzációs szárító, mosogép, Mikró. stb.
Én anno terveztem (nálunk a ház egyáltalán nem akarta), aztán letettem róla.
Tudtommal a következő a rétegrend (belülről kifelé):
gipszkarton fal
párazáróréteg
hőszigetelés
meglevő belső vakolat
meglevő falazat
meglevő külső vakolat
Három helyen/dologgal lehet baj:
1.) A párazáró réteg (fólia) zárása nem sikerül jól. Ilyenkor bejut a pára, a hőszigetelés mögött viszont már harmatpont alatti a hőmérséklet, ezért kicsapódik -> penész
2.) A falazat maga a belső hőszigetelés miatt télen annyira kihűl (a kinti és a benti hőmérséklet közti esés nagyrészt nem a falazatban, hanem a hőszigetelésben történik majd meg), hogy az anyaga szétfagyhat. Ehhez persze az is kell, hogy a külső vakolat kellően szar legyen, és a falazat át tudjon ázni. Meg azért ezt ki is lehet számolni. Csakhogy akkor nem rakhatsz olyan vastag hőszigetelést, hogy meg is érje az egész.
3.) Mivel a lakásodat teljesen párazáróan csomagoltad be (gondolom nyílászáró csere is volt/lesz), lehet beszerelni egy szellőztető rendszert, lehetőleg hővisszanyerőst. De ez amúgy is kellhet, csak érdemes előre kalkulálni a költségeivel.
+ nincs belső szigetelés miatti penész és falromlás történet
+ nincs széjjelbombázva a lakás
+ nincs területcsökkenés
+ megspórolod a belső szigetelés pár százezres költségét.
a külső szigetelést így is úgy is ki kell fizesd, már fizeted is ugye. ha megvalósul, a komplett belső szigetelésed feleslegessé válik. sokkal többe kerül mint ami a fűtésen buksz négy év alatt
Igen utólag olvastam és sajnos elírtam. A külső falak belső felére gondoltam.A szigetelést nem lehet előrébb hozni ,mert a LTP akkor jár ,és abból akarják finanszírozni.Meglehet hogy a szigetelés ára plusz fűtésköltségre költi az ember abban a 4 évbe, jobban jár?
belülről szigetelni kifejezetten nehéz, munkás, költséges, bolonyult, koszos és fogyasztja a szobát.
inkább előbbre kéne hozni a külső szigetelést, ha a mostani falak kellően ócskák (38-as kisméretű vagy B30 vagy hasonló), 4 év alatt akár meg is térül.
De ha nem szakítja be, csak túlterheli, akkor nehéz lesz rávenni, hogy cserélje...
Jártam olyan pincében, ahol az egyesével rakott 6.60-as E gerendák 2-3 centivel belógott a falhoz képest, vagyis kb 4 centit megereszkedett (ekkora fesztávra már kettesével kellett volna rakni).
Olyan szinten ki vagyok már akadva ezektől a "szakemberektől", hogy minden este gyomoridegem van tőle. Lassan alkoholista leszek. Alig várom már, hogy eltakarodjanak a házból és végre csak magam csinálhassam.
Ha a felbeton vasalt akkor ha csak egy gerendára teszem pontszerűen a terhet, akkor az egy-egy szomszédos gerendát is terhel. Azonban ha a szomszédos gerendára is teszek terhet akkor az visszaterhel. Az előzőekben leírt nyírási teherbírásba a beton súlya is beszámít.
Néhány raklap lerakása és átmozgatása után arrébb került a lerakási pont és oda tettünk alá 2 fa gerendát, szerintem 7,5x15-öst. Erre került a két raklap és ez alá lehetett begörgetni a békát. Így egy kicsit jobban oszlatta a terhelést.
Ha jól gondolom a raklap sohasem tud pusztán egy gerendára terhelni, az mindenképpen megoszlik 2 vagy akár 3 gerenda között. attól függően, hogymilyen pozícióban van.
A gerenda 1-1 végének a teherbírása nyírásra vasalt felbetonnal 1650kg. Azonban ha a másik végére nem teszek semmit sem, a nyírási teherbírása akkor sem lesz több mint 1650kg. Ebbe minden beleszámít, a gerenda és a rajta mozgó személyek, sőt a fölötte elrepülő madarak és a hasznos teher súlya is
Ha eddig nem dőlt össze valószínűleg már nem is fog. Hogy okozott-e kárt a födémben azt biztosan csak terhelt födémnél látni, amikor a repedések megnyílnak. Minden esetre ha így terheletlenül nem látni repedést akkor feltehetően kibírta. Hozzá kell tenni, hogy a födémen nem volt még burkolat (kb. 50 kg/m2) és hasznos teher sem (150kg/m2), továbbá nem az egész födém lett telerakva. Az itt említett esetben inkább a nyírás mint a hajlítás a mértékadó.
Nyugtassatok már meg légyszíves, mert napok óta ezen kattogok:
e-gerendás födém, 480-as áthidalás, nem duplázott. 6cm felbeton, 6x150x150-es betonháló a felbeton aljában, de ott eltartva kb. 0.5 cm-el a béléstesttől. A felbeton és a koszorú minősége: C25/30-XC2-16-F3
A gerendák végeinél a bekötő pipák 6-os vasból kb. 100cm mélyen vannak minden gerenda mindkét végénél, mindkét oldalán. Tehát egy gerendához 4 bekötőpipa van.
Na erre a födémre nem akartam rakatni a raklap téglákat, mondtam is a szállítónak, hogy a daruval rakja bentebb a raklapokat, ahol már alátömörített föld van a monolit alatt. (részlegesen alápincézett épület) EGy raklapot oda is rakott, de utána kettessével szedte a kocsiról a raklapokat, mert ez ilyen borulékony silka mészhomoktégla és a raklap mérete 1m x 0,5m. Persze a daru ekkor már nem tudott olyan mélyre benyúlni és lerakta a födémre. A szélére rakta, kb. a fal belső vonalától 10cm-re. Onnan huzigáltuk le egyesével békával.
Természetesen a szállító mondta, hogy nem lesz a födémnek semmi baja, hiszen minden segédmunkás, melós, fuvarozó az egyben statikus is. lol. A kérdés az, hogy nem lett-e baja a födémnek? Repedés, ilyesmi nem látszik rajta.
Ezek szerint felesleges tervezgetni, látni kéne előbb. Egy koaxnak és egy hosszabbítónak kellene a hely. Csak nem áll össze a kép, hogy hogy megy el mögötte, ha a sin a falon van?
Sziasztok! Az elkövetkezendő jó esetben egy évben erősen az őrület felé fogok tartani, ezt összefoglalandó indítottam egy blogot. Nem reklámnak vagy akárminek szánom, inkább oda írom le a személyes nyűgeimet, mintsem ide a fórumba, ahol azért vannak hozzá értő emberek is. A blogot saját szórakoztatásom (és a feszkó leadására írom), illetve biztosan jól jönne majd a bíztatás és az építő (muhaha) jellegű kritika.
A szekrények hátlapja kb 5 mm beljebb van mint a szekrény szerkezeti része, így egy 3x1,5 MT simán elfér mögötte a távtartórendszerek is kb 5mm távolságot sőt azok jelentős része szabályozható, így az nem befolyásol semmit.
Sziasztok. Vettem egy modern nappali szekrény kombinációt. Minden része falra lesz függesztve, gondolom Camar vagy hasonló függesztő rendszerrel ( még nem hoztam el, nem tudom pontosan ). A szekrény mögött néhány kábelt el kéne vezetnem, de nem akarok vésni. Arra gondoltam, hogy valami távtartó szerűséggel tenném fel a sínt, így maradna hely a szekrény és a fal között a kábeleknek. Ez a rés később nem látszódna, mert kőhatású falburkolóval lesz körberakva, ez takarná. Kérdésem, hogy mit használjak távtartónak ( valami vékony lécet esetleg? ), és nem rontana e a masszívságán?
Nem tudom, mik a céljaid de mondjuk ha kiöntöd padloponnal majdnem a tetejéig és annak kötése után bitugéllel, neadjisten uv stab szilikonnal zárod az utolsó 1-2 millimétert?
Urak. A napokban kérdeztem Tőletek, hogy a lábazat és a járda közötti hézagot mivel lenne érdemes kitölteni. Mi a véleményetek arról, ha a nagy részét rugalmas csemperagasztóval (pl CeresitCM12) kiöntöm, majd a felső kb 5 mm-t rugalmas fugázóval (pl ceresit CE40)? Ez árban egy elég jó megoldás lenne a bitumenes anyagokhoz képest.
Hétvégén aljzatot szigeteltem és megmaradt 3 zsák Thermobeton (1 zsák 0,2 m3), ha valakit érdekelne szóljon bátran, megegyezünk. Én a szigetelésben menő csöveket fedtem be vele csak kicsit elszámoltam a mennyiséget. :)
Táblásat arra mondtam, hogy kis helyen szerelve jobb igazgatni, mert ha megfogod az egyik sarkát,akkor a másik sarka is mozog vele. Tekercses meg nem ilyen.
Nálam is tekercses van rakva a padláson. 3x10 cm sík betonra. Nincs gerenda váz, ami tartaná a felső rétegeket egy kicsit legalább. Így már lerakáskor kb 25 cm lett a vastagsága.
Azért ez láthatóan egy nem mai építésű házacska, az általad felsoroltak vélhetően már elköltöztek az élők sorából... (én olyan 1940-es évek vége-1950-es évek körülire saccolom az építését, szóval kevéssel a II. VH utánra...)... és hát akkoriban azért más világ járta, pl. meglehetősen krónikus volt a vas-hiány, mert mindent mindenki újjá akart építeni mihamarabb...
A mi házunk is a 40-es évek végén épült, most, hogy szétvertem a teraszt+lépcsősort, én lepődtem meg a legjobban azon, hogy az egész szerkezetben 0 azaz nulla gramm vas volt, szimpla 10 cm vastag beton, helyenként öklömnyi kövekkel, aztán mégis kibirt vagy 70 évet... na, én nem vagyok ilyen bátor:), a helyére épülő valamivel nagyobb szerkezetben lesz pár mázsa vas is a mai építési szokások szerint...
A kinagyított képen egyetlen egy betonvasat sem látni, hogy kiállna a falból. Vagy a toldási hosszon spóroltak (kihúzódott a födémből), vagy túl kevés vasat raktak a betonba (tőben elszakadtak).
Az alatta levő erkélyeket a felülről ráomló törmelék szakította le ami ha a fenti a súlytól megindult majd emberestől betonostól rázuhant az alatta lévőre majd ezek együtt az alatta lévőre.....
Magyarországon 300kg/m2 az erkély terhelése szabvány szerint. (az MSz a legszigorúbbak közé tartozott) Egy m2-ben elfér 5 ember is. Ha kicsit ugrálnak, akkor ez símán megfelel 500kg/m2-nek. Ettől függetlenül a hozzászólásban leírtak is könnyen előfordulhattak. Meg a kettő együtt is.
Frisebb demokráciákban ezért kemény börtön jár a műszaki felelősnek és a kivitelezőnek, mert ilyet egy szerkezeti mérnök nem tervezhet és nem is írhat alá jegyzőkönyvben.
De mit lőtek el? Merthogy mind a három erkély leszakadt.
1. Vagy bérléstestes födémet késztettek és angolosan folytaták a födémet az erkélyeknél is, átvezetve a koszorún a fel tetején.
2. Vagy meg volt támasztva egy konzolos vaskonfekcióval az erkény pereme, arra túl vastag szerelőbetont öntöttek, de a konfekció bekőtését a födémbe nem oldották meg szakszerűen.
A képeken nem látom a vaskonfekció maradékát.
Ha siettek nagyon a kivitelezéssel, akkor vaskonfekció készítettek.
Felületszigetelésnél az elpárolgás után a réteg vastagsága csökken. De hézagkitöltésnél nem lenne túl előnyös, ha száradás közben összeesne és pl két oldalt rés keletkezne. Úgyhogy lehet hogy mégsem ez a megfelelő anyag számomra.
Attól függ. Nagy átlagban a munkadíj kb annyi szokott lenni, mint az anyagköltség, de mondjuk Fehérgyarmaton olcsóbban dolgoznak a kőművesek is, mint Budakeszin, tehát egyik helyen kicsit olcsóbbra jön ki, másik helyen drágábbra.
kösz. ~35m-ről van szó. Ha bőven számolok és átlagosan mondjuk 2cm*5cm a fuga keresztmetszet, akkor is elég 2*18kg, ~20.e Ft
Ezt az összeget (kb+10ezer) rászánnám, hogy ne kelljen a forró bitumennel szenvedni. Csak az a kérdés, hogy alkalmas-e rá, mert még soha nem dolgoztam vele, nem ismerem.
Hány %-ot zsugorodhat kb? Gondolom zsugorodás után rádolgozhatok még egyszer, és nem fog szétválni a két réteg.
Üdv. Kérnék egy kis segítséget a hozzáértőktől. A lábazat és a járda közötti hézagot szeretném kitölteni. 5mm-3cm, és viszonylag egyenetlen, mert (mész)terméskő a lábazat.
Valahol el kell kezdeni :) De egyébként jó lenne házépít(tet)őknek, felújítóknak valami tanfolyamot szervezni -- így kevesebb embert tudnának csőbe húzni a szélhámosok, és (ezzel) jól járnának a középhámosok.
Olvasgatok érdeklődök több infós helyről,de nem egyszerű.
Beleolvasgattam a fórumba és ezért gondoltam ,hogy itt próbálok szerencsét. Tégla ház felé húzok,de nem akarok egy hatalmas lélekvesztős házat. Ja és amennyit a keret enged.Vidéken élek dél Mo.-on.
Olvasgatok a téglagyártók oldalán, keresem az okosságokat.
k*rvanagy invázió van már vagy egy hete, az irodában pesten 10esével dobálom ki őket az ablakon. otthon 1-2 darab van csak, az ajtón jönnek be gondolom, meg a kintről behozott száradó ruhákkal, mert egyébként géppel szellőztetek.
nade a lambéria felett van valami, amire az fel van téve. ahhoz ki lehet a fal tetejét támasztani. az ékelés kidőlés ellen van, és azért ékelés mert egy födémhez az a triviális. lehetne ott is mondjuk egy szögvasat dübelezni a födémre kétoldalt, de az ékelés egyszerűbb. neked meg az egyszerűbb ha a fal felmegy a lambéria szintje fölé, és kétoldalt meg van támasztva.
Gerard tetővel kapcsolatban van valami tapasztalatotok? Amit lehet, elolvastam ezzel kapcsolatban. Főként azok tapasztalata érdekelne, akiknek ilyen tetője van.
Keress a környékeden egy ajánlott, megnézhető referenciákkal rendelkező építészt. meg egy műszaki ellenőrt, aki segít megnézni a referenciát. én így tennék.
Ha kell még egy-két tóldás kérek a barátomtól. Egy homokszállítóról is gondolkozom, billenős, azt mondja a barátom, hogy vegyem nem, mert neki nincs...
digium
köszi szépen, megveszem az újat cégre, leírom a profitból az egészet, most van nálunk egy ilyen engedmény.
Érdekes, hogy tegnap este fél nyolckor hívtam a magyarországi céget és felvette a telefont, most már úgy néz ki, hogy az üzletet is megkötjük.
Én most már muszáj vásároljak egyet, mert nálunk nem nagyon bérelhető és mindig egy barátomtól kértem el.
Most egy kisméretű hódfarkú cserepezést kell megcsináljunk., dupla fedés. 8oonm és egy csomó vágás, több sík, szóval, az nem két nap lesz. Az eresz van 1o méter is. Szezonba a barátom is dolgozik vele.
Kaptam egy ajánlatot egy újra, 43oo euró körűl nettó, leszállítva Kolozsvárra. 15.5 méter, a Geda Standard a 2ookilós, univerzális dobozzal. Ez így rendbe van?
Kértem egy ajánlatot egy olasz cégtől is, Svelt márkájú, de sokkal drágább.
Másra is lehet használni, pl. lépcsőházba is felállitottuk, ott volt hónapokig, minden anyagot felvittünk vele.
Nem. Soha nem szereltem még be a támaszt, de mindig 6-7m ereszmagasság alatt voltam vele. Amire figyelni kell a belsejében az első tagon van egy szögmérő. Az mindig a határokon belül legyen, különben képes "ellépegetni"-kimozdulni az alja. Felül mindig spaniferezem a tetőlécekhez és ha úgy ítélem meg akkor a tetősíkon még alátámasztom valahol.
Sodronyt nem cserélek rajta mert mindig bérelem... Nincs értelme befektetni rá mikor kulival együtt napi 10.000,-ért ki lehet bérelni és mentesülsz a teljes szervízdíjától :)
Egyébként elég vagány szerkentyű, napi 2-300m2 cserepet 3ember vígan kiterít vele ha nem kell folyamatosan bontani-állítani.
Nem csodálom,h sok a melója. Olyan szinten kihegyezett-kidolgozott tervek azóta sem kerültek a kezembe mint amilyeneket ő csinál. Meg is ijedtem tőle pár éve, inkább visszaadtam árazatlanul. Manapság már nem lenne velük gond :)
Azt szeretném megkérdezni, hogy a 14 cm-es EPS homlokzati hőszigeteléshez vett 215 mm hosszú műanyag dűbeleket használhatom olyan helyen is, ahol az EPS-t nem a porotherm falhoz, hanem beton felülethez akarom rögzíteni vele?
Véleményeteket szeretném kikérni, hogy a képen látható foltosodást mi okozhatja.
A fal délre néző, de a nap nagyobb részében árnyékos. 2008-ban épült a ház. Belső vakolat gipszkartonnal van megoldva, falazat phorotherm tégla, kívül hőszigetelés. Elvileg azon a részen nem megy a falban víz és fűtéscső sem. Részleteket nem tudok, mert nem én építettem. Az épület ki van emelve, így nem gondolom, hogy a talajból jönne és nem is olyan az elhelyezkedése a foltnak. Télen nyáron is látható a folt. Az egyik szoba nem volt fűtve akkor is látható volt, most mindkettő ugyan úgy fűtve van.
Én így laikusként arra tudok gondolni, hogy a belső pára ott talál utat magának és talán a szigetelés nem pontosan van illesztve és hézagos? Ez okozhat ilyet? Milyen lehetséges megoldások vannak?
Válaszotokat előre is köszönöm, több vélemény is érdekel, ha van.
Mi forgalmazunk "acél" bejárati ajtókat, igaz, kizárólag csak gagyit. Azok viszont siralmasan szarok. Árban nagyjából az Általad megadott 130 ezer Ft-tól indulnak legolcsóbb, biztonsági, acél bejárati ajtók, de inkább úgy 200e felett számolj vele. Amúgy egyszerű laikusok is meg tudják állapítani, hogy mennyire komoly az ajtó, elég csak megemelni. Rögtön ki lehet aztán találni, hogy azt oldalanként 0,6-0,7 mm, vagy 2,5-3,0 mm acéllemez borítja. A komolyabb biztonsági ajtók bőven 100 kg felettiek. Aztán érdemes egy pillantást vetni a zárszerkezetre, meg a cilinderzárra is. Egy jobb zárbetét, például egy Tokoz, Mauer, Mul-T-lock, több tízezer Ft.
De egyébként mindegy is, hogy egy kezdő, vagy profi lockpickerrel van dolgod, mert ahogyan 'elemes' is írta, Magyarországon többségében nem kifinomult technikájú betörők dolgoznak, hanem agy nélküli IQ bajnokok. Ha nem bírják befeszíteni vagy szétverni az ajtót, eltörni a cilinderzárat, akkor majd bejutnak az ablakokon keresztül.
Ja, még1 kérdés: jól gondolom hogy a kifelé nyíló ajtó biztonsági kockázat a kint levő zsanérok miatt? Ez volt az elképzelés, hogy kifelé nyíló legyen, mert kéne bent a hely.. De ha kockázatos, akkor nem.
Annyira nem is akarom kicserélni :) Főleg azért akartam, mert avittos, meg szelel, meg azt hittem nem biztonságos, de utánaolvasgatva a témának, lehet hogy biztonságosabb mint egy műanyag :) Zártszelvény keret(40x40es, 2-3 mm falvastagság), hegesztett zsanérok(2), még egy takarólemez is rá van hegesztve a keretre, így nem lehet közvetlen befeszíteni az ajtó és a keret közé, meg sztem az ajtólap is jó, nem lehet csak úgy berúgni meg konzervnyitóval átvágni :) Meg átolvasztani..
Meg hőszigetelési okok miatt is akartam cserélni, a vasnál csak jobb a fa v műanyag.. De mivel elvileg a bejárati terasz be lesz építve télire(ez persze közel sem biztos h megvalósul, csak terv :) ), így ez annyira sztem nem lényeges.
Ha jó, minek cseréled ki? A mostanit tunkold fel, esetleg cseréltesd ki a zárját új roto vasalatra. Kívülre a kályhalemez, alája a 2 centis xps. Elvileg tök jól hangzik, nem? :)) A Tacsi&Komondor verzió ettől függetlenül az erősen ajánlott kategória.
Már olvastam h a műanyag ajtót egyszerűen átolvasztják.. Na szal csak azt akarnám elkerülni, hogy 100+ ezret költsek egy olyan ajtóra, ami biztonságilag nem, vagy alig jobb, vagy egyenesen gyengébb mint a mostani.. A hőszigetelését ennek is meg tudom oldani.
Betörők jellemzően nem az ajtón KERESZTÜL szoktak bejönni (úgy értem, nem baltával verik szét az ajtólapot és azon át mennek be), hanem kinyítják: eltörik a zárat, leemelik az ajtót, vagy befeszítik, . Vagy bemennek oldalt az ablakon. Vagy beküldik a gyereket a WC ablakon és az belülről a kulcstartóról leakasztja valakinek az ott lógó kulcsát és úgy mennek be.
Üveg betörése ellen biztonsági fólia vagy kétrétegű ragasztott üveg véd elég jól. Attól persze még összetörik az üveg, de bemenni nem tudnak rajta.
A szaktopikokban nem válaszolnak, ezért megpróbálom itt is, hátha :)
Ajtócserében gondolkodunk, jelenleg egy régi ezeréves tüzépes(?) ajtó van a házon, vas tok(zártszelvény, de nem tűnik olyan nagyon masszívnak) maga az ajtó pedig vas keretben falap(belül mintha rétegelt lemez lenne, kívül meg vmi lambériaféleség). Egy hengerzár és egy tollas zár van rajta. Elsődleges a betörésbiztonság lenne, már-már megrendeltem az új(amúgy nem barkácsos gagyi) műanyag ajtót, de most olvasgatom, hogy ezek a legkevésbé biztonságosak, az acél pedig a legjobb. Akkor inkább ne cseréljük le? Korábban terveztem hogy "felújítom" ezt az ajtót, hungarocellt és új burkolatot rakok rá, a tokot meg fával takarom. Vagyonokat nem akarunk rákölteni a dologra 100-130e körüli ajánlatokat kaptam műanyag ajtókra.
A jelenlegi vasajtó-ha a vas ablakokból indulok ki-valszeg rendesen be van fogatva a falba vágott betonvas pálcákkal. JA amúgy magánház, ráadásul zártkerti-nyaralós részen..
Ami egy (asszem) 4-es drótból hajtott kb 30-40 centis Z volt, egyik végén kis kampóval. A kötözésre másfél mm-es lágyvas drótot használtunk, én vagdostam le darabokra, feltekertem egy sablonra és flexszel átvágtam egyben (az 1-es drót is jó volt de könnyen elszakadt, finoman kellett csavarni).
Szerintem vékony drótot használsz hozzá. Sok helyen csak vékonyabbat kapni, az meg nem jó semmire. Én a timár vaskerben szoktam venni eléggé vastagot (talán 1,4-es) és 180mm hosszút. na az jó.
"Utána alulról felszerelném a GK vázat és gyakorlatilag majdnem ugyanezt eljátszanám. GK csavarokat tennék a megfelelő helyre, és a gyapot tömködése után huzaloznám a csavarok között."
Mire gondolsz? Esetleg ha oldalról tenném be a csavarokat a GK profilba a huzalnak? Aluról nem tehetem bele, mert még párazárni kellene + a GK is oda megy fel. Vagy annyira becsavarni - tökig? Szerintem nem lehet ebbe a vékonyka profilba...
Komoly ez az állítható ferde vágás. Mivel vágtad el ilyen - asszem 60x100 egy táblám - pontosan átlóban?
Én a darabolást - mikor a falazatba tettem - először késsel, szikével stb próbáltam de macerás volt.
Közepes finomságú fafűrésszel pillanatok alatt tudom darabolni, átéri a 15 centit is és nem szaggatja meg.
Értem én, hogy mire gondolsz, de van egy kis gond ami miatt le kell hoznom még 10 centit a szigetelést.
Ha nem hozom lentebb akkor kevéske lesz a "saroknál". A többi helyen van helye a szigetelésnek, de annál a találkozási pontnál max 15cm (átlósan 17?) lenne ami odafér.Viszont ha lehozom a plafont és szigetelem lesz 25 (27cm) sőt akkor már az oldalfal szigetelése is játszik.
Ezért szeretném valahogy beszigetelni a GK lapok között is.
Nekem van ... füles is meg kötöző szerszám is. Egy kalap sz@r az egész. Nem lehet vele rendesen vasat kötni. Mert ha meghúznád rendesen, elszakad a drót...
Burkoláshoz lenne kérdésem, hogy érdemesebb lenne kikapnom a képen látható küszöböt, és feltölteni betonnal, vagy mehet rá a megfelelő előkészítés után a járólap. Régebben így volt rajta, csak most akár meg is lehetne csinálni..
Én most szigeteltem a garázsom tetejét alulról a szarufák között egy létráról, van, ahol 5 méter magasan. Normál belmagasság, de nincs födém, hanem felette a padláster van. Sosem csináltam még ilyet korábban a mostani alkalmat leszámítva, de leírom, hogy hogyan csinálnám:
1) Először is a meglévő szarufákba alulról ütnék horganyzott szegeket 25-30 centinként.
2) Erre kifeszíteném a huzalt cikk-cakk alakzatban.
3) a mellette lévő szarufaközből, ahogyan korábban írták már felülről beletenném a tekercses anyagot. Ha teletömtem, akkor felé még egy tekercses anyag. A szarufaközből dolgozás miatt itt a legfelső rétegben vagy keresztben indítasz több tekercset és mindig gördíted egyszerre mindet 1-1 szarufaközzel, vagy ugyanúgy hosszában, de akkor gondolni kell arra, hogy ide szélesebb anyag kell,mert a szarufákra is kell és sokkal messzebb nem tudsz nyúlni, hogy messzebb igazítsd. A leeső darabok is nagyobbak lehetnek.
A legnagyobb szívás ezzel a tekercses anyag pakolgatása szerintem, hogy ne is nyomd össze és ne is kelljen túl sokszor vágni... És hogy jól tudjon passzolni az előző sorhoz, ami már olyan messze van, hogy nem éred el, hogy kézzel megigazítsd. Ha van egy kicsivel több pénz a szigetelésre, akkor táblással dolgoznék, mert az sokkal kényelmesebb szerintem és jobban is méretre lehet vágni, plusz jobban lehet pakolgatni,mint a tekercseset a szarufa közökben.
2) Utána alulról felszerelném a GK vázat és gyakorlatilag majdnem ugyanezt eljátszanám. GK csavarokat tennék a megfelelő helyre, és a gyapot tömködése után huzaloznám a csavarok között. Egy táblára való csavar be, első csavarra rárögzít a huzal, gyapot be, 1 kézzel tart, másik kézzel a huzal kifeszít a csavarok között. A fejjel lefele munka miatt itt már csak táblás anyaggal tudom elképzelni a dolgot az alulról.
Én így vágtam a táblás anyagot. A levágott sarkokat pedig visszatettem a megfelelő kis helyre. Gyakorlatilag 0 volt a hulladék és tetszőleges szarufa szélességre ki lehet számolni, hogy hogyan kell vágni, hogy jó legyen.
Szerintem is 99,99%, hogy az áthidaló adta meg magát... ilyenkor szembesül vele az ember, hogy milyen nagy Istenke állatkertje, és milyen rohadt alacsony körülötte a kerítés:((((
Banyek, a porotherm áthidaló még a felbeton súlyától is meghajolhat, ezért szokás középen alátámasztani...
Más: nincs valakinek valami ötlete, hogy honnan lehetne füles kötöződrótot venni nem 5000 db-os csomagban hanem mondjuk 500-at?
egy raklap ilyen beton béléstest kb 1.2 tonna. arra még figyeltek, hogy raklapokat a gerendák végére rakják (egy raklap két gerendára támaszkodik, így nem terhelték túl a gerendát), szóval valamelyik végén az alátámasztás adta meg magát, talán a porotherm áthidaló, ami csak a felbeton megszilárdulása után lenne terhelhető...
köszönöm a tanácsaitokat. Továbbitom. Én semmit nem szeretnék rájuk erőltetni, csak segíteni, hogy melyik variáció lenne jobb, mert mind a kettőt nem vállalják be anyagiak miatt. A fal nem építéskor lett vakolva, hanem később, 90-s évek eleje talán. Tényleg hibátlan még ma is .
Ablakok kisipari munkák, nem tüzépesek, de most már minimálisan, de huzatos.Kell vele valamit kezdeni.
Átbeszéljük, meglátjuk....
Ez a filléres szigetelési ötlet se tűnik rossznak.
Nem régen valaki a külső táblákat akarta szigetelni náluk-Lécek felragasztásával!!!!!!!!!
Szerencsére elmondta és elhajtottuk a "mestereket", akik pécsiek voltak.
Muszáj szerelj OSB vagy deszkát a mennyezeti gerendákra, a közetgyapottot jól be kell pockolní-feszíteni a gerendák közé. Azért írom, mert hasonló mennyezetek a fafődémes házaknál vannak és nem is emlékszem, hogy ne szereltünk volna deszkát a gerendák alsó síkjára. A 6mm-res OSB-vel talán hamarabb menne és anyagilag kb. ott vagy mind a deszkával. Arra aztán lehet rendesen párazárni és cikkszallagozni is.
Az OSB és a gk közé ne kerüljön hőszigetelés, ha vastagítani szeretnél, tegyél 15cm a padlásra a födém fölé.
A felső CD vázat direktfelfüggesztőkkel felrödzíted az OSB-n keresztűl a mennyezetgerendákra és erre jön a második réteg CD profil keresztösszekötővel.
A mazárdokon szokás kitőlteni a CD vázak vastagságát is, mert ugyebár a szarufa vastagsága ritkán 2ocm-res. A te helyzeted most olyan, mintha a szarufán nem lenne semmi.
Ez az épület bővítés terén rengeteg lehetőséget rejt. :)
Szerintem keress meg vele egy tervezőt aki örülni fog, hogy kiszakad a hétköznapi munkáiból egy kicsit. Ha érdekel a dolog, alkalom adtán pár tippem lenne nekem is.
Ez a pántszalag 5letes nagyon!A drótról hallottam már, de nem tudtam az is tűzőgéppel van felnyomva.
Az OSB lapra már nem szeretnék költeni, meg hát már így is 3 szor annyi OSB lap van ott / körbe / mint kellene :)
Viszont mind a 3 ötlet esetén kérdezném, hogy miután fent van a felső 2 réteg, majd jön az legalsó réteg a GK fölé az álmennyezet és födémgerenda közé (+ párazáró fólia is kellene oda ) oda hogyan tegyem fel. Mármint az ugye fém szerkezet függesztékkel. Oda nem tudok kapoccsal rögzíteni. Szerintem az OSB-t sem tartaná meg az álmennyezet. Mondjuk még a fóliát sem lesz könnyű odaragacsolni valamivel.
Régebben a házban fa szerkezettel megoldottam már a GK-t de ez bonyolultabb. Alulról rálőttem még a szigetelés előtt a fóliát aztán GK.Ott fentről rá lehetett tenni aztán a szigetelést is, mert volt bőven hely....
Az 5letek alapján mi van ha megpróbálom felrakni a fóliát két oldalon kezdve majd kicsit kisebb részen mint a fólia ér a GK-t.Felmászok és beteszem valahogy a 3 réteget a GK feletti részen.
Odébb megint felrakok egy darabon fóliát, összeragasztom a régivel. Felrakok pár GK-t a fóliás részre. Aztán felé rakom a szigetelésket stb.középpen meg elszívok vele valahogy.
Persze lehet végig szívás lenne így 3 réteget rakni takarásban és egymásra merőlegesen... lehet meg sem tudnám rendesen oldani. Csak gondolkodom az ötleteitek alapján!
Joevagyok 68! Csak így van hely, nem tudom fentebb rakni, mert akkor odaraknám. Valóban egyszerűbb lenne...
Azt nem lehet, hogy a jelenlegi alap marad, de ledobjátok azt a szerintem semmit se szigetelő oldaltetőt és kikockásítjátok pozdorja-könnyűszerkezetes stílusban? Így lesz egy használható emeleti részed a jelenlegi kis dugihely helyett.
Igen, kelet fele lenne a leglogikusabb terjeszkedni, viszont ha így csinálnánk, akkor engedélyeket kell kérni, lehet, hogy sokkal többe kerülne a bővítés (sajnos nem értek hozzá meg se tudom tippelni, hogy menyibe), később nemnagyon lehetne lebontani, hogy ne foglalja feleslegesen a helyet.
Ezért gondoltam inkább, hogy megkérdezem az fórumozókat, hátha van valami ötletük valami ideiglenes (olcsó) megoldásra.
Ezzel a hétvégi házzal nincs mit foglalkozni, szerintem rendesen nincs leszigetelve.
Ha 4o cm vastag tetőszerkezete lenne, akkor hely nem lenne benne. Pedig 25cm hőszigetelésnek szinte annyi kell.
Csak egy tipp.
Készíts fából egy könnyűszerkezetes házat. Én felhasználnám a faanyagát a hétvégi háznak is, egy füst alatt az is eltünne.:)
1ox6m= 6onm elég.
Két háló, egy kis nappali és konyha egy térben egy mosdó WC-vel és egy WC. Pici előszoba, csak egy szélfogó. Megcsinálod úgy-ahogy, OSB-vel burkolt falakkal is el lehet lakni egy ideig, ha meleg van a házba, belső falak gipszkartonból, fa vázra. Egy jó ácscsapat összedobja másfél hét alatt, nem is kell neki alap, csak 3o cm kavicstőltés és talpgerendák. Lapostető a legolcsóbb bitumenes bármivel. Az egyik sarokban készítesz egy alapot és felraksz cigánytéglából egy kályhát- kiviszed a kéményét téglából a tetőn, benne egy cirkóval, 1 kőr és 4 kalorifer, asszem gravitációsan is működik.
Az legalább tiszta lenne, 3 gyerekkel nem lehet akármilyen lepukkant albérletbe beköltözni.
Aztán megépíted a rendes házadat, alap földszint és egy betonfödém, és a könnyűszerkezetest szétszeded és felteszed a betonfödémre. Lesz 2x 6onm-red. Az elég. Szinte mindent fel tudsz használni az idéglenes házból.
Kiváltod az engedélyt a új házra és ha jön valaki, megmondod neki, hogy az idéglenes épület raktár és munkásszáló.
Teljesen igazad van, nem is szeretnénk túlzásba vinni. Jelenleg is 1 szobában alszunk mind az 5-en (ez még pár évig tartható: a legynagyobb gyerek 4,5 éves) viszont van egy 20-25 nm nappali. Na, főleg ez az nappali hiányozna abból a házból, ahol a gyerekek játszhatnak, stb.
Ha a kis házban azt az egy szobát kinevezzük nappalinak, akkor nem lesz hol aludni, ezért lenne jó, ha valahogy ki tudnánk bőviteni egy picit.
Előbb-utóbb úgyis erre a telekre fogunk építkezni, az albérlet is a környéken lenne, ezért az autózás ugyanolyan költség.
a telket úgy vettük meg, hogy kb bónusz volt a rajta levő ház, meg is szeretnénk tartani, jó lesz vendegháznak, aztán majd valamelyik idős szülőt odavesszük magunk mellé.
Ez a ház könnyűszerkezetes, rendes beton alappal, 10 cm gyapot + 5 cm eps szigeteléssel, műa. nyílászárókkal, ezért gondolom a fűtése nem fog olyan nagyon sokba kerülni. (jelenleg nincs kiépítve semilyen fűtés benne, de az úgyis meg kellene csinálni).
Azért gondoltam elsősorban konténerházra, mivel az egy *mobilház*, ezért hátha nem is kell rá építkezési engedély.
Ahogy láttam ezek 10 cm purhab szigeteléssel készülnek, ezért hátha nem olayn drága fűteni, talán egy 3,5-ös klíma meg is tenné (nem értek hozzá)
Az albérlet errefele 30,000 Ft havonta, 4év * 12hó * 30000Ft az 1,440,000 Ft lenne.
Ha még azt is nézzük, hogy ehhez a csodához hozzáépíteni/toldani szinte lehetetlen, hisz nincs is "fala" így alapja is i tudja mennyi/mekkora.....vagyis lehet, hogy lehet, DE 4 - 5 év múlva már olyan szabályok lesznek hőszigetelésileg, hogy 1xűbb ha jön a dózer !
Ha meg is valósítható a konténeres buli - amit kétlek "hivatalosan"....akkor majd jön a kérés, hogy mivel fűtsem !?!?!?
Villany ? Fa ?
Ezért..
nem tudom mennyi felétek az albérlet, DE a konténer "avulásán" elbukott és a fűtésre fordított (villany) pénzből ha kijön az albérlet, akkor inkább az..
+ mivel ez "telek", gondolom "messze" van iskolától-ovodától, így gyerekeket kell hozni-vinni...ami pedig auto-benzin költség.
Ha azt is megspórolod az albérlettel, még beljebb vagy..
Sziasztok, egy kis segítségre lenne szükségem... Vettünk egy telket, ahova pár év múlva szeretnénk építkezni. A telken már van egy hétvégi házikó, csak sajnos kicsi nekünk: 3 kicsi gyerek van. Úgy alakult a helyzet, hogy a jelenlegi lakhelyünkről nemsokára el kell költözzünk. 2 lehetőségünk van: - 1: arra a 4-5 évre, ameddig megépül a házunk elmegyünk albérletbe - 2: az albérlet árából a telken levő házat valahogy átalakítjuk, hogy elférjünk benne ideiglenesen.
Ez a ház elég furcsán néz ki, a tető leér szinte egészen a földig, így nehéz hozzá építeni.
itt a ház mostani alaprajza:
Arra gondoltunk, hogy talán lehetne venni valamilyen lakó-konténert, (találtam interneten: szigetelve, müa ablakokkal: 21 nm / 1.100.000 Ft, ezt később talán el is lehetne adni). Letenni a terasz elé és a teraszt valahogy "befedni" úgy , hogy összekösse a házat a konténerrel. Itt lenne 2 hálószoba. Amíg a gyerekek kicsik, aludhatnak 1 szobában mind.
Ez sem az igazi, a WC, fürdő túl kicsi, nincs ebédlő, stb, de talán ki lehetne húzni pár évet.
Nektek mi a véleményetek, milyenek ezek a konténer házak?
vagy érdemesebb inkább valami könnyűszerkezetes dologból megcsinálni a plusz 2 szobát? (azt viszont nem lehet utánna eladni. Építkezés után mindenképpen szeretnénk eltüntetni ezt a hozzátoldást)
Vajon menyibe kerülhet fából, szigeteléssel megcsinálni egy kb 20 nm-es lakrészt + a kb 10 nm-es teraszt "befedni" és leszigetelni?
Lemaradt : a mennyezet is gk. szerkezet, ahhoz vannak rögzítve a válaszfalak profiljai. Tehát így végig gondolva emiatt semmi lenne jó viccelődni a bojlerrel.
Igen, tudom. Sokat agyaltam még mielőtt kialakult a mostani elrendezés. Nem részletezem, de a vizesblokkot csak oda tudtam tenni, ahol most van. Két fotót találtam a fürdő részről. Az elsőn a legbelső, távolabbi sarok, ahova a bojler kerül. A második kép már ugyanaz a fal, burkolás közben. A WC ülőke balról a második csempesor elé került, a bojler lenne ettől balra (mármint a képen balra). Szóval, ha a falra szerelném a bojlert, akkor nagydolog közben neki is tudnék támaszkodni :) Ez volna a kompromisszum.
A fekvő bojler is ugyanebbe a sarokba lenne építve, így a víz-villany ellátás is ide van kiépítve.
Azt hiszem mindent összevetve marad a fekvő megoldás. Kockázatosnak tűnik erre a falra 110 kg-t akasztani.
Jó az úgy is, ne akadékoskoggyál már, szokták mondani a gépkezelőnek
Szintén az Ó utcában egy lebontott épület helyén elkezdődtek az alapozások
Telken körbe kb 80cm széles árkot markoltak ki de közben folyamatosan vasbetonozták is, szoval preciznek tünt. Csak ez után kezdték a mélygarázs helyét kitermelni
Ennek ellenére a mellette levő nagyon öreg egy emeletes ház megrepedezett rendesen
A lakókat kivásárolták, kit mennyiért
Az épittető izraeli volt.
Jó komálósomnak is volt ott egy fsz. lakása, ő is izraeli volt
Megkereste az épitettőt és elkezdődött az alkudozás
Nem emlékszem már, de nagyon olcsón vette a lakást, de sokkal többet csikart ki az épittetőtöl
Még egy bojler-kérdés : méricskéltem, úgy tűnik mégiscsak lenne helye a falon némi kompromisszummal, és ugye csak jobb a bojlernek ha függőlegesen van felszerelve.
Na most a fal 2x12,5 mm gipszkarton, 50-es acélvázra építve, belül csempézve. A Rigips azt írja, hogy a fal hátuljára kéne teherviselő szerkezet, mivel a feltankolt bojler 32 kg + 80 kg víz. Viszont már nem tudok a fal túloldalára tenni semmi, mert nem férek hozzá.
Az az ötletem, hogy készítek egy olyan tartót, ami átéri az oszloptávolságot (62,5 cm ) , ezzel az oszlophoz is rögzítem Molly-val, meg esetleg még középen is. Így a teher nagy részét az oszlop viszi.
Felteszel a mennyeztre egy sávot a gerendaközre, beszereled a szigetelést (a mellette levő gerendaközből), aztán folytatod e következő gerendaközzel. Az utolsó gerendaköz az közepén kell maradjon, azt valahogy megcsinálod 3 szakaszból. Aztán arra könnyen fel lehet szerelni a párazárást.
Meg lehet csinálni gyér deszkázással is, pont így. Lehet, hogy olcsóbb.
vegyél egy tűzőgépet, meg egy tekercs 16x0,6mm pp pántszalagot, amivel a dobozokat pántolják. Az 2500-3000 méter, kb 10e ft. Azzal aláfeszítesz odatűzve a gerendákhoz. A 16-os kb 140-180kg, a12-es 100-140kg szakítószilárdsággal bír, ennyi
Ha a fal hideg, akkor bugyizás. Ha az ablak huzatos, beesik, agyonvetemedett, akkor ablak. Ablaknál lehet esetleg csak a belső táblát hőszigeteltre cserélni, de a záródásuk legyen jó. Ne akard mindenáron rájuk szabadítani a penészt, ha eddig nem volt jelen a lakásban és amúgy tökre jól megvoltak benne.
Van egy 1974-ben épült földszintes ház, kb. 100 nm. ami régi fajta nagyméretű téglából épült. Ablakai még az eredeti-ha jól tudom a nevét- gerébtokos ablakok , faredőnnyel.
A falazat kb. 40- 45 cm-s, néhány cm vastag vakolattal, amibe akkor perlitet kevertek. Rajta teljesen ép terranova vakolat van. Karbantartott ház, nincs leamortizálva se kint, sem bent.
Fafödémes padlása szigetelve.
Kérdésem: ablakokat cseréljenek, vagy inkább a falra menjen a szigetelő?
Tudom, előbb ablakcsere, aztán a falra..
DE: majdnem hetvenes házaspáré, (testvér) akik nem igazán szeretnének egy vagyont rákölteni, de szeretnék komfortosabbá tenni.
Mit javasoltok? Melyikkel járna jobban?
Én az ablakcserét javasoltam, ők a fal szigetelését látnák jobbnak. Persze a döntés az övék, de minden tanács jól jönne..
Megpróbálhatod a narancsolajat is. Létezik macska távoltartó spréként is, Label off spréként is. Gyakorlatilag ugyanaz, azt vedd, amelyik olcsóbb. (Nem vicc.)
Technológiáért az építő a felelős. Neked úgy kell kivitelezned az épületet, hogy az a másiknak ne okozzon kárt.
Statikus nem kérdezik meg, hogy kiáshatják a másik ház alapját? Szerintem a technológia ki volt találva, csak a kivitelező talált egy olcsóbb megoldást. :-)
Nyomdaipari szaküzletben vettem kb. 10 éve egy Schwegmann rapid cleaner Z 8809-es filmeltávolítót. Akkoriban úgy 1500 Ft volt az 1 literes kiszerelés ára, de még mindig megvan kb. 2/3-a. Brutál jó szer, gyönyörűen eltávolít mindenféle ragasztó maradványt. Bár az egyszerű Tesa szalag eltávolításához bármelyik nagyobb autós-, festék- vagy barkácsüzletben tudnak adni ragasztó maradvány eltávolítót (Berner vagy Tesa aerosol, Mellerud címke és ragasztó eltávolító).
Én egyébként nem szeretem a Tesa szalagot, túl erős. Helyette az OBI saját márkás (Lux) maszkolószalagját szoktam használni. Az festés után nem viszi magával a vakolatot, könnyen eltávolítható.
Nem emlékszem a nevére de Leroy Marlin-ben lehet kapni a tisztitószeres polcokat jól meg kell nézni, mert ott van, egy 2ooml-res fém flakonban árulják, kék és piros emblémás cég (drága). Egy módósított káliszappan, puha rongyot kell vele átitatni és bedörzsőlni a felületre, hagyni dolgozni 1o-2o percig, majd száraz rongyal letörölni és meleg vizzel átmosni. Addig kell ismételni a műveletet, ameddig leszedi. Van amikor egy picit megmattitja felületet, akkor egy tiszta ecsettel rá kell javítani fedőlakkal.
Én már annyit szívtam ezzel, hogy 8omm széles speciális (nagyon drága) PVC szallaggal ragasztom le a külső felét a általam gyártott és beszerelt fa ablakoknak. Azt rajta lehet hagyni 4 hónapig és ragad hozzá a kőmüvesek papírszallagja.
Sziasztok. Szigeteles utan nem szedtek le az ablakkeretrol a tesa szalagot, es szepen ragyogyult. Mi a legjobb modszer ennek az eltavolitasara ugy, hogy a muanyag ablak lehetoleg ne seruljon meg?
Akkor kaparja ki a szilikont mondjuk tytan szilikon remover (foszforsav) segedelmével és húzza be újra? Na ez a foszforsavasdi mit fog még alakítani? Bemattítja a fényes csempét?
Nálunk a járólap és a felmosó lábazat között szilikonnal van kifugázva, és azt vettem észre, hogy ez a szilikon körbe elvan repedve, kb.1 mm-es rés van a járólap és a felmosólábazat között.
Pár éves házról van szó, szerelőbeton van az egész ház alatt, rajta 6cm xps, ezen futnak a radiátorokhoz a hanco csövek.
Mennyire normális ez a szilikon repedés, rés, illetve mi okozhatja?
Az XPS zsugorodása, esetleg a fűtéscsövek a padlóban, vagy a szerelőbeton süllyedése?
A szerelőbetonnak, ha jól tudom nem szabadna süllyedni, mert rá van engedve az alapra.
Mit lehet ezzel tenni, ha újra kikenik szilikonnal, újra elfog válni, repedni?
koos.hu már szétszedte facebookon (nem tudom idelinkelni...):
a cikk írója annyi badarságot írt megint össze, hogy az elképesztő. Csak a faablakokat kiragadva..:
"A minőség tehát nagyon fontos, alapvetésként azt tudnám tanácsolni, hogy keményfára voksolj, ezen belül nagyjából már mindegy, milyen típus. A puhafa ablak nem hosszútávú, megbízható megoldás szerintem"
keményfából nem szokás ablakot készíteni, a vörösfenyő jelenti a legjobb minőséget.
"A toldásmentes fa ablak lényege, hogy a nyílászáró minden oldala egyetlen szálból áll, míg a hossztoldott értelemszerűen több, rövidebb darabból összerakott ablakkeret. Nyilván a toldásmentes a drágább, viszont cserébe tartósabb és nem vetemedik annyira. Ez nem azt jelenti, hogy a hossztoldott ne lenne jó, csak ez ugye még egy plusz rizikófaktor"
először is már majd 50-60 éve nem egy szálból állítanak elő ablakprofilt, hanem több réteget összeragasztanak, mert így tudják kiegyenlítani a fa csavarodásából adódó feszültségeket. A hossztoldottat is igy készítik hosszabb méretekben, amiből aztán az ablakosok dolgozhatnak. A kettő között egyedül a minőség jelenti a különbséget, a hossztoldások látszanak, csúnya esztétikájukkal csak alacsonyabb kategoriájú ablakokat lehet gyártani belőlük. Ergo, ezeket mindenképpen célszerű fedőmázolással ellátni. Vagyis nem jelentenek PLUSZ RIZIKÓfaktort.
A legmagasabb minőségű ablakok esetében a külső felületen nem a felületvédelemre (festés, lazur...) hagyatkoznak, hanem külső rétegként eloxált aluminiumborítás kerül rá, ami jobban bírja az UV-t, mint bármely festés.
"Egy mondatban említsük meg az ablakkeret vastagságát is, értelemszerűen minél vastagabb, annál jobban szigetel, és tart. Az értékek általában 68-90 mm között mozognak, érdemes a vastagabbat választani"
Ez is hülyeség. A fának annyira azért nem jó a hőszigetelése, no meg a vastagsággal együtt nő a súlya is, éppen ezért a nagyon jó hőszigetelőképességű faablakot csak úgy lehet előállítani, hogy két faréteg közé valamilyen hőszigetelő anyagot (habot) teszünk.
Célszerű lett volna írni pl. az üvegezésről, ami hőszigetelés tekintetében ma már többet tud a keretnél, az üvegfajtákról, a légzárásról.
Miután már elég sokat foglalkoztam a falakkal , és a legutóbbi posztban a födémeket is kiveséztük (már amennyire ez adott keretek között lehetséges), arra gondoltam, most beszéljünk kicsit az ablakokról. Annál is inkább, mert ez is meghatározó döntés egy építkezés során[...] Bővebben!Tovább »
A terasz 2 éves és a beton már eleve lejtéssel lett csinálva és jó irányba is lejt, legalábbis a víz arra megy jelenleg, amerre kell neki :) Flexes beton csiszolást én is csináltam már, de azt a benti laminált lerakása előtt.
Inkább az érdekelne, hogy ha lerakom a 2m-es vízmértéket, akkor hány mm rés engedhető meg a vízmérték alatt, amit még nem kell javítani, hanem mehet rá a mindenféle réteg
Én kinyomogattam a réseket, de az ilyen kis réssel nem foglalkoztam, mert előtte ki kellene tágítani, hogy be tudjon menni a purhab. Szerintem több vele a baszakodás, mint a haszon a fűtésszámlán... Persze ha van időd és amúgy is ki van bontva a purhab és még nincs elmosva a pisztoly se, akkor talán :)
Ne akkor repedjen el amikor rá van ragasztva a burkolat, mert vagy feldobja, vagy elrepeszti.
3 hétig szoktuk a padlófűtést üzemeltetni burkolés előtt, de van rajta egy szelep ami csak 4o fokos vizet enged át, azt a harmadik héten ki szoktam venni, hogy 5o-55 fokos vizzel etessem meg.
Van belőle jó drága (15o euró), a kövesek - kőfaragók alapszerszáma.
De egy köves, aki mészkőbe dolgozik évekig is használja.
Betonra is nagyon sokat tart. Pl. egy jól kiöntött lépcső burkolásánál, ahol nem kell szerelőbetont önteni a szintezéshez, ezt a szerszámot használjuk, ha a malter maradékot és kisebb vizszinteltéréseket meg kell oldani.
De kell maszk, meg szemüveg hozzá. És egy nagyflex, aminek állítható a fordulatszáma, vagyis egy pollirozógép, mert kikapja a kezedből. Én csak kipróbálom, nem csinálom.:)
Helyi szerszámboltban vettem olyan 125-ös tárcsát, amit flexbe lehet befogni és betont lehet csiszolni, olyasmi, mint a vágókorong, csak vastagabb és nehezebb. kb 5 ezer forint volt. nem sokat használom, mert zajos, poros, sajnálom a gépet is (nagyon megterheli), de ahol zavart a beton egyenetlensége, leszedte elég jól.
Nem fedett beton burkolására én azt találtam ki, hogy vettem dörken szivárgólemezt, azt a fajtát, ami 4 mm vastag és a felső oldalára vékony geotextíliát kasíroztak.
az rücskös felét leragasztom híg ragasztóba az egyébként lejtős teraszra, a geotextíliás oldalára pedig rendesen fogassimítóval burkolatot. Ha akárhogyan víz jut a burkolat alá, az a dörken lemezen le tud csorogni oldalra, vagy ha nem, 4 mm-nél vékonyabb vízréteg akár meg is fagyhat, van tere a tágulásra. Ez olyasmi, mint a Schüchter troba plus, csak olcsóbb (60 m2 egy tekercs, és kb 50 ezer forintba került).
Sajnos nem lehet gagyibb. Félő, hogy felfagy, a jó anyaggal felette.
A szakszerű eljárás egy olyan gép, ami egy 4oomm-res gyámántos tárcsával lecsíszolja a felületet. Lassan csak ezt használjuk, ha régi felületeket kell burkolni, nem hozza ki tökéletesre (azaz síkba), de lehet rá ragasztani már fésüvel.
Nemtom, ha egy ilyen gépet lehete bérelni.
Másik megoldás egy flexre szerelt gémántos pohár, a kövesmesterek használják, azzal kisebb felületeket meg lehet elég könnyen csíszolni.
Azt hogyan tudom ellenőrizni, hogy a felület elég sima, egyenes, lejtős-e ahhoz, hogy egy fogas vassal felhúzva a ragasztót egyből lehet rá burkolni? Mik a kritériumok? Van egy 2m-es vízmértékem.
Ha az jönne ki, hogy nem egyenes, akkor gondolom valamivel célszerű beállítani a megfelelő lejtést. Ez ugyanaz az anyag kell legyen, mint a választott csemperagasztó, vagy lehet gagyibb is?
Nagy vonalakban az összes márkás ragasztó termék egy lére megy.
Van mindenkinek 3 típusa, egy alap - ami szinte tisztán cement, egy jobbacska, ami csak beltérre használható (nagyobb méretű padló és falicsempére) és egy szuper flexibilis, ami kültérre használható és lehet vele csempét -csempét ragasztani.
A fugák között is nagy az árkülömbség, oda kell figyelni, mert tetemes összeg az is, ha nagy a felület.
Szóval ki kell tapasztalni. Van aki erre esküszik, van aki arra.
Szerintem a két jó márka a Mapei és a Baumacol (a volt Murexim egy kicsit lebutitott változata).
Nemtom ha van nálatok Ceresit, a szuper flexibilisnél talán ők viszik a pálmát. Kőnél is azt használjuk.
Jobb mind bármelyik márkás kőragasztó. Ez a legdrágább is.
De pl. a Baumacol fugája nem jó. A Ceresit márkájú az nagyon jó.
Ha a fogadó felület a burkolásnál szép síma, akkor lehet fésűvel húzni és akkor kiadós a ragasztó, ha nem síma 2x annyi fogy. Minőségi csempénél és padlócsempénél is érdemes szépen kiszíntelni a fogadó felületeket.
sajna nem, a burkoló hozta. a fuga is botament volt. akkor kicsit utánnanéztem, és úgy tűnt igen komoly cég akinek mindenre van anyaga, csak nem nyomulnak lakossági/barkácsáruházi szinten.
van alatta helyiség, vagy csak a felfagyás ellen kell aggódni?
Pontosítok. Ajtó, ablak ingyen megy el. Gerenda és léc szerintem pénzért is, ha még használható. Én legalábbis így adtam el. Persze nem egy nap alatt, de ha kellően olcsó, akkor hamar elmegy.
Nem emlékszel véletlenül a konkrét típusra? Nekem az egyik burkoló sakret fk35-öt mondott, a másik meg keraflex maxi s1-et és hát van különbség az árban
Köszi, de ha drágább akkor kihagyom. A gipszkartont ismerem, feldobáljuk, gipszeljük. Nem tudom több munka-e de járt utat nem cserélek le ha még drágább is.
Na, megjött a jegyző válasza (nem hivatalosan, mert szerinte az építési hatóságnak kellene nyilatkoznia):
a lényeg: nem ütközik - szerinte - a HÉSZ-be a garázs utcafronton történő megépítése, ha a házzal egyben építem, de az utcaképbe nem illik bele.
Az utcakép ügyében nyújtsak be újabb beadványt, amit majd a polgármester (Fityeszes) fog elbírálni. (ha bal lábbal kell fel nem engedélyezi, ha jobbal akkor meg igen, vagy fordítva, mit tudom én)
Igazodnunk kell az utcaképhez, ami jelenleg csak a szűk környezetünkben:
- több tucat kádárkocka (a bal és jobboldali szomszéd is)
- néhány kétszintes ház (némelyik 7-8 m-es építménymagassággal, a mienk 4,5 lenne)
- jó néhány kapuszínes ház
- néhány parasztház
- különböző oldaltávolságú (2,5-5 m) épületek
- néhány modern ház
Szóval, melyikhez is igazodjunk?
Ja, azért nem illeszkedik, mert a környezetünkben a házaknak két utcafronti ablaka van (ez sem igaz, van egy és háromablakos is bőven), a mienken meg garázskapu lenne utcafronton:(
(Mellesleg egy másik kérdésben az építési hatósággal szemben szöges ellentétben nyilatkozott.)
ha nem nehéz, nem nagy kilógó, akkor vannak mindenféle méretű spiráldübelek, amik magában az epsben tartanak egész jól. ha nagyobb, de van nagy felfekvő felülete, akkor simán bazi hosszú csavarral az osb-be és kész. ha ennél is több kell, akkor valami masszívabb pvc csövet szúrsz a habba koppig, levágod síkba, és annak húzatod a csavarral a cuccot.
15-20cm nikelcelles szigetelés estén (de elvileg tök mindegy mennyi...) ha egy kültéri lámpát szeretnék feltenni a falra milyen előkészület szükséges a rögzítéséhez. Hiába vezetem oda az áramot, szerintem valami konzol kellene, vagy fakocka (OSBre)aztán majd körbeszigeteljük?
Most volt itt egy -hozzá nem értő - barátom, és felvette a kérdést, hogy a belső OSB burkolatra miért akarok még egy gipszkarton burkolatot tenni. Látott egy helyen olyan megoldást, hogy az OSB lapra valami vakolat félét raktak...
Szerinte így megspórolnék időt/pénzt.
Nem láttam még ilyet- van ilyen? Érdemes vele foglalkozni?
Elvileg menne fel egy párazáró fólia is az OSB lap és a gipszkaron közé. Így ezt sem igazán értem, hogy akkor ha nincs gipszkarton akkor az OSB lap alá menne a párazárás?
Könnyűszerkezetes épületrészről van szó. Belülre most menne fel a 12mm OSB lap...
Sziasztok! Nem fedett teraszt burkolnánk 30x60 világosabb gres lapokkal és ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem. Az első: Milyen ragasztót érdemes használni, ami ár/érték arányban is jó és szóbajöhet? Sokszoros különbségek vannak az árakban. Ti milyennel csináltátok?
Átalakítottam: (cellás) polikarbonát lett a vízszintes gerenda fölött, a polikarbonát bemegy egészen a szarvazatig, és horganyzott kéményszegély lemezt raktam a polikarbonát fölötti cserépsor alá, az vezeti a vizet a cserépről a polikarbonátra. A hőszigetelést sikerült épségben hagyni.
Mindig baj van a vízszintes illesztésekkel, lehet, hogy már kész is... egy kis lukárnát szoktunk építeni, ha ilyen vízszintes elemel át kell szúrni a tetőt, persze a tető szöge is számít. A lukárnákat lécezzük és bádogozzuk.
Elég aprólékos munka. A lukárna tetejét meg lehet dölteni 15 fokkal...
Eh, most nézem, hogy rosszul fogalmaztam. Nem a taréjszelement szeretném kivenni, hanem a fényképen jelölt alátámasztását szüntetném meg.
Szeretnénk az alatta lévő gyerekszoba födémjét kivenni (födémgerenda maradna, meg kell maradnia, hogy tető ne nyomja szét a falakat) és jelenlegi tető alá, a szarufákra lenne kialakítva egy hőszigetelt gipszkartonos szerkezet, egyfajta galéria.
Rokonok is házat vennének a településen, azt vennék meg amit én is akartam régebben, ugye az ár miatt, sőt még feljebb is ment, 1,2 millióért adnák. Sok ház elkelt, most mintha felpörgött volna a piac. Ebben a kommentben már írtam róla: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9004917&go=140316184&p=1#140316184
Nos ha szépen megkérlek titeket véleményeznétek így képek alapján hogy mennyire jó fogás lenne?
Mi abból indulunk ki hogy ennyi pénzből a födémig nem jutnánk el.
Aztán van házimonolit födém de repedés csak 1 van rajta, illetve egy tetőszerkezet ami valszeg szar, csak kérdés mit kellene vele kezdeni.
A terv az hogy fagerendákat tennénk a szarufákkal párhuzamosan a főfalakra, és arra támasztanánk le fedélszékkel a tetőt. Utánna cserépcsere, majd nyílászárócsere, hőszigetelés és belső munkák.
Én valami két rétegű vízzárást csinálnék ehhez az elképzeléshez. Egy erős fólia a födémen, ami valahova lejt, és egy faváz megemelve, ami alatt lehet dolgozni. Oda viszont lehetne tenni a garancia nélküli polikarbonátot, ekkora fóliát mindenképp elviszi a szél, de ezt a szerkezetet nem elég fából ácsolni, dróttal stabilizálni kell minden sarkát több irányból. Drót alatt nem a 2,5 mm-es szőlőkordont értem persze, hanem valami erőset. Sodrony nem kell, a 4-6 mm-es acélhuzalt egy fogóval lehet hajlítgatni.
A másik a januári kivitelezés, amikor előre lehet kalkulálni, ha az időjárás elég hideg, hogy csak havat kell róla lapátolni. A koszorút kisé merésznek érzem ilyen időben önteni, de úgyis hőszigetelve van, talán elfogadható. Nemcsak kívül, hanem belül is polisztirollal ki lehet zsaluzni, és a simítás után a tetejére is lehet szélzárással illeszteni hungarocellt. A betont langyos vízzel kell keverni, illetve ha hideg a sóder, akkor meleggel és kötésgyorsítóval. Transzportbetonnál melegítésre nem nagyon lehet mód.
Ha elég hideg van, az is szabályos, ha a beton öntés után azonnal megfagy, ekkor kiolvadás után fog megkötni. De ez a lehetőség a munkát valószínűleg nem viszi előbbre. A már kötni kezdett betonnak tilos fagynia.
Ha megbontható a munka, akkor viszont inkább valamilyen szakaszolással.
A faszerkezet nem látszana, gk lappal lenne borítva a "födém" fölötte a szigetelés. Milyen falszerkezet lenne a megfelelő választás, némiképp ellensúlyozni a hőtároló képességet, vagy egyeltalán mennyire fontos ennek a szerepe?
Érdeklődni szeretnék, hogy a sátortetőnkhöz toldott kontyolt nyeregtető (igazából egy fél sátortető maga a toldás) taréjszelemenjét ki lehet-e venni?
A két végén van letámasztva, az egyik vége a nagy sátortető élszarufáját is támasztja, ezt nyilván kötelező meghagynám, viszont a másik letámasztást és magát a kis taréjszelemet kivenném, ha lehet.
Elég kaotikus a födémgerendák fekvése, az egyik képen megtalálható.
Ha nem laksz rajta, a betonfödém csak hőtároló tömeg lenne, anélkül fokozottan kell figyelni a tető hőszigetelésére. Egyébként nagyon jól néz ki egy nappaliban az alulról látszó tetőszerkezet, egy barátomnak van ilyen háza.
Érdeklődnék szeglemezes tetőszerkezettel kapcsolatban. Új családi ház tervezési folyamatában vagyunk és felmerült mint költséghatékony megoldás.
Az alap elképzelés egy A+ os, 100-120 m2 földszintes épület, talán mediterrán stílusú ,PTH 30 fall +15 cm szig. vegyes tüzelés radiátor fűtés.... Azt mondják kb 2-2,5 millió ft megspórolható a betonfödém elhagyása nélkül. Érdekelne mennyire jó megoldás ez, mind építészetileg, mind hőtanilag. Megéri-e elhagyni a beton födémet? Mik lehetnek a buktatói?
Amikor a műemléképületeknél a talpszelemen alá betonkoszorút öntünk, akkor 4 méter kivésünk a falazatból és 4 métert nem a talpszelemen alatt (feltámasszuk a talpszelement 85mm-es talpas fémcsövekkel) bevasaljuk a 4 métert és kiöntünk 3 métert. Majd kivéssük a maradt 4 méter és toldjuk a vasat 5o cm mindkét felén, és beöntünk 5 métert.
Ha nem lenne térdfal, akkor meg kéne önteni a betonkoszorút a régi tetővel rajta, aztán szétszedni a régi tetőt.
Ha térdfalat kell építeni, akkor lebontják cserepet a lécet a régi tetőről, marad csak a szarufák fele, lefóliázzák és megemelik az egész tetőt, vagy csak két székállást- elvágva a szelemeneket, kitámasszák és aláfalazzák.
Nehogymár egy lakott házat tető nélkül hagyni hónapokig.
Szakácsból hirtelen lett építkezési kivitelezők...
Székállástól székállásig elbontod a tetőt és megcsinálod az újat. Ez max. 4 méter szokott lenni, azaz 5-6 szarufa.
Ha sátortető, akkor egyszerre mindkét síkot meg kell csinálni.
Ezt egy nap alatt meg lehet oldani, ha minden elő van készítve.
Felteszel 3 szarufát és lefóliázod 2oomikronos nylon fóliával, úgy hogy lecet ütsz a szarufára. Ehhez kell állványzat.
De ha esik az eső akkor vársz és itatod az ácsokat.:)
Ha nem, másnap felteszitek az összes szarufát a új részre, deszkázatot a szarufákat, szerelitek a páraáteresztő fóliát és az ellenlécet. Akkor úgy lehet hagyni pár napig, hétig, amig a többi sík is elkészül.
Amikor minden sík kész van, akkor jön a cserépléc, bádogosmunka, cserép.
Nem csinálunk részleges fedést, mert nem jön ki a sor.
Mindenki így csinálja Jézus születésétől, az ácsok ezt tudják, nem értem mit agyalsz rajta.
Ha közbe jön egy nagy eső, hát ez van, de egy esőtől nem fog beázni. Megszárad.
Öt esőtől már igen.
Nekünk van egy nagyméretű ponyvánk erre a célra.
Templomoknál használjuk csak, mert ott sokkal nagyobb felületek szoktak lenni és azt nem kell rögzíteni a szarufákra.
De akkor is 2 nap alatt végzünk, azaz 1 napig van fedetlenül.
Persze, ott van a szél is. Minél kisebb hajlásszög lenne a célszerű. Rendben, köszönöm az anyagválasztáshoz a tanácsot.
Én szívem szerint január-február táján csináltatnám, amikor nincs akkora csapadékveszély. Persze ott pedig ott van a hőmérséklet kérdése, beton és halazóhabarcs tekintetében. A kőműves csapat szerint az ácsnak pedig csak az a lényeg, hogy ne csússzon. :D
de azt is elég erősre kell megcsinálni, különben egy kisebb elviszi az egészet és még nagyobb kárt csinál.
azért gondoltam a masterplast páraáteresztőre, mert azon valamennyire átfúj a szél, de a vizet lepergeti.
szóval nincs igazán jó megoldás :-/
---
szerintem még betonkoszorút is lehet szakaszosan készíteni, csak úgy valamivel több vasat fogyaszt.
láttam olyan toronyház építést, ahol egy szintnek kb a negyede nem volt kibetonozva, még csak alá sem volt zsaluzva, az egyik sarkán a sűrű acélháló görbült lefelé vagy másfél emeletnyit. szöget is ütött a fejembe, hogy mennyire gondolták komolyan, de a szomszédban már állnak a 60-80 emeletes tornyok, és biztosan azokat is csak így építették (a fotó jobb szélén látható építkezés túloldalán volt a lelógó acélháló, csak most nem találom azt a képet)
Szerencsére még van időnk tanácsot kérni/kigondolni/megtervezni. Mondjuk ideiglenes váznak faanyagunk lesz dögivel, ami a régi tetőből visszamarad. Jó lesz ez az ötlet, köszi!
"nem a vízzárás a lényeg, hanem a lejtés. úgy kell megoldd, hogy lefollyon róla a víz. ha megáll és tó lesz, mindenképpen elázol."
Voltaképp az utolsó két szóban van a legnagyobb igazság.
Aki még nem határozta el magát ilyesmire, az jobb, ha inkább néz vagy épít nagyobbat, az alaprajz is lényegesen jobb lesz. Én biztosan nem csinálnám, legfeljebb másnak.
a bitumenes vékonylemez ("kátránypapír") nem eléggé vízzáró (egy-egy csepp ferdén legördül róla, de ha vízben áll, a legapróbb gyűrődésnél is átengedi).
a bitumenes nehézlemeznek négyzetmétere 500-600 forint.
szakadástól valamelyest meg lehet védeni a később egyébként is szükségessé váló építőanyagokkal (ha azok nem cukorból vannak).
esetleg cseréplecekből készítetek egy ideiglenes fedélszéket/tetőszerkezetet, és arra rögzítitek az egyébként is szükséges páraáteresztő anyagot (pl. masterplast fátyolszövet)?
Sajnos nem lehet okosan szervezni, mivel koszorú fog rákerülni, ha minden igaz kettő (de ez az én tippem), mert fafödém van és emelve is lesz a térdfal. Állítólag bontással együtt kb. 4-6 hét, mire tető tud kerülni rá, akár csak fólia szinten. 8x10 méteres felületről van szó. A fóliákat néztem én is, de nem tudom, hogy mennyire szakadásállóak. Gondolok itt az építőanyagok lerakására, lábbal történő szakszerű arrébb helyezésekre, stb. Találtam viszonylag jó áron fátyolfóliát, amivel toldás nélkül lefedhető, de az még nem derült ki a számomra, hogy mennyire vízzáró.
Bitumen is hasad, de talán az könnyebben javítható. Bitumenlemeznél hozzájön a munkadíj is, ami viszont sajnos nem kevés egy ekkora felületnél.
A chaffoteaux nectra-ban a belső csatlakozások nagy része rézhüvely O-gyűrűvel, de nem hollandi, hanem egy rápattintható rugalmas acéllemez omega fogja össze a csőszakaszokat (az omega a csövek gallérjába kapaszkodik). A google képkeresője szerint más gyártok is használják ezt a "gyors" szerelést, nem csak a chaffoteaux-ban van ilyen.
A szürke téglalap az acéllemez dupla "omega" gerince, egyszerűen le kell "húzni", akár kézzel, akár (finoman) fogóval, nem nehéz. utána lehet széthúzni a mögötte levő O gyűrűs csatlakozót. Ezeket bátran szétszedtem (nem mindig volt könnyű), az illeszkedő felületeket súrolószerrel és szivaccsal kitisztítottam, összerakáskor nagyon pici kézkrémmel kentem be az O gyűrűket, hogy jobban összecsússzon.
Ahol műanyag szerkezetbe megy bele a réz cső, és nem hollandival, ott szintén O gyűrűs a tömítés és egy "hajtű" rögzíti kicsúszás ellen. itt a képeken látszik milyen hajcsat tartja a réz cső gallérját a műanyag alkatrészekbe. A hajcsat visszarakása nem mindig volt könnyű, szűk helyen kellett beletalálni a hegyével a lyukba úgy, hogy az egészből semmit nem lehetett látni, de férfiember ilyen kihívástól nem riad vissza. A második fotó homályos, de látszik, hogy néz ki a "hajcsat" amikor épp támasztja a rézcső gallérját.
ha csak ideiglenes megoldás kell, akkor talán nem a meglehetősen drága nehézlemezzel kellene megvédeni az esőtől, hanem okos munkaszervezéssel (szakaszokban bontani a tetőt) és/vagy mezőgazdasági PE fóliával (amiből a háztáji fóliasátrakat készítik, sőt, neked még az se kell, hogy UV stabilizált legyen).
