Keresés

Részletes keresés

Mungo Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44472

Igen ez evidens. Ma már minden bokorban található egy kb 600 terahertz frekvenciájú elektromágneses hullámhoz egy rezgésszám mérő. Az ember veszi a stoppert eldobja egy méternyi távolságra, a koppanástól megáll a rezgészámmérő aztán már tudjuk is minden utánmérés nélkül, hogy a stopperünk koppanáskori állásából világosan kiderül milyen messze volt a rezgésszámmérőtől.

Csak egészen vaskalapos, begyepesedett figurák méricskélnek stabilizált hélium-neon lézerekkel hullámhosszakra visszavezethetően távolságot.

Előzmény: cíprian (44471)
cíprian Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44471

Miért számít a távolságmérésnél, hogy mennyi a hullámhosszúság?

 

Számít, csak nem a hullámhosszt mérik. Rezgésszámot mérnek, vagyis időt mérnek. Az időmérés ugyanis valójában a rezgésszám mérése. Azért mérnek időt, mert az időmérés jóval pontosabb, mint a távolságmérés.

 

Az s=ct képletből matematikailag képzik, és nem mérik a távolságot a c fénysebesség alapján.

 

Tehát nem elvi, hanem méréstechnikai kivitelezési oka van annak, hogy a távolságot is időméréssel (azaz rezgésszám mérésével) számítják ki. Ez Bay koncepciója volt, amelyet a Nemzetközi Méréstechnikai Hivatal elfogadott. (Ahol egyébként vezetői állása volt :-)

Előzmény: ivivan (44317)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44470

úgy vitáznak, hogy az elemi fizikát sem ismerik.. 

... és a relativitáselmélet helyett relatív vitás elméleteket fejtegetnek.

 

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok:

1m

Előzmény: Gézoo4 (44458)
mmormota Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44469
"hát ez ... hát ez ... minden várakozásomat felülmúlta"

Mivel a meghökkenésed miatt megfeledkeztél a lényegről, én igyekszem menteni a menthetőt:

Ezt az izgalmas jelenséget _képpel_ kellene szemléltetni!!!
Előzmény: pint (44466)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44467
nem találkozhat másik fotonnal

A kvantumelméletben a részecskéknek nincs éles határa (nem is lehet, mert valószínűségi eloszlások a téren, pontosabban az abszolút-érték négyzetük az), ezért a "találkozás" szónak nincs is értelme. Ennek amúgy a fénysebességhez semmi köze. Ha a foton egy kicsi golyóbis lenne, akkor könnyedén találkozhatna egy másik fotonnal. De mivel nem golyóbis, ezért inkább csak interferál vele. Persze ha egy valószínűségi eloszlás jobban koncentrált, akkor jobban tekinthetünk rá úgy, mint golyóbisra. Az elektron ezért jobban hasonlít egy golyóbisra, mint egy foton, és nehezebb is kísérletileg kimutatni a hullám-jelleget mutató interferenciát, ha a kétrés-kísérletben elektronokat engedsz át egyenként. De interferencia ott is van, és nehezebb (még koncentráltabb) részecskék esetében is van.
Előzmény: Gézoo4 (44460)
pint Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44466
hát ez ... hát ez ... minden várakozásomat felülmúlta
Előzmény: Gézoo4 (44457)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44463

Köszönöm a lehetőséget hogy elmondhatom..

 

 De igen.. hangszigetelt üvegen át és a vaku elé helyezett fekete fotokartonnal is elvégeztük a kisérleteket, demonstrálandó, hogy kizárólag a fotonok becsapódása okozza.. 

 

  Sőt az Alu tálca alját feketére fetve, összehasonlítottuk a fekete és a fényes felszín különbségét at átadott impulzusmennyiség bemutatására..

 

  Na, megleptél, hogy emlékeztél a kisérletre!  Ügyes vagy!

 

 

Előzmény: Törölt nick (44459)
pint Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44462
te! olyankor a papír kondul meg! csak nem hallod a különbséget!
Előzmény: Törölt nick (44459)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44461
Így nem interferálhat

De mondom, hogy interferál, ott a kísérlet. De meghallgathatod a Nobel-díjas Feynman előadásában is itt, vagy elolvashatod a "The Strange Theory of Light and Matter" című könyvében. Ha két résen egyenként eresztesz át fotonokat, akkor is interferencia-kép alakul ki: az egyenként eregetett fotonok szépen áthaladnak mindkét résen (mert hullám) és mindegyik interferál önmagával.
Előzmény: Gézoo4 (44460)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44460

Gergő, Gergő..

 

  Lorentz, Einstein, Plank, Lebegyev, és még sokan mások is egybehangzóan egyetértekket abban, hogy a foton a térben haladva

 

    nem találkozhat másik fotonnal..  mert az a másik, más helyről, más uton és csak és kizárólag ugyanazzal a c sebességgel érkezve,

 

   sohasem találkozhat vele össze..

 

  Így nem interferálhat, nem adhat át impulzust,, stb.

 

  Ne keverd össze azzal, amikor a fotonokkal gerjesztett elektronfelhőben kialakul

egy interferenciakép..

 

  Ugyanis ez a kép az elektronok által alkotott kép..  A fotonok elnyelődése után és nem elötte alakul ki.

 

 

 

Előzmény: Gergo73 (44455)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44458

Szia!

 

  Csak fáradt vagyok.. összesen pár órát aludtam, és az itteni drága vitapartnereimről kiderül, hogy évek óta úgy vitáznak, hogy az elemi fizikát sem ismerik..  egyenesarányosságot összekeverik a fordított arányossággal.. stb.

 

   Így valóban nehezebb hidegvérrel fogalmazni.. de törekszem rá.

 

 

Előzmény: Ügyeletes Ápoló (44456)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44457

Na ez már közelít...

 

  Oké.. vegyük az előbbi elrendezést.. generátor- antenna  tér  antenna-szkóp..

 

        És szépen megjelenik a színusz..  Ezt jól értetted..

 

  Most tegyünk egy vezérelhető kaput az antennák közé..  és pl.. 45 és 135 fok között zárjuk be..

 

   A szkópon a negatív félperiódus megmarad..  a pozitív 0-45 között és 135-180 között szintén.. 

   vagyis azokat a fotonokat amik 45-135 fok között jöttek volna kizártuk..

 

  (Igaz, ha analog a szok, akkor az erősítőinek felfutási idejei eltorzíthatják a jelalakot.. de a jellege megmarad..)

 

  Ezért a frekvencia definiálásánál az okozott elektronmos fázishelyzethez

kötődésből adódóan.. akár a fotonok fázisáról is beszélhetünk egyszerűsítésként..

 

  A valóságban a fotonról semmit sem tudunk mindaddig amíg el nem nyeletjük a detektorral, antennával.

  (azaz a detektor valamelyik elektronjával.. és ott sem a detektorral, de

az egyszerűség kedvéért sokszor mégis így mondjuk..)

 

Előzmény: ivivan (44449)
Ügyeletes Ápoló Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44456
kedves Gézoo
Nekem is az az érzésem, túl magas a hordágy ló amin ülsz. A hordágy is, a ló is ingatag jószág, könnyen le lehet esni róla.
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44455

Nem mutatja a hullámok alapvető tulajdonságait, mint az interferencia, stb.

Dehogynem mutatja. A kísérletet 1938-ban elvégezték, itt egy modern változata. Minden egyes részecske (pl. az elektron) hullám is egyben, és interferál még önmagával is. Az elektront mint hullámot Dirac írta le 1928-ban, 1933-ban Nobel-díjat kapott érte. Felhívom a figyelmedet, hogy nem a váltóáramról mint szép színuszos hullámról beszélek, hanem egy darab elektronról mint hullámról.

 

Előzmény: Gézoo4 (44453)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44454

Tényleg? 

 

  Hogyan?  A fotont csak és kizárólag a részecskéken kiváltott hatásain keresztül

érzékeljük.. és a kijelzés mindig elektronokra gyakorolt hatásán alapszik..

 

  Hogyan válaszhatnád el a kettőt? 

Előzmény: Gergo73 (44448)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44453

Nos, igen..  A foton nem viselkedik semmilyen hullámként..

 

   Nem mutatja a hullámok alapvető tulajdonságait, mint az interferencia, stb.

 

   A detektorban, igen.. létrehoznak a fotonok elektron áramlásokat.. amikor energiájukat, impulzusukat, fázishelyzetüket átadták az elektronoknak..

 

  Akkor ezek bírtokában az elektronok hullámzanak, stb.. 

 

   Plank felismerte, hogy a fotn energiája és a megfeleltethető freki között mi az összefüggés.. valóban természeti törvény.

 

  Akár csak a Lebegyev által 1902-ben Koppenhágában publikált E=mc2  amit Einstein  átvett, és sokan még közülletek is Einsteinnek tulajdonítanak.

  Ebben a természeti törvényben sem a foton tömege, hanem az E enegiájú

fotonnak megfeleltethető tömeg szerepel.

Előzmény: Gergo73 (44447)
Mungo Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44452

Így Einstein specrel nevű rémálma sem fogadható el a fogyatékossága miatt.

 

Hát, hogy ki, vagy mi fogyatékos, azt most ebben a topikban nem tudjuk megvitatni, mert az éber moderáció mindíg résen van. :o))

Egy biztos, hogy neked nem sikerült megértened szinte semmit a fizikából, mert például a fotonról alkotott véleményed minimum siralmas. De se baj.

Nem tudom te mit taníthatsz és kinek, de ha táncoktatásnál komolyabb tudományos felkészültséget is igényel esetleg a dolog, akkor símán bűnelkövetőként kellene kezelni téged, na meg az intézményt is, amelyik ilyen felkészültséggel alkalmaz.

A fórumokon persze elmegy a Gézoo fizika is a többi sületlenség mellett, de azért ne fűzz komolyabb reményt az elismeréshez.

Előzmény: Gézoo4 (44378)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44451
És főleg ne keverd az intenzitást a frekvenciával.

Bagoly mondja verébnek? Egyelőre te kardoskodsz amellett, hogy a frekvencia az valamiféle fotonsűrűség, holott normális helyen az utóbbi az intenzitás és az előbbi a részt vevő fotonok (hullámcsomagok, energiakvantumok) energiája (leosztva a Planck-állandóval).
Előzmény: Gézoo4 (44444)
mmormota Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44450
"Látom nem végeztél radiológiai tanulmányokat sem.. Pedig hasznos lenne.."

Az már igaz. Megröntgenezzük a Dirac deltát. Mindjárt kiderül, tényleg olyan keskeny-e.
Előzmény: Gézoo4 (44440)
ivivan Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44449
Hát ne haragudj meg érte, de én optikai képzettség nélkül úgy értem amit mondasz, hogy detektáljuk a fotonokat, amiknek van valamilyen "fázishelyzete" (amiről még nem hallottam, de ez most lényegtelen) és a frekvencia az 1mp alatti azonos helyzetű fotonok száma. Nomármost, ha a fénysugár felét (mondjuk egy félig áteresztő tükörrel) eltereljük, akkor a te definíciód szerint a frekvencia csökken, vagy nem jól értem?
Előzmény: Gézoo4 (44444)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44448
Itt nem elektronikáról diskurálunk, nem is elektronokról, hanem fényről és fotonokról.
Előzmény: Gézoo4 (44443)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44447

Tudom számodra egykutya, de próbáld megérteni a különbséget.

Én valami egészen mást próbálok itt megérteni.

Egy foton, az egyetlen Dirac impulzus E energiával.. amiiit megfeleltetünk f=E/h segítségével egy frekinek..

Nem mi feleltetjük meg, hanem ez egy természeti törvény, amit Planck felfedezett. A fotonok olyan részecskék (energiacsomagok), amik c-vel száguldanak és egyben olyan hullámként is viselkednek (leírhatók, modellezhetők olyan hullámmal), aminek frekvenciája a részecske energiája leosztva a Planck-állandóval.

 

Előzmény: Gézoo4 (44440)
mmormota Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44446
"Egy foton, az egyetlen Dirac impulzus E energiával.. amiiit megfeleltetünk
f=E/h segítségével egy frekinek.."

Hiába no, új fizika új matematikát is igényel. Kíváncsi leszek, erre mit lép Gergo73. :-)


Előzmény: Gézoo4 (44440)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44445

Jajj neee.. Már te is..??

 

  Mi van ma fiúk?  Jaaa, ma van a tavasz első napja! 

 

 

Előzmény: pint (44441)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44444

 

  Kár volt, mert így már nem hiszem, hogy viccel, hanem látom, hogy túrót tanultál te mikrohullámú szakon emelt szintű fizikát.

   De legalább olyannal vitatkozz amit leírtam..  ne mással..

 

  És főleg ne keverd az intenzitást a frekvenciával.  Ha már a fázis fogalma sem világos számodra. 

Előzmény: mmormota (44442)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44443

"Van fogalmad arról, hogy mekkora a látható "

 

   Szóval ennyit az elektronoikai ismereteidről.. nem ismerted fel a kisérletet..szép.

 

Jó veled vitatkozni .. jó vicces.

Előzmény: Gergo73 (44439)
mmormota Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44442
Ok, akkor leírom még egyszer, de most ki is fejtem - azt hittem, nyilvánvaló, előszörre azért nem részleteztem.

"Az időegység alatt detektált azonos fázisú fotonok száma a frekvencia.. "

Ez hülyeség.
Ha napszemüvegben nézed a lézert, megváltozik a színe?

----

A napszemüveg a fotonok egy részét elnyeli. Vagyis napszemüvegben időegység alatt kevesebb foton jut a szemünkbe, mint napszemüveg nélkül.
Mivel szerinted "az időegység alatt detektált azonos fázisú fotonok száma a frekvencia", ebből következően kevesebb foton kisebb frekvencia, vagyis napszemüvegben a lézer frekvenciáját kisebbnek kellene látni. Más színűnek.
Előzmény: Gézoo4 (44438)
pint Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44441
rajzot!!
Előzmény: Gézoo4 (44440)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44440

Pardon, ezt írtad??  :

 

  "Gézoo, felfogtad, hogy minden egyes foton egy teljes hullám annak összes fázishelyzetével együtt? Mert a fizikakönyvekben (kb. Planck óta) erről olvashatsz, nem pedig fotonok fázishelyzetéről."

 

     Nos, ha már, akkor nem a fotonok fázishelyzete..  hanem az azonos fázishelyzethez tatozó foton..

     Tudom számodra egykutya, de próbáld megérteni a különbséget.

 

   A elejét tekintve sem..  Mert fotonok sorozatának van fázishelyzet sorozat indukáló tulajdonsága.

 

  Egy foton, az egyetlen  Dirac impulzus E energiával..  amiiit megfeleltetünk

 

   f=E/h segítségével egy frekinek..  

 

(  Látom nem végeztél radiológiai tanulmányokat sem.. Pedig hasznos lenne..)

Előzmény: Gergo73 (44436)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.21 0 0 44439
Van fogalmad arról, hogy mekkora a látható fény frekvenciája? 400-790 terahertz, ami azt jelenti, hogy a "szép színuszos görbe", amit te bármiféle műszeren látsz, valami egészen más, mint az elektromágneses hullám, amiről mi itt diskurálunk.
Előzmény: Gézoo4 (44437)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!