Miután a gyorsulást általában pl a Föld felszínén tapasztaljuk, nem szokás pl ezer vagy millió kilométerekre lévő pontban érvényes gyorsulással foglalkozni..
Pedig az F=m*a gyorsulás értéke a=F/m egységnyi tömegre az
F= G Mm/r2 függvényből: 9,81 N= G*5,7e24*1/r2 távolságon,
(G=6,67e-11 M=5,7e24 kg r=6 225 km)
vagyis ahol r2= 38,755*1e12 vagyunk azaz a felszínen
Ez a zöldség hol szerepel az F = m * a képletben? A mértékegységek sem stimmelnének, ha valami távolságnégyzet szerű valamit is bekavarsz.
Vagy pedig az általad megadott a=1e-22 m/s2 most már valahogy nem jó. Akkor hogy számítod ki a jó értéket? Képletet, levezetést, ne süket dumát! Kezdheted talán itt (177): F=k * M * m/r2
A föld tömegközpontja az emberétől 6 000 000 méterre van, ami miatt a négyzetes uttőrvényből következően 1/(6e6 *6e6)= 1/36e12 = 1/36 * 1e-12 -szor kisebb az ember tömege által okozott gyorsulás a Föld tömeg középpontjának helyén, lévén, hogy az ember tömegközéppontjára adtam meg az a=1e-22 m/s2 értéket.
Persze ez azért csalóka mert a Föld esetében a tömegközéppontjától éppen ilyen messze lévő felszíni gyorsulás értékét g=10 m/s2 értéket adtam meg.
Így az emberre ható vonzóerőnél nem kellett a távolsággal számolni mert benne van a
10 m/s2 értékben..
Viszont a Földre ható ember okozta gyorsulás értékét az ember tömegközéppontjáról át kellett számolni a Föld tömeg középpontjában érvényes értékre.
Hogy mit is? Talán csak annyit, hogy felhívjam a figyelmedet, (és az olvasók figyelmét - ez a fontosabb) hogy ismét bődületes nagy baromságot beszélsz. De azért bizonyíthatsz, és elismerem ha tévedtem. Lássuk!
Szóval ami lemaradt: Igen. Végigolvastam. Igaz, nehezen ment, mert szinte végig vitatkoztam volna Veled az egészet, de elolvastam.
Azért tartottam érdemesnek a komoly vitára, mert nagyon sok szuper gondolat van benne, de sajnos olyan kaotikus halmazban, hogy beláttam azt, hogy ebben a formájában vitaalapnak nem jó.
Ezért kértelek kétszer arra, hogy rövidítsd le, hogy láthatóvá váljon, hogy mi része az elméletednek, és mi az amit belső monolőgként mellé gondolsz, mint egy bizonyítékát.
A dimenziókról sem véletlenül írtam Neked. A kiterjedés - azaz a dimenzió, tágabb értelemben kiterjedés azaz mennyiség vagy mértékegység..
Így magának a dimenziónak a tágulása - zsugorodása akkor értelmezhető, ha a szemlélővel (ill. eszközeivel) történik olyan hatás ami a dimenzió mértékegységeinek megváltozásával jár.
Ilyen hatást állít Einsstein a relativitás elméletével, amikor a sebesség hatására az óra lassul vagy a hossz rövidül.. És az áltrelben a görbült teret követő térkoordináták egységeinek rövidüléséről, a koordináta tengelyek irányainak eldeformálódásáról elmélkedik. De ez nem új.. Igaznak sem igaz, de ő éterben gondolkodott, így az éterének mint egy láthatatlan szivacsnak a markolászása az éter deformálásán keresztül a koordináták deformálódását következményként hozta magával.
Szóval, szóval: Miben új, és miben igaz a Te térgörbületed, koordináta vagy helyesebben dimenzió torzulásod?
Amúgy érdekes az a történet,hogy Newton F=dp/dt=ma (ha m=állandó) törvényből és az F=gamma m1m2r/r3-ből már következik az F1=-F2 hatás-ellenhatás törvénye.És állítólag a gravitációs törvényt előbb ismerte fel,mint a hatás-ellenhatás törvényét.Így két felismerés már kiadta a harmadikat.A szuperpozicíó elvét Newton negyedik törvényének nevezik,bár ennek Newtonhoz nem volt köze,csak később egészítették ki.De ez szerintem nem axióma,mert csak lineáris erőknél igaz.Míg a három Newton törvény nemlineáris erőknél is müködnek.
Ami az erőket illeti a klasszikus F=k * M * m/r2 csak a szorzatot mutatja..
Amint a számításból is látszott azt is, ha mint függvényt analizáljuk, hogy a tömeg nagyságával egyenesen arányos az erő nagysága.. de nem csak a vonzottra igaz, hanem a kialakuló vonzóerőre is!
És még nem is jól számoltam, mert nem F= 2e-12 N hanem a gyorsulásokból e-13..
kifelejtettem az 1/36 -nál a tizedet, az arány pedig 700/2e-14 .. 350e14 ~ 3e16 ami a
szimpla tömegarány 1e22 -jénél még 6 nagyságrenddel kevesebb is.. de még a függvényből, számítás nélküli következtetés még így is sokszorosan alátámasztatott.
Azaz valóban, minket sokszor jobban vonzz a Föld, mint mi a Földet.
Te az ember tömegközpontjától 1 méterre lévő 10e-22 értékkel számoltál, ami akkor is amikor a földön állunk 6000 000 méterre van a Föld tömegközpontjától, így az egész Földre 1/3 * 10e-12 szerese hat azaz
F= 1/3 *10e-34 ezt megszorozzuk a Föld 6e24 kg tömegével = 2e-12 N erőt kapunk
azaz az ember a teljes Földet rajta állva is csak F=e2-12 N erővel vonzza..
A föld pedig az embert?? Engemet pl 700 N -al... ami kicsit sokkal több..
"Azonnal a Föld felöl elérnek és hatnak rád a Föld gravitációs hullámai. Miközben a te hullámaid még 2 másodpercig úton vannak a Föld felé.. ekkor gyorsan visszabújsz a hold mögé.. így amire a Te hullámaid vonznák a Földet, Te már árnyékban vagy.. és nem küldsz több hullámot a Föld vonzására..
Azaz a két hatás időben külön-külön hat.. így nagyságaik aránya kérdéses.."
Igen.Itt is felléphet olyan késleltetés mint ami a fény esetén fellép.Csak azt nem tudom,hogy ha szintén fénysebességgel terjed,akkor hogyan fogják tudni megkülönböztetni a fénytől.Mert valószínűleg a gravitációs hullám is ugyanúgy energiát szállít,mint a fény?
"De rossz érv az, ha elméletünk védelmében az elméletünkből merítünk érvet. Ezért hát el is állok ettől, és felteszek egy kérdést: a pionok hogyan változtathatnák meg ha negatív impulzusról beszélünk, a nukleonok perdületét, ha azoknak nem perdülete van hanem spinje... és az erősen más, mint a perdület, főként azért mert a dimenziók más milyenek az atomon belül. Ezt hívom amúgy torzult dimenziónak."
A negatív impulzus a klasszikus fizikában is előfordulhat,mert ha a te mozgásiányoddal ellentétes irányban halad egy test és ütköztök akkor negatív impulzust ad át neked.Persze ez a vektorképből származik,de ezt át lehet rakni a skalárképre,ha elfogadjuk hogy negatív számnak a 180-al elforgatott vektor,és a képzetes i számnak(gyökalatt-1) a 90-al elforgatott vektor felel meg.
A spin fogalmát még Pauli önkényesen vezette be,hogy meglehessen magyrázni a Ster-Gerlach kisérlet eredményeit,illetve az anomális Zeeman effektust,ami ellentmond annak,hogy a részecskének csak pályamomentuma lenne.És ezért bevezette a kétimenziós Pauli mátrixokat,vagyis a spinmátrixokat.A baj az,hogy a Schrödinger egyenlet nemrelativisztikus,ezért a relativisztikus jelenségeket nem tudja megmagyarázni.
Aztán jött Dirac és felírta a Dirac egyenletet,amiben a feles spinű részecskék esetén igaz relativisztikus Hamilton operátort hazsnálta,és ebből kipotyoktak a négydimenziós spinmátrixok,amik nemrelativisztikus közelítésben a kétdimenziós Pauli mátrixokra redukálódtak.Szóval a relativisztiku effektusok adják a spint.
E=mc2+1/2 mv2.De ha a relativisztikus effektusokat is figyelembe vesszük akkor a sebesség negyedik hatványával és a még magasabb hatványával arányos végtelensok tagok is jelentősek.A Schrödinger egyenletben a mozgási energia a 1/2mv2 tagból áll csak,míg a Dirac egyenlet a teljes energiával számol,amiben a magasabb sebességhatványos tagok és az elektron mc2 nyugalmi energiája is szerepel.Az ezzel kijövő perdület más nagyságú lesz,mint az a perdület,ami a nemrelativisztikus Schrödinger egyenletből jön ki.A két impulzusmomentum különsége az amit spinnek hívnak.Ahogy a Dirac egyenletben az energiát nem bontják szét nyugalmi és mozgási energiára,így az impulzusmomentumot sem kell szétbontani külön pályaimpulzus és spinmomentumra.
A spinre azért nincs szemléletes kép,mert mi a nemrelativisztikus közelítéses világban élünk,ahol a mozgási energia csak az 1/2mv2,és nincs előtte nyugalmi energia illetve végtelen sok sebesség mégmagasabb hatványait tartalmazó tagok.Ha mi világunkban is irtozatosan nagy c-hez kzeli sebességek uralkodnának,mint amik az elemi részecskék között nem ritkaság,akkor számunkra nem tünne fel a spin létezése,mert azt a mi relativisztikus impulzusmomentum kifejezésünk magában tartalmazná.
A kvantummechanika másik nagy ellentmondása az,hogy az erőkifejezés nem:
F=-gradU,hanem vannak utána még végtelen sok tag,amiket összemérhetők az első taggal.Ezért nem is erőkkel számolnak a kvantummecahnikában,hanem energiával és impulzussal,mert technikailag csak véges sok erőtaggal tudnának csak számolni(végtelensokkal nem lehet),így mindig csak közelítő elméletek lennének.Emiatt nem ér sokat a kvantummechanikában az erőkre vonatkozó klasszikus mechanikai tételek.Persze a hatás-visszahatás tétele továbbra is fennáll,csak végtelen sorból álló erők esetére.Ezért célszerűbb visszatérnünk az energia és impulzusmegmaradásra,hogy ne kelljen az erőfogalmat bevezetnünk a kvantummecahnikában,hogy ne csak közeltő elmélet lehessen.Amúgy a Newton hatás-visszahatás törvénye az impulzusmegmaradásból adódik.
"Más megközelítéssel, ha a tömeg nagyságácal egyenesen arányos a vonzóerő nagysága, akkor a nagyobb tömeg nagyobb vonzóerőt gyakorol a kisebb tömegen, mint viszont a kissebb a nagyobbon.
Amit a kettőjük közé dugott mérleg mutat az a két erő összege."
Szerintem a nagyobb tömeg ugyanakkora erőt gyakorol a kisebbre,mint a kisebb test a nagyobbra,csak az irányúk ellenkező.Newtont a gravitációs törvény sugalta a harmadik axiómájához,legalábbis azt olvastam.Például a Föld ugyanakkoró nagyságú erővel vonza az embert,mint amekkora nagyságú erővel vonza az ember a Földet.Ami eltérő a különböző tömeg testek esetén az az erő által bekövetkező gyorsulásuk.Például az ember ha a Föld felé 10 m/s2 gyorsulással gyorsul,akkor a Föld csak 10-22 m/s2-el gyorsul,ami kimutathatatlanul kicsi gyorsulás,de mégsem nulla.
Valami rémlik, de nagyon régen, vagy nagyon érintőlegesen olvastam ilyesmiről, és bevallom fogalmam sincs róla. Amit leírtál, annak alapján logikusnak tűnik..de mivel nem egészen értem, így nagyot tévedhetek,,