Megnézem, holnap remélem lesz rá időm. Igen, van abban valami, hogy akkor már nem ingyen megy, viszont a cél talán nem is ez, hanem a legkisebb kiadás mellett, a lehető legnagyobb hatásfokot elérni.
Véleményem, hogy a benzinmotorosnál mindenképpen kell valami indító anyag, a bioetanol lenne a legjobb, és jó a piaci ára. Fúvókából sokkal kisebb átmérő kéne és akkor csak gyújtó segéd anyagként üzemelne. Persze a levegő keveréket akkor is ki kell totózni.
Egyébként szerintem egy 2500 ccm-es dízelmotor, alapjáraton opcionális energiát termelne. Megérzés ...
Öszinténszólva a szénhidrogéneket kihagynám de egyébként igazad van csak nincs ijen kicsi diselem ami van az 4000ccm meg 2500ccm ezek traktorok és ezmár azért tulzás lenne.Ezen a minimális benzin dolgon már énis gondolkodtam de azmár nem ingyen megy..Ha nemlennék enyire hüje az elektronikához megoldható lenne ez szerintem gyujtás tuningal de sajna nemértek ehez..Egyépként amig csak benzinszag is van a karbiba nincs gond csak mikor teljesen kifogy akkor ojan mint amikor elszegényedik a keverék és elkezd fuldákolni.Áá nemtom holnap öszedobok egy kisérleti 50ccm-s motort majd meglátjuk milesz..Felhivnám a figyelmed a fagázra legalább enyire jónak tünik és nemis igen komplikáltabb vagyis nemsokkal énis most olvasgatom a kiserőmü topikba kb a 10-dik oldaltól olvasd ha érdekell.igéretes esetleg még kombinálni is lehetne a biogázzal.Egy buborékoztatót majd okvetlen csinálj a balesetek miatt.
Eddigi olvasataim alapján a dízel motort előnyben részesítik, bár mindig az van előnyben, ami van otthon az embernek. A dízelnél dízel-biogáz keveréket alkalmaznak. Hangyányi dízel van benne kb a gyújtás céljából. Arra gondoltam, hogy nem lehetne-e benzin-levegő-metán keveréket bejuttatni a hengerbe. Esetleg ezt még lehetne próbálni etanollal, annak alacsonyabb a gyulladáspontja, bár nem tudom reagál-e a metánnal.
Tapasztalataim alapján ehez nemkell a bonyolult tisztitás csak nagyobb fúvókák.Kellene szerezned valami használt gáztüzhejt vagy ijesmit és azon próbálgatni hogy menyivel nagyobb fúvóka átmérő kell mint a normál gázhoz ebből már lehetne következtetni pár dologra.Nézegettem énis ezt a tisztitást de macerásnak találtam meg nemis igazán értem..Szerintem a 10bár elég kis nyomás nemhinném hogy hüteni kellene amugyis vagy 300 fok a gyulladáspontja de inkább több.Yutubon sok videó van erről hogy mijen egyszerüen kivitelezhető a tárolása,nagyüzemileg is ahol hejben használják gázzsákban tartják kis nyomáson.Ha 200 literes a tárolód az tizbárnál már kétezer liter azmár nemis rosz..Én a benzinmotorral kinlódok de nehezen megy vele mert nehezen és elnyujtottan gyullad be a szikrától,meg nehéz eltalálni a jó keveréket.
Indíttatás: 80.000Ft gázszámla - 80m2 en/hó. Elsősorban szigetelési és nyílászárási problémák miatt.
Fa -vegyestüzeléssel és közetgyapottal a padláson (nomeg parányi gázártámogatással) sikerült levinni 40-50 körülre a téli hónapokban.
Mivel a házunkban gázbojler és gázkazán van így elsősorban fűtésre használnám. A cél az lenne, hogy ne kelljen a gázszolgáltató energiáját használni. Ha működne a dolog 1-2 évvel később gondolkodnék bővítésben, esetleg az áram megtermelésében is.
Ésszerűbb kiadás egy gáztermelőt építeni, mint egy sokmilliós felújítás. Ha sikerülne színvonalasan kb 1-2 év gáz árából, akkor nagyonis reálisnak tartom ezt. Persze ehhez szükséges a gáz tárolása. Szerintem ez a kérdés ma az egyik legfontosabb a témában.
A tárolási módszerben úgylátom egy rugón járunk. Én egy profi tartályban és mondjuk 8-10 barban gondolkodok, persze nemtudom kivitelezhető-e , kell-e hozzá hűteni. A tisztításról még csak halvány gőzöm van.
Hogy milyen anyagból dolgozom? Internetből velősen ;) Néhány nagyobb kivitelezést vizsgáltam neten keresztül, részletesen leírják, hogyan működik. Szerencsére van annyi tapasztalatom, hogy átvetítsem, mi megvalósítható egy hétköznapi ember számára és mi nem. Tapasztalatokat gyűjtok és kötelezségemnek érzem, hogy én is valami jót tegyek a földdel és a családommal.
Csináltam egy gázgyüjtő kupolát ez ötven literes ebből leszivatom egy fagyasztóláda kompreszorral de csak 1-bárig süritem a tárolóm miatt,mert nemhiszem hogy többet kibirna meg egy traktor hátsóba(belsőgumiba)gyüjtöm.Én nemfütöm északa nincs is termelés..Mire akarod használni??Mijen recept alapján rakod össze?Vizmelegitésre könyen használható mert elég jól ég.Nállam negyedik naptól már éghető gáz jött..
Igen, ez adja magát amit a bűzről írtál. Azóta jobban belemerültem témába. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy kettős rendszert csinálnék, a mezofil és termofil rendszert ötvözve.Természetesen előtte kipróbálom a gázképzést, van itthon egy 1 m3-es tartály.
Igazából nagy értelmet akkor kapna a dolog, ha tudnám, hogy mi az a nyomás, amire biztonságosan, "olcsón" sűríthető, és ez hány m3-nek felelne meg normál nyomáson, hőmérsékleten.
Hogy érted, hogy Te is sűríted? Ezt hogy képzeljük el?
Helló.Hát a fojamat müködik házilag is,nekem egy2000 literes tartájba van kisérlet képpen büze nincs mivel zárt rendszer kell..Süriteni is lehet de szerintem a gázzsákos megoldása jobb lenne hoszútávon de énis süritem mert még nincs zsákom.15 fokos hőmérsékleten kb 150l gáz képződik naponta ez éppen semire nem elég csak kisérletezni mint ahogy énis csinálom.Néha alágyujtok akkor megnő a teljesitmény..A végtermékről még nincs tapasztalatom...Egyet jegyezz meg igy nemér csalódás:csodát nevárj tőle de szerintem érdemes megpróbálkozni mert igazán nagy befektetést nemigényel.
Sziasztok! Új vagyok a témában. Vidéken lakom kertesházban, és nagyon érdekel, hogy lenne-e lehetőségem egy ilyet technológiát üzemeltetni. Szervesanyag ellátás megoldott. Viszont nemtudom mekkora bűzképződéssel társul a dolog.
Továbbá érdekelne a tárolása is a metánnak. Tegyük fel egy nagyobb tartályba kompresszionálva. Azt olvastam, hogy a cseppfolyósítás bonyolult, de a kompresszionálás szóbajöhetne költségbarát áron?
Továbbá mi lesz a hulladékkal ami keletkezik? Mit lehet arról tudni milyen állagú? Bűzös?
Nézz át ebbe a fórumba: Kiserőmű Motorokhoz nem értek annyira, de nem lehet annyira komplikált, hiszen már a II. világháborúban is megoldották. Legfontosabb a szívócsőben a visszaégésgátló. !!!
Helló.Most ott tartok hogy egy 80ccm-es kis kétütemü megy szépen róla,de a következő gond az hogy kell egy regulátor ami nemis lenne gond de valahogy megkell oldani hogy a gáz/levegő keverék jólegyen terhelésnél is amikor többet kér a motor,sima gázreduktorral amiket autókhoz használnak nemjó mert nemakarom nyomásalá hejezni a gázt inkább az egyszerüség kedvéért a gázsákos gyüjtés szinpatikus de igy szivnia kell a motornak.
Tisztítás nélkül üzemelnek vele a biogázos erőművek. Csupán a kénhidrogént választják le belőle. Házilag ez nem meghatározó, tisztán növényi alapanyagok esetén 1% alatt van. Benzinmotornál el kell találni a keverési arányt. Több kell belőle, mint pl. a PB gázos autónál. ~2szer annyi térfogatban. Ha mégsem megy, kevés benne a metán és sok a CO2. Zöld nyesedéket, elsősorban kétszikűeket kell adagolni hozzá. Repce, csalán, pitypang, spenót, káposztalevél... Frissen indított erjesztőben az elején mindig több a CO2. Elején néhány napig csak égetni, aztán már mikor lecserélődött a gáz, akkor motorba engedni. Friss anyagot meg légzsilipen keresztül kell beadagolni, levegő ne jusson be.
udv.Látom már mindenki biogázt termel igy már nemlátogat ide,vagy már nem érdekes?!Énis kipróbáltam két ködméteres tartájba is és egyszerübb mint gondoltam.De nemtom megtisztitani hogy menjen vele a benzines aggregátor mert ezzel nemmegy.Égni szépen ég.Esetleg nincs ötlet a tisztitásra??
Állami támogatás igényelhetõ 2007 - 2013 között 2 milliótól 750 millió Ft- ig biogáz üzem építésre. A többi megújuló energián alapuló beruházáshoz is van támogatás, eltérõ mértékben. (Biogáz, Biomassza, Szélerőmű, Hőszivattyú, ORC)
Házilag nem célszerű a biogáz összenyomorgatásával kísérletezni. Tárolni legfeljebb úgy lehet, hogy hidegen tartjuk az erjesztőtartályt és akkor melegítjük föl, mikor szükség van rá. Nem túl jó megoldás, mert a gáz fejlődése nagyon lassú, ráadásul nagy mennyiségű anyagot kellene óvatosan stabil hőmérsékletre emelni. Emiatt folyamatos termeléssel szokták üzemeltetni, a gázt meg a fejlődés ütemében elhasználni. Átmeneti tárolásra vízfürdős kupolát vagy fóliaballont használnak. Ez házilag is megoldható 10-20 m3 méretben. Nagyüzemi körülmények között a biogáz szétválasztásával, tartályba sűrítésével üzemanyagként is hasznosítják kísérleti céllal, de házilag nem ajánlott.
Engem is piszkál a biogáz gondolata, hisz tőlünk nem messze korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a csirke trágya, és a zöld is megterem a gát oldalban.
Elnézést kérek, de nem emlékszem nick szerint, hogy ki is mondta, de az a szimpatikus megoldás, hogy egy tartályban kellene gyűjteni túlnyomás alatt. Ezzel meg lehetne esetleg azt oldani, hogy a nyáron (amikor ideális a gáz előállítása), annyi gázt lehessen elkészíteni és letárolni, hogy az elegendő legyen (teljesen vagy részben) a következő gáz szüretig.
Ezzel kapcsolatban máris adódik néhány kérdés: pl mekkora az optimális tárolási nyomás, amin érdemes lenne tárolni a biogázt? Vagyis lehetséges?
Ha ezt a gázt használjuk, mivel a fűtőértéke, mintegy 50-60%-a a földgázénak, akkor a meglévő berendezéseket új beállításokkal lehetne használni?
Annyi előnyük van, hogy abban a környezetben fűtés nélkül is üzemel. Vagyis nem kell szigetelni és a fűtéssel vesződni. Sőt a tárolással sem, hiszen főzésre használják, de mert a gáz folyamatosan fejlődik, legfeljebb állandóan ég a láng hogy ne a metán illanjon el a levegőbe.
Még időben leálltam. :-( Semeddig. Emésztő: 1. Jó vastagon hőszigeteljük. XPS vagy egyéb nem vízszívó hab, rágcsálók elleni védelemmel (sehol ne férjenek hozzá). 2. Vízzáró belső héj. Lehet beton, rozsdamentes lemez, üvegszálas poliészter, tófólia, stb. 3. Adagoló cső. Ferdén majdnem a fenékig érjen, zárható fedéllel. Így a vízen keresztül kell betuszkolni az adalékot, miközben a levegőbuborékok kiszorulnak. Mérete elég legyen a legnagyobb várható adag, pl. kis szalmabála befogadására. Egészben azt se szabad belenyomni, csak szétzilálva. 4. Gázzáró fedél. Elég nagy legyen, hogy a gázfejlődéssel együtt jelentkező habosodás ne fusson ki a szűrőn keresztül a gáztárolóba. 5. Fűtőcső(rendszer) amivel tartani lehet a kívánt hőfokot. 6. Szűrő, ami leválaszt lehetőleg minden nem gáznemű anyagot. 7. Gáztároló. Lehet a fejlesztővel egybe, pl. fóliakupola, emelkedő fémdob, mint a gáztározóknál, külön fóliaballon. Sűríteni nem érdemes. Térfogata lehetőleg a fejlesztő térfogata fele-egésze körül legyen. 8. Ürítőcső. Érjen le az erjesztő fenekére. A kierjedt anyag leül az aljára, vele a szennyeződések, föld stb. Lágyabb burkolatoknál ügyelni kell arra, hogy a szippantó csöve ne sérthesse meg. Lehet egyszerű kifolyónyílás, ami beállítja a max. belső szintet és egy utóerjesztő tartályba továbbítja a már eléggé kiforrt anyagot.
Ezek után persze még a felhasználásnak megfelelően kell gázkezelő, pl utószűrő, páramentesítő, kénhidrogénleválasztó, nyomásfokozó...
Meddig jutottál a kisérletekkel?Én is ilyen rendszerben gondolkodom, van egy használaton kívüli emésztő gödröm azt hogy lehetne biogáz termelésre fogni?
7 évvel ezelőtt át akartam állni biogáz áramtermelés+fűtésre. Alaposan átrágtam a neten fellelhető német irodalmat. Akkoriban a magyaron akadt néhány találat haszon nélkül (német 100000+, magyar először 64 majd ~300). Pár apró hír, pályázat, "feltalálták a spanyolviaszt" stb. Sajnos, a hivatalok is ezen a szinten álltak, azaz "Senki nem tud semmit!" Végül maradtam a napnál. Azóta csak hobbi. Időközben részt vettem néhány előadáson, kaptam magyar könyvet is. Bai Attila: Biogáz
