"a trafok 1 esetén 2 féle fázishelyzetúek lehetnek 0 fok és 180 fok" Van valami olyan, hogy kapcsolási csoport, és ott van valami olyan, hogy egy Dy5 kapcsolás az 150°-ot forgat. Vagy nem? Tényleg nem tudom, nem értek hozzá.
Szia ! NEM !akor lenne 6 fizisu ha a360 fok 6 felé oszlana 60fok fázis eltérés ---de nálunk ez 120 fok! azaz 3 fázisú. a trafok 1 esetén 2 féle fázishelyzetúek lehetnek 0 fok és 180 fok -- de a máv a 0 fokot használja. igy akárhogy is kötik be --- csak 25kV/40,5 kV fordul elő. kivéve a balatoni vonal 2X25kv-ját /ott mág az 50kv -t is jelen van --DE CSAK AZ ÁLLOMÁSBAN ILL. A FELSŐVEZETÉK ---TÁPVEZETÉK KÖZÖTT ! /
Sziasztok! úgy látom elég nagy a zavar a felsővezetékes áramellátás terén. ma magyarországon 4 féle rendszer van .- 1 városi villamos vasút 550v egyen 2, metro 850V egyen 3, HÉV 1500V 50Hz 4, MÁV 25kV 50Hz ----- és a siófok -keszthely . nyagykanizsa 2X25kV 50Hz.
A nagyvasuti áramellátás . 1fázisú : a sin a földelt ág/ 0 potenciál / az átlag alállomás 2X 30km vonalat tud ellátni / középen van / mivel az országos hálózat 3 fázisú igy a vasuti 1 f. elosztva célszerű az erőművek terhelése miatt./ hatvan L2--L3. füzesabony , nyékládháza L1-L2 , szerencs L1-L3 közé kötve./ mivel az alállomási trafok között igy fáziseltérés kelettkezik --ezért a két táplálási végpont felsővezetékei között 25X 1,73 = 40,5kV a feszültség. EZT HIVJÁK FÁZISHATÁRNAK ! itt 2 szakaszolás van --középen feszültmentes szakaszal 3m től --120m-ig. amennyiben karbantartás -hiba folytán az alállomás nem üzemel elótte is "aktiv " lesz a fázishatár.amúgy csak az üzemvitelt segiti./zárlat esetén nem okoz az áthaladó gép újabb zárlatot / A sin 3f üzem esetén is földelhető --a 2f+n táp megoldással ---akkor sem fog rázni.... az 1/3-os osztás meg -----teljesen más -- inkább maradjunk a 120 fokos fázisszög eltérésnél . A megkerülő ill. 1 vágánynál a TÁP vezeték csak 1 párhuzamos ág hiba esetére. A 30km körüli táphosz a domborzat fügvénye is --a szokásos 600A ill. 720A tápáram mellett ekkor esik -15% alá a feszültség / 27500V-ról -----21750 V-ra /ez még nem befolyásolja a mozdonyok teljesitményét. röviden kb ENNYI ---de szivesen olvasok másokat is
Annyiban igazat adok neked,hogy ezt nem itt kéne megbeszélni! Ez a topik nem ennek a helye:S Persze ezt is meg kell bezsélni csak máshol! Mert szerintem ide azért néznek fel az emberek hogy megtudjanak baleseteket vagy ilyesfalyta dolgokat és okuljanak belöle vagy akármit......
Off Ez azért nem ilyen egyszerű. Az egy fázisú vontatási trafók a következőképen csatlakoztathatók a 120kV-os hálózathoz R-S, R-T, S-T, S-R, T-R, T-S fázisok közé. Ezen logika mentén a hálózat 6 fázisú?
hiszen akkor az ország összes mozdonyát egy alállomás látná el, ami elég tisztességesen világítana ... 1 fázisból 3-at csinálni ma már nem nagy szám, csak három inverter kell hozzá (pl a ma is kedvelt IGBT), aztán a periódusidő 1/3 - 1/3 - 1/3 -ában kell az egyes invertereket kapcsolni
Meg mellesleg ha a 3 fázis egyike a sín lenne, akkor fél méter távolságban szép íveket láthatnánk száraz időben a vágány mellett.
Meg fogsz lepődni: A volt olasz és a ma néhány keskennyomközű vasúton még üzemelő háromfázisú villamosítási rendszer egyik fázisa a sín, a vágányhálózat. És szegényeknek kell sötétben lámpát használniuk...
Meg mellesleg ha a 3 fázis egyike a sín lenne, akkor fél méter távolságban szép íveket láthatnánk száraz időben a vágány mellett :D Egy haszna lenne, az öngyilkosok még azelőtt elfüstölnének, mielőtt a vonat elé lépnek.
"Magában a felsővezetéki hálózatban csak és csakis egy fázis kujtorig mindig, de ez vagy az »R« vagy az »S« vagy a »T« jelöléssel nevezett fázis, amit az országos 120 kV törzshálózatról kap az alállomás." Az az R, S és T betűk azok már L1, L2 és L3 jelek, ahol a számok alsó indexben vannak, ugye? :)
"Három fázishoz kapásból kellene három áramszedő." Elég ahhoz kettő szedő is.
"Amúgy meg egyfázisú a hálózat (...), a 25 KV a madzag és a föld (sín) között van, és a sínben nincs kraft (ellenkező esetben nem ugrálnának rajta az a földi halandók, és a mozdony kasztnija is vezetne...)." A mozdony kasztnija vezet, méghozzá a pályához földelt fémfelület. :) A "sínben nincs kraft" kitétel azért kétséges, mert a feszültség mindig potenciálkülönbség, tehát az a kijelentés mindig viszonyítási pontot igényel, hogy "a feszültség 50 V". Mihez képest? Nos, itt jön a képbe a vasúti pályasín, amire azt mondom, hogy ahhoz képest. :-) Analóg példa: a 0,4 kV-os távvezeték egyik fázisán két lábbal ülő verebet sem csapja meg a delej, mert a lábai közötti feszültségesés csak differenciálisan kis értékű. De az ismert rendőrvicc is mondja: Biztosúr, ha rálépek a sínre, nem ráz meg az áram? Dehogy néni kérem, csak arra tessék vigyázni, hogy a másik lába ne érjen közben a felsővezetékhez!
"(...) a nagyon hosszú távvezetéken már elég jelentős veszteségek lennének (soros feszültségesés), elforgatná a betáplált feszkó fázisát is, stb" Meg ugye a kellően hosszú drót hullámimpedanciája sem elhanyagolható, a zavarérzékenységéről nem is beszélve. :-)
Jó ilyen értelemben igazad van, de ha 1 fázisú lenne, akkor sem lehetne hosszabb távokra betáplálni, mert néhány nagyteljesítményű masinás teher jobb esetben leszívná a felsővezetéket (és megállna minden), rosszabb esetben leoldana (esetleg leégne) az alállomás
A fázishatár két betáplálási szakaszt határol, ami szakaszok lehetnek ugyanazon fázissal tápláltak, de az esetek nagy többségében két különböző fázisú betáplálásról beszélünk.
Magában a felsővezetéki hálózatban csak és csakis egy fázis kujtorig mindig, de ez vagy az "R" vagy az "S" vagy a "T" jelöléssel nevezett fázis, amit az országos 120 kV törzshálózatról kap az alállomás.
Az hogy melyik fázis van adott táplálási szakaszban, a villamos mozdonyokat nem érdekli, nem "R-S-T függők".
"A fázishatár azért is van, mert a felsővetéki hálózat is háromfázisú rendszer..."
Megtörténhet, de a hatos lottó esélyesebb :D
Komolyra fordítva a showt: a fázishatár azsé vala, hogy ne végtelenhosszú madzagba kelljen betápláni a kraftot (mert ugye az sem úgy megy, hogy rádugjuk a villásdugót a 400kV-os távvezetékre), hiszen akkor az ország összes mozdonyát egy alállomás látná el, ami elég tisztességesen világítana, sőt le is égetné a hozzá vezető távvezetéket, akkora hálózati terhelést jelentene. Helyette elosztva, egyenletesen táplálják be a teljesítményt a hálózatba, így a távvezetékekben is eloszlik a fogyasztás, és nem centralizálódik. Aztán még van olyan járulékos hatása is, hogy a nagyon hosszú távvezetéken már elég jelentős veszteségek lennének (soros feszültségesés), elforgatná a betáplált feszkó fázisát is, stb
Amúgy meg egyfázisú a hálózat (de ha nem jól tudom, én kérek elnézést), a 25 KV a madzag és a föld (sín) között van, és a sínben nincs kraft (ellenkező esetben nem ugrálnának rajta az a földi halandók, és a mozdony kasztnija is vezetne...). Három fázishoz kapásból kellene három áramszedő. Mellesleg 1 fázisból 3-at csinálni ma már nem nagy szám, csak három inverter kell hozzá (pl a ma is kedvelt IGBT), aztán a periódusidő 1/3 - 1/3 - 1/3 -ában kell az egyes invertereket kapcsolni (míg a másik kettőt nem), és akkor valóban azt kapsz
Csak nem szerencsés az R, S, T megnevezés mert ez a 3 fázísú redszerre utal. Természetesen a 120kV os hálózat két - két eltérő fázisra ( Pl. R, T és S, T ) "kötött" vontatási trafók tápszakaszainak összezárásakor fáziszárlat keletkezik.
