"Ezen csak a pocsék légtömörség tud segíteni a brutális légcserével."
Sok penészes lakás csak azért penészes, mert tökéletesen letömítettek minden icipici rést, hogy "télen ne jöjjön be a hideg" :)
Ha egy ilyen lakásba betennénk egy brutális nevetségesen gyenge, pl 30 m3/h-s ventilátoros szellőztetést, örökre eltűnne a penész. Persze ettől még egészségtelenül magas maradna a széndioxid szint, de hát az egészség senkit sem érdekel :)
"ha ráteszek valamit, akkor a falfelület melegebb lesz, nem hidegebb"
A házfal belső felületi hőmérséklete télen folyamatosan a hideg külvilág hőmérséklete irányába próbál hűlni, ettől csak a meleg lakáslevegő fűtő hatása akadályozza meg. Ahol a faltól elzárod/elválasztod a meleg lakáslevegőt (pl egy vastag falvédővel vagy hőszigetelő panellel), ott a falfelület azonnal hidegebb lesz. Ez télen egy egyszerű infra hőmérővel könnyedén ellenőrizhető.
Ezért nem szabad amatőröknek belülről hőszigetelni: a meleg lakáslevegőtől elválaztott fal annyira lehűlhet, hogy vizesedni (pára kicsapódás), ezért penészedni fog, de ha jó vastag a belső hőszigetelés, akkor akár fagypont alá is lehűlhet a küldő fal belső felülete.
"Meg lehet azt csinálni, hogy egyszerre csak egy oldalt szigetelünk le? "
Igen.
De ne számíts pl 40 százalékos fűtésköltség csökkenésre akkor, ha a fűtött lakótér külső (hűlő) felületének csak 10-12 százalékát hőszigeteled. Sőt, ekkor még 10-12% megtakartásra se számíts.
De amúgy az eszmefuttatásodban azt nem értem, hogy ha ráteszek valamit, akkor a falfelület melegebb lesz, nem hidegebb, és ha ennek a valaminek a külső felülete párazáró, akkor elvileg a pára sem tud mögé kerülni, hogy ott csapódhasson le.
A legtöbb rosszul szigetelt (szigeteletlen) fal a penészesedés határán billeg télen. Ezen csak a pocsék légtömörség tud segíteni a brutális légcserével.
Amint normális ablak, normális redőnytok kerül be rögtön megjelenik a penész rendszerint.
Ennek a legfőbb oka, hogy a falfelület a harmatponti hőmérséklet alatt van.
A harmatpontot ez a hőmérséklet és a RELATÍV páratartalom határozza meg.
Te most ettől a harmatponthatáron billegő falhőmérséklettől szándékozol ELVENNI hőt.
Innen gondold tovább...
Bárhogy próbáld kívülről szigetelni. Idén csak a lap, jövőre háló, simítás, aztán valamikor szín. Ha szűkös a keret.
A legfontosabb tényező a képletben hihetetlen módon a legolcsóbb.
Megveszed a lapot és felteszed te magad. Ekkor kész is vagy a hőszigetelésed hőszigetelési részével 100%-ban. A többi a csicsa.
Nem is a ház külső szigetelését szeretném pótolni. Annyit akarok elérni, hogy télen ne süssenek jéghidegen a külső falak, és így komfortosabban érezzük magunkat 21-22 fokban. Az ágy mögött van egy hatalmas szőnyeg, azzal például tökéletesen elértem ezt a célt, csak hát sem esztétikum, sem takaríthatóság szempontjából nem praktikus a teljes falra szőnyeget tenni. Ezért keresek valamit, ami ugyanezt a funkciót betöltené a teljes falfelületen anélkül, hogy mögötte vastag penészréteg alakulna ki.
Némileg rosszabb, mint a polisztirol. Próbálj ki egy 1 cm vastag EPS táblát, ha az megfelel, akkor ettől is kb. ugyanazt várhatod (nem sokat, de legalább drágán).
Nem hiszem, hogy ezek annyira szigetelnének, hogy egyáltalán ne melegedjen mögöttük a fal. A leírás szerint 1 cm vastag és fàból van, tehát annyit tudhat, mint régen a lambéria. Attól sem ment tönkre a ház. Ezt csak a gyakrabban használt szobák külső falára tennénk. Nagyjából 200 ezer forintból kijönne, a külső szigetelés meg több milliós tétel. Annyi most nincs.
Nem is azt várom tőle, hogy lefelezze a gázszámlát, csak hogy ne süsse a hideget a fal. Ha annyit tud, mint egy vastagabb falvédő, már boldog leszek vele.
"Homlokzati gázcsövet utólag lehet műanyag kábelcsatornával eltakarni."
Ahol tiltják a gázcső eltakarását, ott mindig az a gond, hogy a cső körüli ZÁRT térben robbanásveszélyes gá-levegő keverék alakulhat ki. Ha olyan a burkolás, hogy lehetetlen ilyen keverék kialakulása (pl mert az üregen átfúj a szél), ott szerintem nem leshet baj.
Sziasztok. Homlokzati gázcsövet utólag lehet műanyag kábelcsatornával eltakarni. Olvastam itt is takarásról, de többnyire csak a csőnek a szigeteléssel történő takarásáról volt szó.
"a füstgáz hőmérséklete milyen viszonyban van az előremenő víz hőmérsékletével"
Ahol a gázkazánban létrejön a füstgáz, ot 500-800 fokos, aztán a hője túlnyomó részét kiveszi a hőcserélő ahogy a füstgáz áthalad rajta. Ha a hőcserélő nagyon jó hatásfokú (pl hatalmas hőátvevő FELÜLET), akkor hideg lesz a füstgáz. Ha kicsi a hőcserélő felülete, vagy elkerüli a füstgáz, akkor forró lesz a kazánból kilépő füstgáz.
Ha a kazánon a víz csak nagyon lassan halad át (vagy áll), akkor sok ideje van ott felmelgedni, akár a füstgáz hőmérsékletére is (vagy előtte felforr és BUMM), ha a víz nagyon gyorsan megy át kazánon, akkor lehet, hogy a pl 500 fokos kazán csak 1 fokot tud melegíteni rajta. Ilyenkor a víz hőmérsékletének nincs köze a füstgáz hőmérsékletéhez.
Bizonyos kémények huzatát a füstgáz hője hajtja (a meleg levegő felfelé száll), ezeknél a kéményeknél nagyon fontos, hogy hány fokos az alul belépő füstgáz. A "hidegre" tervezett kéméneknél a füstgázt muszáj ventilátorral mozgatni.
Van, aki erre azt mondja, hogy "a kocsmában aztat monták a zivócimborák, hogy a túl hideg kazán biztosan tönkre fog menni a kondenzációtól, tehát ez a kazán gyártó hüje".
Van aki erre azt mondja "vajon hogyan működhet egy egyszerű (nem kondenzációs) kazán hosszú ideig ennyire alacsony vízhőmérséklet mellett?"
Nekem a válasz megtalálása kb 10 másodperc gondolkodásomba került. Ahogy elnézem a hozzáállásokat ennek a fórumnak ehhez egy évre lesz szüksége :)
Mondjuk az engem is érdekelne , hogy a füstgáz hőmérséklete milyen viszonyban van az előremenő víz hőmérsékletével ? Nekem anno Vezuv C 10-24-es fali kazánom volt , abban a lánggerebje felett volt egy lemezekkel megspékelt csőkígyó oszt jónapot , felette meg a füstgázelvezetőtorok amibe ment az alu bekötőcső . Kondenzáció max a kémény belső falán keletkezet , ami kifolyt belőle egy lyukon alul . Az álló kazánok mennyiben voltak mások ?
