Kezdő hegesztők számára hoztam létre ezt a topic-ot. Banális kérdések, gépvásárlás megtárgyalására. Egymásnak való segítségnyújtás, tippek, információk. Kérem mindenki tisztelje a kezdő kérdezőt.
A volt telephelyünkön az egyik napon az a remek ötlete támad, hogy majd trikóban tolja az ipart, mert k. meleg volt. Másnapra rájött, hogy nem volt jó gondolat. Nem, nem cunder. Csak egy kicsit leégett a CO-s gép mellett. :D
de gondolom itt senki nem hegeszt rövidgatyában és napszecsóban.
Jelen :D
Kristályviz távozása probléma a betonnál.
Viszont itt egy elektrodárol beszélgetünk amit az ÍV segitségével folyékonyá roncsolsz. Szóval tök mindegy neki. Vannak jó kis 20 30 40 éves pálcák is.
Miért nem javasoltad az ismerősödnek a mig fogyós eljárást,itt ha netán az egész gépet felejti kint,mi is történhet,beázik,ja a poros huzal károsodhat......
25mp- nél figyeld. 19,század végén feltalálták ezt a fenti technikát,igaz dadogva,meg terpesztbe álva sikerül filmet is csinálni róla......hüm.
Amellet,hogy én szeretem az mma eljárást,mindent mig fogyóssal hegesztek.
Külön köszönet Mr- Jones társunknak a leckét,végig olvastam,de gondolom mindenki ismeri az esső után köpönyeg mondást....... Egyik társunk is emliti a több mázsa elektróda elpiritását....... Ugye,a mi időnkben először dolgoztunk egy kb 40 évet,aztán tanuljuk ennek papirra irt elméletét...... Sebaj...
Mr- Jones.......majd nèzz be az off hegesztés topikba,pár napja ott kèrdeztem,nincs válasz........
Tudod......ez a 21. Század kérdése,lehet másokat is érdekelhet.......bár M- Ákos is választ adhat......
köszönöm a különórát, mindig jó valamit tanulni vagy jobban megérteni.
Egy dolgon fennakadtam, a kristályvíz 300-400 °C-os hőntartással való eltávolításán. A szerkezeti kristályvíz, de az abszorbeált nedvesség (valószínűleg a többi is) távozáskor a hordozó szilárd anyag roncsolását okozza (valamilyen mértékben). Ezt nem hegesztési területen tanultam, de itt is releváns lehet.
Szerintem ennek a fórunak nem célja túltolni az ilyen apróságokat, ezért csak három dolgot jegyeznék meg. Az egyik, hogy a házi sütőt remek módszernek tartom a szárításra mert nem ad nagy hőterhelést, a másik pedig hogy biztonság kedvéért érdemes a hideg sütőbe rakni és együtt melegíteni a pálcával/huzallal, a harmadik amit @d_feco is írt, ha mállik vagy pereg a burkolat akkor már csak awi-zásra jó. Az utóbbit azért írom mert az egyetlen fajsúlyos veszélyforrás barkács szinten az, hogy a nedves elektródából hegesztés közben távozó gőz feszítő hatása fröcskölést okozhat, de gondolom itt senki nem hegeszt rövidgatyában és napszecsóban.
És a porbelest is berakom sülni ha hosszabb ideig a gépben volt. Ha meg kint van a tekercs akkor normál esetben egy légmentesen lezárt zacsiban tárolom.
Az a helyzet, hogy már nem dolgozom lakatosként/hegesztőként. Meglehet, hogy már nem is nagyon tudnék: a múltkor arra jártam, oszt' kipróbáltam az "új" gépet (Weldi-mig 210).
Hááát... azt kell, hogy mondjam, hogy szinte vaktában varrtam: olyan szinten volt szar a pajzs is, meg a szemem is.
Ráadásul ezek miatt síkideg is voltam, az se tett jót...
Ennek ellenére nem lettek 'jóvanazúgy' varratok - igaz, nem is lettek különösebben idefényképezni valóak.
Szemüveggel, meg egy jó pajzzsal még mennék valamire. De egyik sincs.
Azér'... csináltunk egy-két szép és jó dolgot. Kerti grillt:
(Mondjuk, ezt pont elszartam, mert még egyszer rá kellett menni.)
Platószélesítőt túlméretes szállítmányokhoz, az eredeti német helyett (ennek hatvan tonnát! kellett vinnie összesen):
(Még nem szóltak vissza, hogy összeszakadt volna.) Sokajtós szemeteskonténert a mellékelt "mintadarab" után:
Úszókapukat:
De ha kellett, akkor karosszériaelemet is pótoltunk rakodógéphez: Vagy hiperelegáns kerti teraszt, rejtett vízelvezetéssel:
"Összefoglalva: a salakképzőben négyféle víz fordul elő. Ebből egyet tudsz napon szárítva eltávolítani, a többihez "sütni" kell a pálcát. "
De nem a háztartási sütőben, ugyanis ott nem tudsz 300-400 fokot előállítani sem, nemhogy hőntartani. Ezerről meg ne is beszéljünk. Szóval mindegy, hogy napon vagy sütőben.
Az elektródabevonatokhoz és huzaltöltő porokhoz hasonlóan a varrat porozitására nagy hatása van a fedőpor nedvességfelvevő képességének. Ez függ a fedőpor szerkezetétől és összetételétől. A fedőporban a nedvesség négy alapvető formában fordul elő:
- felületen adszorbeált;
- kristályvíz,
- hidrolizált;
- zeolitnedvesség.
Az adszorbeált víz a levegőből és vízzel való érintkezés során kerül a fedőporba. Mennyisége 0,1...0,5 % a fedőpor tömegéhez viszonyítva. Kémiai kötést nem alkot, 100 °C-ra való hevítéskor eltávozik. Mivel a szemcsék felületén van, mennyisége függ a felület nagyságától, így finomszemcsés és szivacsos fedőpornak nagyobb az adszorbeált nedvességtartalma.
A kristályvíz a fedőpor egyes alkotóihoz kötődik, eltávolítása ennek felépítésében változást idéz elő. Az alkotóhoz való kötődése miatt eltávolítása több energiát igényel, mint az adszorbeált víz esetében, pl. 3 Ca0 -Al2 0 3X X6 H20 alkotóból a víz eltávolítása 300...400 °C-os hőntartást igényel.
A hidrolizált állapot az alkotó hidrolitikus bomlásával vagy közvetlen vízfelvétellel jön létre: pl. MgO+H2 O -> Mg(OH)2. Ez esetben a víz eltávolításához szükséges energia egyenlő a képződés vegyi folyamata során kivált hőmennyiséggel. Ezek a hidrátok stabilak. így pl. Al(OH) 3 dehidrálásához mintegy 1000 °C hőmérséklet kell.
A zeolitnedvesség a víz egyik megjelenési formája ionkristályokban, amikor csak kismértékben kötődik elektrosztatikus erővel a kristályos anyag ionjaihoz. Ez a víz a zeolitásványokra (bázikusak) jellemző üregekben és csatornákban helyezkedik el változó mennyiségben. A zeolit állapotú víz hevítéssel eltávolítható, eltávolítása a pórusok, csatornák méreteitől és egymáshoz való kapcsolódásuktól függ, amely az összetétellel változik és függ a hőmérsékletté is. A zeolitnedvesség nem egy meghatározott, hanem széles, 200 °C-tól mintegy 1100 °C-ig te ijedő hőmérséklet-tartományban távozik el. Mivel a hidroxidok és zeolitok képződéséhez bázikus elemek jelenléte szükséges, a fedőpor bázikusságával nő a nedvességfelvevő képesség és a velük képzett ömledék hidrogéntartalma (54. ábra). Izzítást követően ez teljesen lecsökken. Az izzítás szükséges hőmérséklete a fedő por bázikusságával nő.
...
A salak viszkozitását nagyobb mértékben a viszonylag nagy mennyiségű CaF2 jelenléte határozza meg. C a0-A l2 0 3 --Si02 rendszerben nézve minden 1 % CaF2 10...12 °C-kal csökkenti a salak dermedési hőmérsékletét. Nagyobb bázicitása folytán a MnO oxidációs képessége még kis mennyiségben is jelentős. A nagyobb bázicitás egyben a nedvességfelvevő képességet is fokozza. Az Al2 0 3 és CaO alapú fedőporok nedvességfelvevő képessége sokkal nagyobb, mint a Si02 alapúaké. Ezek nemcsak adszorbeált nedvességet, hanem kristályvizet és zeolitnedvességet is felvesznek. Ezért a CaO+MgO— —CaF2 -A12 0 3 rendszerű olvasztott fedőport általában száraz granulálással gyártják, vizes granulálás után pedig 850... 1000 °C-on izzítják. A kész fedőport rendszerint légmentesen zárt edényekben tárolják, és felhasználás előtt 400...550 °C-on izzítják. A Si02 részleges helyettesítése Z r02-dal — a fedőpor aktivitásának csökkentésén kívül - kedvező a varratformálásra.
(Dr. Turi Aladár: Az acélhegesztés fizikai-kémiai folyamatai)
Összefoglalva: a salakképzőben négyféle víz fordul elő. Ebből egyet tudsz napon szárítva eltávolítani, a többihez "sütni" kell a pálcát. Ráadásul ennek a kötött víznek az eltávolításához nem is elég az a fél-egy perc, ami alatt a pálcát elhasználod. Ezért volt szar nekem végig a megnedvesedett pálca.
Örülök a felvetésednek, mer' most végre utánanéztem és nem hiába.
(Ugyanezért tartom hasznosnak Lacit is, akármit mondanak rá a többiek. Mert ha nem ő tanul, akkor én!)
Hidd el, hogy egy pálca, ha teljes keresztmetszetében "csak" légszáraz, már akkor szar. Márpedig annyira kiszárítani sima szabad levegőn egy elázott pálcát... én nem mondom, hogy pár tűzőbb nyári napon vaslemezre kitéve nem érhető el a kívánt szárazság, de az még messze van.
Anno én is azt hittem, hogy majd legfeljebb az első egy-két centi egy kicsit rosszabb lesz, de majd utána kiszárad a pálca a hőtől.
Hát... nagy pofára esések voltak, mert ugyan lehet, hogy tényleg átmelegedett/kiszáradt a pálca, de azért csak végig szar volt vele hegeszteni. Egy "taknyolás" lett mindig az egész. (Szó szerint összevissza folyt az olvadék, mint a takony.)
Tapasztalattal 5 év minimum 15 fontos órabér. Az olyan 2000 ret megkeres.
Segélyes kap 1500 at.. Otthon ül és vakarja.
A szomszédom ment a bíróságra mert kevés a segély. Most kapnak 2000+ t havonta. :D meg kaptak 20e fonttot visszamenöleg + kártéritést.... Neki nem kell télen kaparni a jeget :D
Szégyen a futás lopás, de hasznos. Be kéne venni TEÁOR jegyzékbe a lopást, mint tevékenységet. Sok cég beírhatná.
Régen a Mariahilferstrasséig kellett menni lopni. Ott ugye ki is írták, hogy magyar ne lopj. Egy ideje már lehet otthon a fotölyből kamu pályázatokkal, körbeszámlázással és trükkök százaival. Persze pofán bőr és gerinctelenség kell hozzá. Az se normális, aki a humbukra ad pénzt.
(Mondjuk, ezt pont elszartam, mert még egyszer rá kellett menni.)
(Még nem szóltak vissza, hogy összeszakadt volna.)
