Mosolyszünet, ja... Még nem voltam a Grupiban. Eredetileg a tábor iránti szolidaritásból, bár én már oldallelátós voltam az Albertben is. Aztán olyan gyomorforgató dolgok történtek, klubvezetés, majd a tábor is annyira bekurvult, hogy nincs ingerem oda betenni a lábam, és most már csak azért sem tenyerelek.
Amúgy vidékre néha megyek vendég melletti hazaiba, voltam kupameccsen Prágában, Belgrádban, Pozsonyban (nem a vendégszektorban értelemszerűen), Puskásban MK-döntőn, és legközelebb Fehérváron leszek. Ez nekem fociból épp elég. Amúgy kézilabdára járok rendszeresen. A Groupama most nekem olyan, mintha a nyolcvanas években be kellett volna lépnem a pártba. Elvi kérdés, hogy nem.
Az viszont érdekes, hogy meccsnapon folyamatosan áll a sor regisztrálni. Na az, hogy?
Ennyi év után, plusz az, hogy kb második félidőre érnek be. Na ezt nem fogom megérteni. Sőt, ez egy Kisvárda ellenin is megtörténik, nem egy nk meccsen.
„Valahogy úgy tudnám jellemezni a mai Fradit, mint amikor az osztályban van egy túlkoros, arrogáns, nagyképű gyerek, akit mindenki utál, csak a tanári kar nem. Több évvel idősebb, erősebb, fejlettebb, mégis a kisebb osztálytársakkal eresztik össze. A pedagógusi kar lelkes asszisztenciájával minden iskolai versenyt megnyer, minden kitüntetést bezsebel, az iskola arca, a korrupt fasz igazgató vele példálózik... Valójában egy akaratgyenge seggnyaló, aki sütkérezik a kétes dicsőség fényében. Aztán ha eljut a járási-kerületi versenyekre, akkor többször kurvára pofán basszák. Na kérem, ez ma a Fradi.”
Még egy jó darabig kapni is fogjuk, és ez a feröeri óriásblama lehetővé is teszi ezt. Megérdemeljük? Sajnos ja. Viszont ez a csapatunk, nincs mit tenni, mint hajrá, Ferencváros!
Láttam egy 55 év körüli emberen a múlt szerdai meccsen egy Pepsi-reklámos Fradi-mezt. Elég ütött-kopott volt már az a mez, de kb 40 évvel ezelőtt játszottunk olyan mezben...
