Nem. Csak megmutattam, hogy nem jó az a módszer, amiről beszéltél. Nem jó szabályt alkalmaztál, mert nem érted rendesen. Fontos a megértés, anélkül állandóan elrontod.
Két dolgot vitattam: nem állítgatják sem az osztásarányt, sem a mutatott időt. Erre te egy harmadik dolgot feszegetsz, ami tök érdektelen minden szempontból: hogy múködik-e az óra fellővés közben.
Azt kellene valahogy tudatosítani Teodorral, hogy nem megy análkül, hogy megértené.
Olyan ez, mint mikor az iskolában megtanítják a négy alapműveletet. Aztán adnak egy szöveges feladatot, amibenn van két szám. A gyerek meg megkérdezi, hogy akkor most azt a kettőt szorozni kell, osztani, összeadni vagy kivonni????
Vagy az idődilatációt számolod bele, mert frekvenciát számítasz, vagy a hosszkontrakciót, mert hullámhosszt. A kettő együtt nem kell, mert akkor kétszer vennéd figyelembe ugyanazt a jelenséget (mármint a Lotr-t)
Ha tehát fogsz egy 900MHz-es adást, ami valahonnan nagyon messziről jön, hogyan mondod meg, hogy az egy hozzád képest álló űrhajó 900MHz-es adása, vagy eg 0,8C-vel közeledő hajó 300MHz-es adása, vagy esetleg egy 0,8c-vel távolodó hajó 2700MHz-es adása?
Hogy Teodor megértse, miről is van szó, más módon is kiszámolom.
Először kiszámolom, az álló rendszerben hány hullámheggyel találkozik a mozgó detektor 1 mp alatt:
300M + 300M*0,8 = 540M (úgy jön ki, hogy 300M szembe jön, meg még 240M-t felnyal az úton)
Vagyis az álló rendszerben a detektor és hullámhegy találkozások frekvenciája 540MHz. De ezt a mozgó detektor 900MHz-nek látja, mert neki 0,6 gammával lassabban jár az órája. 900M= 540M/0,6
Mmormota ha te azt hiszed, hogy egy üzemben lévő órát lőnek fel a műholdal eggyüt akkor tévedsz.
A földön letesztelik beállitják az előre kiszámolt osztás arányt , letesztelik és kikapcsolják, fellövik és ott ujra inditják a rendszereket, megint tesztelnek beállitják a végleges osztás arányt stb...
Az az érdekes a dologban, hogy elvileg bármely IR-ben azt a feladatot kapja egy fizikus vagy egy szaki , hogy állitson elő egy 300Mhz-es EM hullámot, azt a rendszeren belüli idővel és rendszeren belüli méterrel számolva , rendszer független menyiség lessz a térben és ha ezt bármilyen más IR-ben érzékelik akkor csak annak az IR-nek a mozgás állapota változtatja az adott frekvenciát.
"Szóval fellövik a GPS holdat és ott fent beüzemelik az atomórát beállitják az osztás arányát hogy szinkronba járjon a többivel, utána az aktuális időt is beállitják rajta, ezt az utóbit szokták változtatni."
Nem egészen. Eleve bele van programozva az osztás arány, és nem szokták az aktuális időt állítgatni rajta... :-)
A holdak óráit a fellövésük óta nem állítják. Az órák pontatlanságából adódó eltéréseket egy almanac nevű táblázatban időnként leadják a holdak a vevőknek. Ebből adódik, hogy ha régóta nem használtad a gps-edet, lassabban indul be mint általában. Ha ugyanis nem elég friss az almanac-ja, akkor megvár egy újat mielőtt kiírja a pozíciót. Ez lehet 1-2 perc is.
"Maradjunk az eredeti példánál : a detektor szemben halad a 300Mhz-es hullámmal minek a hullám hossza 1m, a detektor sebessége 0.8c."
Egy kissé definiálatlan a példa, de gondolom úgy értetted, hogy a fénysugár hullámhossza 300MHz abban az IR-ben, ami 0,8c-vel mozog a detektorhoz képest. Ekkor természetesen 900MHz lesz a detektor által mért frekvencia, amit már többször kiszámoltunk itt...
Nem hiszek én semilyen abszolut időben , abszolut rendszerben.
Egy rendszer létezik ami abszolut és az pedig az a rendszer amiben a fény (EM) terjed, ami korántsem homogén.
Ha a képleteket megnézed vagy bárki megnézi akkor , bármilyen rendszerben kiszámolt rendszer idővel számolva és a rendszerben aktuális méterrel számolva megegyezik a fény álltal megtett út hossza.
Most akkor kérdezlek téged hogyan alakul a doppler effektus szerint a hullámhosz változás különböző IR-ek között?
Maradjunk az eredeti példánál : a detektor szemben halad a 300Mhz-es hullámmal minek a hullám hossza 1m, a detektor sebessége 0.8c.
Nincs forrás a példában nincs semmi más zavaró dolog csak a mozgó detektor és az adott tulajdonságú hullám.
Természetesen nem ugyan azzal a sebességgel jár az óra.
Ha vissza emléxel már Gézoonak irtam hogy az időfolyását figyelembe véve két eset lehetséges vagy egyezés vagy lassulás.
Szóval fellövik a GPS holdat és ott fent beüzemelik az atomórát beállitják az osztás arányát hogy szinkronba járjon a többivel, utána az aktuális időt is beállitják rajta, ezt az utóbit szokták változtatni.
"Az a te bajod, hogy te úgy akarsz gondolni a fenti órára, mint amiben megváltozott valami."
"Ez épp nem baj, sőt ellenkezőleg. Más viszonyok uralkodnak a föld gravitációjában levő órákban, mint a súlytalanságban lévőkben."
Gergo73-nak van igaza, helytelen a szemléleted.
A fenti óra nem azért jár máshogy, mert ott kisebb a gravitációs erő. Nem az erő megváltozása az ami számít, hanem a potenciál. Homogén gravitációs térben is is van eltérés a különböző magasságú órák esetében.
Mindig valamiféle okot keresel, hogy mi okozhatja az óra eltérő járását.
Egy newtoni modellt próbálsz használni, feltételezed, hogy az óráknak sebességtől függetlenül valamiféle abszolut időt kellene mutatni. ha pedig nem ezt teszik, akkor léteznie kellene valami oknak, ami miatt nem így működnek. Vagyis azt keresed, hogy lehetni a newtoni abszolut idő világában megmagyarázni a jelenséget.
A specrel nem ezt teszi. Nem magyarázza meg, miért nincs abszolut idő, miért nem járnak egyformán az órák. Helyette felálít egy modellt, amelyben mások az axiomák mint Newton modelljében. Az új axiomákkal kidolgozza modellt. A modell jól közelíti a mérések, megfigyelések eredményeit.
Még egyszer: a specrel nem megmagyarázza, miért járnak máshogy az órák. Fel se tételezi, hogy egyformán kellene járniuk. :-) A specrel modellezi, hogy egészen pontosan milyen szabályok szerint járnak.
"A GPS órának az osztásarányát egyszer belövik a pályamagassághoz képest és utána nem babrálják."
Nem csak a magasságtól, hanem a pálya menti sebességtől is függ a dolog. Természetesen adott pálya magassághoz adott sebesség is tartozik, csak így marad pályán. Viszont külön-külön tudjuk számítani, mennyi az az eltérés, amely a sebességből, és mennyi az, ami a magasságból származik. Mivel a magasságból származó eltérést pl. egy toronyban vagy hegy tetején is tudjuk mérni, ellenőrizni is lehet a magasságból adódó eltérés számításának pontossságát.
Így bízni lehet abban az adatban is, ami a sebességből jön.
"a képletek levezetésekor miért nem teszik ki a mérő számok után a mértékegység jelét "
Mert csak még áttekinthetetlenebbé tenné őket.
"A mozgó rendszerben a rövidebb méter miatt a beérkező impulzusok hossza megnől a mozgó rendszerben akkor hol van itt a relativisztikus doppler? csak a klaszikus marad."
Ahelyett hogy rendesen megértenéd a modellt, megpróbálsz részleteket kimazsolázni a szövegből. Aztán a részleteket köznapi jelentésük szerint mint szabályokat próbálod alkalmazni. Ami szerencsétől függően vagy jó az adott alkalmazásban, vagy nem.
Ennek semmi értelme. Meg kell érteni a matematikáját, aztán alkalmazni a feladatra. Pontosan azért a matematika a fizikai modellek nyelve, mert egyértelmú, ellentétben mindenféle köznapi fogalmak pontatlan használatával, hasonlatokkal, metaforákkal...
Nagyon jó. Egyetértünk idáig. De azt is látod, hogy miután felgyorsítottad egy bizonyos sebességre ott már nem azzal a sebességgel jár az óra, ahogyan előtte?
