toral, torari, torarius ugyan annak a szónak különböző változatai, mint a torony, tornyos, tornyoz
torcula, torcularis, torcularius, torculo szintén azonos szavak toldalékolva.
Nem sorolom tovább, a felsorolt 18 szó valójában 5 (alap)szó, a többi ezek toldalékolt változatai.
Nem mellesleg én is felsoroltam néhányat, köztük vannak az általad citáltak egy része is....:
"Latin 'tórus'=tekercs, kiemelkedő rész 'tortus'= sodrott, 'torquis'=sodrott, forgatag. 'torno'= esztergályoz, kerekít, 'torculo'=bort sajtolni.
'turris' =torony, négyszög alakú csatarend.
Tehát a latinban a TOR gyök leginkább a kör-alakhoz/mozgáshoz kötött, de a négyzet alakú csatarendnek is ez a gyöke." (1770)
Ha megnézzük a felsorolt magyar és latin szavak jelentését, azt látjuk, kevés "átfedés" van közöttük a torony-t leszámítva, ami azt jelenti, hogy ez a gyök mindkét nyelvben egymástól függetlenül jöhetett létre, vagy maradt fönn korábbi, akár közös elődjéből.
Ami a német átvétel lehetőségét illeti: Mi a bizonyíték arra nézve, hogy az átvétel iránya németből magyar? És nem fordítva?
csakis érveket adok elő, méghozzá tényadatokkal. ha nem érted, olvasd át újra és gondolkozz.
váll : kar (illetve annak töve)
az IE etimológia is a kar értelmű arm-ot, a latin váll értelmű armus-ból származtatja (lásd etymonline)
a kar-tő hangtanilag a finn hartia és a lapp ardee, a karéliai hardii (a tő finnugor alapszó, szóval létezett náluk mint külön szó) váll jelentésű hangalak eléggé világosan követhető, h a váll (hartia és ardee) utótagja az tő jelentésű hangalak, mivel a váll az kartő.
ahogy a türk kol bash (és a csuvas хул пуҫҫи) jelentése szó szerint kar fő.
jobban nem lehet elmagyarázni, a hibát magadban keresd.
a japán váll szóalakot már csak érdekességképpen teszem be:Japanese 肩 kätä
....
+
azért lehet azt valószínűsíteni (a többi érv mellett), h az eredeti a kar hangalak,
h tényszerűen a türk nyelvek többségében kol kul lett, de azért néhányuknál megmaradt, ahogy a mongolban is a kar hangalak
főleg, h az etimológiai szótár okfejtése eléggé furcsa
karó [1395 k.] Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. ujgur qazuq, oszmántörök kaz¡k, tatár qazďq: ’karó’. Ezek előzménye a török *kaz- ’ás’ lehetett. A magyarba *qaruq vagy *qarďq alakban került.
"ZIZEG dolog: hangutánzó, nincs mit ragozni rajta."
Senki nem is vitatta, s ezen valóban nincs mit ragozni. Viszont ez a Z hang számos más szóban is szerepel melyek nem hangutánzóak. Vajon miért?
Ne tévesszenek meg a mai összetett hangutánzó szavak, eredetileg csak a Z hang volt a hang utánzására "kitalálva".
"Ilyenkor hangutánzás esetén pofon egyszerű a történet, valahogy illusztrálásra kerül a hangjelenség, ami egyébként az esetek többségében nem is egy hang lesz, hanem több is."
No, ezt a "valahogy" dolgot kell megfejteni, különben hajítófát sem ér az egész.
Az egyetlen hang után a két hang következik, nem a több.
Nem a ziz(eg)-ből lett a zú-g, hanem a ZÚ, immár kéthangú gyökből, az meg az egyhangú Z-ből.
"ÖV: A CZ-F az ÍV szóval hozza összefüggésbe, szerintem ez stimmelhet."
Igen, ez szerintem is helyes megoldás lehet.
"És akkor ismét egy hangváz előttünk. Mivel gyanítom az ÉV is idevaló szó, az idő körÍVE ez,"
Jó meglátás, viszont ez egy kéthangú gyök(váz), amiből háromhangút lehet alkotni: IV-HÍV/DÍV/MÍV(el)/SZÍV, ÉV-TÉV/CSÉV/DÉV/HÉV/KÉV/LEV/NÉV/RÉV
És ugye, ezekben a gyökökben az általad váznak nevezett két hang van (ÍV és ÉV) Ezek szerint mégis van magán- és mássalhangzóból álló gyökváz?
"De én meg nem ezzel, mert hallottam már többször is őzet, és majd biztos vagyok benne, hogy a saját hangja a neve alapja. Az egyik kiadott hangja egy jó hangos ŐŐŐ, és valóban ez. A Z már igeképzőként viselkedik."
Megnéztem/meghallgattam egy-két videón az őz hangját, s valóban az Ö-höz hasonló hangot ad ki az őzbak. Így ez elfogadható, sőt jó magyarázat.
"De még az első lépcsőfoka is a dolognak valamiért érthetetlen nehézséget okoz számodra, amikor a legkézenfekvőbb."
Nekem ugyan nem, viszont továbbra sem érted azt, amiről beszélek: A K_R vázú gyökök közül egyedül a KÖR-nek van kör-értelme, a többinek a jelentése csak rokona, vagy áttételesen rokona a KÖR gyök jelentésének. Itt a rokonság és az azonosság közti különbség a vita tárgya.
"Ez éppenséggel bizonyíték az egykori gyökökre épülő ragozó ősnyelv maradványára ezekben a nyelvekben.
És, melyik az amelyik ma is ezt a rendszert követi, de sokkal nagyobb szóbokrokat képezve?
Csak nem a magyar?"
Ezt esetleg igazolnád hiteles statisztikai adatokkal? Mondjuk a beszélők száma szerinti első 40 nyelvet vizsgálva. Mert tudod így eléggé délibábosnak tűnik a dolog.
Aztán, ha egy nyelv történetesen nem ragozó-toldalékoló, akkor annak nyelvi előzményei nem ugyanolyan régmúlt időkre nyúlnak vissza?
"Sem a latinban, sem a németben nincs a gyöknek olyan stabil formai azonossága, mint a magyarban"
Látszólag nincs, amennyiben önkényesen válogatsz, hogy a rögeszmédhez keress érveket. Ám ha bárhol felütve a latin, vagy akár a német szótárt, becsületes tárgyilagossággal vizsgálod az azonos tövű szavakat, ilyesmikre lelhetsz.:
Nem erről van szó, úgy figyeltem meg hogy a neked nem tetsző részeket úgy átléped ,mintha ki se lett volna mondva, elnézel mellette, ha a hangelméletedbe bekavar. Egyik nap még a KERing mögött sem látsz kört, sőt körömszakadtáig ellene mész, aztán meg írsz egy ilyen 1848-at, ami meg egy egészen jól sikerült összefoglaló lett, és ebből meg az látszik, hogy mégiscsak érted ezt a dolgot.
Nem tudlak hova tenni bassz.))
Biztos hogy egy ember ír a neved mögött?... Mert az egyik nem érti miről beszélek, a másik meg igen...Hétfőn érti, kedden nem. Ilyen nincs.
Az 1848 írásban úgy kampányolsz a KÖR mellett, hogy én se biztos jobban tenném ezt meg.))
És az az igaz, körök az alapfogalmak ezekben, úgy látom érted ezt mondjuk hétfőn. Kedden meg nem érted miért KER a KER. De ez az 1848. egész jó lett...
"A torony a túr fogalmából alakított szavak, azaz a szóbokor egy szava."
Akkor miért nem túrony?
"Ugyanez áll a kar szavunkra is, amit átvételnek mondasz,..."
Nem én mondom, hanem a nyelvészek. Nyelvészeti kérdésekhez meg leginkább ők konyítanak. Ha fáj a fogam, a fogorvost keresem fel, nem a patkolókovácsot.
Igen, mert én igyekszem bizonyítani amit állítok, Te pedig jószerével külsőségekből, látszatból indulsz ki, amiket nem tudsz igazolni, alátámasztani, magyarázni.
Az igaz, hogy a látszat már önmagában is sokszor elegendő, de csak arra, hogy megsejtsük a gyökök közti összefüggéseket, viszont bizonyítékként csak igen ritkán állja meg a helyét.
Ezért vannak egészen kiváló meglátásaid és csapnivalók is egy kalapban (bocs' a jelzőért) Te magad is kiszűrhetnéd az utóbbiakat egy kis utánajárással...
"Még egyszer a nyomaték kedvéért: A karol származékszó nyelvújítás kori."
És Te ezt elhiszed?
Még egy macska is átkarolja kölykét, a főemlősök rendszeresen megteszik, és az ember is megtartotta ezt a jó szokását, védelmet, biztonságérzetet adva utódjának.
Egyenesen kizárható, hogy a magyar nyelvben ne lett volna megfelelő ősi szavunk ennek a mozdulatnak a kifejezésére...
A testrészt - amivel a mozdulatot végezzük - szintén meg kellett nevezni és bizony, meg is neveztük:
Korai magyar forrásokban tulajdonnévként bukkanunk rá, azonban bennünket e név jelentése érdekel:
1. bizonyíték
A Czuczor-Fogararasi szótárban a Károly etimológiája a következő:
"KÁROLY,(1),férfi kn. tt.Károly-t tb - ok harm. szr.—a. Carolus. Róbert Károly Magyar orszag királya. A nyelvészek a Kerl régiesen karl vagy charal német szótól származtatják, mely Heyse szerént eredetileg általában férfit jelentett az erő mellékfogalmával, különösen férjet, vőlegényt (hőst)..."
Nos helyben vagyunk, hiszen a férj a család védelmezője, aki átkarolja, felkarolja azt. Az anya is ezt teszi gyermekével...
2. Egy másik, jóval szilárdabb bizonyíték:
A karol gyöke a KAR és ez van -ol igeképzővel ellátva.
Az előbbi talán a legtermékenyebb gyöke nyelvünknek, ilyen és más alakban (ker, kir, kor, kör, kur) sok-száz szavunk alkotó eleme. A jelentése a kör jellegzetes alakjához kapcsolódik.
Most csak a KAR gyökkel foglalkozzunk: Karom: íves fogásra alkalmas eszköz
Kard: kézi fegyver, a kar meghosszabbítása, "karfegyver"
Karika: kör alakú tárgy
Karima: rendszerint kör keresztmetszetű tárgyak kialakított pereme
Karma: az élet/lélek körforgása
Karvaly: erős karmokkal rendelkező madár
Karzat: emeleti, sokszor félkör alakú nézőtér
Karám: eredetileg valószínűleg kör alakú kerített tér
Kar: behajlítva íves, akár kör alakú, fogásra, ölelésre alkalmas felső testrész
azonos tevékenységet végzők csoportja: énekkar (dalkör) zenekar, tanári kar.... Utalva a félköríves elhelyezkedésükre.
Károly: családot védelmező férj
Nézzük meg az ezzel a gyökkel alkotott szavaink lati és német megfelelőit:
karom. unguibus. Klaue karéj. loin. Lende karaj. cutlet. Kotelett karó. palus. Einsatz karcol. scalpere. kratzen karcsú. gracilis. schlank kard. gladius. Schwert karika. circulus. Kreis karima. LABIUM. Flansch karma. karma.Karma karvaly. carvallo.carvallo karzat. gallery. Galerie karám. corral. Korral kar. damnum. Schaden Karol Carolu Charles
15 alapszóból a latinban 5, a németben 6 szónak egyezik meg a gyöke.
Miután a magyar gyökök száma (a rokon gyököket figyelmen kívül hagyva is) lényegesen több, és láthatóan szerves egységet alkot mind formai, mind tartalmi vonatkozásban.
3. bizonyíték:
Tovább rontja az átvétel esélyeit: Sem a latinban, sem a németben nincs a gyöknek olyan stabil formai azonossága, mint a magyarban:
Latin: cir- car- cor- kar-
Német: kr- kar- car- kor- char-
Ez a változatosság azt jelenti, hogy e két nyelvbe nem egy időben kerültek be ezek a gyökök, hanem egyenként, és az éppen aktuális hangtani sajátosságok szerint lettek (részükről) átalakítva az átvételkor., vagy kerülő úton már torzítva vették át egyiket-másikat
4. bizonyíték:
Most térjünk át a toldalékra:
Az -al, -el, -ol, -ül igeképző széles körben használatos a nyelvünkben (hid-al, rud-al, szel-el, mesz-el, dac-ol, gomb-ol, rövid-ül, züld-ül)
Feltételezhetnénk, hogy mi csak a KAR gyököt vettük át, s azt saját toldalékkal láttuk el, mint a "spriccel < német: spritzen" szó átvételekor (lásd kratzen-karcol),
azonban a németben is és a latinban is megtalálható a mi toldalékunkkal képzett teljes szó is többek közt a Karol(Károly) tulajdonnévben is. Viszont egyik nyelvben sincs ilyen képző...
Így a mi részünkről szó sem lehet átvételről, amit a fenti négy bizonyíték fényesen igazol szemben a nyelvészek teljesen megalapozatlan képzelgéseivel.
"Tehát jó eséllyel tekinthető ez a szó magyarnak."
Mármint a torony szavunk? Persze! Kétséget kizáróan magyar szó. Egy olyan magyar szó melynek az előzménye (A nyelvtudomány mai állása szerint) egy latinból átvett német szó.
A három a halom szóval áll rokonságban (Varga Csaba) mert a középső ujj a többitől való túlnyúlásával állna kapcsolatban.
Egyébként "Minthogy a vállaknál a hát kétfelé válik, s a velök öszvekötött karok által szétágazik: innen úgy véljük, hogy gyöke válik, mi szerint váll = váló azaz, ketté váló."
Tehát a magyar váll szónak nincs köze a kar szóhoz.
A kar nem annyira a karószerűsége, mint inkább a hajlékonysága, körbefogása miatt kapta a nevét.
a hülyeség az, h te mai magyar szóról beszélsz, miközben az elődnyelv (egykori magyar nyelv) szaváról van szó,
arról van szó, h a magyar nyelv megőrizte azt a szavat az eredeti formájában, ahogy a mongol is, az állítólagos átadó türk meg nem.
a váll eredetileg kartő lehetett.
tökéletesen illik a finn/lap szóalakokra (harti, ardee) és a türk képzésre (jelentésük 'karfő').
tő: Ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén din ’vastag faszár vége’, dinÏn ’-nál, -nél’, votják dÏn ’a fatörzs alsó, vastag része’, dinÏn ’-nál, -nél’, cseremisz täv ’gyökérvég, folyótorkolat’, finn tyvi ’tő, fatörzs, vastag vég’.
ZIZEG dolog: hangutánzó, nincs mit ragozni rajta. A ZIZ a szótó, gondolom direkt dupla Z a hanghármasban. Más Z hangú dolgok is megvannak nevezve Z-vel. Zúg, Zör gyökű szavak (zörej, stb.)
RÁ-Z, reZdül, Zaj, stb...
Valós hangok illusztrálásáról van szó. De ezek különböző egymástól független események hangjai lehetnek. Ilyenkor hangutánzás esetén pofon egyszerű a történet, valahogy illusztrálásra kerül a hangjelenség, ami egyébként az esetek többségében nem is egy hang lesz, hanem több is. A ZIZEG sem csak rovarszárnynak a hangja, sok másé is. a rovar is zizeghet, de a szalma is teheti. Zizeg a papír, a száraz falevél, a haraszt, zizeghet a szél is, eleve bármilyen növényzet a légáramlás hatására. SZISZEG a közvetlen rokona, ez már egy árnyalattal másféle hang. És ennyi lesz itt még a dolog lényege.
De ha mindenáron bonyolítani akarja valaki, akkor mögé magyarázhat a Z hang mögé bármit, atomfizikát akár vagy más bonyolult cifrázást, pedig már ez a ZIZeg szó is sok mindenre használatos, itt még csak a hallható jellegzetes hang a "jelentés", és semmi hókuszpókusz nincs, van egy ZIZ nevű hangillusztrációnk.
ÖV: A CZ-F az ÍV szóval hozza összefüggésbe, szerintem ez stimmelhet. És akkor ismét egy hangváz előttünk. Mivel gyanítom az ÉV is idevaló szó, az idő körÍVE ez, ne feledjük őseink csillagászati értelemben gondolkodtak az időről. Ezért is van KOR szavunk is az időre, amit nem fogunk kitalálni hogy mihez lehet köze: naná hogy ismét a KÖR szóhoz.)) Őseink tudása és szerelme ez a KÖR. ÉVKÖR is van.
ŐZ: Ezt CZ-F az ŐSZ szóval hozza összefüggésbe. De én meg nem ezzel, mert hallottam már többször is őzet, és majd biztos vagyok benne, hogy a saját hangja a neve alapja. Az egyik kiadott hangja egy jó hangos ŐŐŐ, és valóban ez. A Z már igeképzőként viselkedik. Az ŐZ valóban Ő-zik ! (őzike) Ilyenre van példa több is a nyelvünkben, a TYÚK egyik szövegelési technikája is a TUK-TYUK-TUK-TUK-tYUK.
A HIÚZ is valóban HIÚÚ-zik, ilyeneket (is) szövegel. Hangutánzó állatok közé sorolom az őzet, hangja a neve...
A KÖR K_R gyök finomságairól meg rejtelmeiről akkor érdemes tovább tárgyalni, és ezzel tovább haladni, ha a történet legelső lépcsőfoka legalább ki van pipálva. De még az első lépcsőfoka is a dolognak valamiért érthetetlen nehézséget okoz számodra, amikor a legkézenfekvőbb. Most ezt tényleg magyarázni kell egy KERING-KORONG esetén?... Kicsit nekem ez komikus, de addig hiába írom a többit, míg ez sincs meg. Bár úgyis lesz még téma, megkerülhetetlen gyök a K_R történet.
TÁV-TÉV-TOVA : Itt sem kényszeríthetek fegyverrel senkit hogy gondolkodjon kicsit.))
De nem kell 100 % minden T_V szónak a távról szólnia, nem tudom miért elvárás a kizárólagosság. Többféle szóképzés létezik, így többnyire lesznek kivételek. A sorolt 5 szóból a TiVornya akár stimmelhet is, jellegzetessége hogy zajos, távolra hallatszó lárma. A TEVE szerintem határozottan passzol, nagyobb TÁVokra mentek a kereskedőutakon a karavánok vele. Ha már KARAVÁN, ez is körértelmű, KÖRVÁNdor.
A TÖVE--TÖVIS vizsgálatra szorul szóTŐ ügyében, vannak jelek hogy volt ez TÖV hangalak is esetleg valaha régen a mai TŐ előtt. Azaz ezt majd később. Marad még a TAV, ami a TÓ, és ez TÓN volt régen ha átkeltek rajta, és nem TAVon tették akkor még ezt meg...
"1:A latin COMIS kezdetű szavakban (ez 4 db. máris) az a MISS nem az amiről beszélünk, nem önálló egység."
Hanem mi? Van egy előtagja, meg az a gyök, ami a MISSIO-ban is megtalálható.
"com,ósdiasan
= cum; aremeklatinságban csak összetételben (s hangzatosság kedveért majdconmajd co alakban, vagy az m betűt az utána következő mássalhangzóvá változtatva )vagyvalamivel együttv.egyszerre, vagymeg, egészen meg, mindenképpen meg, vagy néhaerősen, nagyon, nagyon is." https://latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi?function=index
"3: A misszió egyező, ami a messze szavunkkal eléggé rokon értelmű."
A MISSIO nem távolságot, messzeséget jelent, hanem: abbahagyás, elbocsátás, elküldés (fogolyé), hittérítő szervezet, megkegyelmezés.
Nincs messze jelentése.
"De van : MASZ-lag,"
Maradjunk annyiban, hogy a MASZlag nem MESSZi. Ezzel az erővel a maszat, maszek, maszk szavak gyökeit is ide lehetne sorolni...
A MESSZELY pedig űrmérték.
Így semmiképp nincs a magyar nyelvben olyan másik szó, melynek MESS gyöke és messze jelentése lenne.
A latin szótár nem kevesebb, mint kilenc oldalt szentel a különböző MISS gyökkel alkotott szavaknak.
(Az angol MISSILE szónak a latin megfelelője a MISSUS=lövés, hajítás)
A mi nyelvünk nem alkotott ezzel a gyökkel szóbokrot, így erős a gyanú, hogy átvételről van szó, még akkor is, ha a jelentsük hasonló. (ami szükségszerű is, különben véletlen hangsor-egyezésről lehet csak szó.)
Nyelvünkben e szó megfelelője a TÁVOLi, ami már hatalmas szóbokor része, így magyarnak tekinthető.
"lyen merev és túl kötött szabályok csak a fejedben születnek meg,"
Javaslom, nézz utána az 'általános' szó jelentésének.
"A KERing KER-je ugyanúgy KÖR lesz továbbra is értelmileg."
Meg a GAR, FOR, PÖR, KUL, KAL, KÁNY, SÜR, TOR, stb. gyökökben... Ezekbe hogy kerül a KÖR értelem, ha hiányzik belőlük a K_R hangváz?
"TÁV-TOVA-TÉV: nekem magyarázhatod hogy ezek más dolgok, nem azok mert egyek ! "
Meg a TAV (tó), TIVornya, TEVe, TÖVe, TÖVis, is... Vagy ezek kivételek? Ez a T_V hangváz nem ugyan az a T_V hangváz?
"A TORONY-nak is már megtaláltam vagy tucatnyi verzióját. Csak a T_R a közös pont,"
Amit ugye, körértelműként aposztrofálsz... Miért? Nincs is K_R hangváza. Akkor mire alapozod az állításod?
"Ő: önálló szavunk, az 1. szám 3. személyű valakire."
Így van. Tulajdonképpen ez a szó megtartotta eredeti jelentését ami egy mutató szó, mint az A(z), annyi különbséggel, hogy közelebbi dolgokra vonatkozott, nevezetesen egy közelben álló személyre, élőlényre. Az ŐZ is magyarázható vele. A Z hang jelentése ismert, nem a robajló, hanem a finomabb, halkabb mozgás hangja, ami erre az állatra illő. Összeolvasva a két hangot: Ö-Z azaz Ő (mo)Z(og). Az ÖV számomra egyelőre megfejthetetlen...
"De a gyök az F_R és nem az R önállóan. Az F_R hangváz az egésznek a gyöke !"
Ahol az F és R hang benne van a gyökben értelemszerűen az lesz a "váza" a gyöknek, mert ezt választottuk ki a hangok (F, R) jelentése okán. Ha az F és O hang a közös, és azt választjuk ki, akkor az: FOrog, FOlyó, FOdor, FOg, FOk, FOlt, FOn, FOrr, FOs, FOszlik...
"Megint mellébeszélsz, nem egy ZIZEGésről van szó, amiről egy kisgyerek is már tudni fogja hogy a hangjából van a szó. Ez egyértelmű . Én a hangra írt ÁLTALÁNOS és utólag odaképzelt fantáziált jelenetekről beszélek."
Sajnálom, ha nem érted a leírtakat, pedig elég egyértelműen igyekszem fogalmazni, részletekbe menően magyarázni...
Még egyszer: Nem utólag képzelem oda, hanem benne van a jelentésében, csak meg kéne érteni. A Z hang CSAK bizonyos dolgokra jellemző, így alkalmas azok megnevezésére. Kérd meg egy ismerősöd, hogy nevezze meg a szúnyogot/szarvasbogarat egyetlen hanggal. Borítékolom, hogy azt fogja mondani: Zzzzzzz. Aztán kérd meg, hogy két hanggal nevezze meg.
Fejemet teszem, az előbbire a ZzzzÍííí, az utóbbira a ZzzzÖööö lesz a válasz. Te is meg fogod érteni, melyik rovart nevezte a ZI, és melyiket a ZÖ hangokkal... És máris látni fogod mind a Z, mind a magánhangzók jelentésének eredetét, hátterét.
"Eleve hülyeség egy hangnak mozgásértelmet adni, mikor minden hang egy rezgés.))"
Ezt jól megaszontad...
"De a piaci ÁR, az ŰR, a RÁ, a BÉR, ÚR, RAG, MERT, MÁR, stb.. kismillió alapszavunknál és gyökénél egyszerűen nincsen semmiféle jellegzetes folyamatosan ismétlődő gyors mozgás."
Nem tudom, és nem is értem, miért jelent problémát néhány nehezebben magyarázható szó hangok szerinti jelentése, miután számtalan példát ismerünk olyan szavakra, melyek átvitt értelmű jelentése köszönő viszonyban sincs a szó eredeti értelmével. Lapozd fel a szleng-szótárat, s meglátod, milyen új jelentéseket vesznek föl egyes szavak.
Amúgy a felsoroltak jó részében ott a vitatott mozgás. Az ÁR gyökben kifejezetten. Nézz meg egy videót egy áradó folyóról, s meg fogsz győződni róla...
A RÁ gyökben szintén benne van, mivel csak egy intenzív, folyamatos mozgással lehet valamit valamire rakni. A RAG a RAK gyök párja, mint a kör-gör...
ÚR: Nézd meg egy videón a hímek csatáját, eldöntendő ki legyen az ÚR. Van ott mozgás bőven...
A többinél meg kell keresni, mi volt a szó megnevezését inspiráló jelenség. Pl a PIR-nél nem kell sokat törni a fejünket, minden hang jelentése az égő anyagra jellemző, vagy azzal összefügg. A TŰZ esetében ez messze nincs így, itt már egy kicsit törni kell a fejünket a megoldásért (a T és az Ű esetében, mert a Z egyértelmű). Ha pedig nem ismernénk a latinból a PIR gyököt, akkor fogalmunk sem lenne, miért piros a piros. (mert ugye, a piros szín nem mozog... ahogy Pest (megye) sem megy sehová.)
"Eleve hülyeség egy hangnak mozgásértelmet adni, mikor minden hang egy rezgés.))"
Állítsd le az autód motorját, s máris érzékelni fogod az összefüggést a berregése és a motor mozgása (járása) között.
Hallgasd meg, milyen hangot ad a falon napozó légy, majd közelíts felé, hogy elrepüljön. Milyen hangot fogsz előbb és utóbb hallani? Megoldás: először semmit, azután ZZZZZZ.
No, így függ össze a hang a mozgással és azzal a tárggyal is, ami azt kiadja.
"Akkor minden hangunk mozgást jelent.)) Mozgás nélkül nincsen hang."
Na, végre...! Most már csak azt kell megérteni, miért más mozgást és ezzel együtt miért más dolgot jelent a K, a P, a T, a Z, a CS, stb hang.
Ugye, a víz tud CSurogni, CSobogni, a jég - a kicsi, kemény tárgyak - Kopogni fognak, a földre esők, talajjal ütközők hangja pedig a T.
Ezért van a csermely gyökében a CS (víz) hangja, a Kicsi, Kemény dolgok gyökében a K hang, a Talaj, Talp, ToL szavakban a T ( mint a talaj (föld)) hangja.
Természetesen ezek a hangok mozgást is jelentenek, mégpedig olyan mozgást ami a hangra, tárgyra jellemző.
