Keresés

s=ct

 

:-)

 

Aztán ezt lehet bonyolítani, mindig csak annyit lépve, hogy azt az egy lépést az áldozat képes legyen fejben tartani. Aztán, ha nem vigyáz, a tizediknél már úgy transzformál, hogy maga se hinné.

ha a specrel el van felejtve, akkor mit használhatok fel?

Minden specreleket élénken elfelejtve, számold ki hányat kettyen egy 0,8 c-vel oldalazó fényóra amíg eloldalazik meg visszajön egy 0,4 akármire elhelyezett tükörig meg vissza, és hányat kettyen egy olyan ami a kiindulási helyen áll.

(az adatokat add meg magad, hogy szép kerek legyen)

valaki mondjon legalább egy példát jó feladatra, hogy tudjam, mihez kéne igazodni

Simply Red egyszer felvetette, hogy írni kéne egy könyvet. Az jó nagy meló, lassan el is felejtődött. De egy feladatsor talán nem annyira véres. Lehetne hozzá egy rövid bevezető, pl. miért nem jó a ballisztikus és hang modell, aztán a függőleges oldalazó fényóra, és jöhetnek a feladatok.

A művészet a jó feladatok kitalálása. Ha valaki érez erre ihletet, és pár szóban vázolja, én is szívesen kidolgozok pár feladatot rajzokkal stb.

 

Hát, nem egy könnyű eset vagy ;)

De az jogos, hogy a példák zöme meghökkentésen alapul, pedig lehetne normálisan is.

1m

Nagy egy szemét vagy, tudod-e, hogy ilyet le mersz írni ;)
(Az, mondjuk, kétségtelen, hogy igazad van; ezt a javadra kell írni.)

Az ehhez hasonló felvetéseket korábban azzal szokta hárítani, hogy ő nem fizikus, nem az ő dolga. A fizikusokat viszont pont ezért etetik, mégse képesek kitalálni... :-)

 

Az a baj, hogy két elvárás fogalmazódott meg a fizikusokkal szemben, és mindkettőnek úgy tűnik lehetetlen megfelelni:

1. a modell legyen összhangban a kísérletekkel

2. Dulifuli is képes legyen megérteni

"köztük egy könyvet is 42 dollárért. "

 

Megnéztem, az a Lightman et al. példatár.

Kőkemény áltrel, diffgeo, tensors

Az elején 4 oldal csak a jelölések felsorolása. .:DDD

Sima doktori, ha valaki azt végig tudja csinálni.

Nem egészen erre gondoltam. :D

Ismertem ezt a Takeuchi webhelyet, a magyarázatleckéi is világosak, de a feladatoknál nem egészen erre gondolok.

 

Az a baj a relelem feladatgyűjteményekkel, hogy egzotizmusban és patologizmusban szenvednek. Mindenáron meghökkentőt akarnak mondani. "Fogadjuk, hogy erre nem gondoltál!". "Na, ezt találd ki".

Mint a rossz C programnyelvi példatárak. :)

Szerintem először a trükkmentes megértést kellene segíteni a különlegesség rovására.

 

Miért van az, hogy más fizikai területek példatárai nem ennyire patologikusak?

Dubois, beírtam a gugliba "relativity problems", kidobott jónéhány oldalt, az előbbi is onnan van, köztük egy könyvet is 42 dollárért.

1m

Nem egy Gyemidovics, de mégis valami:

itt

im

Jahh, Szabó Edvin és Kerekes János Archibald. :)

 

Azt persze ismerem, de nem jó arra a célra, amirre gondoltam.

Ebben feladatoknak álcázott oktatás van, nem gyakorló feladatok, amit én hiányolok.

Én olyan Gyemidovics-félére gondolok. Rutinfeladatok átgondolt, lassú fokozatossággal.

Taylor, Wheeler: Téridő fizika

Hát ebből nem tudtam meg sokat. :)

Mivel ez nem a reklám helye, az eredeti angolból (amerikaiból) fordítottam :)

1m

"Szabó-Kerekes"

 

Ez mi? Nem ismerem.

Ugyan nem a neten van, de a "Szabó-Kerekes" elég sok példát leír, néhánynak a megoldását is.

Vagy hát, találjunk ki példákat magunknak! Magam is tettem erre néhány kísérletet, futószalag, lift-mozgójárda, stb.

1m

Én is a Bell könyvben néztem meg. De abban Bell azzal kapcsolatban hivatkozik Jánossy könyvére (mint egyetlen általa ismert ilyen műre), hogy a történeti utat (Larmor, Lorentz, Poincaré, Einstein) végigjárva tárgyalja a relativitáselméletet és így mélyebben megérthető Bell szerint a dolog.

"El lehet tűnődni azon, mennyire lehet akkor sokkal nehezebben átlátható tudományos eredményekben megbízni..."

 

Szerintem ez azért lehet, mert nem oldanak meg elég feladatot a relelm tanulása során.

Szinte az összes relelm könyv valamiért betegesen kerüli a feladatokat.

Most kerestem a weben és egyáltalán nem találtam alapszintű specreles feladatgyűjteményt egyet sem.

Pedig szerintem nagy szükség lenne rá.

 

Nem tudtak megegyezni, ezért a CERN Elméleti Főosztályának ad hoc kiszemelt tagjaihoz, mint döntőbírókhoz fordultak.

Világos egyetértés alakult ki azok között, hogy nem szakad el a szál.

 

Nem semmi. :-)

 

El lehet tűnődni azon, mennyire lehet akkor sokkal nehezebben átlátható tudományos eredményekben megbízni...

Egy kis tudománytörténeti kiigazítás.

 

Ez a paradoxon nem Belltől származik. Bár mindenki a "Speakable and Unspeakable in Quantum Mechanics" c. tanulmánygyüjteményében közölt "How to Teach Special Relativity" c. cikkéből ismeri.

 

Nem, az eredeti megfogalmazó Jánossy Lajos volt, aki 1952-ben közölte ezt a példát. Sajnos most nincsenek itt a jegyzeteim, hogy pontosan megnevezzem a forrást. (Acta Sci Phys... és magyarul) Bell implicite hivatkozik is Jánossy könyvére, amely szintén tartalmazza ezt a példát. "Relativity theory on the Basis of Physical Realilty"

 

Fontos tudni, hogy Jánossy nem paradoxonként hozza fel ezt a példát. Én véletlenül tudom, mert gyerekkoromban Jánossy elmondta nekem, hogy eredetileg az volt a célja ezzel a példával, hogy megmutassa, az éterhez képesti abszolut sebesség mégiscsak kimutatható. Tudni illik elképzelte a Michelson-Morley berendezést, de nem anyagi karokkal, hanem egymáshoz képest programozottan haladó Tátra Plánokkal. (Tátra Plán volt a vállalati kocsija, amikor a KFKI igazgatója volt és, amikor a Bell által idézett könyvet írta. Egy bizonyos Limperger úr volt a söfőrje, aki beszámolt arról, hogy Jánossy a hátsó űlésen félig fekve, a karjait maga alá gyűrve neki is sokat mesélt arról, hogy a karok nélküli Michelson-Morley berendezéssel milyen jó lenne megismételni a kisérletet. -- Limpi álljon meg! -- mondta. Zsibbad a karom. -- Jánossy elvtárs, rajta fekszik. -- mondta Limperger és tovább hajtott. Látom magam előtt Jánossyt, amit kitekeredik ebből a pózból. Olyan volt, mint egy kígyó. Mármint testalkatára nézvést.) Jánossy belátta, hogy nem lehet ilyen konstans karú M-M berendezésekkel se sokra menni, de a példa megmaradt és Bell is felkapta.

atfutottam treff2 linkjet a P=NP-rol, a 35 "milestone" cikk kozul csak harom jelent meg matematikai folyoiratban, abbol is az egyik folyoirat azota megszunt, egy masik par eve indult Indiaban, egyikuk sem igazan jegyzett. A harmadik jelent meg egy viszonylag normalis helyen, ami kb. 70. az alkalmazott matematikai ujsagok toplistajan, de azutan ez a cikk is izekre lett szedve tobbek altal. A cikkek jo resze az arxiv-on van es valoszinuleg szerzok szazai bombazzak a kulonbozo folyoiratokat ilyesmikkel vilagszerte. Ehhez kepest szerintem a szuro meglepoen jol mukodik.

volt ket sziberiai mernok is nehany eve, akik bebizonyitottak a Fermat-sejtest elemi geometriaval egy tablan, aztan egy lengyel katonatiszt is remlik. nekunk meg itt van Dr.Gabori, Szijjarto Ur valamint habar-vitaminek. A JoTunder altal ajanlott Baicat is mar evek ota ismerem. Ez a Brierly nekem uj, de biztos vannak meg tucatjaval. Jarvanyszeruen terjed a Fermat's Last Syndrome vilagszerte.

Az itt általa elmondottak és a könyve alapján rendesen fizkusnak tanult, doktorált, publikált néhányat fizikai szaklapokban, aztánkibontakozott a flúgja, elutasították a fotonmentes cikkét stb., az itteni viselkedése alapján sejtheted, hogy ezt is hogy reagálta le akkor, így bezárulhatott körülötte minden lehetőség, más szakmával kellett foglalkoznia mert elméleti fizikusnak sehova sem vették fel.

Aztán mióta már nem dolgozik sok ideje van, elővette a flúgját és újra nyomatja.

A könyve alapján a cikkeiben kerüli a matekot, érthető is, nem neki való.

Akkor nem értem. Ennyire nem öreg. Többen próbáltak kérdezni, vitatkozni, és is. A szó legszorosabb értelmében nem ért meg semmit.

"Biztos az a PhD? Mikor még belement vitákba, úgy tűnt, a gimnazista matekot se ismeri. Még annyira se érti a kérdések élét, mint egy átlag cáfoló. Nem létezik, hogy fizikusként doktorált, ha csak azóta el nem felejtett mindent."

 

 

 

http://www.lsmc.u-bordeaux.fr/~pab/khh.coworkers.html

 

Karl Heinzinger's coworkers   date(s) in Mainz doing what more info
(photo(s)) Georg Josten 1965- Laboratory assistent Lutz U. Schäfer 1973- Dieter Götz 1972-1974 PhD (Isotope effect) P. Christian Vogel 1973-1975 Postdoc Philippe Bopp 1973-1977
1978-1979, 1982 PhD
Postdoc home page Gyula I. Szász 1975-1979 Postdoc

...

 

Én is jól haladok a Goldbach pronlémával. Jelenleg 10-ig vagyok meg, de már tisztán látom az utat egészen 100-ig... :-)

 

Biztos az a PhD? Mikor még belement vitákba, úgy tűnt, a gimnazista matekot se ismeri. Még annyira se érti a kérdések élét, mint egy átlag cáfoló. Nem létezik, hogy fizikusként doktorált, ha csak azóta el nem felejtett mindent.