Molera! Veszett jó ez a videó. A lányaid teljesen kivetkőztek magukból. Kekszi olyan hempergéseket rendez, hogy öröm nézni. A kis westi meg milyen nyugisan, megszeppenten üldölgél a lábatok mellett. Ő mindig ilyen passzív?
Képzeljétek mi meg voltunk anyósnál látogatóba múlthéten, és haza felé be kellett ugranunk vásárolni. Amíg én bementem a voltba a párom kinn maradt Bombival az áruház melletti füves részen. Jött egy gazdi egy 8 hónapos kutyussal akit szabadon engedett a kis füves területen. Bombi rögtön "rámozdul" és nagyon nagy lett a barátság pár perc alatt. A gazdi mondta a páromnak, hogy engedje el Bombit mert játszani fognak, és csak húzza. Úgyhogy lekerült a póráz és olyan édesen játszottak... Egy percig sem léptek le a fűről, és nem is foglalkoztak senkivel. Hozzá teszem Bombi sose sétált még szabadon, mert mindenkit ugat és mindenkire morog... Ezen dolgozunk de a mai napig nem akar szépen sétálni. Jutalomfalattal hiába is próbálkozom, gyakorlatilag ahogy kitesszük a lábunkat a kapun, megfeledkezik mindenről, nem kell neki semmi, és nem is hallgat semmire... Most vettem neki egy rövid bőr pórázt amitől egyszerűen földhöz vágja magát. Amúgy egy 8 méteres pórázunk van, amivel számomra lehetetlen tartani. Gondolom a hám sem feltétlenül előnyös egy ekkora kutyának mert borzasztóan húz. Most nyakörv vásárláson gondolkodom, kipróbáltuk az egyik puliét, és hirtelen nem ő húzott engem hanem fordítva. Most, hogy le költözünk a lakótelepre jó lenne, ha nem akarna minden mellettünk elsétáló embert széttépni, vagy legalábbis rá ijeszteni.
Pár napja az az új szokása, hogy nem hajlandó feljönni a lépcsőn. Nem nagy a lépcsőnk, feljön a lépcső fordulóig és ott csak nyüszög. Úgyhogy esténként a párom cipeli fel, mert máshogy nem hajlandó. Napközbe amikor megfeledkezik magáról fel jön, lemegy... Néha meg valami bekattan neki, és nem hajlandó mozdulni. Arra is gondoltam már, hogy biztos fáj a lába vagy a háta, de ahogy végig nyomkodtam nem jelezte, hogy fájna. Nem tudom, hogy ez most valami hiszti, vagy fél a lépcsőtől? Pár napja megcsúszott, és 2-3 lépcsőfokot lepottyant, de nem volt nagy esés. Lehet, hogy ez ennyire megmarad a kis fejecskéjében?
Panni jóvoltából Bella nálam tudta tölteni a hétvégét, íme képekben
jin és jang... egymásra vannak cuppanva, vagyis inkább Kekszi Bellára, de ha együtt vannak, akkor nem tágítanak egymás mellől:-)
Helyzet felmérés: jobbról ok, balról ok...mehetünk
Megkezdődött a habos korszak:-)
Nyilván nem ér rá, előre rohan, aztán értetlenkedik, hogy mi van már a többiekkel. Haladjunk már!
A sok ránc egy nyakat rejt valahol:)
Beuka drága remek formában, egyre őszebben és továbbra sem emeli fel a fejét a földről csak a szaglászás, itt egy falevéllel tudtam lekötni a figyelmét...:-) Kicsit csalódott volt utána:-)
Panni is megerősítheti, hogy Dalmácskánál nem csak beképzelem a súlytöbbletet. Hülyeség, egyáltalán nem tűnt karcsúbbnak fekete nyakörvvel:-) Megkapta a pirosat, mert azzal csinosabb:-) Bella után azt hihetnétek, hogy nem nagy ügy formába hozni Dalmát, de nem igaz! Egy lusta kutyát fogyasztani nehezebb:D Kutyát gazdájáról...ugyebár:)
Bár a fotózás szöge alakította ki ezt a vicces fejarányt.....lássuk be, nagy arca van a kiscsajnak amúgy is, ez jól szemlélteti :D És persze a biléta is beszédes, nem is értem, mit bizonytalankodtatok itt :D
Utólag is nagyon sok Boldog Születésnapot kívánok a szülinaposoknak!!!
Mi is ünnepelünk a hó végén, Bobci 1 éves lesz:) A szülinapi ajándék a tervek szerint valami ruhácska lesz, amiben télen tud sétálni. Jövőre költözünk, családi házból, panelba. Kíváncsi leszek, hogy viseli majd, egyáltalán szeret-e majd ott lenni. Bár most úgy tűnik, hogy bárhol el van, csak ott legyek :) Szerencsére alig 10 percre lesz a lakás, így nem nagy távolság. Új szokásunk van, amit én csak kucogásnak hívok. Rájött a kis zsivány, ha jön és kicsit kucog, röfög, sípol, akkor anya ugrik és megy... Nagyon szereti apa gazdit, de ha bármi kell, hát akkor persze hozzám jön, legyen az játék, kaja, vagy csak szöszmötölés az udvaron :) Köszönöm a tippeket a fültisztításra, egyelőre nem jártam sikerrel, pedig aktuális lenne mert sokat rázza a kis füleit, de ha már meglát a kezembe bármit amivel közelítek, világgá megy. Úgyhogy próbálkozunk, próbálkozunk...
Köszönöm az együttérző szavakat, és egyben fogadd őszinte részvétemet Lara miatt!
Biztos vagyok benne, hogy nektek sem volt más választásotok, illetve abban, hogy amíg csak lehetett, mindent elkövetetteke azért, hogy Lara életét tökéletessé tegyétek. Sajnos minden gazdi életében eljön egyszer a pillanat, hogy így, vagy úgy, de el kell köszönnie szeretett kedvencétől. Ez ellen nincs mit tenni. Larának és Cleónak is könnyebb, ha nem kell tovább eltűrniük a szenvedést, ami ki tudja meddig gyötörte volna őket.
Zsazska, oszinten sajnalom a veletek tortenteket!! Cleonak is a legjobb helye volt nalatok!!
Ennek apropojan megosztom en is, hogy draga Larank ma hat hete, hogy atsetalt a szivarvany hidon! :(
Mi is orvosi segitseget kertunk, ugy gondolom nem hezitaltunk sokat... (Juccnak koszi a masodszori megerositest)