Nem hinném, a relelm alapvető állítása, hogy az órák a valóságban másként járnak ha mozognak.
Igen. És ezzel ekvivalens, hogy a relativisztikus Doppler érvényes a klasszikus helyett. A relativisztikus Dopplerből következik a Lorentz-féle idődilatáció és viszont. Két soros, általános iskolás szintű számolás. A relativisztikus Doppler pedig igazolva van nagy pontossággal.
Az összes többit már nem kell, mert utána már akármit elhiszünk.
Engem baromira nem érdekel, te mit hiszel el. Olyan szintű dolgokon vitatkozol, minthogy korong-e vagy gömb alakú a Hold.
Ha röptetnek egy órát 14 óráig 10 km magasban, előre megmondják, hogy 39.8 nanoszkundumot fog sietni és a mért eredmény 39 nanoszekundum, akkor AstroJani azt mondja, nem jó, vigyétel el sétálni az órát, hozzátok is vissza (nyilván a 2005-ös órát nem hozták vissza, otthagyták a célállomáson emlékbe), jegyzőkönyvezzetek az én kívánalmaim szerint (ugyan miről? hogy jót szexelt-e a pilóta?).
Te meg jössz itt folyton az ezernyi kisérleteddel amiből egyik sem erről szól.
Tudod, ezzel a gondolkodással több gond van. Az egyik gond pórias: mutatja, hogy az illető kurvára nem ért semmit. Nem érti, miről beszél, akkor mit is akarunk neki igazolni. A másik gond kifejezetten alattomos, bosszantó. Ugyanis egy elméletben, mint a relativitáselmélet, végtelen sok állítás (tétel, axiómák következménye, nevezd ahogy akarod) van, amik persze szorosan összefüggnek. Mindig jöhet egy AstroJani, aki nem érti az összefüggéseket, de azért nagyon kitartó, hogy az elmélet nincs igazolva, mert ugyan 100 konkrét állítását rendkívüli pontossággal drága kísérletekkel ellenőrizték, ő kiválaszt egy 101. állítást, ami bassza a csőrét és azt kéri számon a fizikustársadalmon.
Kevés olyan mérés van, amit te is megértesz, ez igaz. A fizikusoknak ugyanis nem életcéljuk, hogy téged meggyőzzenek. Ha az lenne, mind frusztráltan menne a sírba.
Számtalan teljesen meggyőző mérés van, amit te nem vagy képes megérteni. Pl. elég sokan meglepően sok időt áldoztunk arra, hogy elmagyarázzuk neked, miért tökéletesen meggyőző bizonyíték a GPS órák viselkedése. Aztán mire mentünk vele? Egy hangot nem értettél belőle, és csak annyira tellett, hogy le akarsz hozatni egy holdat... :-)
Pöf, pöf, rengeteg mérés van, sokba is kerülnek, mindenféléről szólnak, csak egyetlen mérés sincs ami nyilvánvalóvá tenné ezt az egyszerű dolgot: elviszek egy órát sétálni és amikor visszahozom, hangsúlyozom
visszahozom,
akkor megnézem az órákat látható e rajtuk a relelm által kitalált különbség.
Te meg jössz itt folyton az ezernyi kisérleteddel amiből egyik sem erről szól.
De nem egy mérés van. Csak tegnap 3-szor elmondtuk, hogy 2005-ben megismételték a HK-kísérletet 100szor pontosabb órákkal. Említettem a relativisztikus Doppler ellenőrzését vagy a weak coupling constant ellenőrzését sok-sok tizedesjegyre, ott van a GPS (ismét sok tizedesjegy pontosság), ott van az eredeti gravitációs vöröseltolódás kísérlet a 60-as évekből, ott van sokezernyi adat részecskegyorsítókból stb. Te pöföghetsz magadban, a lapos Föld hívőknek is van társaságuk és igényes honlapjuk, nyomtatott magazinjuk is.
Minden dimenzióban megy és mindenféle előjelekkel. Az általános esetben veszel egy véges dimenziós V vektorteret és azon egy B:V2->R nemelfajuló szimmetrikus bilineáris formát. Utána tekintheted azokat a T:V->V invertálható lineáris trafókat, amik a B-t helybenhagyják, magyarán amire B(Tv,Tw)=B(v,w). Ezek az összes invertálható trafók GL(V) csoportjának egy G részcsoportját adják. A G egy Lie-csoport, aminek struktúrája a B szignatúrájától függ (a szignatúrát úgy kapod, hogy alkalmas bázisban diagonalizálod a B-t és megszámolod, hány pozitív és negatív együttható van az átlóban, ez csak a B-től függ). A szignatúrától függően O(m,n)-nel jelölik a csoportot, tehát a sík forgatáscsoportja a tükrözésekkel együtt O(2), a teljes Lorentz-csoport tükrözésekkel együtt O(3,1) stb. Az O(m,n)-et konrétan azonosíthatod azon (m+n)x(m+n)-es invertálható M mátrixok összeségével, amik kielégítik az MT Im,n M = Im,n mátrixegyenletet, ahol Im,n egy olyan átlós mátrix, aminek az átlójában m darab (+1)-es és n darab (-1)-es van. A mátrixegyenletből egyébként látszik, hogy M determinánsa mindig 1 vagy -1. Ebben nincs semmi mély, lényegében csak definíciókat mondtam.
A legjobb indulattal csak azt mondhatom, hogy az áltrel bizonyítékaként ezerszer idézett Hafele Keating kisérlet nem ér semmit, szállítás közben az atomórák pontossága drasztikusan lecsökkent az egyáltalán nem elég pontosról a tragikusan pontatlanra.
Az olyan nagy örömmel idézett másik két repülőgépes kisérlet amelyet a HK kisérlet megismétlésének kiáltanak ki, de a legcsekélyebb mértékben sem a HK kisérlet ismétlése mert ahhoz még véletlenül sem hasonlít mert a HK kisérletben legalább 4 reptetett óra volt, körbementek a Földön, ott legalább vannak mérési adatok, grafikonok, utánajárható.
mmormota nem szégyelli belinkelni most már sokadszor az egyetlen egy atomóra sokkal rövidebb ideig tartó reptetését, mert ha csak egyetlen kisérlet van akkor nincs vita, nincs szórás, nincs rosszul és mégrosszabbul járó óra csak a halálpontos kimérése a relelm által kívánt eltérésnek.
De honnan tudod kedves mmormota, hogy mennyire volt pontos a repülőgépen szállított egyetlen árva atomóra ??????????????????????????????????????????
Nem mmormota, ez szar, nem a relativitáselmélet bizonyítása. Egyetlen mérés a világon semmilyen tudományban nem jelent semmit. Főleg azokután, hogy a HK kisérletről kiderült, hogy kifejezetten rossz szándékú, a relelm alátámasztására fabrikált, szándékos csalás.
Kapjatok már a fejetekhez.
Ja, és Gergő, az SR ben semmilyen logikai hibát nem látok, megérthetted volna már ennyi év alatt. A természetben meg végképp nem látok logikai hibát.
Én nem mentegetőztem, csak felhívtam a figyelmedet a klasszikus kétrés-kísérletre, ami igazolja, hogy az elemi részecskék (fotonok, elektronok stb.) külön-külön is hullámként viselkednek, nem csak együtt. Ez a kvantummechanika egyik sarkköve, erről szólnak a hullámegyenletek stb, amikért 70-80 évvel ezelőtt Nobel-díjakat osztogattak. Hogy neked nem tetszik, illetve hogy te az elektromágneses hullámokat egy oszcilloszkóp görbéivel összekevered, az a te bajod. A lenti írásodra nem tudok érdemben reagálni, annyira zavaros. Szerintem nem vagyok egyedül.
Hogy miért? Nos, csak azért mert bármennyire határozatlan egy foton határa, az
még a kezdők számára is nyílvánvaló, hogy azok a fotonok, amelyek
1 másodpercenként érkezve az ernyő elektronfelhőjében interferenciát keltenek,
1 másodperccel egymás után érkeznek..
És mint tudjuk a fotonok 1 másodperc alatt 300 000 km-t tesznek meg..
ekkora elmosódást meg senki sem gondolhat komolyan, még te sem.
Ezért nevetséges a mentegetőzésed a térben interferáló fotonokról.
Arról nem is szólva, hogy egyetlen forrásból kilépő fotonokat a forrástól
különféle távolságokon elhelyezett ernyőkön, különféle interferenciát generálnak,
az ernyők és a forrás távolságának függvényében.
Különben is ha elfogadhatnánk, hogy az elnyúlásos elmosódást, azaz ha a foton egyszerre jelen lenne a forráson és a detektoron (egyik vége itt a másik vége ott)
akkor az ernyőn nem egyszeres, hanem sokmilliárdszoros öninterferenciakép jelenne meg.
Lévén, hogy az interferált hullám ismételten interferálódna, mint pl. ahogy ezt teszi a nemlineáris vezetők esetén. (Lásd a sokcsatornás vivőképzést.)
Adná az Ég, hogy felfogd, azt amit olvasol. Ha már annyira buta vagy, hogy nem tudod, hogy a napszemüveg szimpla színszűrő, anyagától függő karakterisztikával.
Így Mmormota ostobasága, hogy az 0,1-0,02 nm vagy egyszerű kínai lézerpointer
esetén 1-2 nm sávszélességű, koherens jelből képes lenne kiszürni a különféle
fázisú fotonokat.
Tudom, nem érted, azt sem hogy ha a polarizációről beszélt volna.. még lehetne némi igazság tartalma a szűrés tekintetében.
Az pedig egyszerűen siralmas, hogy te ennyire nem érted, és mégis belebeszélsz.
Az ernyőn interferál az elektronfelhóben terjedő hullám a másik foton által keltett hullámokkal.. de ezt már korábban többször leírtam, látom nem értetted meg.
A térben pedig nem is találkozhatnak a fotonok.. ha ezt felfogtad, akkor van miről beszélgetni.
Különben csak hajtogatod az egetverő butaságokat a különböző sebességű fotonjaidról amik egymással a térben találkozva interferálhatnak.
Én kétszer olvastam. Először valamikor általános iskolás koromban, hetedikes lehettem talán. Nem értettem. Dühöngtem, nem volt kivel megbeszélni, még sírtam is amiért nem értem. Másodszor valamikor gimnáziumban. Akkor meg kb. "jé, milyen érdekes, hát persze" jellegű hatást tett rám. :-)
Ez egy nagyon érdekes dolog. Van valamilyen általánosabb érvényű magyarázat arra, hogy miért működik ez?
Nehezen tudom értelmesen megkérdezni. Azt értem, hogy az általad leírt 2 dimenzióban miért működik, hiszen le is vezetted. De gondolom van valamilyen mélyebb dolog, ami miatt 3+1 dimenzióban is megy.
Vagy kicsit más oldalról, mi van mondjuk 4+1 dimenzióban, vagy 3+2-ben? Lehet több is negatív előjellel?
Princetonban még akkoriban sem akarták bevenni őket a fizika tantervbe
Ezt Erdős Pál mondta az egyik Gólyavári Esték előadásán. Jegyezzük meg, hogy Erdős 1938-ban ösztöndíjas volt Princetonban, tehát elég megbízható a forrás.
Én is, egész pontosan 13 éves koromban. Mondjuk akkor még (sajnos) nem ismertem a csoport fogalmát, de éppen ezért emlékeznék rá, ha a könyvben benne lett volna. Amúgy valószínűleg Einstein sem ismerte vagy tartotta szem előtt a csoportokat, ez az 1930-as évekig nem is volt divat a fizikában. Olyannyira, hogy Princetonban még akkoriban sem akarták bevenni őket a fizika tantervbe, mondván, hogy a csoportelmélet az tipikusan egy olyan terület, aminek soha semmi alkalmazása nem lesz a fizikában. A sors iróniája, hogy éppen Wigner Jenő vitte be a csoportokat a fizikába és 1930-ban meghívták Princetonba professzornak.
Nem vezettem le semmit. Elmondtam egy történetet, ennyi az egész. Egyébként én is olvastam Einstein könyvét, ott a Lorentz-csoport és a forgatáscsoport analógiájáról egyáltalán nem esik szó, levezetések pedig nemigen vannak benne.
