Belenéztem a topicban. Sok érdekes dolgot láttam itt. Nekem is van pár fotóm erről a témárol. Párat megosztok veletek:Bp Kelenföldön fotóztam. Vonatból.
GYanítom,hogy ez csak Neked furcsa! Nem csak a nagyvasút gyűri maga alá a bakor,láttam már metrót is hasonló helyzetben,ott is a forgóvázat szaggatta le a királyról és a kettőre-mármint a forgóvázra és a bakmaradványokra-ült fel a járműkaszni! (talán még képem is van a dologról!)
Ez ilyen,nem ekkora ütköztetésre tervezték,ez egy következmény! (ugye nem veszed piszkálásnak???)
Ne hidd. Húztam már füstfelhőt körtűz után vagy három állomásközön keresztül...
Nem is hiszem.
A védelmi relék másodpercek alatt leszámolnak a nagymértékű hő fejlődését okozó zárlati áramokkal. Pláne ha a 211-es is megszólal. Ahhoz, hogy ott jelentős füst, különösen állomásközökön keresztül tartó kialakuljon, bizony hosszantartó és az üzemitől jóval nagyobb értékű áramnak kell folynia.
Valami más is lehetett ott. Bár kétségtelenül (ez már túl) "merész" húzás amit leírsz. Én nem vállalnék be ilyet.
Számomra az az érdekes, hogy a viszonylag alacsony ütközési sebesség ellenére az ütközőbak nem megállította a járművet, hanem — mintegy rámpát tartva — az felugratott rá. Ez valamilyen tervezési, üzemeltetési hozzá nem értés vagy csak nekem furcsa?
Ne hidd. Húztam már füstfelhőt körtűz után vagy három állomásközön keresztül... Aztán, amint a füst eltűnt, motor visszaállítva, és mintha mi sem történt volna ment tovább.
Köszönöm mindenkinek a segitséget, és a leírtakat is. Ennyi képre nem is számitottam, nem gondoltam volna, hogy ennyi balhé történt. Ez azért furcsa mert minden nap a Sorin mentem vagy 30-évig.
Urak, ma készült el a nyomdában a „Soproni vasutas képeskönyv 1937-1987”.
Az A4 méretű könyv 135 grammos sárga tónusú műnyomólapon 320 darab fekete/fehér fotó segítségével bepillantást ad a GySEV 1937 és 1987 közötti történéseire. Mozdonyokra, kocsikra, vonatokra, eseményekre, vasutasokra, háborúra, újjáépítésre, versenymozgalomra, balesetekre, stb. stb. A képeken előforduló járművek – legyen az mozdony, személy-, vagy teherkocsi, autóbusz, vagy teherautó – „életrajza” vagy közvetlenül a kép alatt, vagy a könyv végén függelékben szerepel.
Volt olyan is hogy kigyulladt egy gyalogos felüljáró a felsővezetéktől és a tűzoltók elkezdték flexel, lánfűrésszel szabdalni fölötte a járósíkot. Mondtam nekik, nincs még feszmentesítve csak óvatossan. Erre ők : már csináltak ilyet! Lesétáltam a felűljáróról és vártam a fejleményeket: meguszták (megusztuk). Egyébként önkéntesek voltak. :-(
Mitőlünk is kérdeztek már ilyent-mitöbb,ma sárgáéknál adtak is egy adaggal az egyik vasdarabnak!!!-mi szemrebbenés nélkül válaszoltuk,hogy áram alatt SZIGORÚAN vízzel-mégpedig sokkal,hogy a víz elvágja az oxigént az égés folyamatától- feszmentes állapotban pedig már lehet oltani habbal is,mert a víz már korábban megtette a neki szánt feladat nagyobb részét...! -)))
Nem mondom,volt nagy fejvakarás,mire a parancsnokuk kapcsolt...! -)))
Viszont egyetlen előnye volt a dolognak: A tűzoltóparancsnok megállapította,hogy valszeg nálunk is több olyan "nem egyszerű életű" dolgozik,aki ennyi sütnivalóval akár egyetemre is mehetne! (az egyetemet én kihagytam az életemből!)
"Kijöttek a tüzesek és azt mondták-JOGOSAN!-,hogy amíg a spagóba amper van,nem kezdik meg az oltást!"
Zöldes fémkerekűek táján kérdezték már tűzoltók tőlem egy gyakorlaton, hogy mivel lehet oltani a jószágokat. Azt hittem, hogy csak hülyéskednek, de tényleg tőlem várta az alapfokú képzésen rég túlesett tűzoltócsapat a választ. :-)))
Aztán megbeszéltük, hogy hogyan zajlik a kikapcsolás folyamata, és hogy meddig kell feszültség alattinak tekinteni a járművet, drótot. :))))
Bp Kelenföldön fotóztam. Vonatból. 
Innen...
vagy, innen...
