Az hogy ki a tiszteletlenebb, szerintem ne firtasd, jó?
"Siralmas. Fázis, polaritás, impulzus.. számodra már túl sok információ.. Nem is jegyezted meg."
Igazad van, a polaritást kihagytam... Munka közben előfordul az ilyen. Viszont nem hallottam még olyanról, hogy egy fotonnak fázisa lenne. Az impulzus megint a frekvenciától függ, tehát még mindig csak 2-nél tartunk. "Interferencia" tulajdonságot te sem említettél...
"A többségük legalább azt tudta, hogy a levegőben atomok, molekulák vannak."
Én meg azt tudom, hogy az ilyen kísérleteket vákuumban szokás csinálni, hogy a levegő molekulái ne zavarják meg a kísérletet.
"A többségük még azt is tudta, hogy a rés anyagból van."
Aha. És milyen anyagból van a rés? Mert én úgy gondoltam eddig, hogy a rés, az bizony egy hiány az anyagban. Szerinted miből van?
Oké.. azt sem tudod, hogy egy foton milyen tulajdonságokat hordoz, de már megint minősítesz.
Rendben kezdjük az alapoknál.. olvasás: A Á B C D E É ezek betűk, arra használom őket, hogy leírjam velük azt amit neked meg kellene tanulnod ahhoz, hogy beszélgethessünk.
A múltkor leírtam a foton által szállított jellemzőket, éppen a te számodra.
Mindabból mennyit jegyeztél meg?
"Egyrészt: egy foton, az simán egy foton. Nem hordoz semmilyen interferencia hatását hordozni. A fotonnak midössze egyetlen változó tulajdonsága van: a frekvencia (~energia). Semmi más."
Siralmas. Fázis, polaritás, impulzus.. számodra már túl sok információ..
Nem is jegyezted meg.
"Másrészt egy résben nincs semmi, tehát ott elektronok sincsenek, amivel találkozva interferálhatna a foton."
Ekkora butaságot kevés hallgatóm mondott eddig.. A többségük legalább azt tudta, hogy a levegőben atomok, molekulák vannak.
A többségük még azt is tudta, hogy a rés anyagból van. Tehát vannak atomjai, és
azt is, hogy az atomoknak elektronjai..
Látom Te még ezt sem tudtad eddig.
Ezzel szemben a tiszteletlenkedés az megy neked. Szégyeld magad. Nem ezt vártam tőled.
Elmondom most mit csináltál: tegyük fel, hogy igazam van. És tényleg!
De nem ez a tapasztalat: végig úgy okoskodtál, hogy a foton egy részecske, így az interferencia lehetetlen. És igen, végig gondoltad és lehetetlen. Wow. Csak nem ez a tapasztalat.
Egyébként közben akkor éktelen marhaságokat írtál, hogy az hihetetlen...
Egyrészt: egy foton, az simán egy foton. Nem hordoz semmilyen interferencia hatását hordozni. A fotonnak midössze egyetlen változó tulajdonsága van: a frekvencia (~energia). Semmi más.
Másrészt egy résben nincs semmi, tehát ott elektronok sincsenek, amivel találkozva interferálhatna a foton.
Harmadrészt: "Ezzel az ernyő elektronfelhőjét is hullámzásra kényszeríti." Ezen majdnem hangosan felröhögtem, annyira jó :-)
A foton beérkezésekor kis pöttyel jelöljük ki, hogy hova érkezett be. Ezután akár cunami is lehet az elektrontengerben, akkor is oda érkezett be az elektron. Ha sok fotont engedsz át a két résen, akkor azt tapasztalod, hogy kialakul az interferencia kép. Mivel a beérkezés helyét jegyezzük meg, az ernyő elektronjai nem számítanak (sőt, a protonok és neutronok sem :-) )
Amúgy furcsának találom, hogy a foton interferenciáját nem fogadod el, de az elektronok interferenciáját igen (ugyanilyen kétréses kísérlettel az is igazolható)
azért egy pillanatra álljunk meg itt, és rökönyödjünk meg. gézoo már többedszer azt állítja, hogy bizonyos pontszerű száguldó golyók sosem találkozhatnak, mert azonos sebességgel haladnak. (most ne nézzük azt, hogy a fotonok marhára nem így működnek.) hogyhogy? nem mehetnek szembe? nem mehetnek merőlegesen? nem találkozhatnak akármilyen szögben? miféle szabály az, hogy két azonos sebességű golyó nem találkozhat? elképesztő.
Kezdjük a forrás elektronjaival... Gondolom tudod, hogy a forrásban sokmilliárd
elektron felhője hullámzik.. és egy, az ebben az "elektrontengerben" hullámzó
elektron fogja a fotont kisugározni.
Így a foton már ekkor a forrás elektronfelhőjének hullámzásának erre az
elektronra gyakorolt hatásait hordozza.
Ezek után más foton által utolérhetetlenül halad a forrás oldali rés felé..
Így, ezen az útján, nem interferálhat más fotonnak, lévén, hogy nem érheti utol másik foton..
Sokmillió hullámhossznyi távolságra eljutva találkozik a foton a forrás oldali rés elektronfelhőjével..
Ezen réshez eljutottak a már korábban, szintén a forrásből származó azon fotonok is amelyek nem jutottak át a résen, de a rés anyagának elektronfelhőjébe elnyelődve a felhő hullámzását meghatározták.
Így a forrás oldali rés elektronfelhőjébe beérkező foton már itt, újabb interferenciát okoz, így az ebben az interferenciált elektronfelhőben hullámzó elektron által befogva, majd kisugározva
mindkét rendszer interferált, hullámzó elektronjainak hatását hordozza...
És a térben utolérhetetlenül halad a két rés valamelyike felé.. így út közben ismét
nem interferálhat senkivel..
Beérkezik a két rést tartalmazó falhoz.. Vagy valamelyik rés elektronjai
vagy pedig maga a fal anyagának elektronjai fogják be..
Úgy mint a forrás oldali rés esetében is volt.. nem minden foton jut át a résen..
A rés anyagában elnyelődő fotonok a rés elektronfelhőjében létrehozzák a hullámzást.. és ezzel az ottani interferenciákat.
Erre a hullámzó, interferáló elektronfelhőre megérkezik a már két interferenciakép
eredőjét hordozó foton.. a rés egyik elektronja befogja és hozzáadva a helyi
hullámképet kisugározza az ernyő felé.
Ekkor a foton már három interferenciaképet hordozva halad a térben megint utolérhetetlenül.. azaz a rés és az ernyő közötti úton sem interferálhat másik fotonnal.
éééés beérkezik az ernyőre.. befogja valamelyik elektron.. amelynek átadja
a teljes energiáját, impulzusát, polarizációját.. amit a korábbi három elektronfelhőtől kapott..
Ezzel az ernyő elektronfelhőjét is hullámzásra kényszeríti.
Ha pedig az ernyő elektronfelhőjében már jelen van egy korábbi foton által okozott hullámzás, akkor a két hullám interferál..
Remélem, mostmár érted, hogy az interferencia nem jöhet létre a foton
térben való haladása közben.. és amit látunk az ernyőn, az sem két foton
önálló játékának az eredménye, hanem a négy elektronfelhő hullámzásainak együttes eredménye.
Ezt nem értem. Van a klasszikus kétréses kísérlet, ami interferencia képet rajzol az ernyőre. Ez hogyan lehetséges, ha a foton nem interferál önmagával? Az elektronokkal csak az ernyőn találkozik _miután_ már az interferencia megtörtént...
Nos, a "klasszikus kétréses" kisérlet csak azt igazolja, hogy a fotonok és az
elektronok egymásra kölcsönösen hatással vannak.
Azt semmiképpen sem igazolja, hogy a fotonok a térbeli haladásuk során
interferálódnának egymással.
Sőt azt sem, hogy az ernyőn megjelenő interferencia kép nem az elektron felhő
hullámainak az eredménye.
Mert a foton önmaga a teljes folyamatban "láthatatlan" marad, így csak az elektronokra gyakorolt hatása az amit látunk, detektálunk.
Ebből következően sokkal inkább helytállóbb, ha a fotont úgy tekintjük, mint
az egyik rendszerből a másik rendszerbe állapotjellemzőket csupán továbbító
információhordozót.
A kétréses kísérletről pedig azt is tudni kell, hogy az információ szállítás során
a fotonok nem csak a forrás elektron állapotát, hanem a teljes folyamatban részt vevő összes elektron állapotjellemzőit összesíti az ernyő elektronjainak átadva.
Hiszen köztudott, hogy a forrás elektron felhőjében jelen lévő hullámzás mellé,
aminek hatását indulásakor már hordozza, még begyüjti a forrás oldali rés,
valamint a két rés valamelyike elektronfelhőinek hullámzásainak hatásait is.
Így az ernyőképen négy különálló test elektronfelhőinek összetett hatása jelenik meg. ( Forrás+rése+kétrés egyike+ernyő =4 test elektronfelhője.)
Inkább az, hogy nem érted meg, hogy az eddig elvégzett kísérletek már igazolták az idődilatációt. A legegyszerűbben megérthető eredmény a GPS órák sietése, amit te valamiért nem fogadsz el, de a fizika nem úgy működik, hogy csak azokat az eredményeket fogadjuk el, amik tetszenek nekünk...
Nem hinném, a relelm alapvető állítása, hogy az órák a valóságban másként járnak ha mozognak.
Igen. És ezzel ekvivalens, hogy a relativisztikus Doppler érvényes a klasszikus helyett. A relativisztikus Dopplerből következik a Lorentz-féle idődilatáció és viszont. Két soros, általános iskolás szintű számolás. A relativisztikus Doppler pedig igazolva van nagy pontossággal.
Az összes többit már nem kell, mert utána már akármit elhiszünk.
Engem baromira nem érdekel, te mit hiszel el. Olyan szintű dolgokon vitatkozol, minthogy korong-e vagy gömb alakú a Hold.
Ha röptetnek egy órát 14 óráig 10 km magasban, előre megmondják, hogy 39.8 nanoszkundumot fog sietni és a mért eredmény 39 nanoszekundum, akkor AstroJani azt mondja, nem jó, vigyétel el sétálni az órát, hozzátok is vissza (nyilván a 2005-ös órát nem hozták vissza, otthagyták a célállomáson emlékbe), jegyzőkönyvezzetek az én kívánalmaim szerint (ugyan miről? hogy jót szexelt-e a pilóta?).
Te meg jössz itt folyton az ezernyi kisérleteddel amiből egyik sem erről szól.
Tudod, ezzel a gondolkodással több gond van. Az egyik gond pórias: mutatja, hogy az illető kurvára nem ért semmit. Nem érti, miről beszél, akkor mit is akarunk neki igazolni. A másik gond kifejezetten alattomos, bosszantó. Ugyanis egy elméletben, mint a relativitáselmélet, végtelen sok állítás (tétel, axiómák következménye, nevezd ahogy akarod) van, amik persze szorosan összefüggnek. Mindig jöhet egy AstroJani, aki nem érti az összefüggéseket, de azért nagyon kitartó, hogy az elmélet nincs igazolva, mert ugyan 100 konkrét állítását rendkívüli pontossággal drága kísérletekkel ellenőrizték, ő kiválaszt egy 101. állítást, ami bassza a csőrét és azt kéri számon a fizikustársadalmon.
Kevés olyan mérés van, amit te is megértesz, ez igaz. A fizikusoknak ugyanis nem életcéljuk, hogy téged meggyőzzenek. Ha az lenne, mind frusztráltan menne a sírba.
Számtalan teljesen meggyőző mérés van, amit te nem vagy képes megérteni. Pl. elég sokan meglepően sok időt áldoztunk arra, hogy elmagyarázzuk neked, miért tökéletesen meggyőző bizonyíték a GPS órák viselkedése. Aztán mire mentünk vele? Egy hangot nem értettél belőle, és csak annyira tellett, hogy le akarsz hozatni egy holdat... :-)
Pöf, pöf, rengeteg mérés van, sokba is kerülnek, mindenféléről szólnak, csak egyetlen mérés sincs ami nyilvánvalóvá tenné ezt az egyszerű dolgot: elviszek egy órát sétálni és amikor visszahozom, hangsúlyozom
visszahozom,
akkor megnézem az órákat látható e rajtuk a relelm által kitalált különbség.
Te meg jössz itt folyton az ezernyi kisérleteddel amiből egyik sem erről szól.
De nem egy mérés van. Csak tegnap 3-szor elmondtuk, hogy 2005-ben megismételték a HK-kísérletet 100szor pontosabb órákkal. Említettem a relativisztikus Doppler ellenőrzését vagy a weak coupling constant ellenőrzését sok-sok tizedesjegyre, ott van a GPS (ismét sok tizedesjegy pontosság), ott van az eredeti gravitációs vöröseltolódás kísérlet a 60-as évekből, ott van sokezernyi adat részecskegyorsítókból stb. Te pöföghetsz magadban, a lapos Föld hívőknek is van társaságuk és igényes honlapjuk, nyomtatott magazinjuk is.
Minden dimenzióban megy és mindenféle előjelekkel. Az általános esetben veszel egy véges dimenziós V vektorteret és azon egy B:V2->R nemelfajuló szimmetrikus bilineáris formát. Utána tekintheted azokat a T:V->V invertálható lineáris trafókat, amik a B-t helybenhagyják, magyarán amire B(Tv,Tw)=B(v,w). Ezek az összes invertálható trafók GL(V) csoportjának egy G részcsoportját adják. A G egy Lie-csoport, aminek struktúrája a B szignatúrájától függ (a szignatúrát úgy kapod, hogy alkalmas bázisban diagonalizálod a B-t és megszámolod, hány pozitív és negatív együttható van az átlóban, ez csak a B-től függ). A szignatúrától függően O(m,n)-nel jelölik a csoportot, tehát a sík forgatáscsoportja a tükrözésekkel együtt O(2), a teljes Lorentz-csoport tükrözésekkel együtt O(3,1) stb. Az O(m,n)-et konrétan azonosíthatod azon (m+n)x(m+n)-es invertálható M mátrixok összeségével, amik kielégítik az MT Im,n M = Im,n mátrixegyenletet, ahol Im,n egy olyan átlós mátrix, aminek az átlójában m darab (+1)-es és n darab (-1)-es van. A mátrixegyenletből egyébként látszik, hogy M determinánsa mindig 1 vagy -1. Ebben nincs semmi mély, lényegében csak definíciókat mondtam.
A legjobb indulattal csak azt mondhatom, hogy az áltrel bizonyítékaként ezerszer idézett Hafele Keating kisérlet nem ér semmit, szállítás közben az atomórák pontossága drasztikusan lecsökkent az egyáltalán nem elég pontosról a tragikusan pontatlanra.
Az olyan nagy örömmel idézett másik két repülőgépes kisérlet amelyet a HK kisérlet megismétlésének kiáltanak ki, de a legcsekélyebb mértékben sem a HK kisérlet ismétlése mert ahhoz még véletlenül sem hasonlít mert a HK kisérletben legalább 4 reptetett óra volt, körbementek a Földön, ott legalább vannak mérési adatok, grafikonok, utánajárható.
mmormota nem szégyelli belinkelni most már sokadszor az egyetlen egy atomóra sokkal rövidebb ideig tartó reptetését, mert ha csak egyetlen kisérlet van akkor nincs vita, nincs szórás, nincs rosszul és mégrosszabbul járó óra csak a halálpontos kimérése a relelm által kívánt eltérésnek.
De honnan tudod kedves mmormota, hogy mennyire volt pontos a repülőgépen szállított egyetlen árva atomóra ??????????????????????????????????????????
Nem mmormota, ez szar, nem a relativitáselmélet bizonyítása. Egyetlen mérés a világon semmilyen tudományban nem jelent semmit. Főleg azokután, hogy a HK kisérletről kiderült, hogy kifejezetten rossz szándékú, a relelm alátámasztására fabrikált, szándékos csalás.
Kapjatok már a fejetekhez.
Ja, és Gergő, az SR ben semmilyen logikai hibát nem látok, megérthetted volna már ennyi év alatt. A természetben meg végképp nem látok logikai hibát.
Én nem mentegetőztem, csak felhívtam a figyelmedet a klasszikus kétrés-kísérletre, ami igazolja, hogy az elemi részecskék (fotonok, elektronok stb.) külön-külön is hullámként viselkednek, nem csak együtt. Ez a kvantummechanika egyik sarkköve, erről szólnak a hullámegyenletek stb, amikért 70-80 évvel ezelőtt Nobel-díjakat osztogattak. Hogy neked nem tetszik, illetve hogy te az elektromágneses hullámokat egy oszcilloszkóp görbéivel összekevered, az a te bajod. A lenti írásodra nem tudok érdemben reagálni, annyira zavaros. Szerintem nem vagyok egyedül.
