A tömegspektrometria iparszerű alkalmazásával, a negyvenes években már U235
dúsítására használtak vákumos berendezéseket. Amelyek kivitele alkalmas lett volna
anyaggal végzett "kétréses" interferenciakp generálására is.
Így nem nagy újdonság és az az igazság, hogy nem túl nagy tudományos jelentősségű a molekulákkal végzett interferencia.
Sokkal inkább a tautomerek analitikájában van jelentőssége.
off
A "Nem vagyok benne biztos, hogy melyikünknek kellene tanítani a másikat, ha nem haragszol meg érte." rész jól mutatja, hogy majd ha már képes leszel felismerni
azt, hogy kitől tanulhatsz, és ki az aki csak hülyít.. akkor már tőled is érdemes lesz tanulni.
Addig javaslom, figyelj mindenkire és a megszerzett információkat szűresd meg a már rendelkezésedre álló tudásoddal.
Soha ne dőlj be a tekintélynek! Így rám se azért halgass, mert pl. idősebb vagyok.
Hanem arra figyelj, hogy mit mond az a valaki.
A tiszteletlenkedést pedig mindig kerüld el. Biztos jele a tudatlanságodnak.
Arról nem is szólva, hogy mindenki, még a kicsik is, még akkor is ha nagyon butának látod őket, lanyanyi jogon kiérdemlik az alap tiszteletet. És ha így állsz a velük
való beszélgetéshez, természetesnek fogják tartani azt, hogy viszonozzák.
Na erre az esetre ha mutatnál egy általad lehetségesnek vélt számítást.. megmutathatnám, hogy melyik részét rontottad el.
Vagyis elore tudod, hogy barmit ir, az csak rossz lehet. Ezen meg en, a laikus is jot nevettem, hiszen itt elvileg tudomanyos parbeszed zajlana vagy mi, amiben ez minimum furcsa. Bocs, de ha mar igy prejudikalsz, legalabb ne sertodj meg, ha nem vesznek komolyan (nemhogy meg te szolj le masokat). Azon megsertodhetsz, hogy en, a laikus ilyeneket mertem mondani neked...
Miért lenne fontos az, hogy a fényforrás milyen? A fényforrásról annyit kell tudnom, hogy fotonokat bocsát ki. Ha interferencia lép fel, akkor valami módon a fotonoknak interferálniuk kell, ezt nehéz másképp magyarázni...
Hát azt most így hirtelen nem tudom, hogy kell-e a fotonos kísérlethez vákuum, de az elektronhoz biztosan kell. És elektronnal már a 60as években kísérleteztek, ma összetett molekuláknál tartanak...
"The double-slit experiment, and its variations, then became a classic Gedankenexperiment (thought experiment) for its clarity in expressing the central puzzles of quantum mechanics; although in this form the experiment was not actually performed with anything other than light until 1961, when Claus Jönsson of the University of Tübingen performed it with electrons[9][10], and not until 1974 in the form of "one electron at a time", in a laboratory at the University of Milan, by researchers led by Pier Giorgio Merli, of LAMEL-CNR Bologna."
"És ha ennek ellenére nem értesz valamit, okos kérdéseket tennél fel, és nem olyanokat amikből látszik, hogy az eddigi kérdéseidre adott válaszokat sem jegyezted meg."
Nem vagyok benne biztos, hogy melyikünknek kellene tanítani a másikat, ha nem haragszol meg érte.
Oké.. láttál már rést? (Ha lehet, ne komolytalankodj, optikai résről van szó!)
A rés valóban az anyag "hinyos része".. az anyagé.. azon anyagé aminek a
felszínét, így a hiányos részének határát-felszínét is sűrű elektronfelhő borítja..
A másik nagy tévedésed a vákum...
Nos egyrészt a nagyvákum is tartalmaz néhány atomot, lévén hogy a falazat anyaga is szublimál, ezért alkalmazzál a Withwort eljárást, hogy a nagyvákumoknál
csökkentsék ezen atomok ionizációjának hatására fellépő károkat.
Másrészt a kétréses kisérletet nem vákumban szokás végezni. Egészen a közelmúltig, amikor elektronokkal végezték el a kisérletet a Philips-nél,
nem is használtak vákumot.
Szerintem sokkal gyorsabban haladhatnánk, ha figyelnél, jegyzetelnél, és
megpróbálnád megérteni azt amit leírok - leírunk.
És ha ennek ellenére nem értesz valamit, okos kérdéseket tennél fel, és
nem olyanokat amikből látszik, hogy az eddigi kérdéseidre adott
A kétréses kisérletben összesen három rés vesz részt.
A forrás oldalon egy, és az ernyő oldalán kettő rés van. És nem attól két réses, mert összesen két rés vesz részt a kisérletben, hanem azért mert az ernyő oldalán
Az hogy ki a tiszteletlenebb, szerintem ne firtasd, jó?
"Siralmas. Fázis, polaritás, impulzus.. számodra már túl sok információ.. Nem is jegyezted meg."
Igazad van, a polaritást kihagytam... Munka közben előfordul az ilyen. Viszont nem hallottam még olyanról, hogy egy fotonnak fázisa lenne. Az impulzus megint a frekvenciától függ, tehát még mindig csak 2-nél tartunk. "Interferencia" tulajdonságot te sem említettél...
"A többségük legalább azt tudta, hogy a levegőben atomok, molekulák vannak."
Én meg azt tudom, hogy az ilyen kísérleteket vákuumban szokás csinálni, hogy a levegő molekulái ne zavarják meg a kísérletet.
"A többségük még azt is tudta, hogy a rés anyagból van."
Aha. És milyen anyagból van a rés? Mert én úgy gondoltam eddig, hogy a rés, az bizony egy hiány az anyagban. Szerinted miből van?
Oké.. azt sem tudod, hogy egy foton milyen tulajdonságokat hordoz, de már megint minősítesz.
Rendben kezdjük az alapoknál.. olvasás: A Á B C D E É ezek betűk, arra használom őket, hogy leírjam velük azt amit neked meg kellene tanulnod ahhoz, hogy beszélgethessünk.
A múltkor leírtam a foton által szállított jellemzőket, éppen a te számodra.
Mindabból mennyit jegyeztél meg?
"Egyrészt: egy foton, az simán egy foton. Nem hordoz semmilyen interferencia hatását hordozni. A fotonnak midössze egyetlen változó tulajdonsága van: a frekvencia (~energia). Semmi más."
Siralmas. Fázis, polaritás, impulzus.. számodra már túl sok információ..
Nem is jegyezted meg.
"Másrészt egy résben nincs semmi, tehát ott elektronok sincsenek, amivel találkozva interferálhatna a foton."
Ekkora butaságot kevés hallgatóm mondott eddig.. A többségük legalább azt tudta, hogy a levegőben atomok, molekulák vannak.
A többségük még azt is tudta, hogy a rés anyagból van. Tehát vannak atomjai, és
azt is, hogy az atomoknak elektronjai..
Látom Te még ezt sem tudtad eddig.
Ezzel szemben a tiszteletlenkedés az megy neked. Szégyeld magad. Nem ezt vártam tőled.
Elmondom most mit csináltál: tegyük fel, hogy igazam van. És tényleg!
De nem ez a tapasztalat: végig úgy okoskodtál, hogy a foton egy részecske, így az interferencia lehetetlen. És igen, végig gondoltad és lehetetlen. Wow. Csak nem ez a tapasztalat.
Egyébként közben akkor éktelen marhaságokat írtál, hogy az hihetetlen...
Egyrészt: egy foton, az simán egy foton. Nem hordoz semmilyen interferencia hatását hordozni. A fotonnak midössze egyetlen változó tulajdonsága van: a frekvencia (~energia). Semmi más.
Másrészt egy résben nincs semmi, tehát ott elektronok sincsenek, amivel találkozva interferálhatna a foton.
Harmadrészt: "Ezzel az ernyő elektronfelhőjét is hullámzásra kényszeríti." Ezen majdnem hangosan felröhögtem, annyira jó :-)
A foton beérkezésekor kis pöttyel jelöljük ki, hogy hova érkezett be. Ezután akár cunami is lehet az elektrontengerben, akkor is oda érkezett be az elektron. Ha sok fotont engedsz át a két résen, akkor azt tapasztalod, hogy kialakul az interferencia kép. Mivel a beérkezés helyét jegyezzük meg, az ernyő elektronjai nem számítanak (sőt, a protonok és neutronok sem :-) )
Amúgy furcsának találom, hogy a foton interferenciáját nem fogadod el, de az elektronok interferenciáját igen (ugyanilyen kétréses kísérlettel az is igazolható)
azért egy pillanatra álljunk meg itt, és rökönyödjünk meg. gézoo már többedszer azt állítja, hogy bizonyos pontszerű száguldó golyók sosem találkozhatnak, mert azonos sebességgel haladnak. (most ne nézzük azt, hogy a fotonok marhára nem így működnek.) hogyhogy? nem mehetnek szembe? nem mehetnek merőlegesen? nem találkozhatnak akármilyen szögben? miféle szabály az, hogy két azonos sebességű golyó nem találkozhat? elképesztő.
Kezdjük a forrás elektronjaival... Gondolom tudod, hogy a forrásban sokmilliárd
elektron felhője hullámzik.. és egy, az ebben az "elektrontengerben" hullámzó
elektron fogja a fotont kisugározni.
Így a foton már ekkor a forrás elektronfelhőjének hullámzásának erre az
elektronra gyakorolt hatásait hordozza.
Ezek után más foton által utolérhetetlenül halad a forrás oldali rés felé..
Így, ezen az útján, nem interferálhat más fotonnak, lévén, hogy nem érheti utol másik foton..
Sokmillió hullámhossznyi távolságra eljutva találkozik a foton a forrás oldali rés elektronfelhőjével..
Ezen réshez eljutottak a már korábban, szintén a forrásből származó azon fotonok is amelyek nem jutottak át a résen, de a rés anyagának elektronfelhőjébe elnyelődve a felhő hullámzását meghatározták.
Így a forrás oldali rés elektronfelhőjébe beérkező foton már itt, újabb interferenciát okoz, így az ebben az interferenciált elektronfelhőben hullámzó elektron által befogva, majd kisugározva
mindkét rendszer interferált, hullámzó elektronjainak hatását hordozza...
És a térben utolérhetetlenül halad a két rés valamelyike felé.. így út közben ismét
nem interferálhat senkivel..
Beérkezik a két rést tartalmazó falhoz.. Vagy valamelyik rés elektronjai
vagy pedig maga a fal anyagának elektronjai fogják be..
Úgy mint a forrás oldali rés esetében is volt.. nem minden foton jut át a résen..
A rés anyagában elnyelődő fotonok a rés elektronfelhőjében létrehozzák a hullámzást.. és ezzel az ottani interferenciákat.
Erre a hullámzó, interferáló elektronfelhőre megérkezik a már két interferenciakép
eredőjét hordozó foton.. a rés egyik elektronja befogja és hozzáadva a helyi
hullámképet kisugározza az ernyő felé.
Ekkor a foton már három interferenciaképet hordozva halad a térben megint utolérhetetlenül.. azaz a rés és az ernyő közötti úton sem interferálhat másik fotonnal.
éééés beérkezik az ernyőre.. befogja valamelyik elektron.. amelynek átadja
a teljes energiáját, impulzusát, polarizációját.. amit a korábbi három elektronfelhőtől kapott..
Ezzel az ernyő elektronfelhőjét is hullámzásra kényszeríti.
Ha pedig az ernyő elektronfelhőjében már jelen van egy korábbi foton által okozott hullámzás, akkor a két hullám interferál..
Remélem, mostmár érted, hogy az interferencia nem jöhet létre a foton
térben való haladása közben.. és amit látunk az ernyőn, az sem két foton
önálló játékának az eredménye, hanem a négy elektronfelhő hullámzásainak együttes eredménye.
Ezt nem értem. Van a klasszikus kétréses kísérlet, ami interferencia képet rajzol az ernyőre. Ez hogyan lehetséges, ha a foton nem interferál önmagával? Az elektronokkal csak az ernyőn találkozik _miután_ már az interferencia megtörtént...
Nos, a "klasszikus kétréses" kisérlet csak azt igazolja, hogy a fotonok és az
elektronok egymásra kölcsönösen hatással vannak.
Azt semmiképpen sem igazolja, hogy a fotonok a térbeli haladásuk során
interferálódnának egymással.
Sőt azt sem, hogy az ernyőn megjelenő interferencia kép nem az elektron felhő
hullámainak az eredménye.
Mert a foton önmaga a teljes folyamatban "láthatatlan" marad, így csak az elektronokra gyakorolt hatása az amit látunk, detektálunk.
Ebből következően sokkal inkább helytállóbb, ha a fotont úgy tekintjük, mint
az egyik rendszerből a másik rendszerbe állapotjellemzőket csupán továbbító
információhordozót.
A kétréses kísérletről pedig azt is tudni kell, hogy az információ szállítás során
a fotonok nem csak a forrás elektron állapotát, hanem a teljes folyamatban részt vevő összes elektron állapotjellemzőit összesíti az ernyő elektronjainak átadva.
Hiszen köztudott, hogy a forrás elektron felhőjében jelen lévő hullámzás mellé,
aminek hatását indulásakor már hordozza, még begyüjti a forrás oldali rés,
valamint a két rés valamelyike elektronfelhőinek hullámzásainak hatásait is.
Így az ernyőképen négy különálló test elektronfelhőinek összetett hatása jelenik meg. ( Forrás+rése+kétrés egyike+ernyő =4 test elektronfelhője.)
Inkább az, hogy nem érted meg, hogy az eddig elvégzett kísérletek már igazolták az idődilatációt. A legegyszerűbben megérthető eredmény a GPS órák sietése, amit te valamiért nem fogadsz el, de a fizika nem úgy működik, hogy csak azokat az eredményeket fogadjuk el, amik tetszenek nekünk...
