Ennél egy kicsit prózaibb okok miatt csináljuk: ha komolyabb gyom van, akkor reggel, amikor a szüret kezdődik, még ha napok óta nem is esett az eső, a pára megül a gazon. Ilyenkor eláztatja az ember nadrágját a harmat, ami vacak, mert csak kb. 10 órára szárad föl. Ha esős idő van, ígyis-úgyis gumicsizma kell, ha szép idő van, bakancsban, túracipőben is lehet szüretelni. Puttonyozni is rossz, ha az ember lába megakad gazban, illetve métereseket lehet csúszni a nedves gyomon. Egyébként a "kopasz" föld tényleg hamarabb felmelegszik, a visszasugárzott hő pedig jót tesz a fürtöknek. Botritiszen kívül ilyenkor más gombabetegség már nemigen fejlődik. Ha nem hagyjuk a gazt felmagzani, akkor jövőre se hajt ki olyan sok.
Jobban felmelegszik a talaj ami vissza sugározza a fűrtökre és kevésbé párás a levegő mert nincs növényzet gondolom e miat. De a sorközre is érvényes? Valahol azt olvastam, hogy közvetlenül szüret előt már nem érdemes a talaj szerkezetét bojgatni pont a szüreti munkák miat,de ha nem akarnak géppel közlekedni rajta akkor nem fontos.És persze szántani is könnyebb egy enyhén tömörödött talajt igaz addig még sok idő van.Ennek elenére lehet én is a kultivátor mellet döntök/kevesebb a kézi munka/:)
Nagyon rendben van, gratulálok; egy terminológiai észrevétel lenne (már megint :))
engem picit összezavar, hogy a hajtás, vessző fogalmakat keverve használod; ("Fürtválogatáskor vesszőnként egy fürtöt hagyok, ") gondolom itt inkább a hajtásra gondolsz - ami az azévi növendék; ellentétben a megfásodott, előző évi - a hajtásokat kinevelő leívelt vesszőktől.
más:
Egy programajánló; ha valaki Pécsett jár szept. 16-án: A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI;
FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (7634 Pécs, Pázmány P. u. 4.) 09.00 órától intézeti területbejárás, tevékenység-ismertetés és pincelátogatás. Nyitva: 09. 00 - 15.00 óráig Az Intézet központi telepén található Magyarország legnagyobb és a világ 6. legnagyobb szőlőfajta-gyűjteménye. Ősszel, a fajták érésekor különösen alkalmas azok bemutatása, ami lehetőséget nyújt tájépítészeti-tájesztétikai értékek, valamint az Intézet tevékenységének ismertetésére is. Továbbá lehetőség a pince megtekintése is, amely egy több mint 200 éves, több ággal rendelkező, rendkívül látványos "épület".
mégmás; jópár csemegeszőlő érik mostanság a kertünkben; próbálom az érési idejükben lefotózni őket; és a jobbakat közkiccsé tenni.... Irsairól/Csabagyöngyéről inkább idén nem (nem lettek a legszebbek a fürtök) de akkor mára legyen a Kardinál v. Cardinal esetleg Bolgárszőlő(ezt szokták a piacon, Balatonon féléretten pirosas színnel árulni) íme:
Már épp hiányoltam, hogy aktualizáld:) Miért akarsz kultivátorozni ha jön egy esős idő a fellazitott talaj sátengeré változik, utánna ugyis őszi szántás lesz gondolom.
-Én is bíztam a saját komposztban. Meg is nőtt a paradicsomom két méter magasra, csak termést nem akart kinevelni. Akkor kapcsoltam:-Kálium. 15-20 centi? Háát...
Igen, figyelmetlen voltam, sorry. Nem vettem észre, hogy kertről van szó, és az "alá" itt szó szerint azt jelenti, hogy a tőke alá, nem pedig az alászántást.
Bocs, én arra írtam, hogy ne tegyen a szőlő alá, ahogy a szerves trágyát teszik.
A telepítés előtt, ősszel, ásnak egy lukat, és ebbe elhelyeznek egy 10-15 cm körüli trágyatalpat 40-50 cm mélyre. Ezután behantolják, és várnak tavaszig. Tavasszal egy 30 cm körüli gödröt ásnak ugyanott a gyökeres oltványnak, vagy szálvassal leteszik a nem gyökereset, így a növény alatt van egy trágyatalp, amely az első pár évben segíti a fejlődését.
Ugyanez műtrágyával nem ismételhető meg, mert a műtrágya ilyen mélységben "lecementálódik" azaz nem tudja a növény úgy felvenni, mint a laza, humuszos szerkezető szerves trágyát. Tehát ha őszi trágyázást akar valaki telepítés előtt adni műtrágyával, akkor azt tegye a hagyományos módon, a talajra szórva, és utána szántassa be.
A nitrogén nem csak az eső miatt szokott eltűnni (bár kétségtelenül jobban mozog a talajban, mint a P, K), hanem a szakszerűtlen trágyázás miatt: ha a nitrogén trágyát nem szántják be a kiszórás napján, a légkörbe elillan N tartalmának 40%-a. Ugyanez igaz a szakszerűtlenül (nem trágyaszarvasban) tárolt szerves trágyára is.
Ha nem akarsz utánajárni vagy barkácsolni, és gyári feszítőben gondolkodsz: a kétoldalas feszítőcsavar egyik végére köss egy darab drótot, húzd át az oszlop lyukán, és a túloldalon köss rá valami vasdarabot, ami nem megy át a lyukon.
A Guyot nem ismertem de utánanéztem és tetszik azt hiszem ez jó alternativa. Tudom hogy a 60cm hátfájós (habár nekem még birnom kell:), de félek hogy egyégként tényleg magas lesz a lomb. A traktorba még enyyire nem mentem bele csak azt láttam hogy errefele használnak sokan olyan önjáró kistraktorokat amik beférnek az 1,5-ös sorba művelni/kultiválni. Majd utánanézek. Addig is köszi a tanácsot.
Akkor csináld Guyot metszéssel, ott nem kell lehúzni a kar alá a szálat, hanem elég vízszintesen lekötni. 60 cm magas vezetőszálú szőlőt SZERINTEM baromi szar metszeni, lekötni, vagy a fürtöket leválogatni. Mondjuk én hátfájós típus vagyok.
Ha füves lesz, és alacsony művelésű, akkor jobban fertőzhetik a gombabetegségek a hajnali párával.
Milyen kistraktorra gondolsz? Én is szeretnék egyet, de nem "túl" kicsit, az elé drága, az alapgép adapterek nélkül újonnan 1,5 Mio.
Magasművelést épp azért nem akarok mert akkor magas lesz a a lombfal. Ha az alsó kordonszál 60 cm-nél magasabban van akkor a szőlő már 180 cm körüli kell hogy legyen és az már árnyékolhatja az 1,6 m-es sorokat. Valószinű füvesitem, de kistraktor szerintem befér simán 1,6-as sorba. Most még robi kapagépem van amit jövőre akarok kis traktorra cserélni, szerintem az befér. Úgy gondolom hogy egy ilyen relativ kis területet luxus 3 m-es sortávra hagyni, de persze én sem szeretném túlzsúfolni. A másik gond az hogy a chardonnayt hosszúszálas metszésre javasolják, nem gond e ha én hosszúcsaposon hagynám (alacsony kordonon nem tudnám lekötni a hosszúszálat)?
Műtrágyát ne tégy telepítéskor a szőlő alá, mert kiégeti. Egyébként kertészetekben lehet zsákos marhatrágyát kapni.
Az öreg tőkéket ki kell vágni a föld alatti részen úgy 10-15 cm-re. Én bújtókapát használok erre, de ha nincs még fönn a támrendszer, a csákánnyal könnyebb csinálni. Ha támrendszer van, a csákányt nem tudod meglendíteni.
A tövet így is - úgy is ki kell venned, felesleges előtte gyomirtózni.
Azt azért gondold át, hogy a sorok közét hogyan fogod művelni, ilyen szűk sorba nemigen fér be semmilyen traktor. Fű lesz a sorok között? Alacsony művelésnél ez segít a gombabetegségeknek. Milyen a talaj? Szerintem nem kell alacsony művelés, magasműveléssel is csinálhatod, a rügyterhelés a fontos. Szerintem 1,6 m nem kellemesen permetezhető motoros háti géppel sem (legalábbis nekem, de én 100kg/184cm vagyok, úgy fordulok, mint egy anyahajó, ha rajtam a gép).
Idén tavasszal telepitettem 0,2 ha szőlőt (110db chardonnay, 110db királyleányka és 220db kékfrankos), négy sorban 3,3m*1,0m térállással. Életem első szőlője ez és hálistennek 98%-ban megeredt. Idén egy-két dolgot átgondoltam/olvastam és lehet hogy mégis betelepitenék a sorok köze 1,65 m-re még 1-1 plusz sort 2007 tavasszal. Igy viszont elég alacsonyan és szellősen kell majd művelnem a sorokat. Alacsony kordonnal, hosszúmetszéssel (csercsapos váltómetszéssel) gondoltam, de nem tudom hogy ez e a legjobb megoldás ebben az esetben. Tudna valaki esetleg tanácssal szolgálni? Előre is köszönöm
Pinot noir? életem legjobb vörösborait ebből a fajtából kóstoltam (Burgundiából), szerintem a legizgalmasabb szerkezetű, a dűlő értékeit legtisztábban bemutató vörös ebből a fajtából készíthető, nem a tanninnal meg a színanyaggal akar virítani, plusz a különleges savak az egyik fő erényei, ezenkívül a Mátrában szerintem jó otthonra találhat (nincs nagy forróság). Persze a kékfrankos a másik nagy kék kedvenc, ebből már idén is szüretelünk, nagyon kíváncsi vagyok rá...
Egy nagykanizsai oltványos készítette az oltványokat, és Vylyantól szerezte a csapokat hozzá, eddig úgy tűnik, jó a minőségük.
-A magyar mustfokoló (ha az úszósnál erre gondolsz) egy foka ugyanaz mint az egy Babo fok, ami a klosterneuburgi fokolónak egy foka. Ezt ülepített mustba merítjük. A refraktométert a tőkék mellett használom. Levonok 15%-ot (16mustfoknál ez 2,4fok), hogy ne érjen meglepetés. Ha a szőlőmintát hazaviszem ott már van fokoló.
Rövid bemutatkozás: a Mátrában pár éve kezdtünk szőlész-borászkodni, elég kis méretben, most másfél hektárnál tartunk. Termő szőlőink olaszrizling, cserszegi fűszeres és kékfrankos, és telepítettünk (idén) pinot noir-t (777-es klón:)
a kérdés: az egyik dűlőben 15-ös, a másikban 16-17-es a kékfrankosunk (15% levonva). Átlagos időjárás mellett szerintetek kb mikor fog ez 21-22-re felmenni, akkor tervezem szüretelni, persze csak ha fenolosan szépnek tűnik. Elvileg október elejére saccoltam a dolgot de most csodálkoznék ha addig húzná a dolgot...
köszi...ja és apró érdekesség: a pinot (pár átoltás sikerült tavaly) azt hittem korábbi a frankosnál de most jó egy fokkal gyöngébb mint az ugyanabban a dűlőben levő kékfrankosunk.
