Keresés

Részletes keresés

ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44780
Hmm. Mondjuk legyen így, bár szerintem ilyen csak a fémekben lehetséges, de most nézzük hova jutsz el ebből a feltevésből...
Előzmény: Gézoo4 (44779)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44779
"Nem értem. A foton beérkezési pontját hogyan befolyásolhatná az, hogy az ernyőn milyen kép van már?"

Azt remélem érted, hogy minden egyes foton egy egységnyi energiát ad át annak a pontnak ahová beérkezik.

Azt is értheted, hogy így ezen pont elektronszerkezete megváltozik.

És azt is, hogy minden változás kihat, még ha látszólag csekély mértékben is,
az ernyő egész félszínére, így azon atom elektronfelhőjére is ahová a következő
foton fog érkezni.

Ezt érted?
Előzmény: ivivan (44778)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44778
Nem értem. A foton beérkezési pontját hogyan befolyásolhatná az, hogy az ernyőn milyen kép van már?
Előzmény: Gézoo4 (44775)
NevemTeve Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44777
No, kicsit nem figyelek, és a 'fény kettős természete' című tévedést is lelepleztük?
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44776
Oké.. értem.
Előzmény: Kilroy (44774)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44775
Mit ahogyan Pint már közben említette, az egyes fotonok beérkezése között akár évek is eltellhetnek.
Viszont az is tény, hogy interferenciakép csak úgy alakulhat ki az ernyőn, ha ott több pont rögzül.

Azaz minden új pont már az elődjei által megformált ernyőn képződik.

Vagyis akár aktív rezgéssel, akár a korábbi pontok által deformált elektronképpel
találkozik az aktuális foton hatása,

mindenképpen a korábbi fotonoknak az ernyő elektronjaira gyakorolt hatását látjuk.
Előzmény: ivivan (44772)
Kilroy Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44774
Nem olyan ertelemben vagyok ovatos, hogy nem merem leirni a velemenyemet, ha van, csak olyan ertelemben, hogy tudom, mikor jobb, ha nem merulok bele...
Előzmény: Gézoo4 (44767)
pint Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44773
tegyük hozzá, hogy az egyes fotonok detektálás között évek is eltelhetnek, vagy akár kivehetjük a detektort, és újat tehetünk be. a végeredményen nem változtat semmit.
Előzmény: ivivan (44772)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44772
Az a hullámzó elektron tenger még mindig mosolyogtató. Szerintem ne erőltesd...

Ha beérkezik egy foton (vagy elektron, mindegy), akkor az ernyőn ezt detektáljuk (lesz egy pötty), a következő is beérkezik, az is létrehoz egy pöttyöt. Hol interferálnak itt az elektrontenger hullámai? Egyáltalán hol jön be a képbe az ernyő elektronja? Vagy azt állítod, hogy a foton az ernyő egyik pontján csapódik be és valamelyik másik pontján "lesz" egy pötty?
Előzmény: Gézoo4 (44771)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44771

Szia!

 

  Nos, az "egyfotonos" interferencia során, egymást "egyesével" követő fotonok

mindegyike megrezgeti, meghullámoztatja az ernyő elektronfelhőjét.

   Ebből adódóan, minden foton az elődje által berezgetett ernyőre érkezik meg.

Így nem önmagával, hanem az elődje hatásaival együtt okoz interferenciát.

     Ezért semmi sem indokolja, hogy a valóságtól elrugaszkodott elméleteket

agyaljunk ki.

Előzmény: muallim (44769)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44770

 

    Vagy a sugárzó felszénének szélessége miatt, az adott pontra különböző   úthosszokon eltérő fázissal érkeznek meg az eredetileg egyfázissal indult fotonok.

     (Lásd. A.Einstein lézerről írt örökbecsű gondolatait.)

Előzmény: pint (44768)
muallim Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44769
csak megjegyzem, hogy hogy az egyfotonos kisérlet (  ami egyszerűbbnek tűnhet ) ugyanarra az eredményre vezetett ( legyen akár elektronokkal elvégezve ) mint a sokfotonos, azaz a fénykvantum két nyitott rés esetén az interferencia képnek megfelelően oszlik el a felfogó ernyőn, pedig csak az egyik résen tud ( emberi számítás szerint ) egyszerűen átmenni és úgy viselkedik mintha egyidőben egy másik foton is átmenne a másik résen amivel interferál.. ( vagy ahogy mondják, maga megy át mindkét résen, azaz önmagával interferál ) Na itt szakadt el a fizika a képszerűségtől, az un. "racionális gondolkodástól ) és ettől kezdve új alapokra kellet áttenni a valóságról alkotott világképünket. Ezt ma sem tudják sokan elfogadni.
Előzmény: Gézoo4 (44761)
pint Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44768
"Szerintem sima lézerrel is jelentkezne az interferencia"

ez a hologramkészítés lényege például. de nem is kell ilyen messziségbe menni. ha lézerrel rávilágítasz egy bármilyen felületre, falra, asztalra, akkor azt látod, hogy a fénypont nem sima, hanem szemcsés. ez is interferenciakép, a felületi egyenetlenségek miatt lép fel.



Előzmény: ivivan (44762)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44767

Megértem az óvatosságodat.

 

  Már az is eredmény, ha az autókkal és a fotonok haladási függvényeivel

megértetted, hogy az x#x2 miatt  két foton között a távolság mindvégig

 

  dx=x2-x  ==  x1-x0    és ez állandó, azaz az itteni szakértők saját

 

   magukkal nem értenek egyet, ha ezt vitatják..

 

  Így Gergő, Pint, Iván "szakértelme" új megvilágításban tündököl.

 

  Ami az "előítéletet" illeti.  Általában igazad lenne, ha más kérdésről lenne szó.

Olyan esetről, amikor nem ennyire egyértelműen egyetlen megoldás létezik.

   De most csak olyan számítással állhatna elő Pint, amiben

 

   dx=x2-x  ==  x1-x0   egyenlőségről megpróbálja bizonygatni, hogy egyenlőtlenség.

 

  És az előre is látható módon csak hibás úton lenne lehetséges.

 

Előzmény: Kilroy (44766)
Kilroy Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44766
Kerulom a tudomanyos vitat itt, epp mert laikus vagyok. De ha mar megkerdezted: adott peldaban ugy tunik, igazad van. De a fotonokat illetoen mar nem vagyok biztos benne, leginkabb mert azokhoz tenyleg nem ertek (erdekes modon a hozzaertok sincsenek meggyozodve errol [enyhen szolva, mert ugye leginkabb szerintuk nincs igazad]).
Előzmény: Gézoo4 (44765)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44765

   Gondolom, hogy véleményed "nem tudományos szinten" is van.

 

  Azt is feltételezem, hogy tudod, hogy ha két autó azonos sebességgel mozog az úton, akkor tudod, hogy nem változik a köztük lévő távolság.

 

   Ha pedig tudományosabban nézzük, akkor egy IR  két pontján haladó

 

  fotonok    x=x0+ct  és x2=x1+ct   függvényeiről láthatod, hogy mivel x0#x1

 

  így x#x2  és ez nem változhat meg..

 

 

Előzmény: Kilroy (44763)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44764

  Nos, akkor kezdjünk kisérletezni!

     Fogjunk egy kínai lézerpointert, és három rést.. egy lesötétíthető szobában.

Ha nem jutsz be egy fizika laborba, akkor önmagad is készíthetsz réseket lefestett

alu fólia és egy penge segítségével.

   Fekete fotokartont bármelyik írószerbolban beszerezhetsz.

 

   Bár, én inkább először az elektromos interferencia jelenségekkel ismerkednék meg a helyedben. A netről letöltheted a Dhsetup.exe progit amivel a géped hangkártyája

egészen jó szkóppá alakítható, és néhány kondi, ellenálás, tekercs segítségével

máris láthatóvá teheted a különféle késleltetéssel beérkező jelek interferenciáit..

Előzmény: ivivan (44762)
Kilroy Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44763
Szerintem? En nem tudomanyos szinten "vitatkozom" veled meg senkivel itt. Ezert ne adj inkabb a szamba olyasmit, amit nem mondtam, mert ez sem eppen tudomanyos kommunikaciohoz illo...
Előzmény: Gézoo4 (44761)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44762
Az előző hozzászólásod fényében ez a hozzászólás érdekes. Hogyan tanulhatnék, ha nem írod meg amit tudnom kellene?

Az én meglátásom szerint teljesen mindegy, hogyan állítják elő a fényt, a lényeg, hogy egy irányba haladó szóródásmentes fény legyen... Szerintem sima lézerrel is jelentkezne az interferencia...
Előzmény: Gézoo4 (44760)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44761

Szia!

 

  Nos, van egy rés, ami meghatározza a tér egy pontját, ahonnan egymást követően

azaz különböző időpontokban, egymással azonosan c sebességű fotonok kilépnek..

 

   És szerinted ezek a fotonok utolérhetik egymást a rések elött.. 

 

  Csak kérdezem:

   Te nem tudod, hogy minden foton ugyanakkora c sebességgel halad?

 

   Vagy az nem világos, hogy ha két valami azonos sebességgel halad, akkor a távolságuk nem változhat meg ?

 

 

 

 

Előzmény: Kilroy (44757)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44760
Oké.. vedd ki a forrás oldali rést és meglátod..
Előzmény: ivivan (44756)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44759

 

   A tömegspektrometria iparszerű alkalmazásával, a negyvenes években már U235

dúsítására használtak vákumos berendezéseket. Amelyek kivitele alkalmas lett volna

anyaggal végzett "kétréses" interferenciakp generálására is.

   Így nem nagy újdonság és az az igazság, hogy  nem túl nagy tudományos jelentősségű a molekulákkal végzett interferencia.

   Sokkal inkább a tautomerek analitikájában van jelentőssége.

 

 

off

   A "Nem vagyok benne biztos, hogy melyikünknek kellene tanítani a másikat, ha nem haragszol meg érte."  rész jól mutatja, hogy majd ha már képes leszel felismerni

azt, hogy kitől tanulhatsz, és ki az aki csak hülyít.. akkor már tőled is érdemes lesz tanulni.

 

   Addig javaslom, figyelj mindenkire és a megszerzett információkat szűresd meg a már rendelkezésedre álló tudásoddal.

   Soha ne dőlj be a tekintélynek! Így rám se azért halgass, mert pl. idősebb vagyok.

Hanem arra figyelj, hogy mit mond az a valaki.

      A tiszteletlenkedést pedig mindig kerüld el. Biztos jele a tudatlanságodnak.

 

  Arról nem is szólva, hogy mindenki, még a kicsik is, még akkor is ha nagyon butának látod őket,  lanyanyi jogon kiérdemlik az alap tiszteletet. És ha így állsz a velük

való beszélgetéshez, természetesnek fogják tartani azt, hogy viszonozzák.

   Remélem ezentul ehhez tartod magadat.

on

 

Előzmény: ivivan (44755)
pint Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44758
tegyük hozzá, hogy pontszerű fényforrás praktikus, különben több interferenciakép lesz egymáson. ez keverte meg gézoo fejét is. na jó, nem csak ez.
Előzmény: ivivan (44756)
Kilroy Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44757

Na erre az esetre ha mutatnál egy általad lehetségesnek vélt számítást.. megmutathatnám, hogy melyik részét rontottad el.

 

Vagyis elore tudod, hogy barmit ir, az csak rossz lehet. Ezen meg en, a laikus is jot nevettem, hiszen itt elvileg tudomanyos parbeszed zajlana vagy mi, amiben ez minimum furcsa. Bocs, de ha mar igy prejudikalsz, legalabb ne sertodj meg, ha nem vesznek komolyan (nemhogy meg te szolj le masokat). Azon megsertodhetsz, hogy en, a laikus ilyeneket mertem mondani neked...

Előzmény: Gézoo4 (44741)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44756
Miért lenne fontos az, hogy a fényforrás milyen? A fényforrásról annyit kell tudnom, hogy fotonokat bocsát ki. Ha interferencia lép fel, akkor valami módon a fotonoknak interferálniuk kell, ezt nehéz másképp magyarázni...
Előzmény: Gézoo4 (44754)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44755
Hát azt most így hirtelen nem tudom, hogy kell-e a fotonos kísérlethez vákuum, de az elektronhoz biztosan kell. És elektronnal már a 60as években kísérleteztek, ma összetett molekuláknál tartanak...

"The double-slit experiment, and its variations, then became a classic Gedankenexperiment (thought experiment) for its clarity in expressing the central puzzles of quantum mechanics; although in this form the experiment was not actually performed with anything other than light until 1961, when Claus Jönsson of the University of Tübingen performed it with electrons[9][10], and not until 1974 in the form of "one electron at a time", in a laboratory at the University of Milan, by researchers led by Pier Giorgio Merli, of LAMEL-CNR Bologna."

"És ha ennek ellenére nem értesz valamit, okos kérdéseket tennél fel, és nem olyanokat amikből látszik, hogy az eddigi kérdéseidre adott válaszokat sem jegyezted meg."

Nem vagyok benne biztos, hogy melyikünknek kellene tanítani a másikat, ha nem haragszol meg érte.
Előzmény: Gézoo4 (44752)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44754

Miért nem nézted meg a fényforrás leírását is?

 

 

Előzmény: ivivan (44751)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44753

  Inkább segítenél a kezdőkkel megértetni, ahelyett, hogy feleslegesen kötözködsz.

 

   Pontosan tudod, hogy a kétréses kisérlet csak úgy működik ha a forrás oldalon ott a harmadik rés.

   Megjegyzem, hogy még lézer forrás esetén sem hagyható el a forrás oldali rés.

Előzmény: pint (44750)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44752

 

  Oké.. láttál már rést?   (Ha lehet, ne komolytalankodj, optikai résről van szó!)

 

  A rés valóban az anyag "hinyos része".. az anyagé.. azon anyagé aminek a

felszínét, így a hiányos részének határát-felszínét is sűrű elektronfelhő borítja..

 

   A másik nagy tévedésed a vákum...

 

   Nos egyrészt a nagyvákum is tartalmaz néhány atomot, lévén hogy a falazat anyaga is szublimál, ezért alkalmazzál a Withwort eljárást, hogy a nagyvákumoknál

csökkentsék ezen atomok  ionizációjának hatására fellépő károkat.

 

  Másrészt a kétréses kisérletet nem vákumban szokás végezni. Egészen a közelmúltig, amikor elektronokkal végezték el a kisérletet a Philips-nél,

nem is használtak vákumot.

  

  Szerintem sokkal gyorsabban haladhatnánk, ha figyelnél, jegyzetelnél, és

megpróbálnád megérteni azt amit leírok - leírunk.

  És ha ennek ellenére nem értesz valamit, okos kérdéseket tennél fel, és

nem olyanokat amikből látszik, hogy az eddigi kérdéseidre adott

válaszokat sem jegyezted  meg.

 

Előzmény: ivivan (44748)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44751
Kicsit elbizonytalanítottál, ezért utánanéztem. A kétréses kísérletben két rés vesz részt... Nem írnak harmadik résről...
Előzmény: Gézoo4 (44749)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!