Nekem meg a Dinamó - gatya elnevezés maradt meg emlékemben, a nálunk akkor szokásosnál valamivel hosszabb sportnadrág (de rövidebb, mint a mai bermuda). Elnevezését a szovjet csapat magyarországi vendégjátéka után kellett kapja, a játékosok nyilván ilyet hordtak a meccsen.
A Torpedo tényleg járt Magyarországon, játszott is a Vasassal... de az Arsenal szerintem nem járt itt.
Ellenben Feleki László, a Nemzeti Sport újságírója kb. 1936-ban több hónapig Londonban tartózkodott, és gyakorlatilag naponta küldött tudósítást az Arsenalról. Az edzésmódszerekről, játékosokról, meccsekről, stb. Annyira hozzánőtt a klubhoz, hogy be is szállt közéjük edzésen... de egyszer úgy ráugrott Drake lábára, hogy megsérült és nem is tudott játszani a következő meccsen. Aztán a győztes gólt jegyző játékost csokival lepte meg a meccs után, mert érezte, hogy az esetleges vereség rajta múlt volna :D
Szóval ez a nagyon hosszú és nagyon részletes cikksorozat, ami a WM rendszert volt hivatott bemutatni, ténylegesen nagyon népszerűvé tette idehaza az Arsenalt. És ennek köszönhető az is, amit gondolom topiktársaim már tapasztaltak: az NS 1937/38-ban mindenkit "magyar Drake", "budai Drake", "szegedi Drake" stb. neveken illet. A cikksorozatnak köszönhetően lett Drake a csatáreszménykép.
Aztán - ez már apukám visszaemlékezése - 1970 körül Kutas István is kint töltött néhány hetet az Arsenalnál, és az ő cikksorozata rengeteg utalást tartalmazott a korábbi cikksorozatra...
De hogy Magyarországon jártak volna 1948-ban... na erről nem hallottam még.
Nagyon kösz, hogy utánanéztél. Legalább a T. Moszkva info meg lett erősítve.
Hol nézhetnék utána, hogy az akkori magyar csapatok kivel játszottak? És egyáltalán kik voltak akkori nagyok? Gondolom az UTE, Vasas, Kispest, FTC, esetleg Csepel?
Két könyvben néztem utána, Sebes Gusztáv 1955-ös "A magyar labdarúgás", illetve Földessy János 1960-ban megjelent a "Magyar labdarúgás és a 60 éves MLSZ" munkáiban. Ezek szerint a Torpedo 47-ben járt Magyarországon, az Arsenalt egyikük sem említi. Ez gyanús, bár éppenséggel ki is hagyhatták, vagy én nem vettem észre. Mindenestre, ha tényleg járt itt az Arsenal, akkor legalább egy-két nagy fővárosi csapattal megmérkőzött. Ezeknek a nemzetközi eredményeit összegyűjtötték és kiadták.
Van nekem egy rokonom, aki azt mondja, hogy 1948-ban 2 külföldi csapat járt Budapesten barátságos (hírverő?) meccseket játszani, az Arsenal és a Torpedo Moszkva. Minden akkori gyerek ennek a 2 csapatnak kezdett természetesen drukkolni. Ő történetesen az Arsenalnak (akkor volt 14 éves) azt nem is sejtve, hogy életének nagyobbik felét (56-tól a mai napig) Londonban fogja élni. Ő tehát közel 60 éve drukkol a Csapatnak. Nincs kint minden meccsen, sőt már nem is bérletes (évtizedekig volt az), de az elmúlt évtizedekben rengeteg hazai és idegenbeli összecsapáson volt ott. Ő vitt el először a Highburybe 2000-ben. (Szobájában bekeretezve a 2002-es mez aláírva az összes játékos által!)
A kérdésem az Hozzátok, hogy hol tudnék annak utánanézni, hogy kivel játszott 48-ban az Arsenal Pesten (mikor, hol, eredmény, stb.)?
Esetleg valaki tudja kapcsiból?
Bogaráztam az Arsenal könyvemben és a weben is, de nyomát sem lelem ennek a meccsnek. Persze igaz, hogy csak a tétmecseket jegyzik.
Budafoki Football Club 1932-1938 Gamma FC (fúzió a Gamma és Budafok FC között) 1938-1945 Budai Barátság 1945-1946 Budai Munkás 1946-1947 MATEOSZ(Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetsége) 1947-1949 Budapesti Teherfuvar 1949-1950 beolvad a Budapesti Előrébe (BKV Előre) 1950
Azt hiszem ez tényleg ritkaság! Öt teljesen különböző néven szerepelt ez a szerencsétlen klub a magyar élvonalban (Budafok FC, Gamma, Budai Barátság, MATEOSZ, Teherfuvar), hogy aztán egyszerüen beolvasszák az Előrébe...
Leírás Szolnok sportegyesületeiről valamikoor a '30-as évekből
Szolnoki Máv Sport Egyesület. Vármegyénk sport-történetében külön fejezetet érdemelne a derék vasutasok és vasúti műhelyi alkalmazottak egyesülete, mert huszonöt esztendős működése alatt a fejlődésnek és fellendülésnek, a céltudatos és fegyelmezett, valóban komoly munkának kimagasló és követésre méltó példáját adta és mert alkotásai és eredményei az államvasutak vezetőségének erkölcsi és anyagi támogatása mellett elsősorban is a vezetők és tagok szép egyetértése, cselekvőképessége és önzetlen áldozatkészsége nyomán jöttek létre. Papp Dénes műszaki főtanácsos, a Máv szolnoki javítóműhelye főnökének kezdeményezésére Fekete Mihály és Szirmai Sándor közreműködésével 1910-ben 23 taggal alakult meg az egyesület. Az első évben csak a labdarúgást gyakorolták, de Gajzágó Tibor dr. orvos és a ma is irányítóan működő Németh Gyula tevékenysége révén a második évben megalakult az atlétikai szakosztály is. Ekkor a Máv-tól területet is kaptak sporttelep céljára. A fáradhatatlan sportférfiak 1912-ben a birkózó-, 1913-ban pedig a kerékpár-szakosztályt alakították meg. A világháború kitörése az egyesület életét teljesen megbénította és a tagok csak 1918-ban láthattak hozzá ismét az építő munkához. Az egyesület ekkori elnöke, Farkas István főmérnök, a régi szakosztályokat egymásután életrehívta, sőt 1920-ban megalakíttatja a galamb- és fajbaromfi-tenyésztők szakosztályát, továbbá 1921-ben Piltzer Sándor kezdeményezésére és segítségével az úszó-szakosztályt is. 1924-ben Máthé József műhelyfőnök elnöksége idejében kibővítették a sporttelepet és 1000 személyes fedett tribünt építettek. 1926-ban az egylet élére Krámer Gyula műhelyfőnök került; működésének ékes bizonyítékai a versenyuszoda és a vasbeton-tribün felépítése, a sporttelep melletti mocsaras gödrök feltöltetése, a fásítás megkezdése és tenniszpályák építtetésével a tennisz-szakosztály megalakítása. A műhelyfőnöki állásban és az egylet elnöki tisztségében 1931-ben változás történt, amikor is Vargha László felügyelő kerül az élre és nagy lelkesedéssel tevékenykedett az egylet érdekében. Megalakította a céllövő-szakosztályt, az uszoda tribünje alá öltözőt stb. építtetett, új tenniszpályákat s ezek mellé klubházat hozott létre és folytatta a fásítási és parkirozási munkálatokat. 1934 nyarán az új műhelyfőnök: Leveles Kálmán műszaki főtanácsos nyerte el az elnöki tisztséget azzal a célkitűzéssel, hogy az utóbbi évek folyamán elhatalmasodott gazdasági válság ellenére is valamennyi szakosztály megtartsa életképességét és erőt gyüjtve, a viszonyok javultával léphessenek a továbbfejlődés útjára. Az elnök törekvéseit teljes odaadással támogatják a szakosztályvezetők és két páratlanul lelkes sportférfi: Sóki Imre mérnök, ügyvezető elnök és Bosnyák István főtiszt, az egyesület főtitkára. Az egyesületnek jelenleg működő nyolc szakosztálya összesen ezer tagot foglal magába. Részletadatok az egyes szakosztályokról: Az egyesület labdarúgó csapata ötször nyert kerületi bajnokságot, négy esetben pedig csupán a ker. bajnoki döntő mérkőzésben szenvedett vereséget. Az országos amatőr-bajnokság döntő küzdelméhez is felverekedte már magát a csapat. A játékosok közül Auguszt Gyula, Czmarkó Ernő és Bulyáki Sándor a magyar amatőr válogatott csapat tagjai is voltak. A labdarúgó ifjúsági csapat négyszer nyert ifjúsági bajnokságot. A labdarúgó-szakosztályt ezidőszerint Kaposvári Imre tanonc-oktató vezeti. A Németh Gyula hivatalnok vezetése alatt álló atlétikai szakosztály tagjai 60 kerületi- és 45 vasutas-bajnokságot nyertek meg. A vasutas-birkózók három kerületi- és több városi bajnokságot nyertek. A szakosztály mai vezetője Kánya Lajos segédtiszt. A kerékpár-szakosztály tagjai ötször nyertek kerületi bajnokságot és közel ezer díjat szereztek. Szabó Imre esztergályos vezeti a szakosztályt. A Honti Ferenc főművezető irányítása alatt működő galamb- és fajbaromfitenyésztő-szakosztály négy országos kiállítást rendezett és tagjai a fővárosban és másutt rendezett kiállításokon vettek részt, számos díjat és kitüntető oklevelet szereztek. Az 50X20 méteres versenyuszodában Németh Pál mérnök vezetésével szorgalmasan dolgoznak az úszószakosztály tagjai, akik 50 kerületi- és vasutas-bajnokságot nyertek már. Vizipolóban is nyertek kerületi- és vasutas-bajnokságot. A tennisz- és korcsolya-szakosztály öt pályát és egy kis klubházat használ. A szakosztály élén Deák Géza mérnök munkálkodik. A tenniszezők ötször nyertek vasutas-bajnokságot. Kunsági Kálmán tiszt a céllövő-szakosztály vezetője, melynek tagjai úgy helyi, mint városközi, sőt országos versenyeken is elismerésre méltó eredményeket értek el.
Szolnoki Munkás Testedző Egylet. Az 1922-ben alakult egylet tagjai főként a labdarúgó-sport hódolói. Az általános gazdasági válság és munkanélküliség, káros következményei bénítólag hatottak a munkásifjak egyesületi életére is és így az egylet kimagaslóbb eredményeket nem mutathat fel.
A Postás Sport Egylet Szolnoki Csoportja. Matterny Andor posta hiv. igazgató elnöklete alatt 1923-ban alakult ez a csoport s ezidőszerint Bolgini Rezső postafelügyelő az elnöke. A csoport tagjai közül Tóth Béla és Szántó Lajos 1932-ben a Szolnok város céllövő egyéni bajnokságáért vívott küzdelemben első és második helyezést nyertek. A csoport tagjai 1926-ban a Tisza partján fürdőházat építtettek s azóta az úszást és az evezést is művelik.
Bocs, hogy nem pontosan idevág a téma, csak kissé elszomorodtam a minap, amikor az egyik fővárosi könyvtárban keresgéltem a labdarúgással foglalkozó könyvek között. Lehangoló mennyire szegényes a kínálat. Sok könyvet amit kiválasztok az ő saját adatbázisukból, már rég leselejteztek, vagy egyszerűen nem találják.
Az új könyveket nézegetve a nagy könyvesboltokban sem jobb a helyzet. A karácsonyi kínálatban magyar focival kapcsolatban, az Albert-könyv, Grosics-könyv és egy Brazil-magyar futballcsaták címűt találtam, mint új kiadványt. Ez utóbbi a Fradi 1929-es brazil meccseitől egészen a 2004-es válogatott meccsig bemutatja brazilokkal játszott találkozókat. Az antikvár-könyvek terén sem jobb a helyzet. Az igazán érdekes, általatok is sokszor idézett könyvek nehezen elcsíphetők.
Még szerencse, hogy itt sok elfeledett téma kerül teritékre.
Mégegyszer elnézést, hogy nem kimondottan a topicba illik a hozzászólásom.
Ezeken kívül tabelláim vannak, meg néhány főváros-ellenes cikkrészlet (ami annyiban különös, hogy a főváros-ellenesség elsősorban az elsőosztályú csapattal rendelkező városokra volt jellemző, úgyhogy engem nagyon meglepett a szolnoki sportlap cikkeinek hangvétele).
Szóval összességében nem tudok túl sokat Szolnokról, ez az igazság.:)
Vidéki Sport 1912. 04. 01. Szolnoki sportélet Nagyon szegényes. Vívó club: csak télen működik, magas a tagdíj, így csak 20–25 tagja van. Tiszai Evezős Egylet: horribilis tagdíj, s „csak bizonyos születési előjogok alapján lehet bejutni”. Szolnoki MÁV: a legnyitottabb. 1910-ben 25 taggal alakult, 1912-ben 200-an vannak.
Sporthírlap 1912. 10. 14. „A Szolnokon szerepelt csapatok kellemetlen impressziókkal hagyják el az alföldi várost egy-egy mérkőzés után, mert a közönség valósággal megbotránkoztató módon viselkedik a vendégekkel szemben. Nemrégiben a Vecsési SpE játszott Szolnokon bajnoki mérkőzést a Szolnoki Máv. SpE ellen. A játék még csak simán ment, de a közönség viselkedését a vendégcsapat nem tűrhette el. Fadarabok és kődarabok halomszámra hullottak a vendégek nyaka közé s mindezekre még meg is verték őket, a mikor a pályáról levonultak. Ugyanígy járt Szolnokon a Kecskeméti AC és a Czeglédi SC is.”
Akkor kezdjünk egy közel 100 éves, kedves kis történettel.
Tribün 1912. 10. 07. Szolnoki MÁV – Vecsési SE A MÁV pénztárosának buzdítására megdobálták a vecsésieket (így járt Szolnokon korábban a Kecskeméti AC és a Ceglédi SE is). Négy játékos komolyabban megsérült.
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kapni tőletek, bár a kérésem nem feltétlen a két vh. közötti időszakra vonatkozik. Szolnoki származásúként mostanság kezdett érdekelne a szolnoki foci történelme, próbálok keresgélni, de a neten elég kevés adatot találok. A MÁV-ról még úgy-ahogy találok valamit, de a többiről (pl. szolnoki mte, szolnoki légierő, szolnoki vegyiművek se, szolnoki cukorgyári se) szinte semmit. Ha tudtok bármilyen infót (történet, eredmények) kérem osszátok már meg velem, esetleg valami infó hol található adat (lehetőleg ne a levéltárban...). Címem: sleder@freemail.hu. Előre is köszönöm!
A BTC nem szűnt meg 1926-ban, csak a profi helyett az amatőr bajnokságban vett részt.
A szereplései évről évre:
1926/27
BLASZ I. , Springer-csoport, 7. hely
1927/28
BLASZ I. , Springer-csoport, 8. hely
1928/29
BLASZ I. , Springer-csoport, 6. hely
1929/30
BLASZ I. , (egy csoportos), 12. hely
1930/31
BLASZ I. , (egy csoportos), 13. hely (kiesett)
Bár óvással megpróbáltak bentmaradni, az óvásnak helyt is adtak, ám a megismételt meccsen sem sikerült legyűrni a III. Kerületet, így kiestek.
1931/32
BLASZ II. , Stobbe-csoport, 10. hely
1932/33
BLASZ II. , Kárpáti-csoport, 11. hely
1933/34
BLASZ II. , Kárpáti-csoport, 3. hely
1934/35
BLASZ II. , Kárpáti-csoport, 11. hely
1935/36
Helyezést nem tudok, de a BSE futballszakosztálya feloszlott. Helyére a BLASZ I.-be, mintegy jubíleumi ajándékként az 50 éves születésnapját ünneplő BTC-t osztotta be a szövetség, és leigazolták hozzájuk a BSE játékosait. Ettől a szezontól ez gyakorlatilag az országos másodosztály jelentette.
1936/37:
passz, de vagy ekkor, vagy az előző évben kiestek a BLASZ I-ből, ugyanis
1937/38:
A BLASZ II-ben szerepeltek, a Stobbe-csoportban. A 10. helyen teleltek, ha minden igaz.
További sorsukat nem ismerem, ez sjose szakterülete. Bár olvastam egy 1939-es cikket, ami a megszűnt klubok között említi (annak ellenére, hogy más, ténylegesen csak 1952 körül megszűnt klubot is megszűntként említ ugyanaz a cikk, vagyis nem feltétlenül hiteles...)
Mindjárt egy nagy dilemmával kezdem, vagyis kérdezek (szokás szerint)! Az első magyar bajnokcsapat, a BTC, amely mindig úgy volt emlegetve,hogy az amatőrizmus mintaképe és amelyet az 1926-os profi átszervezés a sírba taszított, vagyis ekkor megszűnt a klub. Na most később minden bizonnyal újra alakították, mert a Magyar Sport Almanach 1936-os kiadásában szerepel, természetesen az amatőrök között. BLASZ I. oszt. Pártos csoport...
Tudja valaki, hogy mikortól élt újra a klub és hogy meddig létezett ezután?
Mai napon indult "hivatalosan" a csapatok oldalrész, ahol összes csapatról szeretnénk információkat, adatokat, a csapat történetét összegyűjteni, ha bármiben tudna innen valaki segíteni, szívesen fogadjuk! :)
A Salgótarjáni Öblösüveggyári Sportegyesület, a jelenleg Salgó Öblös-Faipar SC néven működő klub az idén ünnepli megalakulásnak 78. évfordulóját. Miközben a megye ismert, nagy múltú klubjai sorra hullottak szét, addig az ,,üveges csapat" szép csendben, tudatos munkával Salgótarján, mi több a megye egyik legnagyobb egyesületévé nőtte ki magát. A Salgótarjáni Öblösüveggyár 1890-ben alakult meg, ahol az első sportszakosztály 1928-ban szerveződött, mint a Salgótarjáni Üveggyár Rt. alkalmazottainak Művelődési és Testedző Egyesülete, a SÜRT-AMTE. Ebből jött létre 1929-ben az Üveggyári Atlétikai Klub, amely 1930. április 8-án felvette a Salgótarjáni Palackgyári Atlétikai Club nevet. A SPAC olyan játékosegyéniséget adott a magyar futballnak, mint Tátrai (Thour) Sándor, aki későbbi pályafutása során az SBTC-ben, majd a Ferencvárosban is a legjobb játékosok közé tartozott, utóbb mesteredzőként is igen sikeresen dolgozott. Az egyesület 1945 tavaszán felvette a Salgótarjáni Üveggyár Munkás Sportegyesület, közismertebben, a SÜMSE nevet. Az évek során egymás után alakultak a szakosztályok, amelyek közül a legtöbb eljutott a nemzeti bajnokságokig. A tarjáni sportkedvelők sok emlékezetes összecsapáson szurkolhattak a labdarúgók, az asztaliteniszezők, a kosárlabdázók, az úszók, a sakkozók, a férfi és női röplabdázók, a női kézilabdázók, a tekézők és az atléták eredményeiért. A negyvenes évek végén kezdtek hozzá a salgótarjáni Munkás úti sporttelep építéséhez, amelyet 1952-ben vehettek birtokukba a gyár dolgozói.
ASÜMSE is tagja volt annak a hét salgótarjáni városi sportegyesületnek, melyek összevonása után létrehozták, az 1977 decemberétől 1984-ig működő Salgótarjáni Torna Clubot (STC). Ezután Salgó Öblös SC-nek, majd 1995 tavaszától Salgótarjáni Glass-Faiparnak hívták a klubot, s 1997-ben kapta a mai napig is használatos Salgó Öblös-Faipari SC nevet.
Jelenleghárom szakosztálya van az egyesületnek. A labdarúgók az NB II Mátra-csoportjában szerepelnek, Simon Attila edző irányításával. A felnőttek mellett van egy ifi, két serdülő- és két gyermekcsapatuk is. Ugyancsak az NB II-es bajnokságban játszanak az ifjúságiak, a serdülőcsapat pedig a megyei bajnokságban edződik. Az atlétikai szakosztály jelenleg huszonöt főt számlál, közöttük igen sok ügyes gyerek található, akikkel Géczy Lőrinc és Király Zoltán edző foglalkozik.
A Munkás úti salakos sporttelepen két és fél éve világítóberendezés segíti a tartalmas szakmai munkát. -Tervünk a sportkör folyamatos életben tartása, ami a továbbiakban támogatók segítsége nélkül elképzelhetetlen. Utánpótlásbázis kiépítését is tervezzük, amely garantálná a folyamatos utánpótlás-áramlást a sportkör és a város számára, legyen szó akár női kézilabdáról, vagy fociról - mondta id. Simon Imre, az egyesület elnöke.
A Hajdú utcai pálya pedig szerintem az MTE harmincas években létesített angyalföldi sporttelepe lehet. Egy 1942-es térképemen szerepel, a Fiastyúk u.,Göncöl u. és a Rákospatak határolta területen. (A negyedik határa volt a Hajdú utca, ami abban az időben egészen Újpestig húzódott.)
A pályát megemlíti egy, a két világháború közti időszak sportjával foglalkozó tanulmány is:
" Az MTE új tornatermeket bérelt, vízitelepet létesített a Gödi Fészekben, előkészítette a Hajdú utcai pálya kiutalását."
Ma a Fiastyúk Általános Iskola, és 50-es években épült többszintes lakóházak találhatók a helyén.
