"Ha megkérdezem az adott településen valakitől, hogy az X utcához hol kell leszállni, az azt fogja mondani, hogy a Művelődési Háznál. Mert az jellegzetesebb, mint egy keresztutca."
Ezzel egyetértek, viszont ettől még a hivatalos elnevezés más is lehet! Azt inkább olyannak kellene választani, hogy ne csak az adott településen, valakit megkérdezve lehessen vele azonosítani a megállót, hanem előző este otthon, 200 kilométerrel arrébb, egyedül, a térkép felett tervezgetve is. És ha nem is az összeset, legalább minden másodikat el lehessen helyezni, mert két megállónyi felesleges gyaloglás is bosszantó, ha az ember rosszul következtetett (pl. egyenletes megállósűrűséget feltételezve, ha más támpontja nem volt).
Hát igen, a BKV technikája sem tökéletes... de legalább használható! Akinek van térképe és türelme, az szinte minden járat útvonalát és megállóit pontosan el tudja helyezni. (Az azonos nevű megállókat is, mivel az útvonallal összefésülve a megállólistát, kiadódnak a kereszteződések. Az sajnos igaz, hogy az útvonal nem mindenhol van kiírva, ill. az összefésülés időigényes, ezért a dolog zavaró lehet.)
Az viszont biztos, hogy a kétmilliós Budapesten még egyszer sem tévedtem el a BKV-s menetrendeknek köszönhetően. A szomszédos Ecseren (ahol talán 4 megálló van összesen) már gondot okozott, hogy hol szálljak le a sárga buszról :). Nekem amúgy leginkább a bécsi rendszer tetszik: az viszonylag egyszerű, és egyértelmű is.
"művház, iskola, könyvtár, polgm. hivatal, stb. minden térképen rajta van, amin nincs, azt meg nem kell megvenni:)"
Ha megkérdezem az adott településen valakitől, hogy az X utcához hol kell leszállni, az azt fogja mondani, hogy a Művelődési Háznál. Mert az jellegzetesebb, mint egy keresztutca.
Hát nem semmi mind ezt végigolvasgatni. Fokgyemekröl csak annyit, hogy sztem létezik náluk jobb rendszer is, és tényleg gyakran meghibásodnak (ugye, 38-as villamos, Hüvösvölgy tér :-) ...), de az esetek többségében csökönyös véleményem szerint a vezetök a hibásak hanyagságuk miatt. Volt már olyan, hogy valaki kikapcsolta a bemondást, és manuálisan mondta. Bár, ha élvezi... Jópofa bemondások a "Zsíroshegyi úthoz érkezünk" illetve közeledünk, stb.
A megállóelnevezésekröl érdekes vita bontakozott ki, én inkább Freehill irányát részeíteném elönyben, bár az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy én azelött is megnézem a térképet, hogy a szomszédba átugrom. :-) Viszont emiatt nem is tévedtem még el...általában. Én is fontosnak tartom, hogy térképen azonosítható legyen a megálló, ezt pedig a "Csöpi kocsma", az alsó-felsö, ill. aut. ford. és aut. vt., esetenként az aut. áll. megállónevek nem igazán segítik elö. Nehéz lenne azonban egységes szabályozást bevezetni, pláne nem nemzetközileg. Kijevben a metróállomások nagy része pl. egész egyszerüen egy városrészröl van elnevezve, néha nem is tudom milyen alapon, hisz esetleg egy másik városrészhez még közelebb is van. Budapesten pedig néha tényleg zavaróak a különbözö nevü megállópárok (7A Puskás Tivadar utca / Bikszádi utca), holott mindkét megálló egy vonalban van, csak az út másik oldalán épp nincs keresztutca, így a 200 méterre levö utca nevét adják a megállónak. A tereknél ez pl. kifejezetten zavaró, hiszen ekkor mindkettö megálló kaphatná a tér nevét, mégis vannak kivételek (59V Királyhágó tér / Ugocsa utca). A változtatásra való hajlandótlanság szintén eléggé zavaró tényezö kis hazánkban, bár vannak néha felesleges változtatások is (én pl. direkt nem hívom a Népstadiont Puskás Ferenc stadion állomásnak, a Stadionok elnevezést pedig igen jellegtelennek tartom). De pl az ilyen "TSZ" szintü neveket egész nyugodtan megváltoztathatnák.
Megállónevek után azért visszatérve a topik tartalmához, van még mit fejleszteni az utastájékoztatáson mind Budapesten (és a többiek tapasztalata szerint) országszerte.
Ami még félrevezető a 77es 82es troliknál az hogy átszálláshoz mindkettő az Egressy út (77)/Vezér utca (82) megállót mondják amikor a Komócsy utcában van közös megállójuk ahol nem kell átsétálni 2-300m a másik vonal megállójáig. Aki arra lakik az tudja hogy a Komócsynál mindkettő megáll és ott száll át de aki még sose járt ott az arra figyel mit mond a gép. (Nem vagyok benne biztos de egyszer mintha az egyik már a Komócsy utcát mondta be átszálláshoz).
Alsózás közben :) eszembe jutott, hogy ugyan ma már történelem, de létezett olyan járat, ami elindult az Engelsről elnevezett utcából, ment egy olyan úton, amit a Vörös Hadseregről neveztek el, egy olyanon, amit Sztahanovról, elment egy Leninről elnevezett gyár mellett és végül a Marxról elnevezett térre érkezett meg. A kérdés, melyik városban (országban) létezett ez és mennyire volt jellemző a helyre és a helyiekre? :)
A fővárosi rendszer szerintem bizonyos szempontból egészen félrevezető tud lenni, mivel egymástól távol eső helyeket tud ugyanazon néven nevezni, erre a Baross tér, Keleti pu. az egyik példám, míg ugyanannak a megállópárosnak az egyik oldala más nevet viselhet, mint a másik.
Viszont a célszerűség nem könnyen érvényesül a hagyományokkal szemben. Ha egyszer valamit sokan megszoktak, nehéz változtatni. (Még ma is sokat vannak úgy vele, hogy a "régi" nevükön ismerik az általuk ritkábban látogatott utcákat, esetleg ugyanannak a családnak három generációja három különböző néven ismeri ugyanazt a helyet, vagy esetleg a nagyi és az unoka ugyanazon, míg a szülő máson...) A célszerűség azt diktálná, hogy ahol át lehet szállni, azt a helyet minden érintő járaton ugyanannak hívják. (Megint a Keleti esetén viszont utasbarát átszállásnak tartani mondjuk a 80-as troliról a Garai utcába való zarándoklást, az eléggé jó elzárkózás a probléma megoldásától...)
Az se semmi amikor egy vonal kétszer is megáll ugyan annál az utcánál. Pl: 77es troli. Kétszer is megáll a cinkotai úőtnál. Aki ott lakik az tudja hogy kanyarog egy kicsit a troli de egy idegen aki előszőr jár arra annak furcsa. De legalább zárójelben oda van írva hogy melyik úton halad amikor épp megáll a cinkotai úton és nem azt írták hogy Szugló utca 159.
Ez kb. olyan, mintha a rendszerváltást követő utcanév-átkereszteléseket nem vezették volna át a megállóhely-elnevezésekben: azt meg tudták csinálni volánok, úgyhogy nem lehetetlen a dolog, csak akarni kell. De ebben az országban sajnos senki nem akar semmit :(
Sokan hivatkoznak a hagyományokra: ezekre természetesen szükség van, de azért különböztessük meg az értékest az értéktelentől. Egy falusi kocsma szerintem nem képvisel olyan nagy értéket, hogy tűzön-vízen át ragaszkodjunk megállónévben történő megörökítéséhez. Pláne, ha olyan semmitmondó neve van, mint "szövetkezeti italbolt", amiből sok száz van/volt az országban... Vagy az ipari üzemek: ha az A&B Kft-t átkeresztelik C&D Kft-re, van értelme a megállónévben ragaszkodni az eredetihez? De persze kérdés, hogy egyáltalán ezekről lehet -e a legjobban elnevezni a megállót, nincs -e ott egy keresztutca... mert akkor az egész kérdés tárgytalan.
Sajnos nehezíti a helyzetet, hogy a jelenlegi elnevezések (kocsma, vendéglő, művelődési ház, iskola stb.) a helyieknek valóban többet mondanak, mint pl. egy keresztutca, márpedig a helyi-elővárosi vonalakon ők teszik ki az utasok nagy részét. Kisvárosban akár 90-95%-át is, nagyobb városokban azért kevesebbet. A döntéshozók nagy része pedig nem képes megemészteni azt, hogy az elnevezéseknél mégsem a törzsutasokat, hanem a többieket (az akár 5%-ot) kellene előnyben részesíteni, és a helyszínen jól azonosítható nevek helyett térképen azonosítható neveket választani! Miért is? A helyiek nyilván nem csak azt tudják, hogy hol van a kocsma és az iskola, hanem ismerik településük utcáit is. Természetesen a járművezetők is tudnák a régi és az új elnevezéseket is, ők is segítenének az utasoknak. Helyi közlekedésben az utasok nagy része a mostani neveket sem tudja, és nem is érdekli őket: tudják, hogy merre megy az X busz, hol vannak a megállói, és ha beszélnek róluk, gyakran nem is a hivatalos nevet használják, hanem amiről ők, személy szerint felismerik. Lányok a fodrászról, fiúk a számítógépboltról, nyugdíjasok az orvosi rendelőről, üzletemberek a bankról (na jó, ők nem buszoznak :)). Tehát a hivatalos neveknek itt nem olyan nagy a szerepük. Ekkor viszont lehetőség nyílik arra, hogy a környéket nem ismerőknek kedvezzünk (mivel a törzsutasoknak - bár sokan vannak - úgyis mindegy), és használható információval lássuk el őket is.
Nem véletlen, hogy nagyobb városokban, azaz ahol több a látogató, elvétve vannak csak alsók, felsők, buszfordulók és hasonlók (ott is inkább csak a külső kerületekben, de ahol van rendszer, ott általában következetesen végigviszik a teljes hálózaton). Budapesten tudtommal nincs autóbuszforduló nevű megálló, Szegeden 1 van, Győrben 14... tehát minél nagyobb a város, annál jobban érzik, hogy fontos a pontos (vendégek számára is használható) utastájékoztatás, és ez látszik az elnevezéseken is.
Hát mára ennyi, bocs, hogy ilyen sokat ragozom a témát, de azt hittem, hogy legalább ezen a fórumon könnyebb dolgom lesz :)
Ne haragudj, de ez az a hozzáállás, amelyet a volánosok többségénél is tapasztalok, és feláll tőle a szőr a hátamon. Hogy a múltra hivatkozva semmin se változtassunk, ami "jó" volt 50 évig, az maradjon már így örökre, az idő meg csak szépen menjen el mellettünk.
"emberek úgyis azt szokták meg, hogy annak a megállónak Csillag Panzió a neve."
1. Ha az emberek képesek megszokni azt, hogy a panziónak megváltozott a neve, akkor meg fogják szokni a megálló új nevét is.
2. Aki újonnan költözik a településre, nem fog megkeveredni.
3. Azok a bizonyos utasok, akik annyira megszokták a régi elnevezést, hogy képtelenek megjegyezni az újat, néhány évtizeden belül már csak a temető megállóhelyről fogják figyelni a járatokat (szépen fogalmaztam, ugye? :)), és tök mindegy lesz nekik, hogy mi a neve a megállóknak.
4. Ahogy folyamatosan változik az utazóközönség, egyre kevesebben fognak már közülük emlékezni, és előbb-utóbb már senki sem fogja tudni, hogy mi is (volt) az a Csillag panzió.
"Nekem csak egy térképem van (amin nincsenek jelölve a megállók) és egy menetrendem."
"...ezekből már inkább."
Na jó, de éppen azt mondom, hogy a térképen nincs rajta, hogy hol van pl. Csorna felső, a menetrendben meg szintén nincs. Szóval akkor honnan tudjam?
"csorna nálam nem nagy:)"
Ez igaz :) Csak olyan példát kerestem, ahol a település nem egyutcás kis falucska, hanem annál jóval nagyobb, és mégis ilyen elnevezést alkalmaznak. Rózsavölgy alsó/felső kicsit más eset, mert itt nem a város, hanem a városrész neve szerepel, a városrész pedig önmagában nem olyan nagy. Persze ettől még ez is rossz és üldözendő :) (Tudom, hagyomány... de azért annak is vannak határai!)
"művház, iskola, könyvtár, polgm. hivatal, stb. minden térképen rajta van, amin nincs, azt meg nem kell megvenni:)"
Azért ezzel vitatkoznék... Persze, vannak drága, igényes térképek, amelyeken a fentiek valóban rajta vannak. De az olcsóbb, kevésbé részletes kiadásokon max. egy részük. Sokan használják az internetes TérképCentrum térképeit is: ezek is elég "egyszerűek", ugyanakkor az ember nem akar minden utazásakor térképet venni, sőt nem is lehet minden településről kapni, ilyenkor jól jön a netes változat is. Ha viszont a mellékutca ezen is rajta van, az iskola pedig csak a részletesebben, akkor szerintem világos, hogy a mellékutcáról kell elnevezni a megállót.
"a mellékutcák is, de ha már itt tartunk: jó lenne a megállópár mindkét "tagját" ugyanúgy elnevezni (ugyanarról a mellékuctáról)"
Na, ebben tökéletesen egyetértünk :) Nem tudom, a BKV miért csinálja másképp. (Ráadásul nem is mindenhol következetesen.)
Szerintem nincs nagy értelme megváltoztatni a neveket, csak problémás esetben (pl. két ugyan olyan nevű megálló, egymástól viszonylag távol, vagy vonalhoszabbítás esetén két, ugyan olyan nevű megállóhely). Csak azért, mert pl. a Szövetkezeti Italbolt, vagy a Csillag Panzió bezárt, és a helyére épült a Virág ABC, vagy a Európa Luxushotel. Az emberek úgyis azt szokták meg, hogy annak a megállónak Csillag Panzió a neve. Attól, hogy megváltoztatják a nevét, te ugyan úgy nem fogod tudni, hogy hol van, a helyiek/környékbeliek pedig a régi nevet mondják. Másrészt ha reklámozzák az Európa Hotelt, akkor azt írják oda, hogy megközelítés az xy busszal, a Csillag Panzió megállónál leszállva, nem azt, hogy az xy busszal az Európa Hotelnél leszállva. Normális esetben.
És persze abban is egyetértek, hogy a "Hosszú út 345." típusú nevek sem használhatók. Az én javaslatomban is csak az utolsó lehetőségként szerepelnek, rögtön a "művelődési ház" típus után.
"onnantól kezdve, hogy egy megálló "ki van nevezve" alsó-felsőnek, egyértelmű."
Elvileg persze, egyértelmű, de gyakorlatilag nem :) Honnan tudjam én, szerencsétlen utazó, hogy mi van kinevezve úgy? Nekem csak egy térképem van (amin nincsenek jelölve a megállók) és egy menetrendem. És tegyük fel, hogy nem találok senkit, aki tudna segíteni. Esetleg előre tervezek, több száz kilométer távolságból.
"nemtom, de nagyobb településen én még nem láttam ilyet."
Én pl. Csornán lepődtem meg a "Csorna, felső"-n :)
"dehát ez minden megállónál így van, nem?"
Nem, mert ha a megállót pl. a főutat ott keresztező mellékutcáról nevezzük el, akkor a fenti feltételekkel (térkép+menetrend) is azonosítható - mi több, megtalálható - lesz! És a nem helyiek sem tévednek el.
"pont ugyanannyira, mint mondjuk egy művház. ha nem tudod hol van, akkor nem tudod. egyiket se."
A kérdés, hogy a térképen melyik van rajta. Autóbuszforduló, művelődési ház, váróterem, italbolt stb. ritkán. Mellékutcák mindig.
nem tudom mit tanulnak a közlekedésmérnökök (sajnos)
"Szóval korántsem egyértelmű."
onnantól kezdve, hogy egy megálló "ki van nevezve" alsó-felsőnek, egyértelmű.
szerintem maximum akkor nem lenne egyértelmű, ha több néven futna ugyanaz a megálló. (éppenséggel erre is van példa a volánok gyakorlatában......)
"egy nagyobb településen abszolút nem mond semmit."
nemtom, de nagyobb településen én még nem láttam ilyet. inkább falvaknál, ott meg mondjuk a közepes méretűeknél jellemzően.
(de ha van ilyen, akkor egyetértek, hogy nagyobb helyen nincs értelme.)
"Az autóbusz-váróterem, autóbuszforduló azért nem tetszik, mert a "hol van a megálló?" kérdésre így válaszol: "ahol a busz megáll (ezért várnak rá pont ott)", ill. "ahol a busz megfordul". És hol áll meg/hol fordul meg? Hát nyilván a megállóban! Azaz a kör bezárult, anélkül hogy információt kaptunk volna arról, hogy mindez hol is történik!"
dehát ez minden megállónál így van, nem?
az autóbuszforduló az - jó esetben - egy jól beazonosítható hely (ha több ilyen van, akkor is, mert más a nevük), pont ugyanannyira, mint mondjuk egy művház. ha nem tudod hol van, akkor nem tudod. egyiket se.
a forduló szerintem amúgy is kisebb helyeken van (ahol azért túl nagy választék nincs), vagy elé van téve, hogy "x utca, ford.", vagy pedig nagyobb helyeken betérésekben. tehát bemegy a járat, megfordul, és irány vissza, aztán az elágazástól folytatja az utját.
aztán lehet hogy nem jól van így, csak ez jut most eszembe hirtelen:)
Még csak annyit a szövetkezeti vendéglőkről/italboltokról, hogy annyira túlteng a volánokban a változtatni nem akarás, hogy még a "szövetkezeti" jelzőt sem törlik, pedig gyakori eset, hogy a vendéglő megmarad, de átalakul: pl. külföldi turistáknak szóló méregdrága luxusétteremmé. De a menetrend szerint továbbra is a szövetkezeté...
Én sem vagyok szakmabeli :) Bár kérdés, hogy ez a téma melyik szakmához tartozik. Végül is az információ szó benne is van az informatika nevében :) Közlekedésmérnököknek egyáltalán tanítanak ilyet?
Az alsó-felsőkről már volt szó korábban a Volán-topicban: kiderítettük, hogy ez a megjelölés utalhat (és különböző helyeken utal is):
földrajzi magasságra;
közeli nagyvároshoz való közelségre (alsó = távolabbi);
társadalmi rétegekre (alsó = alacsonyabb réteg által lakott rész);
térképen való pozícióra (alsó = dél, felső = észak).
Szóval korántsem egyértelmű. Az észak, dél stb. még megfelelne, ha tényleg kicsi a falu, és egyetlen útvonalon közlekednek rajta menetrendszerinti autóbuszok. De egy nagyobb településen abszolút nem mond semmit.
Az autóbusz-váróterem, autóbuszforduló azért nem tetszik, mert a "hol van a megálló?" kérdésre így válaszol: "ahol a busz megáll (ezért várnak rá pont ott)", ill. "ahol a busz megfordul". És hol áll meg/hol fordul meg? Hát nyilván a megállóban! Azaz a kör bezárult, anélkül hogy információt kaptunk volna arról, hogy mindez hol is történik! Külföldön látott már valaki ilyen elnevezést? A szövetkezeti italbolt jó, ha semmi más nincs ott (pl. keresztutca) és van még egyáltalán szövetkezet, ill. italbolt. Ezeknek a neveknek talán az az egyetlen előnye, hogy jól rövidíthetők, így ráférnek a menetjegyre, ill. keveset kell gépelniük a menetrendszerkesztőknek. Más ötletem nincs.
nem gondoltam hogy itt ebben a topicban lehet majd ilyesmiről beszélni, de lássuk.
nekem is az egyik kedvenc témám, bár én nem vagyok "szakmabeli":)
szerintem a világon semmi gond nincs az alsó, felső, aut. vt. satöbbi nevekkel.
az alsó felsők általában vagy azért ezek, mert tényleg úgy van, hogy a település adott része alsó vagy felső (ez nem csak az így el is nevezett részekre vonatkozik, mint pl alsógöd meg felsőgöd), vagy pedig - gondolom - azért, mert mást nemigen lehetett volna mondjuk egy egyutcás faluban az adott helyen megállónak megjelölni.
szerintem ahol lehetséges az ilyen, ott inkább ez legyen, mint a "kossuth lajos utca 129." típusú elnevezés.
nem hiszem, hogy az ilyen házszámok jobban beazonosíthatók, mert aki tudja hogy az kb hol van, annak persze segít, de aki nem, annak nem. ilyen erővel meg azt is tudni lehet, hogy mondjuk egy "alsó/felső" hol van kinevezve.
az aut. vt., aut. ford., sz. ib. és társai meg szerintem - elsősorban persze a kisebb helyeken:) - teljesen jók.
Sziasztok! Nagyon örülök ennek a topicnak, a téma igazi megszállottja vagyok :) Korábban már beszélgettünk más topicokon a megállóhelyek elnevezéséről. Évek óta figyelem, hogy milyen módszert használnak a különböző városok, társaságok, és a kép igencsak vegyes. Mivel a jó elnevezések elengedhetetlenül fontosak a tájékozódásban, csodálkozom, hogy nincs erre valamilyen központi (akár nemzetközi) előírás, úgy, mint pl. a KRESZ-táblákra. A nagyobb vállalatoknak általában van valamilyen módszerük (akár jó, akár rossz: a BKV-ét nemrég kiveséztük a VéEK-topicban), de ezek is eltérőek, máshol pedig semmilyen logika nincs: X. néni vagy bácsi hasraütésszerűen dönt. Innen származnak aztán a semmitmondó alsó, felső, váróterem, autóbuszforduló és hasonló elnevezések.
Készítettem egy összefoglalót az általam fontosnak tartott alapelvekről, mellékelve egy elnevezési algoritmust is (http://www.hszk.bme.hu/~wa197/mhnevek.pdf). A két alapelvem: a nevek legyenek rövidek és térképen egyértelműen azonosíthatók. Általában ez utóbbival vannak gondok (pedig enélkül mit sem ér az egész). Az ajánlott elnevezési módszer talán leginkább a bécsire hasonlít. Kíváncsi lennék a véleményetekre ezzel kapcsolatban.
Saját városomban már évek óta küzdök a módszer alkalmazásáért, közepes sikerrel. A legjelentősebb "ellenérv" az, hogy bizonyos megállók neve már 50 éve változatlan, "ezért így is fog maradni az idők végezetéig". Akkor is, ha egy 15 éve bezárt üzemről van elnevezve...
Na ez még a kiírási követelményeknek sem felelne meg... :-) Legközelebb inkább mondj litániát, és akkor tutira nem szúrod el. De mindenkinek vannak ilyen mondatai. Hallottam egyébként jó beszólásokat a 49-es villamoson, amit még anno kedves oktató barátod vezetett. Pl: "Közeledik a Fővám tér." avagy " A Kálvin téren leszállók készülődhetnek."
Más, és OFF: Bocsi, hogy nem tudtam ott lenni a tegnapi közgyűléseteken, dolgoztam, és most is dolgozom. On.
Nekem is sok megálló bemondás volt a gépemen de sajna akor szált el a vinyóm mikor nagyon nem kellet volna így ezek a bemodások már multé pedig volták ám ritkaságok volt némeik
Illetve van-e magyar tulajdonú kijelzőgyártó, aki még versenyképes lehet nem csak idehaza (bár az EAG esetéből kiindulva idehaza nehezebb, mint külfölön), hanem külhonban is?
Az EMKE új ledes kijelzőivel versenyképes lenne, csak drágaságuk miatt(100% kézi gyártás) még a bemutatótermi példányokon kívül egy sincs használatban, de tudtommal a Tisza volán tervezi ilyen kijelzők tesztelését.
A FOK-GYEM megszűnése után pedig szerintem egy elég nagy űr marad a magyar iparban, hiszen még Japánban, a mikroelekronika fellegvárában is rendeltek ilyen kijelzőket, tudtommal azóta is tökéletesen működnek, szerintem bátran ki lehet jelenteni, hogy a FOK-GYEM világszínvonalú termékeket gyártott(amíg Európában meg nem jelent a BUSE)!Egyébként a FOK-GYEM Visinform kijelzőcsaládjának licenszeit annak idején irdatlan összegért vette meg az amerikai székheyű VULTRON, de nagy kár, hogy szinte semmit nem kezdenek vele.
(a gyártó 