Pontosabban úgy tesz, mintha tanítana valamit, amit ő tud. A valóságban meg egy rohadt szót se ért az egészből és hülyeségeket beszél. Összeolvasott mindenfélét, megjegyzett szilánkokat, de ezek nem álltak össze értelmes képpé a fejében. Megmaradtak elszigetelt mozaikkockáknak, amelyek ráadásul nem is a modell kockái, hanem ismeretterjesztő cikkek metaforáinak darabkái.
Ezeket a mozaikdarabkákat aztán kiegészíti a saját elképzeléseivel, amit a metaforák hétköznapi értelemben vett értelmére alapoz, és próbál így tovább gondolni.
Az eredmény természetesen egy iszonyatos zagyvaság.
Ha az interferenciát rések és céltágy elekronjainak viselkedésével magyarázod, miért nem függ az interferenciakép az anyagi minőségtől? Miért nem viselkedik másképp egy szigetelő anyagból készült lemezen vágott rés, mint egy fámből készült lemezen?
Ha pedig mindegy, milyen jellegű ez az anyag, mi értelme egyáltalán belekeverni az interferencia magyarázatába?
Szia Gézoo természetesen egy külső távoli forrásból származó EM hullámmal és két mozgó detektorral is elvégezhető a kisérlet.
Ebben az esetben szükség van kétmozgó detektorra amiken számláló van elhelyezve és egy harmadik detektorra amely a rendszerben rögzitett és frekvencia mérőt tartalmaz és ehez képest mozgatom a számláló detektorokat.
Csak az nagy probbléma hogy frekvenciát tudunk mérni egészen nagy értékeken is különböző indirekt módszerekkel , de darabbszámot ahol egyenként megszámolunk minden beérkező fotont olyat nem tudok.
Most tényleg Gézzoo feszeget olyan kérdést, ami furcsa a hétköznapi gondolkodásunknak.
Az interferenciaképet nem szabad úgy felfogni, hogy a fénynek pályája van. A fotonnak is csak akkor van pályája, ha nincs interferencia, mert a fény vagy hullám, vagy részecske, de egyszerre sohasem lehet a kettő. Hogyha hullám, akkor nem értelmezhető a fény pályája, nincs ilyen.
Nos lehet, hogy számodra meglepő, de nem csak a fémek elektron szerkezetére, hanem minden anyag elektronszerkezetére hat bármely pontja elektron szerkezetének megváltozása.
Ettől függetlenül én még kíváncsi vagyok hogyan tudja így bebizonyítani, hogy nem a foton interferál, hanem az ernyő elektronja... Nagyon érdekes gondolatmenet lesz, szerintem :-)
fémekben sem. nem fog a gerjesztett elektronfelhő úgy maradni. ráadásul az ilyen detektorok nyilván nem egy fémlap, hanem mondjuk fotopapír, ccd, de lehet ellenőrizni egyfoton detektorokkal is, mondjuk N darabbal, akkor nem kapunk képet, hanem csak N db pontot. vajon miféle "elektronfelhő hullám" alakul ki 2db egymástól pár centire levő detektor között? és milyen maradó effektus, amikor az ilyen detektorokat pontosan olyanra tervezik, hogy nagyon gyorsan "reset"-elődjenek, és újra mérésképes állapotba kerüljenek? bullshit, nyilván.
"Nem értem. A foton beérkezési pontját hogyan befolyásolhatná az, hogy az ernyőn milyen kép van már?"
Azt remélem érted, hogy minden egyes foton egy egységnyi energiát ad át annak a pontnak ahová beérkezik.
Azt is értheted, hogy így ezen pont elektronszerkezete megváltozik.
És azt is, hogy minden változás kihat, még ha látszólag csekély mértékben is, az ernyő egész félszínére, így azon atom elektronfelhőjére is ahová a következő foton fog érkezni.
Mit ahogyan Pint már közben említette, az egyes fotonok beérkezése között akár évek is eltellhetnek. Viszont az is tény, hogy interferenciakép csak úgy alakulhat ki az ernyőn, ha ott több pont rögzül.
Azaz minden új pont már az elődjei által megformált ernyőn képződik.
Vagyis akár aktív rezgéssel, akár a korábbi pontok által deformált elektronképpel találkozik az aktuális foton hatása,
mindenképpen a korábbi fotonoknak az ernyő elektronjaira gyakorolt hatását látjuk.
Nem olyan ertelemben vagyok ovatos, hogy nem merem leirni a velemenyemet, ha van, csak olyan ertelemben, hogy tudom, mikor jobb, ha nem merulok bele...
tegyük hozzá, hogy az egyes fotonok detektálás között évek is eltelhetnek, vagy akár kivehetjük a detektort, és újat tehetünk be. a végeredményen nem változtat semmit.
Az a hullámzó elektron tenger még mindig mosolyogtató. Szerintem ne erőltesd...
Ha beérkezik egy foton (vagy elektron, mindegy), akkor az ernyőn ezt detektáljuk (lesz egy pötty), a következő is beérkezik, az is létrehoz egy pöttyöt. Hol interferálnak itt az elektrontenger hullámai? Egyáltalán hol jön be a képbe az ernyő elektronja? Vagy azt állítod, hogy a foton az ernyő egyik pontján csapódik be és valamelyik másik pontján "lesz" egy pötty?
Vagy a sugárzó felszénének szélessége miatt, az adott pontra különböző úthosszokon eltérő fázissal érkeznek meg az eredetileg egyfázissal indult fotonok.
(Lásd. A.Einstein lézerről írt örökbecsű gondolatait.)
csak megjegyzem, hogy hogy az egyfotonos kisérlet ( ami egyszerűbbnek tűnhet ) ugyanarra az eredményre vezetett ( legyen akár elektronokkal elvégezve ) mint a sokfotonos, azaz a fénykvantum két nyitott rés esetén az interferencia képnek megfelelően oszlik el a felfogó ernyőn, pedig csak az egyik résen tud ( emberi számítás szerint ) egyszerűen átmenni és úgy viselkedik mintha egyidőben egy másik foton is átmenne a másik résen amivel interferál.. ( vagy ahogy mondják, maga megy át mindkét résen, azaz önmagával interferál ) Na itt szakadt el a fizika a képszerűségtől, az un. "racionális gondolkodástól ) és ettől kezdve új alapokra kellet áttenni a valóságról alkotott világképünket. Ezt ma sem tudják sokan elfogadni.
"Szerintem sima lézerrel is jelentkezne az interferencia"
ez a hologramkészítés lényege például. de nem is kell ilyen messziségbe menni. ha lézerrel rávilágítasz egy bármilyen felületre, falra, asztalra, akkor azt látod, hogy a fénypont nem sima, hanem szemcsés. ez is interferenciakép, a felületi egyenetlenségek miatt lép fel.
Kerulom a tudomanyos vitat itt, epp mert laikus vagyok. De ha mar megkerdezted: adott peldaban ugy tunik, igazad van. De a fotonokat illetoen mar nem vagyok biztos benne, leginkabb mert azokhoz tenyleg nem ertek (erdekes modon a hozzaertok sincsenek meggyozodve errol [enyhen szolva, mert ugye leginkabb szerintuk nincs igazad]).
Fogjunk egy kínai lézerpointert, és három rést.. egy lesötétíthető szobában.
Ha nem jutsz be egy fizika laborba, akkor önmagad is készíthetsz réseket lefestett
alu fólia és egy penge segítségével.
Fekete fotokartont bármelyik írószerbolban beszerezhetsz.
Bár, én inkább először az elektromos interferencia jelenségekkel ismerkednék meg a helyedben. A netről letöltheted a Dhsetup.exe progit amivel a géped hangkártyája
egészen jó szkóppá alakítható, és néhány kondi, ellenálás, tekercs segítségével
máris láthatóvá teheted a különféle késleltetéssel beérkező jelek interferenciáit..
Szerintem? En nem tudomanyos szinten "vitatkozom" veled meg senkivel itt. Ezert ne adj inkabb a szamba olyasmit, amit nem mondtam, mert ez sem eppen tudomanyos kommunikaciohoz illo...
Az előző hozzászólásod fényében ez a hozzászólás érdekes. Hogyan tanulhatnék, ha nem írod meg amit tudnom kellene?
Az én meglátásom szerint teljesen mindegy, hogyan állítják elő a fényt, a lényeg, hogy egy irányba haladó szóródásmentes fény legyen... Szerintem sima lézerrel is jelentkezne az interferencia...
