Keresés

Részletes keresés

Gergo73 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44728
Ha röptetnek egy órát 14 óráig 10 km magasban, előre megmondják, hogy 39.8 nanoszkundumot fog sietni és a mért eredmény 39 nanoszekundum, akkor AstroJani azt mondja, nem jó, vigyétel el sétálni az órát, hozzátok is vissza (nyilván a 2005-ös órát nem hozták vissza, otthagyták a célállomáson emlékbe), jegyzőkönyvezzetek az én kívánalmaim szerint (ugyan miről? hogy jót szexelt-e a pilóta?).

Te meg jössz itt folyton az ezernyi kisérleteddel amiből egyik sem erről szól.

Tudod, ezzel a gondolkodással több gond van. Az egyik gond pórias: mutatja, hogy az illető kurvára nem ért semmit. Nem érti, miről beszél, akkor mit is akarunk neki igazolni. A másik gond kifejezetten alattomos, bosszantó. Ugyanis egy elméletben, mint a relativitáselmélet, végtelen sok állítás (tétel, axiómák következménye, nevezd ahogy akarod) van, amik persze szorosan összefüggnek. Mindig jöhet egy AstroJani, aki nem érti az összefüggéseket, de azért nagyon kitartó, hogy az elmélet nincs igazolva, mert ugyan 100 konkrét állítását rendkívüli pontossággal drága kísérletekkel ellenőrizték, ő kiválaszt egy 101. állítást, ami bassza a csőrét és azt kéri számon a fizikustársadalmon.
Előzmény: Astrojan (44726)
mmormota Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44727
Kevés olyan mérés van, amit te is megértesz, ez igaz. A fizikusoknak ugyanis nem életcéljuk, hogy téged meggyőzzenek. Ha az lenne, mind frusztráltan menne a sírba.

Számtalan teljesen meggyőző mérés van, amit te nem vagy képes megérteni. Pl. elég sokan meglepően sok időt áldoztunk arra, hogy elmagyarázzuk neked, miért tökéletesen meggyőző bizonyíték a GPS órák viselkedése. Aztán mire mentünk vele? Egy hangot nem értettél belőle, és csak annyira tellett, hogy le akarsz hozatni egy holdat... :-)

Előzmény: Astrojan (44722)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44726

Pöf, pöf, rengeteg mérés van, sokba is kerülnek, mindenféléről szólnak, csak egyetlen mérés sincs ami nyilvánvalóvá tenné ezt az egyszerű dolgot: elviszek egy órát sétálni és amikor visszahozom, hangsúlyozom

visszahozom,

akkor megnézem az órákat látható e rajtuk a relelm által kitalált különbség.

 

Te meg jössz itt folyton az ezernyi kisérleteddel amiből egyik sem erről szól.

 

Előzmény: Gergo73 (44724)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44725
Ezt is olvastam pár éve, tényleg jó könyv. Ő ugyanazt mondja, amit én, csak nem részletezte a számolást (megkímélte az olvasót).
Előzmény: TEODOR (44715)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44724
De nem egy mérés van. Csak tegnap 3-szor elmondtuk, hogy 2005-ben megismételték a HK-kísérletet 100szor pontosabb órákkal. Említettem a relativisztikus Doppler ellenőrzését vagy a weak coupling constant ellenőrzését sok-sok tizedesjegyre, ott van a GPS (ismét sok tizedesjegy pontosság), ott van az eredeti gravitációs vöröseltolódás kísérlet a 60-as évekből, ott van sokezernyi adat részecskegyorsítókból stb. Te pöföghetsz magadban, a lapos Föld hívőknek is van társaságuk és igényes honlapjuk, nyomtatott magazinjuk is.
Előzmény: Astrojan (44722)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44723

Minden dimenzióban megy és mindenféle előjelekkel. Az általános esetben veszel egy véges dimenziós V vektorteret és azon egy B:V2->R nemelfajuló szimmetrikus bilineáris formát. Utána tekintheted azokat a T:V->V invertálható lineáris trafókat, amik a B-t helybenhagyják, magyarán amire B(Tv,Tw)=B(v,w). Ezek az összes invertálható trafók GL(V) csoportjának egy G részcsoportját adják. A G egy Lie-csoport, aminek struktúrája a B szignatúrájától függ (a szignatúrát úgy kapod, hogy alkalmas bázisban diagonalizálod a B-t és megszámolod, hány pozitív és negatív együttható van az átlóban, ez csak a B-től függ). A szignatúrától függően O(m,n)-nel jelölik a csoportot, tehát a sík forgatáscsoportja a tükrözésekkel együtt O(2), a teljes Lorentz-csoport tükrözésekkel együtt O(3,1) stb. Az O(m,n)-et konrétan azonosíthatod azon (m+n)x(m+n)-es invertálható M mátrixok összeségével, amik kielégítik az MT Im,n M = Im,n mátrixegyenletet, ahol Im,n egy olyan átlós mátrix, aminek az átlójában m darab (+1)-es és n darab (-1)-es van. A mátrixegyenletből egyébként látszik, hogy M determinánsa mindig 1 vagy -1. Ebben nincs semmi mély, lényegében csak definíciókat mondtam.

Előzmény: mmormota (44712)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44722

A legjobb indulattal csak azt mondhatom, hogy az áltrel bizonyítékaként ezerszer idézett Hafele Keating kisérlet nem ér semmit, szállítás közben az atomórák pontossága drasztikusan lecsökkent az egyáltalán nem elég pontosról a tragikusan pontatlanra.

 

Az olyan nagy örömmel idézett másik két repülőgépes kisérlet amelyet a HK kisérlet megismétlésének kiáltanak ki, de a legcsekélyebb mértékben sem a HK kisérlet ismétlése mert ahhoz még véletlenül sem hasonlít mert a HK kisérletben legalább 4 reptetett óra volt, körbementek a Földön, ott legalább vannak mérési adatok, grafikonok, utánajárható.

 

mmormota nem szégyelli belinkelni most már sokadszor az egyetlen egy atomóra sokkal rövidebb ideig tartó reptetését, mert ha csak egyetlen kisérlet van akkor nincs vita, nincs szórás, nincs rosszul és mégrosszabbul járó óra csak a halálpontos kimérése a relelm által kívánt eltérésnek.

 

De honnan tudod kedves mmormota, hogy mennyire volt pontos a repülőgépen szállított egyetlen árva atomóra ??????????????????????????????????????????

 

Nem mmormota, ez szar, nem a relativitáselmélet bizonyítása. Egyetlen mérés a világon semmilyen tudományban nem jelent semmit. Főleg azokután, hogy a HK kisérletről kiderült, hogy kifejezetten rossz szándékú, a relelm alátámasztására fabrikált, szándékos csalás.

 

Kapjatok már a fejetekhez.

 

Ja, és Gergő, az SR ben semmilyen logikai hibát nem látok, megérthetted volna már ennyi év alatt. A természetben meg végképp nem látok logikai hibát.

 

Csak te összetéveszted a természetet az SR -el...

 

A kettő együtt nem jön össze....

 

Előzmény: Gergo73 (44615)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44721
Én nem mentegetőztem, csak felhívtam a figyelmedet a klasszikus kétrés-kísérletre, ami igazolja, hogy az elemi részecskék (fotonok, elektronok stb.) külön-külön is hullámként viselkednek, nem csak együtt. Ez a kvantummechanika egyik sarkköve, erről szólnak a hullámegyenletek stb, amikért 70-80 évvel ezelőtt Nobel-díjakat osztogattak. Hogy neked nem tetszik, illetve hogy te az elektromágneses hullámokat egy oszcilloszkóp görbéivel összekevered, az a te bajod. A lenti írásodra nem tudok érdemben reagálni, annyira zavaros. Szerintem nem vagyok egyedül.
Előzmény: Gézoo4 (44718)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44720

Szia!

 

  Köszönöm szépen! És neked utólag is viszont kívánok, kellemes ünnepeket!

Előzmény: egy mutáns (44470)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44719

 

Ha egyszer legalább egyetlen egyszer elvégeznél egyetlen kísérletet...

 

nem firkálnál ennyi butaságot ..

Előzmény: Törölt nick (44468)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44718

Ez a mosakodásod egyszerúen marhaság..

 

  Hogy miért?  Nos, csak azért mert bármennyire határozatlan egy foton határa, az

még a kezdők számára is nyílvánvaló, hogy azok a fotonok, amelyek

 1 másodpercenként érkezve az ernyő elektronfelhőjében interferenciát keltenek,

1 másodperccel egymás után érkeznek..

 

  És mint tudjuk a fotonok 1 másodperc alatt 300 000 km-t tesznek meg..

        ekkora elmosódást meg senki sem gondolhat komolyan, még te sem.

  Ezért nevetséges a mentegetőzésed a térben interferáló fotonokról.

 

   Arról nem is szólva, hogy egyetlen forrásból kilépő fotonokat a forrástól

különféle távolságokon elhelyezett ernyőkön, különféle interferenciát generálnak,

 az ernyők és a forrás távolságának függvényében. 

 

   Különben is ha elfogadhatnánk, hogy az elnyúlásos elmosódást, azaz ha a foton egyszerre jelen lenne a forráson és a detektoron (egyik vége itt a másik vége ott)

 

 akkor az ernyőn nem egyszeres, hanem sokmilliárdszoros  öninterferenciakép jelenne meg. 

 

   Lévén, hogy az interferált hullám ismételten interferálódna, mint pl. ahogy ezt teszi a nemlineáris vezetők esetén. (Lásd a sokcsatornás vivőképzést.)

Előzmény: Gergo73 (44467)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44717

Szia!

 

  Adná az Ég, hogy felfogd, azt amit olvasol. Ha már annyira buta vagy, hogy nem tudod, hogy a napszemüveg szimpla színszűrő, anyagától függő karakterisztikával.

 

  Így Mmormota ostobasága, hogy az 0,1-0,02 nm vagy egyszerű kínai lézerpointer

esetén 1-2 nm sávszélességű, koherens jelből képes lenne kiszürni a különféle

fázisú fotonokat.

 

   Tudom, nem érted, azt sem hogy ha a polarizációről beszélt volna.. még lehetne némi igazság tartalma a szűrés tekintetében.

 

   Az pedig egyszerűen siralmas, hogy te ennyire nem érted, és mégis belebeszélsz.

 

Szánlak.

Előzmény: Törölt nick (44465)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44716

Szia!

 

  Az ernyőn interferál az elektronfelhóben terjedő hullám a másik foton által keltett hullámokkal..   de ezt már korábban többször leírtam, látom nem értetted meg.

 

  A  térben pedig nem is találkozhatnak a fotonok.. ha ezt felfogtad, akkor van miről beszélgetni.

 

  Különben csak hajtogatod az egetverő butaságokat a különböző sebességű fotonjaidról amik egymással a térben találkozva interferálhatnak.

Előzmény: Gergo73 (44461)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44715

Ez is jó könyv. Pici részlet belőle.

 

 

Előzmény: Gergo73 (44705)
mmormota Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44714
(Nem tanultam csoportelméletet.)

Előzmény: mmormota (44712)
mmormota Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44713
Én kétszer olvastam. Először valamikor általános iskolás koromban, hetedikes lehettem talán. Nem értettem. Dühöngtem, nem volt kivel megbeszélni, még sírtam is amiért nem értem.
Másodszor valamikor gimnáziumban. Akkor meg kb. "jé, milyen érdekes, hát persze" jellegű hatást tett rám. :-)
Előzmény: Gergo73 (44710)
mmormota Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44712
Ez egy nagyon érdekes dolog. Van valamilyen általánosabb érvényű magyarázat arra, hogy miért működik ez?

Nehezen tudom értelmesen megkérdezni. Azt értem, hogy az általad leírt 2 dimenzióban miért működik, hiszen le is vezetted. De gondolom van valamilyen mélyebb dolog, ami miatt 3+1 dimenzióban is megy.

Vagy kicsit más oldalról, mi van mondjuk 4+1 dimenzióban, vagy 3+2-ben? Lehet több is negatív előjellel?
Előzmény: Gergo73 (44694)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44711

Princetonban még akkoriban sem akarták bevenni őket a fizika tantervbe

Ezt Erdős Pál mondta az egyik Gólyavári Esték előadásán. Jegyezzük meg, hogy Erdős 1938-ban ösztöndíjas volt Princetonban, tehát elég megbízható a forrás.

 

Előzmény: Gergo73 (44710)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44710
de olyan régen olvastam

Én is, egész pontosan 13 éves koromban. Mondjuk akkor még (sajnos) nem ismertem a csoport fogalmát, de éppen ezért emlékeznék rá, ha a könyvben benne lett volna. Amúgy valószínűleg Einstein sem ismerte vagy tartotta szem előtt a csoportokat, ez az 1930-as évekig nem is volt divat a fizikában. Olyannyira, hogy Princetonban még akkoriban sem akarták bevenni őket a fizika tantervbe, mondván, hogy a csoportelmélet az tipikusan egy olyan terület, aminek soha semmi alkalmazása nem lesz a fizikában. A sors iróniája, hogy éppen Wigner Jenő vitte be a csoportokat a fizikába és 1930-ban meghívták Princetonba professzornak.
Előzmény: mmormota (44707)
pint Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44709
aha
Előzmény: mmormota (44706)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44708

Oké tévedtem valahol máshol láttam amitt leirtál , már keverem a dolgokat .

Akkor máshol láttam ilyen történetett leirva , mint a tied volt.

Előzmény: Gergo73 (44705)
mmormota Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44707
"Egyébként én is olvastam Einstein könyvét, ott a Lorentz-csoport és a forgatáscsoport analógiájáról egyáltalán nem esik szó"

Én is így emlékeztem, de olyan régen olvastam, hogy nem voltam benne biztos.
Előzmény: Gergo73 (44705)
mmormota Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44706
Nem teljesen értem, mi van a második képen.
Ilyen lenne egy szinusz alakra hajlított fénysebességgel haladó drót fényképe, vagy mi a szösz ez? :-)
Előzmény: pint (44700)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44705
Nem vezettem le semmit. Elmondtam egy történetet, ennyi az egész. Egyébként én is olvastam Einstein könyvét, ott a Lorentz-csoport és a forgatáscsoport analógiájáról egyáltalán nem esik szó, levezetések pedig nemigen vannak benne.
Előzmény: TEODOR (44696)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44704

az x2+y2 kifejezés ugye egy kört definiál.

Igen, pontosabban koncentrikus köröket.

Az x2-t2 is megfeleltethető valami ilyen "szép" dolognak?

Igen, ők koncentrikus hiperbolákat definiálnak (elfajuló esetben pedig az x=t, x=-t egyenesek unióját, amik 1-1 foton világvonalai).

 

Előzmény: ivivan (44697)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44703
Értem és köszönöm mmormota is ezt irta csak másként.
Előzmény: pint (44700)
mmormota Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44702
"De mi a francból adódik a háromszoros frekvencia ha újra megmérem azt?
Ezt magyarázza el valaki érthetően."

Ilyen a világunk.
Előzmény: TEODOR (44695)
ivivan Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44701
Felesleges ez a sok állítgatás. Egyszer hitelesítetted a műszereidet, akkor azok utána hitelesítettek, nem kell velük foglalkozni.

A Doppler "okát" pedig mmormota nagyon szépen levezette neked (44636)-ben (kösz mmormi!): olvasd el és értsd meg. Ennél szemléletesebben nem lehet levezetni szerintem...
Előzmény: TEODOR (44695)
pint Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44700
egyszerűen (és pongyolán) abból adódik, hogy a lorentz transzformáció szerint az időben is megjelenik a távolság

t' = gamma * (t - vx)

tehát a különböző helyű események az én nézőpontomból különböző idejűek lesznek.

azaz másik oldalról nézve ami távolabb van, az nem ugyanakkori (a másik IR-ben értve), mint ami közel van. emiatt nem is ugyanabban az állapotban van. az egyik irányba tekintve az álló rendszer jövőjét, a másik irányba tekintve a múltját látom.

figyelem! ez nem a fénysugár késleltetett érkezése miatt van. az ehhez még hozzáadódik, de általában el szoktunk tőle tekinteni az egyszerűség kedvéért.



érzékeltetésül csatolok két képet, mindkettőn egy fénysebességgel haladó hullám van. az első egy sima lorentz transzformáció után (eredetileg 1 volt a hullámhossza, most már 1/3). a második lorentz trafó után, és a fény késlekedését figyelembevéve.

megjegyzés: ha a hullám nem haladna, hanem egyhelyben állna a kiindulási rendszerben (hullámvonalban elrendezett kavicsok), akkor lehetne használni az általad favorizált hosszkontrakciót.

Előzmény: TEODOR (44695)
mmormota Creative Commons License 2008.03.25 0 0 44699
"Gratulálok Gergő Einstein könyvében is levan vezetve ugyan ez csak egyszerűbben."

Ez benne lenne Einstein tudományos ismeretterjesztő könyvében? :-O

Vagy esetleg az a helyzet, hogy csak annyit értettél az egészből, hogy ebben sok-sok bonyolult képlet van, az ismeretterjesztő könyvben meg kevesebb és egyszerűbbek, tehát az jobb? :-)))
Előzmény: TEODOR (44696)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!