Az indexen sok helyütt van szó az arabokról, perzsákról, egyéb iszlám hitű népekről ahogyan éppen az aktuális világpolitika történik. Ez a sok szó sokféle is, mindenki másként nyilvánít véleményt. Egyesek szerint csak támadás és hódítás jellemezte őket és ma is csak alkalomra várnak, mások, pedig csal a keresztesek és utódaik által megtámadott Ezeregyéjszakai világot látják benne. Ami a történelmi ismereteket illeti azok csekély kivételtől eltekintve felszínes, iskolai tanulmányokból, mai újságokból, népszerű ismeretterjesztő filmekből áll össze.
Másik példa: 1236-ban Cordova szinte harc nélkül került kasztíliai kézre. Ibn-el-Ahmar ekkor Murcia ellen vonult, mire ők kasztíliai fenhatóság alá vonták magukat...Ahmar egy vesztes csata után azonnal követte a példájukat és átadta városait III. Ferdinándnak, 1248-ban Sevilla ostrománál már az ő hűbéreseként van jelen. Ezután elesett Xeres és az egész Frontera is...gyakorlatilag óriási területek kerültek kasztíliai fenhatóság alá színarab lakossággal..."
Óriási területek színarab lakossággal, és nem történik semmi érdemleges, mert mint írod mindenféle polgárháborúk dúlnak; kastil-aragon, kasztil portugál, stb. Ezért nem is épülhetnek keresztény templomok, ezért nem pusztítják el a mórok mecsetjeit.
De továbbra sem értem, hogy azt a kis Granadát miért nem kebelezték be, ha már ugyis volt rengeteg mórjuk országukban. Miért kellett 250 év, miközben a visszahódítás egy jól kijelölt program volt, gondolom a pápák hathatós támogatásával.
Nekem mindegy, én csak a reneszánsz humanisták hazugságait szajkózom...;-)
Ha szerinted a hadseregek és az almogavarok által fentartott többnapi járóföld széles senkiföldjének kialakitása és gazdaságának módszeres tönkretétele nem intézményes, ha sevilla százezer menekültje, Valencia kétszázezer menekültje nem intézményes cselekmény, akkor mi az?
Másrészt a vidék és város összetétele más volt, a mozarabok létét nem tagadom, gazdasági/kultúrális potenciájuk azonban az arab közelébe sem ért...
"kiirtották, elüldözték, asszimilálták...a spanyolok csak apró kolóniák voltak az arab tömegben, a folyamat a 17. századig zajlott..."
Baromság.
Spanyolországban 1492 előtt nem üldözték intézményesen az arabokat.
Másrészt al-Andalusz korántsem volt teljes egészében tiszta muzulmán lakosságú terület.
Egyes körzetek talán tiszta muszlimok voltak, de összességében al-Andaluszban végig a mór korszak alatt nagyon erős és jelentékeny keresztény közösség élt.
Most becslésekbe nem bocsátkozom, de nagy vonalakban szerintem a lakosság közel fele, ha nem több, keresztény volt al-Andalusz területén.
Leírtam: kiirtották, elüldözték, asszimilálták...a spanyolok csak apró kolóniák voltak az arab tömegben, a folyamat a 17. századig zajlott...
Csak I. Jakab idején Valenciából 200 ezer arabot távolítottak el, ami az ottani lakosság fele volt, de korántsem mindet...
Másik példa: 1236-ban Cordova szinte harc nélkül került kasztíliai kézre. Ibn-el-Ahmar ekkor Murcia ellen vonult, mire ők kasztíliai fenhatóság alá vonták magukat...Ahmar egy vesztes csata után azonnal követte a példájukat és átadta városait III. Ferdinándnak, 1248-ban Sevilla ostrománál már az ő hűbéreseként van jelen. Ezután elesett Xeres és az egész Frontera is...gyakorlatilag óriási területek kerültek kasztíliai fenhatóság alá színarab lakossággal...
Elég necces a leírás, ezért jó volna Cordobára és Sevillara koncentrálni...
Mi történhetett az ottani arab lakossággal, hiszen írod, azok voltak. A keresztények akkor nem népesítették be őket, nem építettek templomokat, nem volt hurrá-optimizmus 200 évig?
A saját belháborúikkal voltak elfoglalva. Másrészt az akkoriban elfoglalt területek lakossága döntő részben arab volt, éppen elég feladat volt asszimilálni, kiirtani, elüldözni őket...a határterületek pedig néptelen senkiföldjévé váltak, azt is be kellett telepíteni.
Ibu Ahmar a maradék arab emírségeket egyesítette, ez lett Granada. Ők a keresztény belharcokban valamelyik fél szövetségesei voltak, uralmukat kezdték kiterjeszteni, amíg Abu Hassan-t 1344-ben a Salado folyónál meg nem verték, elvéve Algeziras-t is, amivel sikerült az észak-afrikai utánpótlástól is elvágni a királyságot.
Kasztília
XI. Alfonz elfoglalja Gibraltárt, de pestisben meghalt. Féltestvére és fia hajtott a trónért, a harcba beavatkoztak az angolok és a franciák is. II. Henrik a portugálok ellen támadt sikertelenül, utána a kiskorú királyok mellett a nagyobb családok vetélkedtek a hatalomért.
Aragónia
1348-ban IV. Péter Epilánál szétverte a nemesi ellenállást. V. Alfonz megszerezte a nápolyi királyságot, innentől Aragónia számára Granada végleg érdektelen. Aztán a megszokott évtizedes belháborúk egészen 1479-ig eltartottak.
Portugália
A portugálok gyakorlatilag a kasztíliai befolyásból eredő belháborúikkal voltak elfoglalva. Azért 1415-ben Ceutát elfoglalták...
Vázlatosan így sikerült azt a 250 évet átvészelni. Bajba Izabella és Ferdinánd 1469-es titkos házasságával kerültek, majd Ximenes bíborosnak a két királyságra kiterjedő kormányzói kinevezésével.
1481-ben a granadaiak derék módon megtámadták Zaharát, így megvolt a casus belli, hogy pontot tegyenek a spanyolok a mese végére...
Szegény Arabok(ebben a névben talán egyetértünk) jól ki vannak itt vesézve! Hogy is hívják őket?:-) Ja és a topic nyitója szólt már ehhez a témához ami nyitott?
Megnéztem ő al-ukabi csatának nevezi, és nem fárasztja az olvasót a hidzsra szerinti datálással. Viszont a mellékletekből látszik, hogy II. Júszuf 610-ben kezd uralkodni, 620-ig.
Muzulmán topikban, muzulmán források alapján elég logikus a hidzsra időszámítás, nem?
A böszörményt tudtam, már csak hivatásból is, lévén töri szakos. A muszlimot tudom, már csak hivatásból is, lévén arab szakos.
De mindegy, csak furcsállom a mozlim nevet. Szemet szúrt, mert nem egy elterjedt dolog. A Google alig 880 találatot mutat, a muszlimra hetvenvalahányezret, a muzulmánra pedig 97000 körüli találatot. (Böszörményből 970 van, de a zöme szerintem Hajdúböszörményre utal... persze ezt nem is használjuk.)
De szerintem ezen nem érdemes vitatkozni, csak megjegyeztem, mert szemet szúrt.
A keresztyénes üggyel is tisztában vagyok, de "vérkatolikusként" természetesen "muszáj" kacagnom rajta... :)
a muszlim, mozlim, muzulmán egyaránt helyes, bevett megnevezés, bár van amelyiket gyakrabban, van amelyiket meg ritkábban használunk a magyar nyelvben - a mohamedán megnevezés viszont helytelen. Ettől függetlenül, ha beírod a google, láthatod, hogy nagyon sok említésben szerepel. Természetesen nem a történészek szakcikkeiben.
C. P. : akárhogy csűröd, csavarod, a honfoglalás kora a magyar történelemtudomány meghatározott kronológiai korszakjelölő fogalma. Teljesen mindegy mikor született a szó. Tehát a honfoglalás korában a böszörmény elnevezést használtuk - helyes megfogalmazás, az más kérdés, hogy ezt a kifejezést mára teljesen kikopott a közbeszédből.
A római katolikusok magukat kereszténynek, a protestánsok pedig keresztyénnek hívják a magyar nyelvben. A nyugat-európai nyelvek nem tudnak eféle különbséget tenni.
A mohamedánokat illetően szerintem a moszlim a nyelvileg helyes, de itt-ott én is olvastam már mozlimot is. A muzulmán pedig régi bevett szó a magyar nyelvben, a böszörmény viszont ma már csak helynevekben élő, a köznyelvből kikopott szó.
Jelzem neked, bevett megnevezés, még a mohamedán helytelen, lévén akár krisztiánus is lehetne ilyen erővel, mivel Krisztust is prófétának tekintik a mozlimok:)
A keresztény és keresztyén viszont felekezethez kötődő megnevezés, keresztényt mondanak a római katolikusok, a reformátusok viszont keresztyént... s véletlenül se mondja a másikat...
