Keresés

Részletes keresés

Octi19 Creative Commons License 2019.12.26 0 0 41921

Igen, így. A tükör néz a "csőbe".

 

...lehet, hogy első távcsőnek nem a legjobb választás volt egy Newton. Itt egy leírás a működéséről: https://www.csillagaszat.hu/tudastar/csillagaszati-eszkozok/osszetett-optikai-eszkozok-tavcsovek/02-tukros-tavcsovek/

javaslom, hogy az első észlelésekhez a Holdat válasszátok célpontnak, mert azt könnyű megtalálni.

Előzmény: nagmia (41920)
nagmia Creative Commons License 2019.12.26 0 0 41920

A "kàlyhacső" végén talàlható a tükör,aminek a màsik oldala opàlos fehér...úgy rajtuk össze,hogy ez az oldal van kifelé a tükör befelé.Kérdés,hogy így kell_e?

Wordan81 Creative Commons License 2019.12.26 0 0 41919

Szia! Javaslom ezt a könyvet mindenképpen vegyétek meg. Illetve kérdéseidet ide is írd meg, mi volt a gond, mi az ami nem "tiszta" stb. Más kezdőknek is segíthetnének az ide megadott válaszok.

A könyv:

https://tavcso.hu/termekcsoport/kiadv_kisatlasz

Előzmény: nagmia (41918)
nagmia Creative Commons License 2019.12.26 0 0 41918

Sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni. Édesapám karàcsonyra kapott ajàndékba egy opticon zodiac76 f900 eq névre hallgató tükrös tàvcsövet,de hasznàlni még nem sikerüt,a tàvcsőben semmit sem làtunk.Megtenné valaki,hogy az alapokat leírnà ide vagy egy privàt üzenetben?

nagyadam_@hotmail.com

kuyarashi Creative Commons License 2019.12.24 0 0 41917

Pedig már rég kipukkant. :)

Előzmény: random seed (41916)
random seed Creative Commons License 2019.12.24 0 0 41916

https://youtu.be/hJPVuSNFxlY?t=161

 

Betelgeuse vörös szuperóriás csillag (az Orion csillagkép jobb válla, α Orionis) épp megint egy komoly halványodási szakaszon esik át (október óta közel 2 magnitúdónyi), úgyhogy megint minden csillagnézegető azon drukkol, hogy végre kipukkad :)

Előzmény: random seed (41914)
kuyarashi Creative Commons License 2019.12.24 0 0 41915

Boldog karácsonyt mindenkinek!

random seed Creative Commons License 2019.12.24 0 0 41914
pleonat Creative Commons License 2019.12.23 0 0 41913

Szia!

 

Nem a tengelyek pontatlanok, hanem a beosztások nem érnek gyakorlatilag semmit. Ha az RA tengelyt jó beállítod, akkor tökéletesen követni tudod a megcélzott égitestet. Ettől a mechanikától ne várd el (mint már írták is), hogy a beosztások alapján megtalálhatsz valamit.

 

Marad a csillagról csillagra ugrálás. A kereső távcsövet rögzítsd, hogy ne mozdulhasson el. 

Előzmény: 60-1124-1 (41911)
5bdc Creative Commons License 2019.12.23 0 0 41912

Szervusz István!

 

Írtam mailt.

 

5bdc

Előzmény: 60-1124-1 (41911)
60-1124-1 Creative Commons License 2019.12.22 0 0 41911

Szép estét, szervusz(-tok)!

 

Igyekszem válaszolni "tempel" topiktársnak is...

Először a link...

Nem győzöm megköszönni! Érdekességként, mivel a számítógépem magyar időt mutat, a jobb sarokban magyar időt mutat, a balban pedig "Near Beltiug", azaz Krasznabéltek, vagyis Szatmárnémetitől kb. 30km. délre... Rátettem a mitológiai csillagrajzokat, földi, illetve égi koordonátarendszert is... Látszik kitűnően, hogy honnan az időeltolódás... :)))

Láttam átcammogni az ISS űrállomást! Megjegyzem, azt már figyelem régóta, sőt, egy éjjel repülésirányban láttam 3 Nap-keltét, közben J. S. Bach Passacaglia-ját hallgattam. Aztán most, még láttam két hullócsillagot is! Jó magyarázat! Köszönöm!

 

Hanem...

 

Alámasztva látszik a dilemmám! 

Egyikőtök a RA-tengely pontatlanságát említi, másik topiktárs a deklinációs tengely pontatlanságát... Én, mint nagyon-nagyon kezdő, jobb szeretném a RA-tengelyt használni, mert egyszer "becélozva" az égi objektum, egy tekerentyűvel már követhető, ha hosszabb ideig nézném. A deklinációs tengely is megenged +/-10 fokos kitérést. Amit én is hiányolok, az a tekerentyűk tövében a beosztás, a törtrészekkel! (mint a tűzérségi célzóperiszkópoknál).

Egyébként pásztáztam, akarva-akaratlanul, mert második alkalomnál véletlenül elmozdítottam a keresőtávcsővet, aztán vígan eltévedtem már a Kis-Göncölszekér mellett... :) Aztán jobbra 3 tekerés, balra 3, le s fel megint 3-3...

Meg kell szokni, tanulni! Könnyebb, mint nyuszit fényképezni! :)))

Ha csillagról csillagra "ugrálok", azt is elképzeltem, majd ki is próbálom. Kipróbáltam a Barlow-lencsét... Azt hiszem, túllőttem a célon, mert csak a háttér-csillagokat láttam. Ezt is kell még gyakorolni! Meg majd a 10X-es lencsét. 

Kellemes Karácsonyt és tiszta eget!

https://www.youtube.com/watch?v=clnN38Et0EA

 

Előzmény: Wordan81 (41908)
tempel Creative Commons License 2019.12.21 0 0 41910

bocsi néhány helyesírási hibát találtam. (Sajnos nem olvastam vissza) :(

Előzmény: tempel (41909)
tempel Creative Commons License 2019.12.21 0 0 41909

Szervusz István! Planiszféra nélkül lehet észlelni! Inkább használj csillagtérképet, még akkor is, ha nem nagyon részletes, és mint atopik társ is írta keress csillagról csillagra. Ez hasonló mint a tájékozódási futás, vissza az utolsó ismert pontra és oda fogsz találni. Az osztottkörök, eléggé elnagyoltak egy ilyen mechanikánál. Azonban, ha van pontos adatod a deklinációra akkor van lehetőség a pásztázásos módszerrel megtalálni a keresett objektumot. Fényes bolygóknál ez nem gond mert keresővel könnyű beállítani, de a halványabb ködökesetén nyerő lehet. A csillagról csillagra módszer éa a  pásztázás pedig hasznos az ég meg ismerésében. A goto módszer nem ad égbolt ismeretet. Ismerkedj a csillagképekkel és, hogy mikor mit lehet megfigyelni. Szóval csillagtérkép az ajánlatom. Vannak lapozós és online térképek az utóbbi pl: Sky maps, és Stellárium, hasznosak. Üdvözlettel, sok sikert!

 

Előzmény: 60-1124-1 (41907)
Wordan81 Creative Commons License 2019.12.21 0 0 41908

Üdv István! Nagyon tetszik a lelkesedésed, csak így tovább! Az EQ1es mechanikán a RA skálázás, szinte csak és kizárólag "dísz"ként van jelen. Annyira pontos keresést nem tesz lehetővé, illetve hogy úgy fogalmazzak, a skálás pozícionálást szinte csak a profibb asztrofotósok használnak, te ne időzz vele, sokkalta a távcsövedhez kapott keresőt használd, illetve ilyen kellemes dolgok segítik az ág alatti keresgélést, a csillagról csillagra kertesést, azonosítást.

 

https://stellarium-web.org/

Előzmény: 60-1124-1 (41907)
60-1124-1 Creative Commons License 2019.12.17 0 0 41907

Szép estét Mindenkinek!

 

Bakancslistám második pontjaként, a minap megleptem magam egy Sky-Watcher 114/900-as égbelátóval, EQ1-es ekuatoriális szerkezettel.

Ehun van, ni:

https://tavcso.hu/termekcsoport/SWN1149eq1

 

Az időjárás miatt még nem sokat nyaggattam, inkább kézi(azimutális) kereséssel dolgoztam, a műszert megismerendő és határait(-mat) kitapasztalandó.

Segítség gyanánt megrendeltem még Vizi Péter Csillagatlasz kistávcsövekhez című könyvét, ami, a neten olvasott anyag mellett jó, sőt, nagyon jó.

Tetszik a magyarázat de, már rájöttem, hogy sok más hiányosságom mellett, planiszférát sem rendeltem! :/

Szóval, szeretném megkérdezni, hogy a "RA" rektaszcenziós tengely órabeosztásos tárcsáján hogy kell beállítani az órát?

Mert ha egyszer célzott keresésre adnám a fejem... :))) (addig úgyis csalnék, mert kézileg jönnék "haza" !)

Milyen időszámítás szerint? Földi, téli/nyári, égi időszámítás szerint? Van egy pár rajz és magyarázat a könyvben, nagyjából meg is értem... De, planiszféra hiányában csak számításokkal lehet megtudni az időt? Vagy a végéről az a sík csillagtérkép, megfelelően forgatva adhat annyi pontosságot?

Megfigyelő helyem Szatmárnémeti, koordonáta: Északi szélesség 47 fok 47' 05", Keleti hosszúság 22 fok 52' 25"... Ha 21:00 és 23:00 között tekintgetnék fel, például... 

Babérokra nem törekszem, csak önmagam szórakoztatására...

https://index.hu/techtud/2019/12/17/hunor-magor-exobolygo-csillag-herkules-csillagkep/

 

Szóval, nem a fenti a célom... :)))

 

Köszönöm a válaszokat!

 

Tisztelettel

 

Asztalos István

tempel Creative Commons License 2019.12.10 0 0 41906

Igaz lesi! 

Előzmény: lesi fotós (41905)
lesi fotós Creative Commons License 2019.12.10 0 4 41905

"Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!

Tiszta eget!
"

Törölt nick Creative Commons License 2019.12.08 0 0 41904

a világon minden mozog

 

Az lehet. De számunkra csak az érdekes, hogy ne a fejünkre essen.

Pirx kapitány vizsgafeladatának pedig éppen az a tanulsága, hogy nem érdemes próbálkozni a lefékezésével.

(Egyébként is mi értelme lenne, úgysem maradna ott.)

El kell téríteni a pályájáról. Minél messzebb van, annál kevesebb iránymódosítás elegendő.

Előzmény: Octi19 (41903)
Octi19 Creative Commons License 2019.12.08 0 0 41903

"Vagy a hajtómű szembe tolná, és lelassítaná, amíg szinte meg nem áll..."

 

Áll?! mihez képest? ...a világon minden mozog, csak ami veled együtt azt állónak látod...

Előzmény: vitorla123 (41901)
Törölt nick Creative Commons License 2019.12.06 0 0 41902

Pirx kalandjai - nem ismerős?

Az volt a vizsgafeladat, hogy zuhannak az űrhajóval.

https://youtu.be/kNbF9CWJN3o?t=54

Előzmény: vitorla123 (41901)
vitorla123 Creative Commons License 2019.12.06 0 0 41901

Valahogyan én is ilyenre gondolta, hogy hajtóművek tolnák meg, de egy km-es hegyhez nem tudom mekkora erejű kellene. Továbbá azt mondják, hogy sok évvel, 10 évvel előtte kell felfedezni.. És mi van azzal amit későn fedeznek fel,  és pár hét vagy hónap marad? Minap olvastam egy tanulmányt, amiben azt taglalták, hogy a robbantás sem olyan jó, mert a mag gravitációja miatt visszaállhat egy halmazzá, miután felrobbantották. És lehet sci-fi kategória, de például amiket mostanában fedeztek fel, azokból nem lehet olyan , amit pont azért jött erre, mert eltérítették máshol, nagyon messze? Mert akkor esetleg nyomok is lehetnek rajta, amiből következtetni lehetne az eltérítés módjára,amennyiben valóban azért érkezett meg a közelünkbe. Vagy a hajtómű szembe tolná, és lelassítaná, amíg szinte meg nem áll,csak ezzel is az a baj, hogy ha forog, akkor meg össze-vissza tolná a rakéta, és nem egy irányba, a haladásával ellentétesen.

pk1 Creative Commons License 2019.12.06 0 0 41900

tömeg szorozva sebességgel az nem energia

Előzmény: Diótörő (41896)
kuyarashi Creative Commons License 2019.12.05 0 0 41899

Elég jól sikerült. A vörös nagyon átütő.

Előzmény: pleiades.hu (41898)
pleiades.hu Creative Commons License 2019.12.05 0 0 41898
Octi19 Creative Commons License 2019.12.05 0 0 41897

A robbanással több baj is akad:

- nincs közeg amiben terjedjen a lökéshullám, tehát mindenképpen a tárgy felületén van értelme robbantani.

- az objektumnak ki kell bírnia a robbantás sokkját, hogy az egy problémából nem legyen nagyon sok probléma.

- a pályára ható valós eltérítő erő javát a robbantás által kilökődő anyag "tolóereje" reakcióereje adja ami csak akkor számottevő ha az objektumból nagy mennyiségű anyag távozik. (ez üti az előző pontot)

- ha minden jól megy, még akkor is a robbanás kritikusan nagy része megy veszendőbe!

 

Az eltérítéshez valójában nem is egy nagy, ütésszerű erő kell, inkább kicsi, de az hosszan ható, hiszen a megfelelő ponton végzett pár tized fokos pályamódosítás is olyan pályára lökheti az objektumot ami már elégséges lehet.

 

Mondjuk a felszínre telepített egy vagy több összehangoltan és hosszasan működni képes, tolóerőt generáló hajtómű.

Előzmény: vitorla123 (41895)
Diótörő Creative Commons License 2019.12.05 0 0 41896

Szerintem robbantásnál az a gond, hogy nincs semmi felület, ahol meg tudna támaszkodni a lökéshullám, így annak energiája eltűnik az űrben. Nem hiszem, hogy ezzel sokkal arrébb lehetne tolni az aszteroidát.

 A rakétás izzítás még rosszabb, mert a rakéta a hajtóműve gyújtásával azonnal elkezdene távolodni. Akkor már inkább tolja meg, vagy fékezze.

 Aki ért a fizikához az könnyen ki tudja számolni, hogy egy kavics méretéből a tömegét ( sacc ), az szorozva a sebességgel, akkor megvan az energia, amit hordoz. És ennek arányában kellene befektetni valamilyen erőt az irány módosításához. Sztem!

Előzmény: vitorla123 (41895)
vitorla123 Creative Commons License 2019.12.05 0 0 41895

Tagok, nem találtam más fórumot, ahol egyáltalán téma ez a téma, ezért hozom fel itt. Mostanában egyre több oldalon olvasom az aszteroidák eltérítéséről szóló cikkeket, Darts program és hasonlók. Nos, én azon filózgatok a magam egyszerű módján, hogy ha szemből mondjuk robbantanak egy sziklát, akkor kb. mennyivel fog lelassulni? Amennyiben tegyük fel, 30000 km/h-val száguld, és pont szemből kap egy robbantást, az mennyire lassítja le? Hiszen, ha jól gondolom, itt nem is feltétlen a mérete okozza a pusztítást, hanem az irdatlan gyors tempója. Továbbá érdekelne, hogy az űr súlytalanságát hogyan kell elképzelni, mekkora erővel kell "megütni" egy nagy objektumot, hogy az iránya módosuljon? Gondolom ez is függ a tömegétől. Ha jól látom, akkor itt a fő probléma az irdatlanul nagy sebessége, mert emiatt nehézkes egyáltalán pontosan becélozni, nemhogy rálandolni. Olyan dolog nem tud működni, hogy - másolva az atmoszférába való belépéskor történő felizzást és darabokra hullást- egy nagy rakéta menne a szikla előtt és a hajtóművével izzítaná, vagy azzal odébb "fújná"? Kb. mint a légballonoknál, jó tudom nem épp ugyanaz a kettő, ezért is kérdeztem, hogy súlytalanságban mekkora erőt kell elképzelni, ami jelentősen arrébb tessékel egy nagyobb aszteroidát. Itt nem feltétlen direktbe robbantásra gondolok, hanem kicsit a kő mellett, hogy a robbanás energiája "tolja" arrébb.

syssy48 Creative Commons License 2019.12.05 0 0 41894

Ezt azért gondold át még egyszer:)

Előzmény: random seed (41893)
random seed Creative Commons License 2019.12.05 0 0 41893

hallgattam tegnap egy előadást űrtávcsövekről.

az jutott eszembe, hogy miért nem csinálnak egy olyat hogy egy marha nagy lufi, amit az űrben felfújnak, így tökéletes gömb lesz. a lufi átlátszó anyagból van, de egy része belül fényvisszaverő anyag, tehát az lenne a tükör. :)

tempel Creative Commons License 2019.12.04 0 0 41892

Aristoteles és Eudoxus kráterek környezete.

300/1420 Newton+f3x. webcam. 2019.12.03

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!