Keresés

Részletes keresés

pint Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44758
tegyük hozzá, hogy pontszerű fényforrás praktikus, különben több interferenciakép lesz egymáson. ez keverte meg gézoo fejét is. na jó, nem csak ez.
Előzmény: ivivan (44756)
Kilroy Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44757

Na erre az esetre ha mutatnál egy általad lehetségesnek vélt számítást.. megmutathatnám, hogy melyik részét rontottad el.

 

Vagyis elore tudod, hogy barmit ir, az csak rossz lehet. Ezen meg en, a laikus is jot nevettem, hiszen itt elvileg tudomanyos parbeszed zajlana vagy mi, amiben ez minimum furcsa. Bocs, de ha mar igy prejudikalsz, legalabb ne sertodj meg, ha nem vesznek komolyan (nemhogy meg te szolj le masokat). Azon megsertodhetsz, hogy en, a laikus ilyeneket mertem mondani neked...

Előzmény: Gézoo4 (44741)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44756
Miért lenne fontos az, hogy a fényforrás milyen? A fényforrásról annyit kell tudnom, hogy fotonokat bocsát ki. Ha interferencia lép fel, akkor valami módon a fotonoknak interferálniuk kell, ezt nehéz másképp magyarázni...
Előzmény: Gézoo4 (44754)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44755
Hát azt most így hirtelen nem tudom, hogy kell-e a fotonos kísérlethez vákuum, de az elektronhoz biztosan kell. És elektronnal már a 60as években kísérleteztek, ma összetett molekuláknál tartanak...

"The double-slit experiment, and its variations, then became a classic Gedankenexperiment (thought experiment) for its clarity in expressing the central puzzles of quantum mechanics; although in this form the experiment was not actually performed with anything other than light until 1961, when Claus Jönsson of the University of Tübingen performed it with electrons[9][10], and not until 1974 in the form of "one electron at a time", in a laboratory at the University of Milan, by researchers led by Pier Giorgio Merli, of LAMEL-CNR Bologna."

"És ha ennek ellenére nem értesz valamit, okos kérdéseket tennél fel, és nem olyanokat amikből látszik, hogy az eddigi kérdéseidre adott válaszokat sem jegyezted meg."

Nem vagyok benne biztos, hogy melyikünknek kellene tanítani a másikat, ha nem haragszol meg érte.
Előzmény: Gézoo4 (44752)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44754

Miért nem nézted meg a fényforrás leírását is?

 

 

Előzmény: ivivan (44751)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44753

  Inkább segítenél a kezdőkkel megértetni, ahelyett, hogy feleslegesen kötözködsz.

 

   Pontosan tudod, hogy a kétréses kisérlet csak úgy működik ha a forrás oldalon ott a harmadik rés.

   Megjegyzem, hogy még lézer forrás esetén sem hagyható el a forrás oldali rés.

Előzmény: pint (44750)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44752

 

  Oké.. láttál már rést?   (Ha lehet, ne komolytalankodj, optikai résről van szó!)

 

  A rés valóban az anyag "hinyos része".. az anyagé.. azon anyagé aminek a

felszínét, így a hiányos részének határát-felszínét is sűrű elektronfelhő borítja..

 

   A másik nagy tévedésed a vákum...

 

   Nos egyrészt a nagyvákum is tartalmaz néhány atomot, lévén hogy a falazat anyaga is szublimál, ezért alkalmazzál a Withwort eljárást, hogy a nagyvákumoknál

csökkentsék ezen atomok  ionizációjának hatására fellépő károkat.

 

  Másrészt a kétréses kisérletet nem vákumban szokás végezni. Egészen a közelmúltig, amikor elektronokkal végezték el a kisérletet a Philips-nél,

nem is használtak vákumot.

  

  Szerintem sokkal gyorsabban haladhatnánk, ha figyelnél, jegyzetelnél, és

megpróbálnád megérteni azt amit leírok - leírunk.

  És ha ennek ellenére nem értesz valamit, okos kérdéseket tennél fel, és

nem olyanokat amikből látszik, hogy az eddigi kérdéseidre adott

válaszokat sem jegyezted  meg.

 

Előzmény: ivivan (44748)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44751
Kicsit elbizonytalanítottál, ezért utánanéztem. A kétréses kísérletben két rés vesz részt... Nem írnak harmadik résről...
Előzmény: Gézoo4 (44749)
pint Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44750
tehát a két rés azért egy, mert három. nem rossz.
Előzmény: Gézoo4 (44749)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44749

Olvass figyelmesebben!

 

  A kétréses kisérletben összesen három rés vesz részt.

 

  A forrás oldalon egy, és az ernyő oldalán kettő rés van.  És nem attól két réses, mert összesen két rés vesz részt a kisérletben, hanem azért mert az ernyő oldalán

nem egy, hanem két rést alkalmazunk.

 

 

Előzmény: pint (44746)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44748
Az hogy ki a tiszteletlenebb, szerintem ne firtasd, jó?

"Siralmas. Fázis, polaritás, impulzus.. számodra már túl sok információ..
Nem is jegyezted meg."

Igazad van, a polaritást kihagytam... Munka közben előfordul az ilyen. Viszont nem hallottam még olyanról, hogy egy fotonnak fázisa lenne. Az impulzus megint a frekvenciától függ, tehát még mindig csak 2-nél tartunk. "Interferencia" tulajdonságot te sem említettél...

"A többségük legalább azt tudta, hogy a levegőben atomok, molekulák vannak."

Én meg azt tudom, hogy az ilyen kísérleteket vákuumban szokás csinálni, hogy a levegő molekulái ne zavarják meg a kísérletet.

"A többségük még azt is tudta, hogy a rés anyagból van."

Aha. És milyen anyagból van a rés? Mert én úgy gondoltam eddig, hogy a rés, az bizony egy hiány az anyagban. Szerinted miből van?
Előzmény: Gézoo4 (44743)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44747

 

  Legalább hallgatnál rá! 

 

    De te Feynmanra sem "hallgatsz"! 

 

    Mert ha legalább rá "hallgatnál", akkor  megértenéd, hogy két, egymással azonos

sebességgel haladó,

  különböző időpontokban idult valami sohasem érheti utol egymást.

 

Bár ezt szerintem egy óvodástól is hallhatod..akkor is igaz.

Előzmény: Gergo73 (44745)
pint Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44746
azt hiszem, ismét sikerült kiugrasztanom a nyulat a bokorból. mára megvan a humoradagunk. a kétrés kísérlet egy lámpából és egy résből áll.
Előzmény: Gézoo4 (44744)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44745
Én inkább Feynmanra hallgatok, ha megengeded.
Előzmény: Gézoo4 (44739)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44744

Jaaa, te nem olvastad? 

 

  És még senki sem mondta neked, hogy a kértéses kisérletnél a foton forrás

 

    az egy lámpából és egy résből áll..

 

   Ezt hívjuk forrás oldali résnek, amelyen kilépő fotonok,  véletlenül pont egy irányban tudnak haladni..

 

   lévén, hogy a forrás oldali rés egyetlen pontján tudnak kilépni.. sajnos,

hiába szeretnéd, de nem tudnak egymást keresztező irányban haladni.

 

  Látom, ügyesen jelzed, már megint, hogy mennyit ér a hozzászólásod. Bravó!

 

 

Előzmény: pint (44742)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44743

Látom, ökörséget tudsz írni,

 

  Oké.. azt sem tudod, hogy egy foton milyen tulajdonságokat hordoz, de már megint minősítesz.

 

   Rendben kezdjük az alapoknál..  olvasás:  A Á B C D E É  ezek betűk, arra használom őket, hogy leírjam velük azt amit neked meg kellene tanulnod ahhoz, hogy beszélgethessünk.

 

   A múltkor leírtam a foton által szállított jellemzőket, éppen a te számodra.

 

  Mindabból mennyit jegyeztél meg?

 

   "Egyrészt: egy foton, az simán egy foton. Nem hordoz semmilyen interferencia hatását hordozni. A fotonnak midössze egyetlen változó tulajdonsága van: a frekvencia (~energia). Semmi más."

 

  Siralmas. Fázis, polaritás, impulzus..  számodra már túl sok információ..

Nem is jegyezted meg.

 

   "Másrészt egy résben nincs semmi, tehát ott elektronok sincsenek, amivel találkozva interferálhatna a foton."

  Ekkora butaságot kevés hallgatóm mondott eddig.. A többségük legalább azt tudta, hogy a levegőben atomok, molekulák vannak.

   A többségük még azt is tudta, hogy a rés anyagból van. Tehát vannak atomjai, és

azt is, hogy az atomoknak elektronjai..

 

  Látom Te még ezt sem tudtad eddig.

 

  Ezzel szemben a tiszteletlenkedés az megy neked.  Szégyeld magad. Nem ezt vártam tőled.

 

Előzmény: ivivan (44740)
pint Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44742
"Lévén, hogy a kétréses kisérletnél egy résen, azonos irányba kilépő fotonok vannak."
Előzmény: Gézoo4 (44741)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44741

   Nem véletlenül beszélgettünk a 2D-s síkokról, de látom számodra az a sok is túl kevés volt.

 

  Így csak azt értsd meg, hogy

 

   ha két foton, egy irányban, azonosan  c sebességgel halad és

     nem azonos helyről, és nem azonos időpontban indultak akkor

    miután azonos a sebességük, a távolság köztük nem változhat meg.

 

   Lévén, hogy a kétréses kisérletnél egy résen, azonos irányba  kilépő fotonok vannak.

 

    Az egymás pályáját keresztező fotonok esetén még lehetséges lehetne

a találkozás, azaz a térnek egy adott pontján ugyanazon időponban való

áthaladásuk, de ez még két lézer fotonnyalábja esetén sem gyakori.. bár nem lehetetlen.

   Na erre az esetre ha mutatnál egy általad lehetségesnek vélt számítást.. megmutathatnám, hogy melyik részét rontottad el.

 

   Segírségként javaslom, használd Einstein módszerét.

 

Előzmény: pint (44738)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44740
Elmondom most mit csináltál: tegyük fel, hogy igazam van. És tényleg!

De nem ez a tapasztalat: végig úgy okoskodtál, hogy a foton egy részecske, így az interferencia lehetetlen. És igen, végig gondoltad és lehetetlen. Wow. Csak nem ez a tapasztalat.

Egyébként közben akkor éktelen marhaságokat írtál, hogy az hihetetlen...

Egyrészt: egy foton, az simán egy foton. Nem hordoz semmilyen interferencia hatását hordozni. A fotonnak midössze egyetlen változó tulajdonsága van: a frekvencia (~energia). Semmi más.

Másrészt egy résben nincs semmi, tehát ott elektronok sincsenek, amivel találkozva interferálhatna a foton.

Harmadrészt: "Ezzel az ernyő elektronfelhőjét is hullámzásra kényszeríti." Ezen majdnem hangosan felröhögtem, annyira jó :-)

A foton beérkezésekor kis pöttyel jelöljük ki, hogy hova érkezett be. Ezután akár cunami is lehet az elektrontengerben, akkor is oda érkezett be az elektron. Ha sok fotont engedsz át a két résen, akkor azt tapasztalod, hogy kialakul az interferencia kép. Mivel a beérkezés helyét jegyezzük meg, az ernyő elektronjai nem számítanak (sőt, a protonok és neutronok sem :-) )

Amúgy furcsának találom, hogy a foton interferenciáját nem fogadod el, de az elektronok interferenciáját igen (ugyanilyen kétréses kísérlettel az is igazolható)
Előzmény: Gézoo4 (44736)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44739

Szia!

 

  Pedig végre megjegyezhetnéd... esetleg megkisérelhetnéd  megérteni.. akkor nem írkálnál csacsakaságokat.

Előzmény: Gergo73 (44737)
pint Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44738
azért egy pillanatra álljunk meg itt, és rökönyödjünk meg. gézoo már többedszer azt állítja, hogy bizonyos pontszerű száguldó golyók sosem találkozhatnak, mert azonos sebességgel haladnak. (most ne nézzük azt, hogy a fotonok marhára nem így működnek.) hogyhogy? nem mehetnek szembe? nem mehetnek merőlegesen? nem találkozhatnak akármilyen szögben? miféle szabály az, hogy két azonos sebességű golyó nem találkozhat? elképesztő.
Előzmény: Gézoo4 (44736)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44737
Az én elektronfelhőm nem bírja elviselni ezt a sok hülyeséget.
Előzmény: Gézoo4 (44733)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44736

Szia!

 

    

   Kezdjük a forrás elektronjaival... Gondolom tudod, hogy a forrásban sokmilliárd

elektron felhője hullámzik.. és egy, az ebben az "elektrontengerben" hullámzó

elektron fogja a fotont kisugározni.

   Így a foton már ekkor a forrás elektronfelhőjének hullámzásának erre az

elektronra gyakorolt  hatásait hordozza.

 

   Ezek után más foton által utolérhetetlenül halad a forrás oldali rés felé..

Így, ezen az útján, nem interferálhat más fotonnak, lévén, hogy nem érheti utol másik foton..

 

   Sokmillió hullámhossznyi távolságra eljutva találkozik a foton a forrás oldali rés elektronfelhőjével..

 

   Ezen réshez eljutottak a már korábban,  szintén a forrásből származó azon fotonok is amelyek nem jutottak át a résen, de a rés anyagának elektronfelhőjébe elnyelődve a felhő hullámzását meghatározták.

 

  Így a forrás oldali rés elektronfelhőjébe beérkező foton már itt, újabb interferenciát okoz, így az ebben az interferenciált elektronfelhőben hullámzó elektron által befogva, majd kisugározva

  mindkét rendszer  interferált, hullámzó elektronjainak hatását hordozza...

 

  És a térben utolérhetetlenül halad a két rés valamelyike felé.. így út közben ismét

nem interferálhat senkivel..

 

   Beérkezik a két rést tartalmazó falhoz..  Vagy valamelyik rés elektronjai

vagy pedig maga a fal anyagának elektronjai fogják be..

   Úgy mint a forrás oldali rés esetében is volt.. nem minden foton jut át a résen..

A rés anyagában elnyelődő fotonok a rés elektronfelhőjében létrehozzák a hullámzást.. és ezzel az ottani interferenciákat.

 

   Erre a hullámzó, interferáló elektronfelhőre megérkezik a már két interferenciakép

eredőjét hordozó foton.. a rés egyik elektronja befogja és hozzáadva a helyi

hullámképet kisugározza az ernyő felé.

 

  Ekkor a foton már három interferenciaképet hordozva halad a térben megint utolérhetetlenül..  azaz a rés és az ernyő közötti úton sem interferálhat másik fotonnal.

 

  éééés beérkezik az ernyőre.. befogja valamelyik elektron.. amelynek átadja

a teljes energiáját, impulzusát, polarizációját.. amit a korábbi három elektronfelhőtől kapott..

  Ezzel az ernyő elektronfelhőjét is hullámzásra kényszeríti.

 

  Ha pedig az ernyő elektronfelhőjében már jelen van egy korábbi foton által okozott hullámzás, akkor a két hullám interferál..

 

  Remélem, mostmár érted, hogy az interferencia nem jöhet létre a foton

 térben való haladása közben.. és amit látunk az ernyőn, az sem két foton

önálló játékának az eredménye, hanem a négy elektronfelhő hullámzásainak együttes eredménye.

 

  Érted?

Előzmény: ivivan (44735)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44735
Ezt nem értem. Van a klasszikus kétréses kísérlet, ami interferencia képet rajzol az ernyőre. Ez hogyan lehetséges, ha a foton nem interferál önmagával? Az elektronokkal csak az ernyőn találkozik _miután_ már az interferencia megtörtént...
Előzmény: Gézoo4 (44733)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44734

Szia Teodor!

 

  Ha már a hullámhossz, akkor mit szólsz azon a felvetéshez, hogy egyetlen

rendszer, egyetlen fotonárammal, ( mondjuk egy távoli csillag fényével ) és

a Te mozgó detektoroddal meghatározhatja az órái lassulásának mértékét

akkor ha az állandó hullámhosszt (frekvenciát) tekinti a vonatkoztatási alapnak?

 

   Pl. az ikerparadoxon idő mérés különbségeit  a frekvencia eltérésből számítjuk..

 

   Hiszen ekkor egyértelműen annak a rendszernek az órái lassabbak, amelyik a nagyobb frekvencia eltérést tapasztalja, függetlenül attól, hogy az eredeti

(kiindulási) rendszerhez mért relatív sebesség ismert-e vagy sem..

 

Előzmény: TEODOR (44695)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44733

Szia!

 

    Nos, a "klasszikus kétréses" kisérlet csak azt igazolja, hogy a fotonok és az

elektronok egymásra kölcsönösen hatással vannak.

  Azt semmiképpen sem igazolja, hogy a fotonok a térbeli haladásuk során

interferálódnának egymással.

 

  Sőt azt sem, hogy az ernyőn megjelenő interferencia kép nem az elektron felhő

hullámainak az eredménye.

 

   Mert a foton önmaga a teljes folyamatban "láthatatlan" marad, így csak az elektronokra gyakorolt hatása az amit látunk, detektálunk.

 

   Ebből következően sokkal inkább helytállóbb, ha a fotont úgy tekintjük, mint

az egyik rendszerből a másik rendszerbe állapotjellemzőket csupán  továbbító

információhordozót.

 

   A kétréses kísérletről pedig azt is tudni kell, hogy az információ szállítás során

a fotonok nem csak a forrás elektron állapotát, hanem a teljes folyamatban részt vevő összes elektron állapotjellemzőit összesíti az ernyő elektronjainak átadva.

 

  Hiszen köztudott, hogy a forrás elektron felhőjében jelen lévő hullámzás mellé,

aminek hatását indulásakor már hordozza, még begyüjti a forrás oldali rés,

valamint a két rés valamelyike elektronfelhőinek hullámzásainak hatásait is.

 

    Így az ernyőképen négy különálló test elektronfelhőinek összetett hatása jelenik meg.  ( Forrás+rése+kétrés egyike+ernyő  =4 test elektronfelhője.)

 

 

Előzmény: Gergo73 (44721)
ivivan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44732
"Bosszantó, mi ?"

Inkább az, hogy nem érted meg, hogy az eddig elvégzett kísérletek már igazolták az idődilatációt. A legegyszerűbben megérthető eredmény a GPS órák sietése, amit te valamiért nem fogadsz el, de a fizika nem úgy működik, hogy csak azokat az eredményeket fogadjuk el, amik tetszenek nekünk...
Előzmény: Astrojan (44730)
Gergo73 Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44731

Nem hinném, a relelm alapvető állítása, hogy az órák a valóságban másként járnak ha mozognak.

Igen. És ezzel ekvivalens, hogy a relativisztikus Doppler érvényes a klasszikus helyett. A relativisztikus Dopplerből következik a Lorentz-féle idődilatáció és viszont. Két soros, általános iskolás szintű számolás. A relativisztikus Doppler pedig igazolva van nagy pontossággal.

 

Az összes többit már nem kell, mert utána már akármit elhiszünk.

 

Engem baromira nem érdekel, te mit hiszel el. Olyan szintű dolgokon vitatkozol, minthogy korong-e vagy gömb alakú a Hold.

 

Előzmény: Astrojan (44730)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44730

ő kiválaszt egy 101. állítást, ami bassza a csőrét..

 

Nem hinném, a relelm alapvető állítása, hogy az órák a valóságban másként járnak ha mozognak.

 

Csak ezt az egy állítást kellene alátámasztani, ha lehet rendesen. Az összes többit már nem kell, mert utána már akármit elhiszünk.

 

Bosszantó, mi ?

 

Előzmény: Gergo73 (44728)
mmormota Creative Commons License 2008.03.26 0 0 44729
Köszönöm.
Előzmény: Gergo73 (44723)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!