Mivel a méter definiciója és az idő definiciója a fénysebességgelterjedő változásokból van levezetve ezért bármilyen szaporaságú változással jellemezhető és kiszámitható.
Szóval a hullámhosz osztva a periódus idővel az c.
Ez annyira jó leírás, hogy megérdemelsz egy dícséretet érte! Ügyes vagy!
És akkor folytatva, az egyik rés lefedésekor, --amikor csak egy rés van nyitva-- beállítjuk a leggyakoribb kattogás helyére a szintillátor lyukját, és addig csökkentjük a rekesz nyílását, amíg csak egyesével halljuk a kattogást, lefedjük a rést és a másik rést is ellenőrizzük... majd mindkét rés megnyitásakor megkeressük a "csíkokat"...
Igen igazad van a résnél történő detektálás valóban elrontja az interferenciát.
De te most az ernyő sötét sávjára helyezed a fotonsokszorozót és azzal detektálsz, de vajon az eredetit detektálod szerintem nem te egy másodlagos szekunder emisziót detektálsz.
Te magad is ezt írod: "A foton energiája a térben egyenletesen eloszlik a táguló gömbhély felületén , ha kölcsönhat akkor mégis egypontban adja le." Én pedig azt a gömbhéjat látom, amelyik 14 000 000 000 fényév sugarú gömbhéjáról minimum 28 000 000 000 év alatt szedegeti össze az az árva foton az energiáját.. Így nem igazán tudjuk a fotont felhasználni óra szinkronizálásra.
A menet közbeni hullám ami nem mutatja menet közben a hullámokra jellemző tulajdonságokat.. mármint éppen azokat a tulajdonságokat nem mutatja, amelyek mutatása miatt nevezhetnénk hullámnak.
De kegyen, lépjünk túl a fotonokon. Maradjunk a hullámhossznál.
Mit szólsz ahhoz az állításomhoz, hogy ha egy folyamatos sugárzóból érkező fény frekvenciáját mérjük-- pl. egy távoli csillag fénye -- akkor a saját sebességünk változásait, és ezzel a saját óráink sebességének változásait pontosan tudjuk számítani.. És ez az órasebesség változás minden IR-ből nézve azonos értékű a frekvencia mérésből számított értékkel.
Azaz másik IR nélkül, is meghatározható a sajátidő.. Szerinted?
Őőő, bocsánat, de ha nem detektálnám a fotont, akkor honnan tudnám, hogy interferál? Szóval szerintem az interferálás műszeres kimutatása is detektálás...
Ismertetők szavakiból próbálsz következtetni a jelenségre a dolog megértése nélkül. Ez persze gyakran tévedéshez vezet.
Amit említesz, az az, hogy mi történik, ha megpróbálják valahogy kimérni, melyik úton haladt a kísérletben résztvevő részecske. Ha ez sikerül, nincs interferencia.
Nem tudom, minek írok egy ilyen tudálékos tudatlannak, de hátha fog rajtad.
Egy nagyon egyszerú, mégis nagyon meggyőző interferencia kísérlet egyetlen detektorral a következő:
Két rés, nagy fényáram, egyetlen fotosokszorozó egy apró lyukkal mint detektor. A detektort egy sötét sáv közepére helyezed. Ha mindkét rés nyitva, nagyon kicsi a fényáram. Ha csak egyik rés van nyitva, sokkal nagyobb fényáram.
Eddig gondolom világos.
Most jön az egyenkénti fotonos változat. Az egész elrendezést változatlanul hagyva a fényáramot addig csökkentik, amíg a fotosokszorozó már egyenként érzékeli a fotomokat. Diszkrét áramtüskék vannak a kimeneten. Ezeket meg lehet számolni, akár kierősítve füllel hallgatva a kattanásokat.
Na most, ha mindkét rés nyitva, nincs vagy nagyon ritkás a kattogás. Ha bezárod az egyik rést, sűrűvé válik a kattogás.
Erre varrj gombot. Annyira egyszerú, hogy akár otthon ki tudod rakni, az egyetlen nagyobb beruházás egy jó fotosokszorozó.
Interferencia jelenségeket egyetlen detektorral is lehet mérni, persze úgy tovább tart a mérés. Fotoelektronsokszorozóval lehetett a régi szép időkben egyenként fotonokat detektálni.
"ja igen... látom azt sem érted, hogy a fényforrásból kilépő milliárdnyi foton közül. milyen varázslattal érjük el azt, hogy pont az az egy kettő jusson át a réseken, amelyik kialakítja végül az interferenciaképet."
Nem kettő alakítja ki az interferenciaképet. Minden egyes foton becsapódási helyét egy valószínűségi függvénnyel lehet leírni. Ez a függvény hullámfüggvény, mely interferencia jelenséget mutat megfelelő peremfeltételek mellett.
Sok foton érkezhet egyenként vagy tömegesen, mindegy. Lényeg, hogy a hullámfüggvényük alakja ugyanolyan. Így fokozatosan kirajzolodik az ernyőn a valószíbúségnek megfelelő eloszlás.
Nézd meg a belinkelt lapon a képeket, nagyon tanulságos.
"Tavaly már megbeszéltük, hogy amikor valóban egy foton van.. pl. Cs137 vagy Co60 bonlásánál addig zárjuk a az olomtorony nyílását, hogy már valóban csak egy foton érkezzen ki pl. másodpercenként, akkor ezek a fotonok nem okoznak interferenciát."
Nem tudom mit beszéltél meg az ólomtoronnyal, de igen szép interferencia kísérleteket csináltak egyesével érkező fotonokkal. Ezek a kísérletek 50 éve még technikai bravűrnak számítottak, manapság már diákköri szint demó feladat.
Aha. És ezt te így eldöntötted? Mert nincs így. Legalábbis azokról a kísérletekről, amikről én tudok, azokban egy foton/elektron van és mégis van interferencia...
ja igen... látom azt sem érted, hogy a fényforrásból kilépő milliárdnyi foton közül. milyen varázslattal érjük el azt, hogy pont az az egy kettő jusson át a réseken, amelyik kialakítja végül az interferenciaképet.
":) Azaz ez azt jelzi, hogy a rések felszíni elektronjai, a rés anyagának minőségétől közel függetlenül, hasonlóan viselkednek. -- és nem azt, hogy nem lennének hatással a fotonokra"
Nyilván rendkívül hasonlóan viselkednek a szigetelők atomokhoz kötött elektronjai a fémek vezetési sávban levő elektronjaihoz. Mint két tojás.
"Különben igen, még egy fontos dolgot mutat. Azt, hogy a fotonáramban egy hullámhossznyi hosszon belül, olyan fotonok sorozata található, amelyek egymástól rendre azonos léptékkel változó fázisszög értéket hordoznak."
Zagyvaság 1.0
"Azaz a kisugárzó elektronjaik kisugárzási sorrendje és a kisugárzott fotonok energiája között szoros összefüggés áll fenn."
Zagyvaság 1.1
"Valamint azt is, hogy nem egyszerre, hanem láncszerűen, úgy mint ahogyan a fémrácsokban a diszlokációk mozognak, sugározzák ki az elektronok a fotonjaikat."
Zagyvaság 1.2
"Ezzel azt is mutatva, hogy elektronról elektronra halad a sugárzász kiváltó hatás."
Zagyvaság 1.3
Figyelemre méltó, hogy az értelmetlen és belső logikát is nélkülöző zagyvaság ilyen szép egységes rendszerré állt össze.
Tavaly már megbeszéltük, hogy amikor valóban egy foton van.. pl. Cs137 vagy Co60 bonlásánál addig zárjuk a az olomtorony nyílását, hogy már valóban csak egy foton érkezzen ki pl. másodpercenként, akkor ezek a fotonok nem okoznak interferenciát.
minden más esetben van interferencia, de nem garantálható a valóban egyfoton/kilépés arány. -- még napszemüveggel sem --
"Különben igen, még egy fontos dolgot mutat. Azt, hogy a fotonáramban egy hullámhossznyi hosszon belül, olyan fotonok sorozata található, amelyek egymástól rendre azonos léptékkel változó fázisszög értéket hordoznak."
Jelenleg egy fotonos kísérletről beszélünk. Hogy jön ide a "fotonáram"? Azonkívül már megint emlegeted a fotonok misztikus "fázis"-át. Ez mi lenne?
