autonóm ház, nullenergiás ház, zéró energiájú ház, energiát nem igénylő ház, passzív ház, stb Ez nyelvészet. Szerintem mindegyik kifejezés ugyanazt jelenti: a ház energiamérlege semleges, a ház passzív.
Szóval szerintem itt az a lényeg, hogy a 15 kilowattórán belülre kerüljünk valahogyan. A módszer nem számít. Csupán az ésszerűség miatt a hőszigetelés + hővisszanyerés a fő irány, mivel minden egyéb irány sokkal költségesebb, de ha létezne pl a nyári nap hőjét egész télre tárolni képes olcsó hőakku, akkor pl akármilyen hőszigetelés és hővisszanyerés nélkül is lehetnének passzívházak.
Ez energiatanúsításról szóló rendelet tartalmazza ezt a táblát. Egy - talán vitatható - összegzése az adott energiatípus primer energiahordozó felhasználásának, környezeti terhelésének és társadalmi hasznosságának. Jó példa erre, hogy a nappali villamos energia 2,5-ös szorzója 40%-os átlagos hatásfoknak felel meg (nagyon jó helyen elérhető, nálunk még csak álom ilyen magas átlagos hatásfok), az éjszakai 1,8-as szorzója nem azt jelenti, hogy ekkor 55,6% lenne a hatásfok, hanem azt, hogy az erőművek kisebb hatásfokot eredményező visszaterhelésénél előnyösebb ezt az energiát elhasználni.
Most már kezdem homáyosan sejteni hogy mit akarsz, de ebből a bejegyzésből a "PHPP" szót még el kellene magyaráznod mert a jelek szerint ő az aki neked bekavart, csak nem tudom hogy mi ez a kis gonosz.
Az én véleményem szerint minden olyan ház passzív ház, amely a lakótér egész éves klimatizálásához nem kér külső energiaforrást (pontosabban: a telekhatáron mért éves klimatizálási energiamérlege nulla). Tehát szerintem: - passzív háznak számít egy olyan hőszigeteletlen csupasz betonkocka is, amely (napelemekkel, ufo-motorral vagy nullponti energiával) akárhogyan is, de megoldja saját klimatizálását, - de nem passzív ház egy űrtechnikai hőszigetelésű szuperkégli, amelynek klimatizálásához külső (telekhatáron kívüli) energia megvásárlására van szüksége. Ebbe beleszámít a villany, gáz, tűzifa, stb, de nem számít bele a nulla egyenleges energiabarter. Tudomásul veszem, hogy az emberek hallgatólagosan megállapítottak egy engedményt ebből: négyzetméterenként és évente max 15 kWh külső energiabevitel megengedett a "passzív ház" kifejezés használatához és az ennek megfelelő minősítéshez.
Persze ez csak az én véleményem, például a Passivhaus Institut valószínűleg nem értene egyet velem :)
Lehet en irok kodosen... Te megint a hatsfokrol beszelsz, en meg magarol az levrol. Egyetertek, a talaj stabil hoforras, ugyanakkor telen is vannak szep , napos idoszakok, amikor egy nagy kollektorfelulet teletomheti a puffert , legyen az akar 1-2-3 ezer literes is. Ez csak idojarastol es a kollektorfelulet nagysagatol fugg. Amit en szerettem volna tisztazni, az az, hogy a PHPP egyforman kezeli a passziv szolaris energiat, a talajregiszterbol osszeszedett hoenergiat, a talajkollektor alltal a hoszivattyu fele tovabbitott energiat, a napkollektorok alltal termelt hoenergiat, stb. Ahhoz , hogy ezek bekeruljenek a hazba, kell meg egy ketyere (minden esetben, kiveve az ablakokat) . Ez a ketyere elektromos energiaval mukszik. Ez egy fogyasztast eredmenyez amit be kell szamitani a.......blabla.
Nem masert, csak valtoztathat a passzivhazosdin. Atrendezheti a prioritasokat.
Ha igy volna , ahogy irod , akkor a napkollektorork , szelgeneratorok , egyebek mind-mind besegithetnenek a passziv hazza valashoz. A hoszivattyus rendszer (mind ahogy fennt is tobben irjak ) nem minden esetben veszit a hatsfokbol , a kulso homerseklet csookenesekor.
Csak pelda volt. Mivel a rekuperator hatasfoka nagyon sok dologtol fugg,/kinti homerseklet,benti homerseklet,paratartalom, rekuperator kivitele,legaramlas sebessege,stb./ ezert nehez azt allitani, hogy 90% a hatasfok, vagy csak 55%. Minden pillanatban mas. Ha beinditom, magasabb a paratartalom a hazban, akkor tobb hot tudok atadni a bejovo friss levegonek, mint 15 perc elteltevel, mert a befujt levego homerseklete is alacsonyabb, a paratartalma is, igy a kifujt levego hotartalma is mar kisebb. Tehat minden pillanatban valtozik.
"En meg mindig nem latom mi a kulombseg (elvben ) a talajregiszter/kollektor es a napkollektor kozott. "
A talaj egész évben, éjjel-nappal kb 12 fokos, miközben a nappal melegített felület nyáron (több)száz, télen olykor meg mínusz tizenöt fokos. Ez elég nagy elvi különbség :) A legtöbb meleg a tél legkeményebb napjain kell, amikor nemigen süt a nap, ezért megbízhatóbb dolog a fűtéshez a talajból lenyúlni a szükséges hőt. De szerintem mindezt már rég tudod.
"Összeszámolhatod - ha nagyon akarod - a talajkollektorból vagy napkollektorból kinyert energiát, de a végén úgyis nullával kell szorozni :)"
Jó hogy a végére odatetted a humor jelét, mert az ilyesmit egyes, fizikából felmentett emberek hajlamosak komolyan venni.
"Ebben - végre - az is kifejeződik, hogy pl. a hőszivattyús rendszer jó hidegben (pl. már lecsökken COP=2,5 közelébe) sem energetikailag (~=környezetvédelem is), sem pénzügyileg nem csinál semmit."
Valószínűleg nem sok működő hőszivattyúval találkoztál még, kicsit olvass utána :)
Adott egy 10es vázk. válaszfal talajon fekvő padlón, sávalappal.
A falat ugye vasalt aljzattól indítom, de ez hőhid lesz, ahog a rajz mutatja.
Arra gondoltam, hogy 10es XPS-ről indítom, ami az aljzatbeton felső síkjáig tart, így elkerülöm legalább a belső válaszfalak hőhidjait. (az mth/B30 főfalakat 2sor ytongról indítanám, nincs jobb ötletem)
2,70magas 10es mth vakolva kb. 240kg/fm, tehát ennyit kéne bírnia 1fm XPS-nek.
bírni fogja vajon? gondolom a hosszírányú szilárdsága is hasonló lehet az XPS-nek, mint a keresztirányú...
Ezt a táblázatot használják az összes primer energiafelhasználás kalkulálására:
Összeszámolhatod - ha nagyon akarod - a talajkollektorból vagy napkollektorból kinyert energiát, de a végén úgyis nullával kell szorozni :) Viszont a működtetéséhez (szivattyú, ventilátor, vezérlés stb.) felhasznált villamos energiát 2,5-ös v. 1,8-as szorzóval. Ebben - végre - az is kifejeződik, hogy pl. a hőszivattyús rendszer jó hidegben (pl. már lecsökken COP=2,5 közelébe) sem energetikailag (~=környezetvédelem is), sem pénzügyileg nem csinál semmit.
En meg mindig nem latom mi a kulombseg (elvben ) a talajregiszter/kollektor es a napkollektor kozott.
Mondod te , hogy a kollektornal dolgozik a keringeto. Dolgozik egy ventillator a hocserelonel is.
Mondod te , hogy a kollektornal mukodik a vezerles is. Kerdezd meg vizio99- t milyen vezerlese van a hocserelojenek (neki nem passziv a haza papirforma szerint) de nem latom mit zavarna be egy vezerlo.
Teszem azt epitek egy "tromb falat" a hazamhoz . Ennek a "teljesitmenyevel" mi van? Belekalulaljak, vagy nem?
Szerinted logikus, en ehhez nem tudok hozzaszolni, mert nem tudom hogy kezeli a PHPP es a Passziv Haz szabvany ezeket a dolgokat.
Szamomra az volna logikus, ha ezeket egyforman kezelne. A funkciojuk es a mukodesi elv az ugyanaz. Szerintem....
unk
"A hőcserélő is passzív, és a levegős kollektor is. Valóban ezek használatához szükséged van a ventillátorra, "
Egy gondolatkísérlet: Egy jó passzív ház gyakorlatilag légmentes ugyebár. Tehát ha a szellőztető rendszerben csak egyetlen helyen (a kiszívásnál) van ventilátor, az is elegendő mivel az épületben az általa létrehozott pici vákuum a szellőző bejövő ágán folyamatosan szívja befelé a friss levegőt. Namármost ha ezt az egyetlen helyen történő légkiszívást megoldom motor nélkül, akkor a ház önmagát szellőzteti nemdebár? Azért kérdezem ezeket mert most éppen egy kéményhuzattal működő elszívót tervezgetek.
Az ablakon bejövő napenergia passzív, mert semmivel nem végeztetsz munkát, hogy részesülhess benne. A kollektornál dolgozik a keringtető, a vezérlés, ezért aktív.
A hőcserélő is passzív, és a levegős kollektor is. Valóban ezek használatához szükséged van a ventillátorra, de a gépi szellőztetés akár hővisszanyerővel, akár anélkül mindenképp kell, mert az ablaknyitogatás "horribilis" veszteségekhez vezetne. Ezért a ventillátor fogyasztását figyelembe kell venni, de attól a vele járó veszteségcsökkentő szerelvények még passzívak maradnak.
"Minden (helyesen bekötött) ilyen hőcserélő ellenáramú."
Ahogy nézem a gyári gépek képeit, sokban csak keresztáramú hőcserélő van (négyzet profil). Ha ugyanezt téglalap profilban csináljuk meg, akkor közelítünk az ellenáramúhoz.
A szellőzősöknél ilyen téglalap alakú csinálmányokat láttam, szóval nem lennék meglepve, ha vernének sok kereskedelmi gépet. (A másik szokásos háztáji megoldás a cső a csőben.)
"de a belinkelt topikon pl. peterch példájában (lehet persze, hogy csak a példa kedvéért írta) 0 és 22 fokos levegő esetén 20 és 2 fokos lesz a végeredmény,"
Ez példa, vagy létező berendezés mérése? Nem mondom hogy lehetetlen de egy hőcserélőbe nulla fokos bejövő mellett két fokos különbség az valószínűleg inkább példa lehet.
