Keresés

" az áhitat átitat" ez nagyon tetszik...

Lebegő felhők!
Ellebegne veletek
álmodó lelkem.

Nézlek álmodban,
az áhitat átitat.
Ragyogsz nesztelen.

"Hűs harmat gyöngyöz
A feher daru szarnyan
Pokhalo reszket

Kint konyokol egy angyal
S bennem kel fel a hajnal

Pasztelfoltos paletta
Alant lagy feny omlik szet

Szirmok tanczoznak korbe
Mandulat roppant kezem

Te jossz az uton
S tavaszt talalod velem
Ismeros izek"

Narancs dal szökken
kopasz bokrok alatt.
Tavaszi rigók.

Tétova izzás.
Remegô a levegô.
Nász. Illatos kéj.

Fénytavaszaink.
Lágy-nyarak, ôszi erdôk.
Elmúlt évek. Tél.

Mai hai'
Hajóra, délben
Felraknak egy bomlott nőt.
Tavaszi víz fut.
(YB)

Éjjel álmomban
hűs hegyek tisztásain
rólad álmodtam.

Hol vagy barátom?
Tavaszi nap reggelén
jöttödet várom.

Tetszett a III., engedelmeddel 1 spontán műfordítás:

Csöndes tavaszi eső:
Gyémántcsepp hull a porba

" A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé. Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká. Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.
Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérintik egymást"
(Fodor Ákos)
Előszó a Macuó Baso Százhetven haiku Fodor Ákos fordításában c. könyvben.

I.

Éjsötét tincsek:
Gyönyörű bársonypárna
A csillagoknak.

II.

Középfölde, ó!
Ôsi gyűrűk és lények.
A kedvenc könyvem.

III.

Csendes tavaszi zápor.
Gyémántok hullnak alá.

IV.

Sötétben ülve
Megreszkettet az idô,
Századok szele.

A holnapi angol tanfolyamra....

I. She
Her deep black hair like
The velvet of the night sky
Perfect place for stars

II.
Tale of Middle-earth
About halflings and old rings
My favourite book

III.
Silent drops of rain in spring
Diamonds fall to the dry ground.

IV.
Sit in the darkness
Feel the stone-cold touch of time
Breath of centuries.

Filburt

Nagyvárosi ikon7:

Egymást lökdösik
halott Duna-hullámok:
szürke emberek.

Pillangó lebben.
Pihényi lendületem
elfújja a szél.

Fény folyik felém
Magába fog, elnyel. Nézd!
Árnyékot vetek!

Hajnalban láttam:
az erdôk alján csendben
jön a kikelet.

Tavasz reggelén
elalusznak az álmok,
ha ébred a fény.

Reggel van, ébredj.
Rossz álmod űzd el hamar,
nincs baj, pihenj még!

Juharka Kedves!
Egy emilt küldenék, de
címed nem lelem.

Még nincs madárraj,
ôk a feketerigók.
Várj még. Már jönnek.

Mai hai'
Tavaszi eső.
Fák tövén csorog tovább;
a tiszta forrás.
(MB)

Váratlan lepel!
Hó takarja a várost,
Hol van a tavasz?

Bíbor sugárral
megszületett a hajnal.
Szól a madárraj.

Jéghideg lepel
rejt,talán mindörökre?
Átfagytam belül.

Azt hitte,sosem
ér véget az éjszaka.
De hajnal dereng.

Otthon maradok.
A szobák sötétjében
árnyak figyelnek.

Nagyvárosi...

Sötét utcákon
bujkáló árnyalakok.
Otthon maradok.

Nagyvárosi:

Zörgő villamos,
zúgó autócsordák,
megőrjítetek!

Ó, nyájas Költő,
ki sorainkba lépsz most,
Légy Üdvözölve!

Könnyem letörlöm.
Álmodó szívembe ma
öröm költözzön!

Most izzó a lég,
nagy a hév: szeretni kell.
Könnyed apadjon!