Az ha maradéktalanul igaz az összes konteo és tényleg úgy szórakozik velünk a pénzvilág, ahogy akar, beleértve a ezeket a hitelminősítőknek nevezett szarházi geciket, az IMF-et, az EU vonatkozó szervezeteit, meg a szabad kőművesektől kezdve a az alfa-gamma-omega renden át mindekit vagy az, hogy erről igazából szó sincs, minden ami velünk történik valós és összeesküvéstől mentes és tényleg ennyire balfasz, dilettáns gazdaságpolitikát folytatunk aminek az eredménye az, hogy régen látott mélységekbe küzdöttük le magunkat újra...
De mondjuk a tippem az, hogy sikerül abban a szerencsés helyzetben lennünk, hogy nem kell választani, mindkettő inkább igaz, mint nem.
Bankszövetség alelnöke, de végülis bárki mondhatná:
"Gyuris Dániel az Otthonvédelmi Akcióterv végtörlesztési fejezetét szakmailag védhetetlennek nevezte, és megjegyezte: a GDP motorjai közül csak az export működik igazán, a fogyasztás és a hitelbővülés nem"
Itt állunk egy hitelválság után, egy másik előtt vagy már benne a közepén, a fél világ rogyásig el van adósódva, a fogyasztási mániánkkal pedig módszeresen zúzzuk porrá a környezetünket és még mindig ez a lemez van fent? Így bazmeg soha a büdös életben nem fogunk egyről a kettőre jutni, csak válságból válságba...
Alkotmánymódosítással kívánja lehetővé tenni a kormány, hogy extra adót vethessen ki azoknak a váratlan kötelezettségeknek a megfizetésére, melyek az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt a költségvetést sújtanák.
Ezen kívül az Alkotmánybíróság akkor sem kaphatná vissza jogköreit költségvetési ügyekben, ha közben az államadósság a teljes hazai össztermék felére csökken – legalábbis azokat a hatályos törvényeket, amelyeket még ezt megelőzően hirdettek ki, semmiképpen sem tárgyalhatnák. Ennek nyilván az a célja, hogy az Orbán-kormány idején hozott költségvetési vonzatú törvények legalább "házon belül" ne kaphassanak léket. Mindez túlbiztosításnak tűnik, mert a következő tíz évben egyébként sincs annak valós esélye, hogy az államadósság a bruttó hazai termék felére csökkenjen.
A dologban az a legfurcsább, hogy a passzusokat a két kormánypárti frakcióvezető, Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) által jegyzett Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései címet viselő, alapvetően a kommunizmus idején elkövetett bűnökkel és esetleges jogkövetkezményeivel foglalkozó törvényjavaslatba csempészték bele.
Huszonnyolcas cikkely, első bekezdés
Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra előzetesen meghatározott összeg nem elegendő, és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetésről szóló törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.
Az áfán rögtön ki is próbálhatjuk
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az Európai Bíróság Magyarországot valamely általa már vitatott törvény miatt elmeszeli, akkor a parlament utólag ezen a címen hozzájárulást kérhet a bírság, jóvátétel stb. megfizetésére; amennyiben más célok terhére ezek az összegek nemigen pótolhatók. A hozzájárulás-fizetési kötelezettség csak annyiban kapcsolódik a törvényjavaslat fő témájához, hogy egy következő bekezdésben a jogalkotónak azt is megengedi, hogy a kommunizmus üldözötteinek egyedi döntés alapján megállapított kárpótlása céljából hozzájárulást (adót) szedjen be.
Fotó: Túry Gergely
A módosító indoklásában a benyújtók jelzik, a javaslatból nem következik, hogy az új hozzájárulás megállapításának és beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése előtt kell megtörténnie. Ez az értelmezés jól illik az áfavisszatérítés ügyére: mint ismert, az Európai Bíróság arra kötelezte a magyar kormányt, hogy fizesse vissza a cégeknek a jogtalanul visszatartott áfát. Amennyiben a parlament elfogadja az Alaptörvény módosítását, az adófizetőkkel akár 272 milliárd forintot is befizettethet a kormány.
Telekom, multik
A telekomadót az alaptörvény benyújtott módosítása alapján lehet, hogy szintén meg kell majd fizetniük a magyar adófizetőknek. Brüsszel ugyanis szeptemberben felszólította a kormányt, hogy törölje el a jogtalanul kivetett válságadót, különben az Európai Bíróság elé kerül az ügy, a kabinet viszont ragaszkodik az évi 61 milliárd forintos extrabevételhez. Ha az unió szája íze szerint végződik az eljárás, akkor a magyar államnak büntetőkamatokkal együtt vissza kell fizetnie a 2010-2012 között beszedett adót, ami összesen jóval több mint 200 milliárd forintos kiadást jelenthet.
A bizottság már vizsgálja az energiacégekre kivetett évi 70 milliárd forintos és a kereskedelmi láncokra kivetett évi 30 milliárd forintos válságadót. Ha ezeket is elbukjuk, több mint 300 milliárd forintot kell adóznunk helyette. Ezen kívül más adótörvényekkel is gond lehet. Brüsszelnek a pálinkafőzés tavaly szeptemberben életbe lépett adómentessége sem felelt meg, ugyanis nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal. Emiatt az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít ellenünk, amiből szintén kikerekedhet egy büntetés.
Nyugdíjpénztárak, végtörlesztés, Malév
Nemcsak az elhibázott adók, hanem akár a Malév miatt is adózhatunk nemsokára a módosítás alapján. Az uniós szabályok miatt ugyanis a Malévnak lehet, hogy 100 milliárd forintot vissza kell majd fizetnie az államtól kapott - uniós szabályok szerint tiltott - támogatásokból, és erre jön még a bírság. A döntés még idén megszülethet.
A magánnyugdíjpénztárak szövetsége bepanaszolta az államot az Európai Bíróságon a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása miatt is. Ha a kormány elbukja a pert, tömeges kártérítési perek indulhatnak. A visszafizetendő összegről nincsenek becsléseink.
Probléma adódhat a kedvezményes végtörlesztésből is. A bankok ugyanis az Európai Bizottsághoz fordultak az ügyben, a bizottság pedig már jelezte aggodalmait emiatt (mint ahogyan az Európai Központi Bank is). Egy esetleges elmarasztalás költségvetési hatásait nehéz megjósolni, a bankok veszteségei az óvatos becslések szerint elérhetik a 100 milliárd forintot.
Számításaink szerint legrosszabb esetben akár összesen 900-1000 milliárd forintot is előbb-utóbb ráterhelhetnek a lakosságra, illetve a vállalkozásokra alapvetően olyan törvények és intézkedések nyomán, melyek jogszerűségét már az elfogadásuk előtt sokan megkérdőjelezték, és figyelmeztették a kormányt a várható negatív következményekre.
A bankadóval teljesen egyetértek (más kérdés, hogy végül nyilván az ügyfelek fizetik meg...), a végtörlesztés pedig remélhető személyes érintettség okán egy pozitív fejlemény nekem de sziguróan szakmai szempontok alapján azt mondom, hogy teljesen nonszensz.
Viszont azt is gondolom, hogy az egész gazdaságnak és magának a bankszektornak is elemi érdeke lenne, hogy minél többen tudjanak élni vele, mert ha tovább tart a tendencia (növekedés le, deviza árfolyamok fel) - amire azért komoly esély van - akkor azzal csak jól járunk ha minél kevesebb hitel fog bedőlni fizetésképtelenség miatt. Illetve magának az állománynak a csökkenése önmagában jó irányba kell, hogy hasson. Aki kiváltaj forinthitellel az pedig vissza fogja termelni a profitot a bankoknak, ami miatt most sír a szájuk széle.
Ez egyébként nekem k. nagy ellentmondás is: egyszer azért minősítenek le, mert kicsi, nyitott gazdaság vagyunk, külső függéssel és adósságállománnyal, aztán meg azért, mert megpróbáljuk az állományt csökkenteni. Sapka van, nincs, majd jön a füstszűrős cigi is...
Az egyetlen gond az, hogy az állománynak pont nem a legrizikósabb része fog leépülni, aki fog leginkább végtörleszteni aki amúgy is tovább bírná még egy kicsit a szétfeszítést.
Az uk. is kapott imf kölcsönt 1980 körül... vagy valalmivel régebben.....
A hagyományos stratégia az volt,hogy a brókerek leállnak a kiszemelt ország állampapírjainak a vásárlásával egy időre, amitől létrejön az úgymond piacról nem finanszírozható államadóság. ezt bármely országgal meg lehet tenni, mert még olyanok is Németország vagy az usa is kölcsönből fizeti a lejáró kölcsöneit. Akkor jön az imf és mondván, hogy az állam rossz gazda előírja a privatizációt a versenyképességre hivatkozva pedig a valuta leértékelését, így aztán lehet olcsón felvásárolni..... pl a Suez a vízműveket, mások energia szolgáltatókat, bankot, bányák ha vannak.... stb.....Itt Magyarországon gondolom a termőföld felvásárolhatóság lesz előírva. (...hogy aztán hogyan veszik meg atól aki nem akarja esetleg eladni? ... az már másnak a szakterülete.... a kommunisták anno pl agitáltak.... )
Habár... de most viszont mintha nem erről szólna az élet.... a 2008 as imf szerződésnek se voltak lényegében semmi féle feltételei, legalábbis nem olyanok mint amikkel egyébként is egyet ne értett volna mindenki, hogy elkerülhetetlen.
Az a másik baj a mostani közléssel: nem értem, hogy délben, az esti – bár ez sem volt egyértelmű – szavazás előtt miként lehet úgy kommunikálni a változást, hogy 35 vagy 40 százalék. Hol itt a tervezés, a kiszámíthatóság? Vagy délután még szkanderoztak a frakciók a kormánnyal? Azt sem értem, az eva 25 millió forintos összeghatárát miért kell harmincmillió forintra emelni. Nem az irigység beszél belőlem, s bár én is szívesen számláznék egy évben harmincmilliót, de az ágrólszakadt magyar vállalkozók, az értelmiség döntő része nem ilyen pénzekkel kalkulál.
"Ez mire jó? Eltörlik a tranzit kamionforgalom gépjárműadóját Az állam bevétele csökken, kiadásai nőnek, a magyar fuvarosok versenyelőnye megszűnik, és az egész ellentétes az uniós trenddel.
Magyarország ismét meglepi Európát: az országgyűlés előtt lévő adótörvény-javaslat eltörölné a nem uniós tagállamokból érkező tranzitforgalom gépjárműadóját. Az ötlet egyrészt ellentétes az uniós trenddel – mindenki a közutakat rongáló, a balesetek és a környezetszennyezés nagyobbik hányadáért felelős tranzit-teherforgalom megadóztatására törekszik –, másrészt pedig tönkretenné a kamionok vasúti utaztatását végző kombinált (Ro-La) fuvarozást.
A szóban forgó adót jelenleg olyan, nem EU-országokban bejegyzett járművek után kell fizetni, amelyekre nem vonatkozik az adómentes belépési, illetve áthaladási engedély Magyarországon. 2010-ben például csak a törökországi fuvarozók körülbelül 15 000 adóköteles engedélyt használtak fel, ami több mint egymilliárd forint államháztartási bevételt eredményezett. Továbbá az adókötelezettségnek köszönhetően sokan igénybe vették a Ro-La-t, mivel a vasúton áthaladó kamionok a nemzetközi rendelkezések szerint mentesülnek az adófizetés alól.
A törvényjavaslat elfogadása nyomán a Levegő Munkacsoport számításai szerint összességében évente több milliárd forinttal csökkennek majd az államháztartás bevételei, az állami kiadások pedig megnövekednek a fokozott útfenntartási, egészségügyi és egyéb költségek miatt. Várhatóan a hazai közúti fuvarozók is hátrányt szenvednek a külföldi versenytársaikkal szemben, hiszen nekik eddig relatív versenyelőnyt jelentett, hogy a keletről érkező szállítmányokat (szemben a török vagy ukrán konkurenciával) adómentesen továbbították Európa nyugati országaiba."
Egyébként azt sem tartom kizártnak, hogy "csak" emelni akarják az EVA-t és amiatt van ez a színjáték."
"2011.11.15. Orbán Viktor miniszterelnök több mint 33 százalékos felárért hagyta magát meggyőzni a Fidesz–KDNP-frakció által, hogy jövőre még maradjon meg az egyszerűsített vállalkozói adó. Abba is belement, hogy 25 millió forintos éves árbevétel helyett 30 millióig lehessen ezt az adózási formát választani, cserébe „csak” azt kérte, hogy 30 százalék helyett legyen 40 százalékos az adókulcs."
Közbeszerzésen mintha nem lehetne offshore szarokkal indulni, de még ebben sem vagyok biztos.
Ez meg csak egy "bérleti" szerződés, és nyilván az offshore vonalon keresztül jut(ott) el a pénz mindigis a megfelelő emberekhez az önkormáyzatban, hogy ne küldjék rá már évekkel ezelőtt a dózerokat a két helyre a területhasználati díjak miatt.
