>A szerencsétlen összejátszás ott van, h egyszerre hárman is hibáztak és egyikük se vette észre, sőt senki sem vette észre ...
Tehát nem azok a felelősek, akik hibáztak (nem tévedtek, hanem bűnös módon rosszul működtek), hanem az összejátszás?
Nem a váltókezelő, aki nem vette észre, hogy nem csinált próbaállítást, nem a tolatásvezető, aki nem vette észre, hogy nem jelentette a váltófelvágást? Persze, a szerencsétlen összejátszás.
Mondom, jól be kell kasztlizni az összejátszást! Ez megoldás minden bajra.
A szerencsétlen összejátszás ott van, h egyszerre hárman is hibáztak és egyikük se vette észre, sőt senki sem vette észre. Ha cska ketten hibáznak vagy csak egy, vagy akár mind a hárman ,de valaki észreveszi akkor nem törénik meg. Pl. ha a váltókezelő próbaállítást csinál észrevette volna, h rosszul áll és azonnal kiderült volna, h baj van. Ha tolatás közben figyelnek a váltóra akkor sem történik baj. Általában na agyobb katasztrófák manapság csak így következhetnek be. A legtöbb helyen azért van megfelelő védvonal egyre kevesebb az emberi tényező is. Régebben ment a NGC-n egy sorozat, amely nagyobb katasztrófákat elemzett ki. Seconds from disaster volt a neve, magyarul asszem Katasztrófák nyomában. Sok esetnél volt az, h több körülmény együttes bekövetkezésvel jött cska össze, és ha cska az egyik nincsen akkor elkerülték volna a katasztrófát. Emlékszem egy esetre mikor Párizsnál szaladt bele egy vonat, amelynek rossz volt a féke egy ott álló másikba. Rengeteg apróbb dolog történt előtte, amelyek mind hozzájárultak és ha csak az egyik nincsen akkor elkerülhető lett volna.
>Ott a körülmények összejátszása miatt lett baleset.
Jól be kell csukni a körülmények összejátszását! A szemét. Az okozta a balesetet. Ezzel meg is szűnne sok olyan baleset, amit a körülmények összejátszása okozna.
Azt, ami itt is fentvolt? Ott a körülmények összejátszása miatt lett baleset. Ha a sok közül csak egy dolog másképp történik elkerülhető lett volna a baleset.
Hát én tegnap kaptam egy oktató videót a 94'es szajoli balesetről. Ott is elég kicsi dolgon múlott az a 31 emberélet. Nem kell hozzá sok dolog, hogy nagy baj legyen.
Mesélhetnék, hogy sokan nagyon hülyék. :) És közülük nem kevesen dolgoznak a forgalomnál, bár általában azért a végrehajtó szolgálat kiveti maga közül az idiótákat... Így vagy úgy...
Ma este a * pu.-ról *-ig közlekedő ingát a balfék forgalmista a 2. helyett a 4. vágányra eresztette be a végállomásra, a kijárati jelző persze zöld volt. Gyors ürítés után félperces káromkodással, baráti üdvözléssel vegyített konzílium zajlott a gép vezetője és a forgalmista között, ezek után ezerrel visszatolatott, majd ráfogott a 2. vágányra. még jóformán ''le sem gurult" a kitérőről, már jött is a gyorsvonat, aminek a zöld jelző szólt...
Ez azért így nem teljesen kerek. Ennyire nem lehet hülye egy forgalmista. Ha tényleg így volt, meggondolandó, hogy valaha is utazzon vasúton az ember. Ennél a forgalmistánál legközelebb ember halál lesz. Belegondolni is rossz. :-((
2001-ben Zákánban az xxxx-x sz. vonatból indulás után egy anya kidobta gyermekét (gondolom véletlenül fent maradhattak), majd Ő is utána ugrott. Ezt meglátva egy utas vészféket húzott és feltehetően ez volt a könnyelmű utas szerencséje. A gyerek nem sérült meg, de a vonat az anyuka mindkét lábát csonkolta. Hiába, az emberi hülyeségnek csak alsó határa van!
Hasonló eset: 2006 nyara szintén. Balaton. A hajnali első vonat Siófokról Balatonszentgyörgy felé. Lányok utaznak haza az átbulizott éjszaka után, de józanul. A hátsó kocsi hátsó ajtaja nem nyílik. Egyiküknek végül sikerül feltépni, de ekkor jön mozgásba épp a szerelvény. Leszáll, még a lábára érkezik. A következő már imbolyog a peronon. És ahogy gyorsul a vonat, úgy potyognak le még ketten. Ők már kicsit meg is sérülnek, ahogy a beton lehorzsolja végtagjaikat. Elkerülhető lett volna: - vészfék - nem próbálkozni kinyitni, hanem átrohanni a másik ajtóhoz a kocsi végén - leszállni a túloldalt (körülnézés után persze) - stb...
Én is mondtam nekik, hogy nagy mázlijuk van. Ha 7 másodperccel később nyitják csak ki az ajtót, de ugyanúgy leugrálnak, nagyobb bajuk is lehetett volna.
Egy meleg nappali szolgálatban ülök az irodában,egyszer csak beront a külsős kolleganőm,és síkitva kiabál:
"Jani,Jani gyere gyorsan aláesett egy srác a 8502 utolsó kocsijánál!!!!"
"Leintetted?"
"Nem nem én,a III-as torony,szóltam neki rádión"
Kisiettem,(kolleganőm és a többiek nem mertek utánam jönni a várható látvány miatt.) Nézem a vágányt sehol senki. Gondolom magamban "úristen felgyűrte a vonat kereke és addig szabdalta ameddig meg nem állt a vonat!" Nézek tehát a kijárati vágányútba,ott sincs senki (semmi). Egyszer csak meglátok a "buszmegállóba" egy tépett pólóban pihegő,olyan 20 év körüli srácot.
Kérdezem:
"Te vagy az aki aláesett a vonatnak?"
Nem válaszolt,csak bólintott akkor láttam először életemben sokkos állapotban lévő embert.
"Jól vagy,minden oké,fel tudsz állni?"
"Igen" mondja alig hallhatóan.
"Gyere,mindjárt itt vannak a mentők,addig ülj be hozzám"
Bejött velem kissé szédelegve,megivott három pohár vizet aztán elvitték a mentők.
Később beszéltem vele,és a következő történt.
A barátnőjével Kelenföldön szálltak fel a vonatra. Mivel siettek a Balcsira,már nem volt idejük jegyet venni. Fehérvárig azonban nem jött a jegyvizsgáló,ezért a srác gondolt egy nagyot,és elrohant a pénztárba jegyet venni. Ez sikerült is,igen ám de a vonat már indult,mikor rohant felfelé az aluljárón és felugrott. Az ugrás azonban nem sikerült,és egyenesen a vonat alá csúszótt. Valahogy volt annyi lélekjelenléte (és persze hatalmas szerencséje),hogy a peron széle és a fogorgóváz közé tudott lapulni,rásdásul ez már az utolsó kocsinál történt,nem beszélve arról,hogy nem volt a forgóvázon azon az oldalon az a pörgő dinamó ami egyébként elérte volna.
Megúszta két bordatöréssel(!),és a barátnője lecseszésével. A beszélgetésünk végén csak annyit mondtam neki:
"Mától kezdve ezt a napot is ünnepeld meg,mint második születésnapodat"
