Jaj, még a kérdésre válaszolva. Az utastájékoztató rendszerekhez a szövegeket általában fel szokták venni, főleg mostmár, szuper kicsi flash memóriák idején. Hangszintetizátor beépítése hülyeség lenne, és még nem is nagyon van magyarul jól beszélő hangszintetizátor program.
Szerintem inkább gyermekbetegség... Ilyet még sohasem csinált az emke, ez most ilyen "kísérleti nyúl" helyzet. Ha tudsz, kérlek rakj be képet az új kijelzőkről, és légy türelemmel. Mert a türelem most nem rózsát, hanem jól működő utastájékoztató rendszert terem;)
Pár hülyeség: fűszőmo; Tacsár; Patánk; Parázta kisfóIt; Tecko; Csép u.; To völgy; Aliszka st. ; TOjl soroljam még? Valószínű egy téli napot, vagy egy idegebb hónapot így fogunk átvészelni, csupa rossz és befagyott EMKE-vel.
Hát, a BKV-nál nem szokás megjavítani őket ahogyan észrevettem , párszor a pontos idő, eléggé pontatlan volt, és az áloomást sem hibátlanul írja ki, pl: Jasza; Mar; t-r (Jászai MAri Tér)
Tudjátok, hogy milyen fajta, utastájékoztató EMKE jön szekszádra, hogy megbízható-e, meg ilyesmi. Tehát azt mondják, hogy be fogja magától mondani az állomást, műholdas GPS-es lesz, és belső kijelző kiírja, hogy mi következik, a külső, meg a vonalszámot írja ki. ennyit tudunk, de, hogy ez milyen, azt nem.
És, egy ilyen felszerelés, mennyibe kerül, 260-280as ikarusra, valamint citarora ha meg tudjátok mondani akkor megköszönném Ja, me, hogy gépi hag mondja be az állomást vagy, fel kell venni?
Asszem 4 csuklósunk van, + 16 solo buszunk, ezek más fajták, nem csak ikarusok.
Hát igen... Győr is azon városok közé tartozik, ahol az utasok 95%-a ismeri a vonalhálózatot, ezért nekik az "első éra" tájékoztatása, azaz a vonalszám kiírása tökéletesen elég: az irányt és az útvonalat maguktól kitalálják. Az 5%-ra pedig egyelőre nem gondolunk, pedig előbb-utóbb - pláne ha ez az 5% növekszik - elkerülhetetlen lesz...
Nem tudom, hogy a FOK-GYEM-en "mennyibe" kerülne, de a tábla esetén még megértem, hogy nem variálták túl az utastájékoztatást, mondván sokba kerülne a jobb, de az olcsóbbat is megérti a pórnép.
Ennél még rosszabb, ami most van: a bal szélen felül az egyik, alul a másik, a jobb szélen pedig felül a másik, alul az egyik :). Tehát mindkét végállomás kétszer szerepel, ugyanúgy elvéve a helyet a pontos megnevezésektől, mint a FOK-GYEM-en. Az egyetlen pozitívum, hogy ez legalább logikus, hiszen a FOK-GYEM valóban a hagyományos tábla egyik felét "koppintja le". (Az más kérdés, hogy mindkét táblatípuson feleannyi végállomást kellene megjeleníteni: a hagyományoson 2-t (4 helyett), az elektronikuson 1-et (2 helyett). Sőt, a hagyományos táblákon még több értelme lenne (és ki is férne), ha valamilyen egyszerűsített útvonalat írnának ki (a két végállomást, és közöttük 2-3 fontosabb érintett helyet.) Esetleg az "és vissza" szöveggel kiegészítve :).
Anno, még a "második" táblás érában (mert vol első is, mikor az első 200-ok megjelentek, akkor csak a tábla közepére a járatszámot tüntették fel) a balszélen az egyik, jobb szélen a másik, középen a járatszám lett feltüntetve. Ezt próbálták elektronikus jelzővel lekoppintani: két végállomás+járatszám. Szerintem egyszerűen csak ennyi, hogy a győri Fok-Gyem-es kijelzők mit írnak ki.
Teljesen egyetértek Veled a belső táblákat illetően. Ráadásul Győrben a kijelzős buszokon még belső kijelző sincs (kivéve a 3 db IK412-est), ami legalább a vonalszámot kiírná. Így nálunk ha nem nézed meg felszálláskor, hogy mire szálltál, akkor később csak az utastársaktól, vagy a buszvezetőtől tudhatod meg.
Szerintem az is megfelelő lenne, ha egy valamennyi vonalat és megállóhelyet tartalmazó sematikus térképet helyeznének el az utastérben (mondjuk ez Budapesten elég nagy lenne :), de vidéken talán működne), és akkor a táblát sem kellene cserélgetni.
Ez a rendelet még a szabályos táblás korszakban született, és egy elterjedt gyakorlatot rögzített. Az elektronikus kijelzőkkel a táblák - sajnos - a kukába kerültek, és maradt a viszonylatszám és a célállomás kijelzése (kívül). Belül ez kiegészül a pontos(?) idővel és a következő megállóval és az ott lévő átszállási lehetőségekkel.
Szerintem az elektronikus tájékoztatásnak éppen ennyit kell tudnia. Viszonylatszám, útirány, kövekező megálló, pontos idő (de jó lenne, ha mindig ennyit tudna is hibátlanul...)
Azonban a belső táblákat nem szabadna kukába dobni. Nagyon fontos, hogy az utas - aki nem mindennap jár az adott járat vonalán - át tudja tekinteni, milyen megállói vannak a járatnak (nem csak a következőt), ebből tudjon következtetni az útvonalra is, valamint tájékoztatva legyen az átszállási lehetőségekről is. Ezt egészítené ki az aktuális információkkal az elektronikus kijelző. Elhiszem, hogy macerás táblákat cserélgetni átszerelésnél, de amíg nincs pl. nagyfelbontású lcd kijelző a járatokon, addig azért erre szükség lenne.
Én is erre gyanakszom, csak arra gondoltam, hátha van egy másik rendelet is, amely esetleg felülírja az általam idézettet.
Hogy melyik "megoldás" van jobban elterjedve? Tapasztalatom szerint általában a nagyobb városokban (ahol magasabb az adott vonalat nem ismerő utasok aránya, ezért az utastájékoztatás szerepe is fontosabb) csak a célállomást írják ki. Kisebb városokban (ahol az utasok 95%-a pontosan ismeri a vonalakat, így lényegében teljesen mindegy, hogy a vonalszám mellé mit írnak ki) - és szám szerint valóban ilyen településből van több - nagyobb divat az induló és a célállomást egyaránt kiírni. Persze mindkét város-típusban találni kivételt, de általánosságban ez a jellemző. Külföldön is inkább csak a célállomást írják ki.
Ebben az esetben szerintem igaz "a kevesebb több" elve. Ha egyetlen állomás van kiírva a jármű elejére, jó nagy betűkkel, akkor teljesen egyértelmű lesz, hogy oda megy. Ha viszont kettő, akkor az jelentheti azt is, hogy a jármű mindkét állomást érinteni fogja. Ráadásul a kettős kiírás elég sok járművezetőt arra késztet, hogy a végállomáson ne fordítsa meg a sorrendet, így még ha meg is érti az utas, hogy a járat a bal oldali (felső) állomásról tart a jobb oldali (alsó) felé, akkor is félrevezetik. A végeredmény az, hogy ugyanúgy nem tudja, hová megy az adott jármű, mintha semmi sem lenne rá kiírva. (Persze ha csak egy állomás van kiírva, és az pont rossz, az még veszélyesebb, viszont meg lehet követelni a járművezetőktől, hogy a végállomáson nyomják meg azt az egy gombot.)
Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy a cégek nagy ívben lesza szóval figyelmen kívül hagyják eme rendeletet, gondolom úgysem ellenőrzi senki. Egyébként inkább írják ki mind2 végállomást, mint egyiket se (utóbbi azért nagyobb problémát jelent, ráadásul ez a "megoldás" van jobban elterjedve).
Ide is beírom, mert a VÉEK-topicban nem váltott ki túl sok reakciót.
"Most mutatták nekem az alábbi jogszabályt, amikor megkérdeztem, hogy nálunk miért kell a helyijáratokra az induló végállomást is kiírni. Szerintem ez a vonalszám mellett teljesen felesleges (sőt, akár megtévesztő is lehet), továbbá elveszi a helyet az érkező végállomás pontos kiírásától (így gyakran csak valamilyen - a nem helyiek által értelmezhetetlen - rövidítés fér ki).
89/1988. (XII. 20.) MT rendelet a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról
13. §
A menetrend alapján közlekedő autóbusz (mikrobusz) homlok- és oldalfalán a járati útvonal kezdő- és végpontját, a különjárati személyszállításra használt autóbusz (mikrobusz) homlok- és oldalfalán _különjárat_ feliratot feltüntető táblát kell elhelyezni. Szerződéses járat esetén az autóbusz (mikrobusz) homlok- és oldalfalán a _szerződéses járat_ feliratot, valamint az útvonal kezdő- és végpontját egyaránt fel kell tüntetni.
A kérdésem: hogyan hidalják át ezt a problémát azokban a hazai nagyvárosokban (Budapest, Szeged, Miskolc stb.), ahol - a világ nagy részéhez hasonlóan - csak az érkező végállomás szerepel az elektronikus kijelzőkön, a vonalszám mellett?
(Megjegyzem, a vonalszám kiírását viszont nem írja elő a rendelet, tehát azt - legalábbis ez alapján - akár el is lehetne hagyni :). Valószínűleg erre a jogszabályra is ráférne némi aktualizálás.)"
