Már kétszer mondtam, hogy a kérdésfeltevésed az SR-ben értelmetlen, mert nincs definiálva az "IR sebessége" fogalom, ergo nincs értelme, nincs jelentése az "abszolút zéró sebességű IR" fogalmának. Nehéz ezt megérteni? Felteszel egy kérdést, amiben definiálatlan fogalmat használsz. Olyan a kérdésed, mintha azt kérdeznéd: A pikrámóknak 5 turonjuk van? Tudsz rá válaszolni?
Az SR szerint felesleges a keresése
Az SR nem egy pártdirektíva, ami megmondja, mit érdemes és mit nem. Az SR egy formális rendszer, axiómáknak logikai következményhalmaza. Az SR szerint annyira felesleges ez vagy az, mint egy zsák alma szerint, de inkább kevésbé, mert a zsák almának esetleg vannak érzelmei, szándékai.
Az éter elmélet szerint ehez a kitüntetett IR-hez kellene viszonyitani minden más IR-t
Ugyanaz, mint fent. Az éterelmélet sem pártdirektíva, hanem egy formális rendszer, axiómáknak logikai következményhalmaza. Az éterelmélet szerint annyira kellene ezt vagy azt, mint egy zsák alma szerint, de inkább kevésbé, mert a zsák almának esetleg vannak érzelmei, szándékai.
Természetesen van interferenciakép, de az független attól, hogy merre forgatod a berendezést. Ez a kísérlet negatív eredménye. A magyarázat egyszerű: minden irányban c a fény sebessége, tehát a berendezés elforgatásával semmi nem változik, az egyes karokon a berendezés elforgatása után hajszálnyira ugyanannyi ideig utazik a két fénynyaláb, mint az elforgatás előtt, tehát az interferenciakép sem változik. Kicsit bonyolultabb belátni (és erre utalt mmormota), hogy ez nem csak egyike a sok lehetséges magyarázatnak, hanem ez az egyetlen lehetséges magyarázat. Ehhez persze egy kicsit számolni kell Pithagorasz tételével.
Az álló inerciarendszer a rudak L-F, vagyis valóságos kontrakciójából egyenesen következik logikailag a következő gondolatmenet mentén:
Ha a rudak összehúzódása sebességfüggő, akkor szükségképp következik ebből, hogy kell lenni nyugalmi állapotnak is, hiszen itt lenne az összehúzódás minimuma.
A fenti gondolat helyesnek látszana, ha nem lenne az inerciarendszerek egyenértékűsége. Az éterelméletből eredő L-F kontrakció tehát ellentmond az IR egyenértékűségének.
Vagyis lemeztelenítve: az éterelmélet mégis ellentmond az IR egyenértékűségének.
Az SR-ben az IR-ek sebesség különbsége számit tudom.
A SR-ben nincs az IR-eknek "sebessége", tehát nincs "IR-ek sebességkülönbsége" sem. Nincs definiálva az "IR sebessége" fogalom. Helyette ami van: az egyik IR sebessége a másikhoz viszonyítva, ez szerepel a Lorentz-trafóban.
Az SR szerint az álló rendszer viszonyitásipont az ahol amelyben a megfigyelő tartózkodik.
Minden rendszert vehetsz viszonyítási pontnak. Az SR arról szól, hogy egy IR-ben álló (tehát ahhoz rögzített) megfigyelő számára hogy fest a világ: a természeti törvények, a tér, az idő stb.
egy tökéletes gömb felszínén, annak belső geometriája segítségével nem tudsz kitüntetni egyetlen pontot sem, egyszerűen mert a gömb felszínének túl sok szimmetriája van
Természetesen egy göröngyös narancs esetében már egészen más a helyzet, ott nagyon is meg lehet különböztetni a pontokat (itt kifelé görbül, amott meg befelé stb.). A göröngyös narancs éppúgy viszonyul a tökéletes gömbhöz, mint az ÁR görbült térideje a sima Minkowski-téridőhöz. Pont ezért mondta Einstein az ÁR megalkotása után, hogy valamilyen mély értelemben mégis csak létezik éter, a téridő pontjai között nem teljes a szimmetria (az egyik pontban ennyi a görbület - és ez nem relatív mennyiség - a másik pontban meg amannyi). Ezt próbálta is metaforikusan elmondani egy beszédében (a "térnek is vannak fizikai tulajdonságai"), persze a legtöbb ember félreértette ("mégis csak van a fénynek vivőközege"), és félreérti ma is (mert nem tanultak geometriát).
"Iván már többször leirták több helyen, hogy az MM kisérlet mért nem volt jó az adott elrendezésben a feladatra."
Igen, csak az a szépséghiba ebben, hogy olyan kutyaütők írták le, akik ezt a 2. gimnáziumi osztályba való feladatot se képesek megoldani... Hülyeségeket írtak.
Minden IR-ben c a fény sebessége, ez az éterelméletben és a specrelben is így van.
Nem ez a gond. Az a gond, hogy az inerciarendszerek egyenértékűségéhez későn tudták csatolni a Lorentz-csoportot. Ha ezt Lorentz komolyan vette volna, akkor ő is rájött volna, hogy tulajdonképp egyenértékű a Lorentz-elv és a specrel. De sajnos nem vette komolyan, emiatt ragaszkodott a Lorentz-Fitzgerald kontrakcióhoz (a rudak valóságos összehúzódásához).
Az inerciarendszerek egyenértékűsége már önmagában magával hozza a Lorentz-csoportot, és azt tudni kell, hogy az egyenértékűséget Lorentz sem vetette el. Ezért maradt a (szerintem) hibás Lorentz-Fitzgerald kontrakció mellett. És hát Lorentz nem volt olyan hosszú életű (egyébként hosszú életű volt), hogy a Noether-tételeket tanulmányozhatta volna. Később Bell tette ezt rendbe.
Utólag már okos az ember, de tudni kell annak, aki a L-F kontrakció mellett kardoskodik, hogy gyanús nézet mellett tör lándzsát.
Az SR-ben nincs olyan, hogy "rendszersebesség". Nincs definiálva ez a fogalom. Ha rögzítesz egy IR-t, akkor ahhoz képest természetesen lehet beszélni sebességről és minden megfigyelő sebessége 0 és c közé esik (bármelyik irányba). Csak mivel a SR axiómái nem tesznek különbséget az IR-ek között, ezért az SR-ben csakis önkényesen tudsz rögzíteni IR-et, mérési utasítással nem. Ez olyan, minthogy egy tökéletes gömb felszínén, annak belső geometriája segítségével nem tudsz kitüntetni egyetlen pontot sem, egyszerűen mert a gömb felszínének túl sok szimmetriája van, minden pont csak olyan, mint a többi. Önkényesen persze rá tudsz bökni egy pontra és azt mondhatod, mától fogva hozzá viszonyítasz mindent, pl. tőle mérsz minden távolságot.
Én ezt eddig Lorentz elvként ismertem és éterelméletként azt ismertem, ami az MM kísérlet előtt elfogadott volt, tehát, hogy az éterhez képesti sebesség kimutatható, mivel a fény abban terjed c-vel, tehát hozzánk képest valamilyen c+-v-vel terjed...
A Lorentz elv szerintem is zsákutca: ha ekvivalens, akkor nincs értelme beszélni róla.
Az éterelmélet pedig (számomra legalábbis) az MM kísérlet által cáfolt régi szemlélet megnevezése...
"Itt megjegyzem, hogy nincs különbség aközött, hogy "c a fény sebessége egy inerciarendszerben" illetve hogy "c-nek mérjük a fény sebességét egy inerciarendszerben", ugyanis a fény sebességét minden megfigyelő méréssel definiálja, tehát az számára annyi, amennyinek méri (definíció szerint).
De ez annyira unalmas téma (cíprián vesszőparipája), hogy inkább elvarrnám ezt a szálat"
Jellemző módon fel sem fogod, hogy mit modtam. Nem ez a vesszőparipám. Az a vesszőparipám, hogy tudni kell, miért két különböző fizikai modell az éterelmélet és a specrel, annak ellenére, hogy a matematikában egyenértékűek. Tévedés azt állítani, hogy az étermodell mellett tettem le a voksot. Épp elenkezőleg, azt állítom, hogy a Lorentz-Fitzgerald kontrakció nem lehetséges, és ez a specrelből sem következik. A nézeteltérésünk ott van, hogy te a Lorentz-Fitzgerald kontrakciót a specrelből is levezetted. Ez csak matematikailag lehetséges, de nem a fizikában. Sajnálom, hogy ezt nem tudom megértetni, de sajnos nemcsak veled vagyok így.
A SR-ben ez nem következmény, hanem axióma. Az éterelméletben következmény (erre találták ki), ott az órák és mérőrudak deformációja az axióma (plusz az éterbeli konstans c fénysebesség). A SR ekvivalens az éterelmélettel, csak egyszerűbb és természetesebb alapelvekből vezeti le ugyanazt az állításhalmazt. Ennek több előnye van, jobban rámutat az inerciarendszerek közötti szimmetriára, könnyebben általánosítható stb.
Az IR azt jelenti, hogy egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgást végez a rendszer.
Ez a definíció csak akkor értelmes, ha van egy nyugvó rendszered (egy "éter"), amihez képest a mozgást érted. Tehát az éterelméletben vagy a newtoni fizikában ez egy jó definíció, de a SR-ben értelmetlen. A SR-ben egy jó definíció a következő: inerciarendszer olyan rendszer, amiben a fénysugarak mint egyenesek kielégítik az euklideszi geometria axiómáit (tehát többek között a fényháromszögek szögösszege mindig 180 fok). Megmutatható, ez utóbbi definícióval, hogy ha A inerciarendszer, akkor B akkor és csak akkor inerciarendszer, ha a B minden pontja konstans sebességgel mozog az A-ban.
Azt jelenti hogy maga az éter az EM tér amiben az elektromágneseshullámok terjednek , ezek sebessége a "c".
Az SR-ből adódóan pedig minden IR ben szintén c .
Korábban irtam hogy mindenrendszerben az észlelt hullámhosz osztva a periódus idővel egyenlő a c-vel.
Az IR azt jelenti, hogy egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgást végez a rendszer. A sebessége a nulla és a c közé esik c sohasem lehet de a nullát semmi sem zárja ki.
Az éterelméletet arra találták ki, hogy megmagyarázza, miért tapasztalunk mi mindig konstans (nevezzük c-nek) fénysebességet. Az éterelmélet szerint a fénynek van egy vivőközege, az éter, amiben a fény mindenfelé ezzel a bizonyos c-vel terjed. Továbbá az éterben mozgó órák lelassulnak és az éterben mozgó mérőrudak megrövidülnek az ismert faktorral, aminek következtében az éterben egyenletesen mozgó megfigyelők (pl. mi magunk) is mind c-nek mérik magukhoz képest, a náluk lévő órával és mérőrúddal a fény sebességét. Tehát az éterelmélet nem azt mondja, hogy "mindig az éterhez képest c a fény sebessége", hanem hogy az éterbeli konstans fénysebesség és az órák járásának illetve mérőrudak hosszának megváltozása együttesen eredményezi, hogy minden inerciarendszerben ugyanannyi a fény sebessége. Itt megjegyzem, hogy nincs különbség aközött, hogy "c a fény sebessége egy inerciarendszerben" illetve hogy "c-nek mérjük a fény sebességét egy inerciarendszerben", ugyanis a fény sebességét minden megfigyelő méréssel definiálja, tehát az számára annyi, amennyinek méri (definíció szerint).
De ez annyira unalmas téma (cíprián vesszőparipája), hogy inkább elvarrnám ezt a szálat. Ugyanígy unalmas arról beszélni, hogy "matematikailag azonos", de "fizikailag különböző". Ez csak ködösítés, a szavak üres csűrése-csavarása, luftballon-hámozás. Nem tanulsz és nem értesz meg belőle semmit, nincs benne kakaó.
Értsd úgy, hogy a specrel számára közömbös, hogy van-e éter, vagy nincs. Tévedés azt hinni, hogy a specrel az éter tagadása lenne. Ügyes matematikai absztrakció a specrel, amely megkerülte az éter-problémát. Azóta kimérték, hogy az éterszél sebessége 5 cm/s alatti, ha egyáltalán lenne. Vagyis nagy valószínűséggel nincs éter. De ez a specrel, mint matematika számára mindegy.
Te valamit összekeversz ha éterről van szó , az éter elméletszerint minden jelenség az abszolut nyugvó éterben történik , tehát a fény sebessége az éterhez képest c, hanem az éterben c.
Einstein végülis nem az étert vetette el és tagadta annak létét , hanem rávilágitott arra a következtetésre hogy nemszükséges keresni az abszolut nyugvó rendszert mert bármelyik IR kinevezhető éternek.
...de azért nehéz elképzelni, hogy a székem interferál önmagával... Ez a jelenség annyira ellentmond a tapasztalatainknak, hogy még az is lehetséges lett volna, hogy a kvantummechanikának van egy méretbeli érvényességi határa, de egyelőre úgy néz ki, hogy ilyen nincs...
A méretkorlát egyszerűen abból adódil, hogy a székedhez rendelhető hullám hosszúsága még viszonylag lassú mozgások esetén is rendkívül rövid. Ezzel a hullámhosszal összemérhetőnek kellene lennie a réseknek, amin keresztül akarod küldeni. Azaz a székedet mikrométer szélességű réseken kellene átjuttadnod.
Próbálj utánna számolni, hogy 1 m/s sebességnél a 6 kg-os székedhez mekkora hullámhossz tartozik és mindjárt lászani fog a probléma.
Megjegyzem, hogy az (1)->(3) következtetés közvetlenül is látható, jóval egyszerűbben, mint a (2) állításon keresztül, tehát az (1)->(2)->(3) láncból. A legnehezebb (és leghasznosabb) implikáció a (2)->(3), ennek felismerése volt Einstein érdeme.
