Egy topik, amelyben összegyűjthetjük az eddig, Viktor Rezun (alias ,,Viktor Szuvorov") irodalmi tevékenységével kapcsolatban megjelent kritikákat hadtörténészek és katonai szakértők tollából.
A 6. PVO vadászrepülő hadtestnek akkor 34 teljes értékű vad.rep ezrede volt és időnként még 29 "alkalmi" ezredet is oda vezényeltek. A MOszkva környéki repülőtereit 53 BAO üzemeltette. Az első ellenséges támadás előtt már 600 harci repülő állt készenlétben.A hadtest létszáma 27 000 ember volt. Szóval jól felkészültek és sikeresek voltak Moszkva védelmében.
Üdvözletem! A Pe-8-asokkkal 1941 aug 11.-én éjjel intéztek támadást Berlin ellen. 11 diesel motoros gép szállt fel Puskinoból. Ivan Liszacsov szd pk, Sz Aszjamov, V. Bidnij, ? Makaranko, A. Csurilin, M. vodopjanov, A. Kurban, M Ugrjumov, A Panfilov,K. Jegorov, és A Tyagulin voltak a gépek parancsnokai. K Jegorob gépe felszállás után lezuhant. Bidnij Liszacsov, Aszjamov, Csurilin, Makarenko sikeres bombázás után visszatért a reptérre.A Kurban kényszerleszállt Krasznoje Szelon.Ugrjumov Üza fogyás miat Velikije lukiban szállt le. Vodopjanov Puskino előtt 200 km-re szállt le és a fronton átgyalogolva értek haza. Pasnfilov eltért útvonalától és A finnek Helsinki mellett lelőtték. Tyagunyint Indulás után a saját légvédelem és egy I-16 lelőtte. Túlélték.
Rosszul tudod. A légierő játszotta Moszkva felett a döntő szerepet, mivel két Moszkvai-csata volt, egy légi és egy összfegyvernemi. Ahhoz képest, hogy Smakov mit mondott, a Moszkva elleni bevetésekben egyszerre több száznémet gép vett részt, és még így sem sikerült a főváros felé kerülni.
Szmolenszk kornyeke augusztus szeptember, Odessza felett idolegesen, Perekop felett idolegesen, lehet talalni boven. Gyakorlatilag a nemetek az elso par het utan mar csak ott tudtak a legifolenyt biztositani, amerre a pancelos csoportok haladtak, ott sem mindig. Moszkva felett pedig abszolut nem, ahogy irtad. De nem az volt az elso. Karelia pedig tenyleg kilog a sorbol egy kicsit.
Az angliai pedig azert ismertebb, mert London kozelebb van azon helyekhez, ahol a nalunk es nyugaton mainstream tortenelem konyveket irjak. Egyebbkent a Luftwaffenak az angliai legicsata setahajozas volt a Barbarossahoz kepest. Vannak szerzok, akik szerint a Luftwaffet az angliai csataban tortek meg. Hat persze.
Karélia más lapra tartozik. Atöbbi frontszakaszon pedig komoly hátrányt élvezett az RKKA légiereje. A Moszkvai-csata volt az első, ahol sikerült kiegyenlíteni az erőviszonyokat (amúgy a mai napig csodálom, hogy a jóval kisebb volumenű Anglia-légicsatát annyira forszírozzák mindenhol, miközben a jóval eredményesebb és sikeresebb Moszkvai légicsatáról jóformán alig hallott valaki valamit.
Éppen a vezérkarnál működő légierő legfelsőbb parancsnokságának kellett volna koordinálnia a különböző légi szervek együttműködését. Ez pedig áprlis óta nem volt.
Így pedig nehéz offenzívát kezdeni Európa ellen, amit Rezun vizionált.
Decentralizaltak. Ha jol tudom, akkor a legmagasabb muveleti parancsnoksagok a legieronel a frontoknal, illetve a flottaknal voltak. Ebbol arra lehet kovetkeztetni, hogy a legierot tamogatoszerepre karhoztattak szinte teljes mertekben. Azonkivul volt meg a PVO, ha jol tudom a tavolsagi bombazo erok sem a frontok ala voltak beosztva kozvetlenul, kerdes szamomra a transzport erok, es gondolom az iskolak is kulon voltak. Viszont szerintem ha onallo foparancsnoksag nem is volt, akkor is kellett lennie szerveknek, amelyek ezeket osszefogtak. Kikepzes, ellatas, fejlesztes termeles, a fent emlitett szintekrol nem megoldhato.
Szoval nem ertem pontosan, hogy mire akartal kilyukadni. Arra, hogy nem volt egyseges hadaszati iranyitasa a haboru elejen? A szervezettsegerol meg annyit, hogy 41 keso nyaran - kora oszen szerveztek at a teljes legierot, elsosorban karcsusitottak az ezredeket, ennek koszonhetoen atalakultak a magasabbegysegek sztatjai is. szamszeruen egy IAP juniusban kb. 66-70 gepbol allt elmeletben, oktoberben mar 20-nak kellett lenni. Nyilvan szerepet jatszott a nagyaranyu vesztesegek, valamint, hogy a karcsubb egysegek rugalmasabb vezetest tettek lehetove.
Es mindehhez, amit mar irtam mashol. A szovjet legiero nagyon komoly teljesitmenyt nyujtott a haboru kezdete ota, es nem lehet azt allitani, hogy elvesztette volna a legifolenyt. Pontosabban voltak frontszakaszok ahol a Luftwaffe, es a szovetsegeseiknek sikerult kivivni a legifolenyt, volt ahol sosem szereztek meg. Pl. Karelia.
Itt nincs minek utánanézni. 1941 április 12-től a vezérkarban nem volt légierő parancsnokság (előtte P.V.Ricsagov volt). Augusztusban szervezték újjá (papíron), gyakorlatilag szeptemberben kezdett el működni, P.F.Zsigarev vezetésével).
,,Tényleg, ha már itt járunk (nekem az angliai csata jár a fejemben ilyenkor), a szovjet radarfejlesztésekkel és üzembe helyezésekkel hogy álltak? Ilyesminek hol lehet utánanézni?"
Jól álltal a fejlesztésekkel. Sőt. A németeket nagyon meglepte, hoy mennyire megelőzték őket fejlesztésekben rádiótechnika terén. De egy dolog a fejlesztés, és más dolog az ipari kapacitás és ellátottság. Hiába rendelkezett a SzU világelső rádiófejlesztésekkel, ha a gyakorlatban a repülőgépek (most csak ennél a témánál maradunk) egymással a háború elején leginkább szárnybillegetéssel kommunikáltak és a gyárak nem tudták ellátni a légierőt megfelelő készülékekkel. Hiába a szuperüberextra rádiófejlesztések, ha végső esetben amerikai készülékekkel látták el a gépeket: jóval ,,szarabbak" voltak, mint a szovjet kifejlesztett adóvevők, de legalább nem csak egyes példányokban léteztek, ráadásul tömegével gyártották ezeket. Analógiát a kézifegyverekben tudnék mondani. Hiába volt kifejlesztve egy olyan, még mai szemmel nézve is tökéletes automata puska, mint az AVSz vagy AVT, ha a hadsereg döntő többségét parasztok adták, akiknek a műveltségét bőven meghaladta a fegyver ismerete. Nekik a Moszin-Nagant volt továbbra is a legmegfelelőbb fegyver, ami még a legmostohább karbantartást is képes volt túlélni.
Ja, megjegyzem, és ez az, a parancsnokság és vezérkar nélküli légierő, amely készül a Németország elleni invázióra (Rezun (,,Szuvorov") szerint). Gratulálok.
Mellesleg. Már lassan tíz éve bassza a csőrömet az a mondat, mind az orosz, mnd pedig a nyugati irodalomban, hogy - a szovjet légierő hatalmas veszteségeiről van szó - ,,nem volt jól megszervezve". Könyörgöm, a frakam a sok aszakértőbe! Milyen szervezés!!! 1941 áprilisától nem volt Vörös Légierő parancsnok és nem volt Légierő Vezérkar!!! 1941 szeptemberében szervezték újjá a légierő parancsnokságát (augusztusban nevezték i az első főpékát, no de stattja nem volt, nem hogy hivatala). Bassza meg a jóérdeműt, tíz éve, amióta engem basztat a téma, z senkinek sem tűnt fel???!!! Na ennyit a kutatókról...
Én is csak most szólok erről, mert már az orosz, idei filmekben s kezdik átvenni a nyugati sablonokat. Ennyire azértnem muszáj benyalni egy óceánon keresztül. Hosszú, fárasztó, meg amúgy is kínos...:(((
A tököm tele van.
(Showtime kell ide, normális építő és nmbuszromboló szövegével, bár nem bizotos, hogy beköszö. Pedig hiányzik.:(((
Háááát. Most had ne nézzek utána a témának, de a Pe-8 továbbfejlesztésének nem az volt az akadálya, hogy szar lett volna, hanem az, hogy elkezdtek érkezni a B-25-ök és Bristol Blenheimek, amiket a szovjet pilóták nagyon szerettek (apropo, a vadászgépeken kívül a B-25-ös szovjet bombázóknál volt divat a repülőgép kipingálása. AZ ok roppant egyszerű. Kuvsinov, az egyik ilyen század pékája leírta, hogy amerikából már csinos kis ábrákkal érkeztek a gépek - az amerikai gyári munkások festették fel (akkoriban már ott is többségükben idősek és csajok dolgoztak) a félmeztelen jányokat, meg - megint Kuvsinov szerint - a medvéket, kozákokat, szarvasokat és sarki medvéket. A katonák ezeket kisorsolták egymás között, hogy ki melyiken repüljön. A felfestett csajokat ,,nőciknek" (,,babci") nevezték, és szétrohadhatott az egész gép, de ezeket mindig újrafestették és ápolták. Kabalák voltak. A pilóta amúgy is egy érdekes álatfajta.:) Még ha a legszarabb ,,könyvespolcon" is repül bárkinek szétveri a pofáját, ha az nem hiszi el, hogy ez a világ legjobb gépe.:)
Ezt az oldalt nem ismertem. NAGYON jó és ritka felvételek vannak bennük, két filmet néztem meg, de a háttérben felbukkanó repülőgépek egyike-másika, illetve a felvételek körülményei unikálisak (bár erről a filmekben szó sem esik)!!!
Kösz!
A Szu-2 már csak azért sem vehette fel a versenyt, mivel eleve könnyű bombázónak és felderítőnek tervezték, azaz nem volt szükséges alacsony magasságban történő támadás végrehajtása. Közepes és nagy (viszonylag) magasságokból közvetlenül a fronton alkalmazták VOLNA ( a gyakorlatban mi mindenre nem; de ez már a szovjet hiányból fakadt). Innen a bombavető berendezések és viszonylag alacsony sebesség. Az Il-2 elejétől kezdve alacsony magasságokban, nagy sebességgel végrehajtott támadásokra készült, ráadásul helyt kellett állnia a vadászokkal vívott légi harcban is (a német pilóták visszaemlékezéseiben külön kitérnek arra, hogy rohadtul nehéz feladat volt egy Il-2 lelövése (amúgy a szovjet statisztika is ezt mutatja: azIl-2 géppark k.b. 67-68%-át a földi légvédelem szedte le, és mindössze 14% a vadászoktól elszenvedett veszteség (a többi más okok,köztük 6% futómű meghibásodás, 3,4% motorhiba (gyári defekt) és 0,2% öngyulladás (az üzemanyagvezetékek háborús szerelésének hiányosságai: az acetilén ballonok és a motoroloja csodákra képes, ugye).
A TB-3. Az 1941 nyarán-őszén történt bombázó bevetések inkább szükségszülte megoldások, amikor is a légierő nagyobb része elpusztult a földön. A TB-3 gépek a szállító, illetve bombázó kiképző századokban voltak. Gondolom érthető, hogy azt tudta bevetni a Vörös Légierő, ami mozgott, pardon, repült. 1941 szeptembere-októbere után nem tudok olyan feljegyzésről, hogy bombázásra használták volna (apropo, augusztusban és szeptemberben, Szmolenszk térségében még egy-egy ,,Rotmisztrov-zvenót" is bevetettek, méghozzá zuhanóbombázós összetételben (azaz ZR-4 vagy ZR-7 összeállításban (a ZR-8 biztos nem volt, mert abban az összetételben vegyibombákat vitt volna a TB-3 szárnyaira felszerelt két I-400 vagy I-15)
,,Azt mar csak a felreertesek elkerulese vegett irom a tobbiek szamara, hogy az Il 4 es a DB 3 ugyanazt a gepet takarja."
Kösz, elfelejtettem mondani. A különbség mindössze a motorokban volt, az új fedélzeti berendezésekben, illetve a megváltozott sárkányszerkezetben (a navigátor kabinja kúposabb lett).
A TB-7 (Pe-8) témának utánanézek, hogy részt vett-e az 1941-es Berlini rárepülésekben, mert én úgy tudtam, hogy a megmaradt gépeket Szaratovba és Kazanyba szállították, a bombázó iskolákhoz (illetve oda érkeztek a már ép gépek). A Pe-8-nak volt két érdekes verziója: az egyik ejtőernyősök szállítására volt tervezve ( 1 példányban épült, nem fogadták el) illetve egy készült állami delegációk szállítására (ez vitte Londonban Molotovot és Malenkovot; van pár fotóm Budapesten a Londoni sajtótájékoztatóról; asszem a nővérem küldte, maga sem sejtve, hogy mekkora kincs a fotó nekem, az akkori ,,tájmszbúl" szerezte, mert lomtalanításnál otthon talált egy példányt a lapból (könyörögtem, hogy hagyja meg a lapot, de hát nőből van...).
Khmmm! Nem csak 1 rarepules volt Berlinre. A Pe 8-at is bevetettek is a Nemetorszag, illetve a volt Lengyelorszag elleni tamadasokban. Hogy konkretan Berlin ellen bevetettek-e, ugy remlik, hogy egy bevetesen igen, viszont nem talaltak meg Berlint. Nincs nalam a kisokos. Viszont irtam, hogy gyengen szerepeltek.
Azt mar csak a felreertesek elkerulese vegett irom a tobbiek szamara, hogy az Il 4 es a DB 3 ugyanazt a gepet takarja.
1. A Szu-2 az Il-2 közelében sem volt. Páncélozás p.l. NULLA. És a műszerei, berendezése is kizárólag felderítő, illetve könnyűbombázó feladatokat tettek lehetővé (1942-től kizárólag tüzérségi megfigyelésre és frontfelderítésre használták a gépet). Az Il-2 pedig elejétől kezdve CSATAGÉPNEK készült, minden ebből kifolyó követelménnyel ésfelszereléssel.
2. A Pe-8 (TB-7) gépből összesen alig. A háború kitörésének pillanatában 8 (nyolc) darab gép volt a csapatoknál (14. nehézbombázó repülőezred 2. százada; Boriszpol támaszpont), amikből az első nap német támadásaiban legalább két gép meg lett semmisítve a földön. A gépből összesen (beleértve a prototípusokat és kísérleti darabokat) 72 darabot gyártottak, illetve volt még az üzemben 22 készlet, ami elment alkatrészekre. A Berlin elleni rárepülésben nem Pe-8 gépek vettek részt, hanem a Balti-flotta bombázói (elsősorban Il-4-esek).
A TB-3 nem szerelték le. 1941 nyarán még két rádiótávirányítású TB-3 bombázót is bevetettek a németek ellen, megpakolva robbanóanyaggal. Az egyik meg is semmisített egy fontos hidat (a másikkal, ha jól emlékszem, megszakadt a kapcsolat, ismeretlen heéyen zuhant le). Egészen 1944-ig használták a TB-3 gépeket és ezek polgári változatait (G-1) a hadseregnél, szállítási feladatokra, illetve 46-ban vonták ki az utolsó példányokat a forgalomból a GULAG és Szevmorputy szervezeteitől.
A TB-3-at nem szereltek le. Nagyon is bevetettek, es nem csak szallitogepkent. Keress ra a Zveno bevetesekre. Eleg komoly eredmenyeket ertek el veluk, es volt legalabb 30 bevetes.
Amugy a Pe 8 a 41 nyari, oszi "Berlin" bombazasokban elegge gyengen muzsikalt valojaban. A Jer.2-es meg gyengebben. A DB-3-asok vittek a primet, megpedig asszem az F es T altipusok, tobbnyire a Balti flotta legierejebol.
Udv.
Ja, Su 2-es. gyakorlatilag a szerepkorebol az Il-2 szoritotta ki, jobb gep is volt. Amugy szerepkorre nezve kozelfederito, es konnyu bombazo ( csatagep ).
1. ,,1941 tavaszáig a sorozatban gyártott gépek a nyugati körzetekben nagyon korlátozott számban érkeztek, ami arra késztette a Vörös Hadsereg Légierejének parancsnokságát, hogy meghosszabbítsák az átképzés idejét. Így, például, a 211. közelbombázó légiezred (F.G.Rogyakin őrnagy) jóvá lett hagyva a Szu-2 átképzési terve, ami kilenc (!) hónapot vett igénybe (1941 januárjától szeptemberéig). Természetesen a kitört háború lerövidítette ezt a tervet."
2. A háború előestélyén a Vörös Hadsereg Légierejének 82 közelbombázó ezredéből mindössze nyolcnak sikerült kisebb-nagyobb mértékben elsajátítani a Szu-2 repülőgépet illetve még kettő nem kapta meg a gyárból az új gépeket, de tervbe vették az átképzést. A határ özeli és nyugati körzetekben összesen 195db Szuhoj-bombázó állomásozott (ebből 132 működőképes), amelyek az 55-ik hosszúsági fok mentén helyezkedtek el, köülbelül a Vilnius-Vityebszk vonalon, egészen a Fekete-tengerig. A légierő egyéb egységeinél Szu-2 repülőgépek nem voltak."
3. Továbbá, Szuvorov majdhogynem stratégiai légierő szerepkörét szánja könyvében egy ,,front-felderítő és özelbombázó" repülőgépnek, ami blődség egy ilyen gép esetén.
Az idézetek forrása: Дмитрий Хазанов, Николай Гордюков. Ближний бомбардировщик Су-2
Azokat az allitasokat, ahol megad adatokat is, nagyon konnyu leellenorizni. Ezert mondom, hogy Szuvorov legjobb konyve az M nap. Ajanlom mindenkinek elolvasasra, aztan uljon le a net ele, es kezdje el szepen atnyalazni az adatait. Miutan rajott, hogy inkabb azt kel keresni, ami ul, akkor menjen olvasni tovabbi konyveit. Amugy Nemedi Lacinak meg kellenne lenni a 41 juniusi statoknak, legalabb olyan tekintetben, hogy hany Su 2-es allt hadrendben osszesen, es frontokra bontva.
En meg nem vagyok biztos benne, hogy pontosan, es teljesen ki tudnam keresni, hogy hany ezred harcolt Su-2essel nyugaton 41 jun.-juliusaban. Reszadataim vannak, nem tudom hogy teljes van-e szinten. Nem igerem, hogy majd keresek, mert ilyen igeretekre mar rafaztam. Emlekeim alapjan Su-2-esbol talan ha 200 volt bevetve, de ez tavolrol sem biztos.
Szoval el kell olvasni az M napot. Rengeteg dolgot allit ott Rezun, amit konnyu leellenorizni.
