Van e forrás arra nézvést, hogy mi történt pontosan, vagy csak utólagos számolgatás eredménye ez a 20.-a?
(Egyébként valakik nagyon megkeverték Niceában a latrinát, mert a kb. 350 év óta fennálló Nap-naptárba belecsempészték a Hold-naptárt a Húsvét ürügyén, ami kissé furcsa.)
"...nem csak a tavaszi napéjegyenlőséget igazítjuk eredeti helyére, melytől a niceai zsinat óta körülbelül tíz nappal eltért,..."
Ha és amennyiben csak a zsinattól Gergelyig tartó időszakot korrigálták, akkor még mindig ott marad a Juliustól Niceáig tartó idő. Csakhogy Niceában nem korrigáltak, mert különben a továbbiakban nem állt volna elő hiba.
"Hogy a tavaszi napéjegyenlőség napja visszaállíttassék az Április Calendae-ja elötti XII. napra, elrendeltetik, hogy 1582 október hónapból tíz nap hagyattassék el, vagyis Oktober 15-e következzék. Igy az elmúlt évek sokaságán végighúzodó hiba e pillanattól korrigálódik,"
A fenti Inter Gravissimas idézet fordítása pontosabban:
"Hogy tehát a tavaszi napéjegyenlőség, amelyet a niceai atyák Április Kalendája
előtti XII. napra helyeztek, erre a helyre visszaállítassék, elrendeltetik, hogy 1582
október hónapból tíz nap hagyattassék el, vagyis Oktober 15-e következzék.
Igy az elmúlt évek sokaságán végighúzodó hiba e pillanattól korrigálódik,"
Ami az elmúlt évek sokaságát illeti, a fenti idézet előtti VI. fejezetben találunk tájékoztatást:
"...curavimus non solum æquinoctium vernum in pristinam sedem, a qua iam a concilio
Nicæno decem circiter diebus recessit, ..."
azaz
"...nem csak a tavaszi napéjegyenlőséget igazítjuk eredeti helyére, melytől a niceai zsinat óta körülbelül tíz nappal eltért,..."
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évek sokasága 1257 év.
Augustus császár akkor élt a nagy csillagászati időtengelyen, amikor március 21-én volt a tavaszi napéjegyenlőség és szeptember 23-án az öszi.
Bátran keresheti mindenki ezt az időszakot.
a 2004-es kiadású Hungár naptár 88-89 oldalán lévő táblázatból kiolvasható, hogy i.sz. 188 és 223 között mindig, minden évben, március 21-re esett a tavaszi napéjegyenlőség.)
Ez triviális, hiszen a 12,7 nap egy fizikai mennyiséget (idő) mérő eszköz (Julián naptár) mérési
hibája, a 10 nap pedig egy pontosan meghatározott időmennyiség. Egymástól független
fizikai fogalmak, összevetésükből levezetett bármilyen elmélet eleve téves. Gergely
pedig nem tévedett."
Jó, jó, de akkor mit csináljunk ezzel;
"Hogy a tavaszi napéjegyenlőség napja visszaállíttassék az Április Calendae-ja elötti XII. napra, elrendeltetik, hogy 1582 október hónapból tíz nap hagyattassék el, vagyis Oktober 15-e következzék. Igy az elmúlt évek sokaságán végighúzodó hiba e pillanattól korrigálódik,"
Tehát Gergely és csapata úgy gondolta, hogy helyreállította a Julián naptárt 10 nap korrekcióval, és ez a lényeg. Nem nevesítették az 1627 évet.
Tényleg nem tévedett, kivéve azt az egy napot, amely a domináns március 20 és a teoretikus március 21 között feszül.
És a naptár rendben van...
Ebből csak az szűrhető le, hogy Julius Cézér 200 évvel közelebb van hozzánk időben, mint ahogy a ZAKAMÉDIÁK tanítják.)
"A tihanyi apátság alapítólevele, tele hungár nyelvemlékkel, többek között a Balaton nevével.
Ebben az évben halt meg a „Győzedelmes Adalbert”, Ostmark grófja, Melk várában temették el. Az osztrák történetírás személyében a hungárok legyőzőjét tiszteli, aki az Ostmark határát a Morva és Lajta folyókig terjesztette ki. A Morva folyótól nyugatra elterülő tájegység neve „Ungarnmark” volt. Hivatalában fia Ernő gróf követi (1075-ig), édesanyja Froiza (Géza unokája) 1071-ben hal meg, és Melkben temették el. András király öccse Levente meghal, lehet, hogy ekkor kerül az Ostmark ellenőrzése alá a hungárok által róla elnevezett vár, Leventevár/Laventenburg?
Adalwin Salzburgi érsek Krisztus születését Chezilo (Kocel) várában ünnepelte, amelyet most Mosapurchnak (Moosburg) hívnak, s mely apja Pribina halála után szállott reá, akit a morvák öltek meg.
Az Oguz származású Turul bég (Emese férje, Álmos apja, Árpád nagyapja) meghódítja Bagdadot."
Szent Bertin Évkönyve szerint az „ungri” nép pusztította Lajos királyságát.
Kr.u. 863-864 = i.sz. 1053-54
Karlmann és Rasztiszláv ellen apja hadjáratot indít, Salzburg irányából Bischofshofen és Tamsweg érintésével érkezik meg a Mura völgybe. Karlmann sorsa a házi őrizet lett.
Ménfőnél Péter legyőzi Aba Sámuelt, de a pogánylázadást nem tudja megfékezni. Ekkor érkezik keleten toborzott nagy hadseregével András Hungáriába, aki megvakíttatja Pétert, leveri a pogánylázadást, és Tulunban (ma Tulln) találkozik Német Lajossal, akitől papokat kér a megtizedelt papság pótlására.
Andrást i.sz. 1054 szeptemberében koronázzák királlyá Székesfehérváron.
I.sz. 1055
A tihanyi apátság alapítólevele, tele hungár nyelvemlékkel, többek között a Balaton nevével.
Ebben az évben halt meg a „Győzedelmes Adalbert”, Ostmark grófja, Melk várában temették el. Az osztrák történetírás személyében a hungárok legyőzőjét tiszteli, aki az Ostmark határát a Morva és Lajta folyókig terjesztette ki. A Morva folyótól nyugatra elterülő tájegység neve „Ungarnmark” volt. Hivatalában fia Ernő gróf követi (1075-ig), édesanyja Froiza (Géza unokája) 1071-ben hal meg, és Melkben temették el. András király öccse Levente meghal, lehet, hogy ekkor kerül az Ostmark ellenőrzése alá a hungárok által róla elnevezett vár, Leventevár/Laventenburg?
Adalwin Salzburgi érsek Krisztus születését Chezilo (Kocel) várában ünnepelte, amelyet most Mosapurchnak (Moosburg) hívnak, s mely apja Pribina halála után szállott reá, akit a morvák öltek meg.
Az Oguz származású Turul bég (Emese férje, Álmos apja, Árpád nagyapja) meghódítja Bagdadot.
Kr.u. 866 = i.sz. 1056
Szent Bertin Évkönyve szerint a bulgár (hungár) követek a királyhoz mentek Regensburgba, tudatták vele, hogy uralkodójuk népe jó részével áttért a keresztény hitre, egyszersmind arra kérték a királyt, hogy mielőbb küldjön alkalmas hittérítőket hozzájuk.
Kr. u. 867 = i.sz. 1057
Phótiosz a keleti pátriárkák támogatását maga mögött tudva, a konstantinápolyi zsinaton kimondta I. Miklósra az átkot és a hivatalvesztést. Ezzel a kereszténység két részre, keleti és nyugati egyházra szakad (schizma) Konstantinápoly és Róma központtal. Minderről a pápa halála miatt nem értesült. Az új pápa Rómában II. Adorján (Kr. u. 867-872).
Baszileiosz az új bizánci császár.
András király öccse, Béla herceg hazatér valahonnan Észak-keletről, és megkapja az ország harmadát kitevő hercegséget."
