Fűtésidényben figyeljetek a megfelelő szellőztetésre, a benti teregetést hanyagoljátok, de ha muszáj, vehetsz egy páramentesítő gépet, megéri beruházni.
A homlokzat biztosan nem lesz hőszigetelve mostanában, de a födémen meg kell oldjuk rövid időn belül.
- Kezdetnek idén talán belefér annyi, hogy a külső falak feletti födémrészt leszigeteljük legalább olyan széles sávban, mint amilyen a tekercses szigetelő anyag szélességi mérete. Bár M4NTR4 véleménye alapján nem ideális megoldás a részleges szigetelés. Talán mégis jobb, mint ha semmit nem tennénk.
- Ami meg a fóliák használatát illeti.
Számomra úgy lenne logikus, hogy a salak és a szigetelés közé párazáró fóliát tegyek, ami megakadályozza, hogy a födémből bejusson a pára a szigetelésbe.
Azt nem lehet megakadályozni, hogy a helyiségből pára jusson a mennyezetbe, de csökkenteni lehet a helyiség páratartalmát szellőztetéssel és páramentesítő készülék használatával. Így a mennyezetbe is kevesebb jut és a hidegebb sarkokban is kevesebb tud lecsapódni, penészesedést okozni.
A tető beázásának kockázata nálunk viszonylag kicsi, mert bitumenes lemezfedés (tegola) van a tetőn. Csak a légmozgással járó porosodás ellen kell védeni felülről a szigetelést, valamilyen takarással. Erre jó lehet a páraáteresztő fólia, ami a port nem engedi bejutni a szigetelésbe, de a szigetelésben keletkező pára távozását biztosítani tudja.
- A meszeléshez le kell(ene) kaparni minden helyiségben legalább a mennyezeteket. Többször festett, többrétegű felületekről van szó, ami batár nagy munka lenne most így ősszel.
Tavasszal is csak többszöri nekifutással mernék nekiállni saját kivitelezésben.
Eddig mindig festő szakemberek festettek nálunk (utoljára talán 15 éve), de egyikük sem mondta, hogy a mennyezetet meszelni kellene festés helyett. Pedig anno az építkezés utáni években mindig meszelve voltak. /Gyerekkori emlék. :)/
"(Régi építésű a ház. A külső falak 25 cm vastagok és van rajtuk 5 cm-es polisztirol hőszigetelés. Viszont a mennyezet vékony beton (max. 10 cm), amin csak salak van.
A belső falaknál nincs gond, "
" Mert ez a ház hőtechnikailag eléggé gyenge.
Tehát szigetelni szakszerűen és addig csak meszelni. Az adalékot pedig elfelejteni.
Ahol víz keletkezik, ott előbb útóbb a penész is megjelenik.
"A belső falaknál nincs gond, de a külső falak és mennyezet találkozásánál több helyen penészesedés van. Több éves történet, amit most festéssel szeretnénk megoldani.)"
Ja ott a leghidegebb a fal, tehát ott csapódik le a pára és ott lesz víz, majd penész.
Viszont ezt festéssel nem oldod meg....talán az évenkénti meszeléssel... a mész ugyanis csira ölő.
Tehát még egyszer : szigetelni és akkor elég a ritka festés is. Én pl. 10 évente festek csak penész nincs !!!
Akkor másfélnap után újra itt és válasza az aggályaidra.
"- Szerintem ha a szigetelést csak simán leterítem a salakra, akkor a helyiségből felfele távozó pára a födémen és salakon keresztül belejuthat a szálas szigetelőanyagba, csökkentve annak szigetelőképességét és élettartamát. Rosszul gondolom?"
Igen bejut, sőt le is csapódik, tehát víz lesz belőle, de egy jószellőzésnél hamar elpárolog.
A födémen átjutó párát lehet fékezni un. párazáró, de inkább párfékező fóliával, de tökéletesen megszüntetni nem lehet. Egyébként is a mennyezetre feltenni egy fóliát ( belül ) nem egyszerű.
"- Hasonlóan gondolom a szigetelésre terítendő takarást is. Ezzel megakadályozható, hogy a tetőn esetleg bejutó csapadék belekerüljön a szigetelésbe. No meg, hogy a szigetelés elporosodjon és tönkremenjen."
Ne kerüljön be, de ha bekerül és nem jelentős mennyiség jó szellőzésnél gyorsan elpárolog.
Ennek megelőzésére a modern tetőfedésnél alkalmazzák az un. másodlagos csapadék védő fóliát, de ez a cserép alatt van. Így nem jut bé csapadék és por a padlásra.
"egy szakkereskedés oldalán és ott is minden esetben javasolták a szigetelőanyagot védő fóliák beépítését. Változott volna a szakmai álláspont?"
Nem változott, de jó tudni hogy védőfóliának csak a pára áteresztő fólia jó, mivel a másik / amiből több van / a párazáró nem jó.
Nem jó mert alatta lecsapódik apára és elvizesedik a szigetelés. tehát pára áteresztő vagy semmi.
Legtöbb kereskedő eladja fóliát annak aminek kérik. Ha pára áteresztőt kérnek akkor az, ha pára zárót, akkor szintén az.
Sőt a párát és a nedvességet se tudják megkülönböztetni egymástól. Se a kereskedők se a lakosság bizonyos része.
És köszönöm a penészmentesítéssel és festéssel kapcsolatos infókat.
A jelenlegi salakos födém utólagos hőszigetelésével kapcsolatban kérdeznélek, mert nem biztos, hogy jól értelek.
"Ide mindenképpen egy 10 cm vastag üveggyapotot rakni kell! ... csak simán le kell teríteni, hogy mindent fedjen le!"
"a fa keretes történetre sincs szükség pláne a fóliára mert azt meg csak az egerek fogják szétrágni. "
- Szerintem ha a szigetelést csak simán leterítem a salakra, akkor a helyiségből felfele távozó pára a födémen és salakon keresztül belejuthat a szálas szigetelőanyagba, csökkentve annak szigetelőképességét és élettartamát. Rosszul gondolom?
- Hasonlóan gondolom a szigetelésre terítendő takarást is. Ezzel megakadályozható, hogy a tetőn esetleg bejutó csapadék belekerüljön a szigetelésbe. No meg, hogy a szigetelés elporosodjon és tönkremenjen.
Régebben, amikor felmerült a salakos padlás szigetelése több olvasói levelet is elolvastam a témában egy szakkereskedés oldalán és ott is minden esetben javasolták a szigetelőanyagot védő fóliák beépítését. Változott volna a szakmai álláspont?
A fakeretes megoldásra azért gondoltam, mert így oldalról is védeni lehetne a szigetelést, illetve vannak olyan helyek a padláson (kémények, ...), ahova akkor is oda kell menni, ha le van szigetelve a födém. De ugye a szigetelő anyagot nem szerencsés taposni, s a fakeretre keresztbe rakott pallókon, a szigetelés fölött lehetne közlekedni.
Nálatok is salakos a födém?
Bár valószínűleg nem, mert ha a falakat Porotherm téglából építettétek, akkor az biztosan nem egy koros épület. :)
Amit a boltban kapsz csak 70% víz 30%hípó keveréke némi illatszerrel megspékelve :) 250% haszon :D mi 50%-50%-ban kevertük be a vizet hipóval! Kicsit büdi volt, de 1 nap szellőztetés és már nem is lehet érezni :)
"25 cm -es falra min. 10 , de inkább 15 cm -es hőszigetelés kell."
Ha egyszer oda kerül a sor szigetelésre lehet plusz szigetelést rakni :) Építőanyag kereskedésben dolgozom pl a napokban 46cm-es rögzítő dűbelt adtam el pont ilyen projektre!
"A födémen az a 10 cm -es salak is kevés."
Ide mindenképpen egy 10 cm vastag üveggyapotot rakni kell! Észre lehet venni és szerintem ár érték arányban nem drága. 700ft/m2 és csak simán le kell teríteni, hogy mindent fedjen le!
"Az ilyen házakat a múltban meszelték"
A diszperzit a nem páraáteresztő :( Ha egy mészfestéket kensz fel a diszperzitre az attól még nem lesz páraáteresztő mivel alatta ott a diszperzit. Itt vakolatig kaparni kétszer glettelni csiszolni és meszelni, ha látható eredményt akar látni az ember :) nekünk 30-as porotherm téglák a falak azon van 8 cm eps (polisztirol) a födémen 10 cm gyapot és diszperzit mindenhol, de a sarkok penészesedtek télen. Kicsit kutakodtam és a hőszigetelésen is lehetne javítani, de a szellőztetés csodákra képes a ruhákból kiszálló párát ki kell engedni, ha már egyszer lezárta az ember a falakat. Pár 1000-ft ért lehet venni pára érzékelés órát és azon lehet nézni mennyire ideális a páratartalom. Én perfekt a részben szigetelt történetben nem bízom, illetve ez a fa keretes történetre sincs szükség pláne a fóliára mert azt meg csak az egerek fogják szétrágni.
- Van valamilyen gyakorlati arány, hogy 1 liter vízhez mennyi hipót kell tenni?
- A hipó helyett jó megoldás lehet pl. a domestos használata is?
"25 cm -es falra min. 10 , de inkább 15 cm -es hőszigetelés kell."
Ezen most/már nem igazán lehet változtatni, mert a hőszigetelés már vagy 16 éve készült.
Persze egy teljes körű felújítás keretében megoldás lehet a homlokzati hőszigetelés cseréje/vastagítása és a padlás hőszigetelése is, de erre sajnos most nincs keret.
"A födémen az a 10 cm -es salak is kevés."
A födém ún. betontálcás, salakkal feltöltve. A betongerendák között nem béléstestek vannak hanem öntött beton, olyan 8-10 cm vastagságban. A tálcák (gerendaközök) pedig salakkal vannak feltöltve. A salak vastagsága nem több, mint 10-12cm. Nincs rajta hőszigetelés.
"Az ilyen házakat a múltban meszelték"
Szerintem a helyiségek valamilyen diszperziós festékkel lettek anno. festve. A falakon festhető farostos tapéta van, amit több rétegben festettek. Ezek jó állapotban vannak, újrafesthetők. A falakon nincs penészesedés, csak a külső falak és mennyezet találkozásánál.
- Korábban diszperzióssal festett mennyezetet most lehetne mésszel festeni vagy valamilyen mészalapú megoldás jobb lenne, mint a diszperziós festék?
- A penészesedés kialakulásának megszüntetésere megoldás lehet, ha a födémet a padlás felőli oldalról (felülről/kívülről) részben leszigeteljük? Pl. ha a külső falaknál egy 1 m széles sávban valamilyen szálas szigetelést terítünk a födémre.
A szigetelést valamilyen fa keretbe téve; a szigetelés és a salak közé párazáró fóliát helyezve és a szigetelést felülről is takarva valamilyen fóliával. (???)
Penészes fal festésére milyen festéket és adalékszert ajánlanátok?
Csak a falak és a mennyezet találkozásánál vannak penészes foltok. Ezek feketét és sötét szürkék.
Festés előtt kell kezelni valamivel a penészes foltokat, vagy ha a diszperziós festékbe teszek valamilyen adalékot, akkor így közvetlenül felvihető a festék a penészes részre is?
(Régi építésű a ház. A külső falak 25 cm vastagok és van rajtuk 5 cm-es polisztirol hőszigetelés. Viszont a mennyezet vékony beton (max. 10 cm), amin csak salak van.
A belső falaknál nincs gond, de a külső falak és mennyezet találkozásánál több helyen penészesedés van. Több éves történet, amit most festéssel szeretnénk megoldani.)
Köszönöm. Közben már magam is úgy döntöttem, hogy valamilyen azonos árnyalattal fogom felfrissíteni az ajtók felületét. Anno nem én kezeltem az ajtókat, s aki csinálta az nem sokat foglalkozott azzal, hogy lazúrozás előtt és a közbenső rétegek között megcsiszolja a felszőrösödött felületeket. Így most ez is meg lesz és vélhetően tetszetősebb képet mutatnak majd az ajtók a folyamat végén.
Régi (~20 éves) beltéri tömör fa (fenyő) ajtókat szeretnék felújítani, de előtte meg kellene állapítanom, hogy milyen lazúr bevonat van rajtuk. Ebben kérném a segítségeteket.
- Hogyan lehet megállapítani, hogy vizes bázisú vagy oldószer bázisú lazúr van az ajtókon?
- Az új felületképzés szempontjából van-e jelentősége, hogy vastag vagy vékony lazúr van-e rajtuk?
- Milyen bevonatot lehet felvinni egy vizes bázisú lazúrral kezelt ajtóra és milyet egy oldószeres bázisú lazúrozott felületre.
Mindenképp valamilyen lazúrt (+ szükség esetén lakkot) szeretnék felvinni. Az ajtók teljes fa felületig történő visszacsiszolását nem tudom megoldani, nagyon macerás lenne.
Jelenleg valamilyen a teak és a mahagóni szín közötti lazúr van az ajtókon. Valami világosabbat szeretnék, ha járható.
Miközben olvastam gondoltam arra hogy a gipszkarton fal új a tégla pedig régi amin vagy sok réteg ismeretlen festék vakolat található és ezért jön vissza miközben nedveséget kap az új festék által vaaaagy csak a dulux túl sűrű 10% vizet nyugodtan bele lehet keverni de festés közbe óvatoan! Egy felületen max 2-3szor szabad a hengerrel átmenni. Ez volt a talán jó lesz megoldásom :D A pénz idő és ideg igényes megoldás ami tutti jó az a falkaparás újragletttelés csiszolás festés :)
Előzőleg Hérával festett szobát szeretnék Dulux -szal átfeteni. A szoba egyik fala tégla, a másik gipszkarton. Az a tapasztalat, hogy a téglafalról az új festék több helyen leszedi a régit (egészen a vakolatig, nagy darabokban, de persze nem mindenhol), a gipszkartonnál meg nincs ilyen probléma. Mit tegyek? Higítsam az első réteg Dulux festéket? Nem tudom lehet-e ... Mélyalapozzam a Hérás falat? Elvileg azt nem kell/lehet festékre kenni. Valakinek valami ötlet?
Mondhatnám kétségbeesésemben kérném a tanácsotokat. Pénteken délután megfújtam egyszer az utánfutómat trinát matt 200.as festékkel, idő hiányában csak holnap tudom újra, ismét ezt megtenni. Ismerősöm szerint már késő, meg kellene csiszolnom a pénteken festett felületet, mert le fog róla pattogni idővel amit holnap ráfújok. Mennyire lehet igaza?
Ha igen akkor hányas papírral csiszoljak? Majd ha megcsiszoltam mivel zsírtalanítsam, töröljem le róla a port? Nitro higítóba csalódnam, mert lemosta majdnem az alapozót ami már meg volt száradva :( Így sima tiszta 95.ös benzinnel tettem az első festés előtt.
Egy vasból készült erkély korlát szerkezetet szeretnék időtálló módon lefesteni. A tartóelemeket lecsiszoltam drótkoronggal, nitróval letöröltem, majd cinkkromátos alapozóból kapott két réteget, aztán celloxin nitrós zománccal festettem át. Itt jött az első gond, hogy bár a festékek dobozán ezt ajánlották, és elvileg nem bánthatta volna, mégis a celloxin felszedte az alapozót. Ráadásul, a zománc tényleg kötött mint a betépett nagymama, valszeg az alatta lévő alapozó mechanikai behatásra megnyomódott, fel-feljött, és érzetre kicsit olyan, mint a gyurma.
A kérdésem az lenne, hogy mit ronthattam el? Vagy a többit hogy csináljam, hogy ne járjak így?
Szevasztok,egy cimbim dilemmában van..múlt héten vett egy házat,egyébként mindenhol rendben de az egyik 16 négyzetméteres szobában a mennyezet a közepe mélyebben van mint a szélek tehát úgymond hasa van,a szoba közepén fut végig a mestergerenda alatt,valószínűleg eleve így szarul csinálták meg,vasbeton mestergerenda van,nincs meghajolva legyengülve,és a mennyezeten sem látszik semmi,sehol egy repedés,sérülés nyoma.Ő mindenképp szeretne holker díszléceket felrakni,így viszont nem lehet,mert ugye hogy nézni ki..Hosszú vízmértékkel,a szoba közepétől a két széle felé húztunk ceruzával egy vonalat,a közepe a 0 a két szélénél a sarkokban 4-5 cm a differencia.A szoba másik végében ez már kevesebb 2-3 cm.Hogy lehetne ezt a problémát kiküszöbölni? Csináltam gyorsan egy képet miről van szó,tehát kis túlzással erről:
Üdv! Festéssel kapcsolatban lenne egy csavaros kérdésem. Adott egy vályog ház (cementes) mészhabarccsal újravakolva belülről plusz a mennyezet gipszkartonból. A falakat meszes glettel szeretném leglettelni, majd mészfestékkel lefesteni. A Baumitnál nekem azt mondták, hogy a Klíma Glettel, ami meszes alapú lehet gipszkartonra glettelni és azt is mészfestékkel lehet festeni. Ez azért érdekes, mert nem szeretnék külön fajta festéket a falra és a mennyezetre, viszont olyan festékre van szükségem, ami pára áteresztő a vályog falak miatt. A vakolat is e célból készült meszes habarccsal. Vélemények a megoldásról? Valaki próbált-e már ilyen megoldást?
Teljesen jó...csak helyén kell kezelni az olyan reklámot hogy egy rétegben fed. Valójában az ilyen festékeket is 2 rétegben festjük. Kivételes esetben és ha színazonos a festendő felület, esetleg akkor szóba jöhet az 1 réteg.
Köszönöm a választ, amint kész lesz jelentkezek a végeredménnyel :) (amúgy én meg voltam győződve, hogy ezen a Polifarbe festékek nagyon minôségiek, évek óta ezeket használom, esetleg más jobb minőségibb festéket tudnátok ajánlani?)
Két rétegben biztosan jó lesz. A sok alapozó miatt az első réteg festésénél csúszhat az ecset és a henger amikor kened; illetve átüthet a festésen az alapozó színe is mivel egy kicsit feloldja a túl sok alapozót. Ennek súlyossága függ a használt alapozó színétől és a használt festék színétől...DE...Ha 2x fested jó lesz. Egyébként pedig az egyrétegű festéket el kellene felejteni mindenkinek. Vannak ritka kivételek de azok min. 10.000 Ft / Liter és azzal is csak kisebb felületen vállalható az 1x festés.
Értem, és ha duplán kenem? Igazából az elrontott alapozás miatt aggódom, nehogy a rákent festék száradás után foltos legyen. Kêt rétegben megfelelően takart amúgy (normális esetben).
