Tudtommal a sötét anyag kisérleti megfigyelésének egyetlen ismert módszere a galaxishalmazok gravitációs lencsézésének feltérképezése.
A kisérleti eredmények szerint a sötét anyag nem hogy a galaxisokon belül(pláne csillagrendszereken belül), de döntő mértékben a galaxishalmazok,mint a legnagyobb ismert,gravitációsan kötött objektumok peremvidékein halmozódik fel,valami ismeretlen mechanizmus még a galaxishalmazok központi régióiból is 'kifújja'(jellegzetes sugárirányú pászmákban) a sötét anyagot.
Hogy egy kicsit érdekesebb kérdésekkel is foglalkozzunk :-)
Elhangzott itt, hogy a sötét anyag sűrűségét gravitációsan perturbálnia kellene a csillagoknak és kisebbrészt a bolygóknak is. Eléggé hiányolom a sötétanyag-koncentráció naprendszerreken belüli viselkedésével kapcsolatos tudományos híreket. Pedig ez engem nagyon érdekelne és csodálkoznék, hogy ne lenne elég tökös fizikus, aki számolgat ilyeneket.
Az alapvető elképzelésem az alábbi: sötétanyagból kb. ötször annyi van, mint láthatóból. Tehát a tágabb értelemben vett Naprendszerben (lényegében tehát 2-3 fényéven belül) nagyjából 5 naptömegnyi sötét anyagnak kell lennie elosztva. Kérdés ennek a tömegnek a sűrűségeloszlása.
Én azt gondolom, hogy ugyanúgy, ahogy a látható anyag is javarészt a Nap környékére koncentrálódik, hasonlónak kellene lennie a sötét anyaggal is. Az, hogy ez a koncentráció milyen mértékű, pedig meglátásom szerint alapvetően attól kell föggenie, hogy mekkorák a részecskéi. Ha axionok, akkor nagyon kicsik. Ha jól olvasom, meV nagyságrendű nyugalmi tömegük van, tehát effektíve akár bozonikus neutrinóknak is vehetők ebből a szempontból.
Ha axionok, akkor csaknem mindig nagyjából fénysebességgel mozognak. Ez a galaxisból való szökési sebesség nagyságrendekkel nagyobb. Akkor viszont - a neutrinókhoz és a kozmikus háttérhez hasonlóan - nagyjából egyenletesen kellene beteríteniük az univerzumot, tehát nem lenne szabad, hogy mérhető gravitációs hatásuk legyen!
Ezért az én laikus spekulációm az, hogy a sötét anyag nem axionból van. Én emiatt tartom sokkal életszerűbbnek a WIMP-eket. Az axionoknak legfeljebb valamiféle másodlagos szerepük lehet.
Ha viszont WIMP-ből van a darkmatter, akkor ez sokmindent megmagyaráz. Ha WIMP a darkmatter, akkor a szökési sebessége a Naprendszer környékéről mindössze talán pártíz km/s. Ebben az esetben lényegében egyfajta láthatatlan, fekete csillagközi gázként kell, hogy viselkedjen. És a Naprendszer sötét anyagának javarészt a Nap körül kellene koncentrálódnia. Mármint fényéves léptékben, az ugyanis elég valószínű, hogy a Plutóig nem sokat változik a darkmatter koncentráció, mivel annak látható nyoma lenne a bolygópályákban.
A voyagerekről szóló hír, hogy valami lassítja őket.
Nem lehet, hogy ez azért van, mert mennek kifelé a nap körüli darkmattergombócból és kezdik érezni a vonzását?
Az asztrális projekció, azaz, a spirituális regressziós hipnózis sajnos, Magyarországon hivatalosan NEM elfogadott pszichoterápiás módszer. Ha valaki mégis gyakorolja, akár börtönbe is kerülhet kuruzslásért!
De Indiában elfogadják, és Amerikában is szabadon lehet gyakorolni. Egy amerikai kognitív viselkedésterapeuta, Dr. Michael Newton is gyakorolja, sőt, folyamatosan 1 évnél is hosszabb várólistája van. És könyvet is írt, a Lelkünk útja című könyvet.
De e könyv témája inkább a Rejtélyes dolgok című topikba való:))
Fasza. Szóval értesz a gázos herkentyűkhöz? Van itt egy topic, ahol alacsony teljesítményű gázmotort akarnak építeni házilag. Itt mondhatnál okosságokat is. Mert tudod, ezen a fórumon olyanokról szokás beszélni, amihez értünk, meg olyanokról, amihez szeretnénk. Ha nem értünk valamihez, akkor nem pofázunk. Te viszont igen.
No de ez már akkor is valami. Önerőből, teljesen autodidakta módon felfedezte (feltalálta) a féreg- (vagy fehér) lyukat. ;-)
Bocs, takácszoltán, de ne csodálkozz, ha a naiv, teljesen laikus hozzászólásaid ilyen reakciókat váltanak ki. A hozzászólásaidból az látszik, hogy igen minimális szinten "bírod" a kozmológiát (valamit olvastál, de azt sem igazán érted). Ugyanakkor nagyon szorgalmas vagy a teljesen légből kapott elméletek gyártásában. Ez egyszerűen mókás, és némeknél bizony ilyenkor beindul az a bizonyos ironikus ceruza. De nem akarlak semmitől eltántorítani, ez (amit teszel) teljesen ártalmatlan tevékenység. Csak ugye egy kórházi műtőbe azért nem próbálsz legközelebb betolakodni, hogy a professzort ellökdösve, te vedd a kezedbe az ügyet?
1) Mit hívsz te "dinamikus áramlás"-nak? Honnan vetted ezt a szót? Te találtad ki, vagy olvastad valahol? Ha igen, akkor hol?
2) Milyen böngészőt használsz milyen OS alatt és milyen nyelven? Be van kapcsolva a helyesírásellenőrzés?
3) Hány éves vagy? 8 általános megvan? Érettségi? Valami foglalkozás, ilyesmi? Anyanyelved magyar, ugye? Tehát nem azért állsz egy 8 éves gyerek szintjén helyesírásból, mert esetleg nem is vagy magyar anyanyelvű? (Ez persze felmentés lenne a helyesírási problémák alól)
Zoltán nem tudja, mi az a WIMP. El kell neki magyarázni. De csak nagyon nehezen olvassa el, érti meg a dolgokat. Ahhoz képest meglepő könnyedséggel képes szórni a nyolcéves dumáját.
Én úgy tudom a sötét anyag nincs elszeparálva, hanem a világegyetemben kis mennyiségben mindenütt ott van. A Szuperszimmetria egyik legfontosabb következménye lehet, ha bebizonyosódik, hogy a WIMP-ek valóban a legkönnyebb szuperszimmetrikus partnerrészecskék. Bár pontosan nem tudom...
Az ismeretterjesztő könyveket azért írják, hogy olyan érdeklődőknek is tudjanak mondani valamit a fizikáról. Olyan embereknek, akiknek se idejük, se matematikai alapjuk nincs a modell rendes megértésére.
Ezért különféle hasonlatokat, allegóriákat mondanak, amik alkalmasak arra hogy legalább fő vonalakban meg lehessen érteni, hol tartanak, milyen problémákkal küzdenek a fizikusok.
De ez nem maga a fizika!!!! Teljesen alkalmatlanok ezek a hasonlatokból származó "ismeretek" arra, hogy ezeket tovább gondolva értelmes új felfedezésekre lehessen jutni. Úgy tűnik, te éppen ebbe a hibába esel. Azt gondolod, a laikusoknak szánt allegóriák, a köznapi fogalmakkal körülírt dolgok valóban alkalmasak a mögötte levő fizika megértésére. Sőt, ezek továbbgondolása valódi eredményekhez vezethet.
Erről azonban szó sincs. Az ilyen fejtegetéseknek annyi közük sincs a valódi fizikához, mint a bikicsunájnak ez eredeti számhoz.
"Napjainkban viszont a tudósok közül sokan vélik, hogy a kozmológiai állandó megmagyarázza a Világegyetemben működő rejtélyes erőt, a sötét energiát, amely közrejátszik az Univerzum gyorsuló tágulásában."
Mit csinál a sötét anyag a naprendszerekben? Szerintem leginkább csoportosul a csillagok környékén. Tehát ott nagyobbnak kell lennie a sűrűségének.
Laikus spekulációm szerint az exobolygók mozgását is befolyásolhatja akár. Mégpedig úgy, hogy fékezi őket, és minél nagyobb tömegű exobolygó kering minél közelebb a csillagához, annál erősebben. És igen! Exobolygók esetében meglehetősen sokszor láttak nagyon nagy tömegű, de a csillagához nagyon közeli exobolygót, amiről nem tudják, hogy mitől került olyan közel. Tippelik is, hogy eredetileg távol jött létre, aztán valami mechanizmus közel hozta. Nem lehet, hogy a sötétanyag-gázzal való gravitációs kölcsönhatás volt ez a mechanizmus?
Ne feledjük, hogy a látható anyagot 5-10-szeresen meghaladó tömegről beszélünk! Ennek még a bolygópályákat is zavarnia kéne (feltéve, hogy nincs valami másik mechanizmus, ami pedig a gravitációs csomósodása ellen hat).
Egy ilyen tömeg miért nem tud gravitációsan stabil koncentrátumokat létrehozni? Hiszen erre még a nála sokkal kisebb mennyiségben jelenlévő csillagközi gáz is képes. Egy ilyen koncentrátum pedig viszonylag hamar összeomlana fekete lyukká, mivel nincs fúzió, és valószínűleg Pauli-féle kizárási elv sincs, ami ezt megakadályozná (már ha bozonikus. Ha fermionikus, akkor meg először neutroncsillag-szerű képződményekké kéne összeállnia, aztán pedig, ahogy tovább szívja magába a darkmattert, egyszercsak összeomlania fekete lyukká).
Vagy akár nézzük csak, hogyan oszlana meg a sötét anyag a naprendszereken belül. Egyfajta fekete gázként lehetne elképzelni ami a csillag körül és kisebb részben a bolygók körül koncentrálódik. Ez a fekete gáz folyamatosan gravitációsan kölcsönhat a naprendszer objektumaival.
----------
Más. Takács Zoltán... szerintem igaza van Véres Disznónak, fontold meg amit mond és olvasd el, amit küldött neked.
Nagyon nem vagy jártas se a részecskefizikában, se a csillagászatban, se semmiben. De nagyon nem. Annyira nem, hogy erre nincsenek is szavak. Én egyszerűen nem tudom megérteni, hogy miért kell ilyeneket írogatnod olyasmiről, amiről ennyire nincs semmi fogalmad.
Először egy kicsit tupírozni kéne a tudásodat, javaslom leginkább a wikipédia olvasgatását, pont az ilyeneknek készül, mint te vagy.
"Csak" az alábbi butaságokat sikerült összehoznod (nagyjából mondatonként egyet):
- "lelassult elemi részecskékből áll" : ennek se füle, se farka. Alá se támasztod semmivel, azt se mondod meg, mitől vannak lelassulva.
- "Csak nem tartalmaz gluonokat így nem tapadnak össze": kvantummechanikában nincs olyan, hogy "összetapadás", ezek nem egymáshoz ragasztott biliárdgolyók. És amúgy sem kellenek gluonok az összetapadáshoz (már amit értesz alatta), pl. az elektron is "össze van tapadva" az atommaggal vagy az atomok egymással a molekulákban.
- "Valószínűleg a normál anyag fel emésztette az egészet." Először is a "felemészt"-et egybeírjuk. Tudod, igekötő az ige előtt áll. Továbbá ez hasonlóképp se füle-se farka, értelmetlen állítás, mint a legelső.
- "Két galaxis ütközésekor ezek valamejest tovább haladnak ,de a gravitáció hat rájuk." Valamelyest ly és nem j. Javaslom egy helyesírás-segítő szoftver használatát, tudod azok a piros hullámvonalak nem véletlenül jelennek meg ott. Továbbá újabb értelmetlen, se füle - se farka mondathoz van szerencsénk részedről.
- "És ha nem lenne akkor nem is alakulhattak volna ki a galaxisok."
Következő hozzászólásodban tovább úszol a mélységekben:
- "A tüdósok a sötét szót azért használjá mert nem tudnak róla semmit." A tudósok elég sokat tudnak róla. Azért használják rá a sötét kifejezést, mert nem jön róla fény.
- "Minden normál anyagnak van elektrodinamikája." Nem a "normál anyagnak" van elektrodinamikája, az elektrodinamika az elektromágneses kölcsönhatás elmélete és így minden elektromágnesesen kölcsönható anyaggal foglalkozik.
- "A földnek is van elektro dinaamikája ami egy borkot alkot maga körül ami negativ" Ez teljesen értelmetlen, hülyeség. Valószínűleg arra gondolsz, hogy a külső légkör meg a földkéreg között van némi potenciálkülönbség.
- "A napnak is van ami szintén negatív burkot alkot maga körül." Ez még értelmetlenebb
- "A galxisnak is van ami szintén negatív burkot alkot maga körül." Ez még annál is sötétebb
- "És az univerzumnak is van ami maga a buborék." Hát én már nem hittem, hogy még ezt lehet fokozni
- "Szóval egyre kisebb buborékban vagyunk." De igen! Lehet!
- "A gravitáció egy elég kis erő az elektrodinamikához képest" A gravitáció az elektromágnesességhez képest gyenge. Az elektrodinamika nem kölcsönhatás, hanem egy elmélet.
- "Ha ellentétes pólussal közelítjuk egy máshoz hirtelen össze tapadnak" Nem hirtelen tapadnak össze, minél közelebb van a két pólus, annál nagyobb erővel vonzzák egymást
- "Ez az elektrodinamika távolítja egymástól a galaxisokat." Betű szerint van értelme, csak épp semmivel nem támasztod alá és csaknem biztosan nem is igaz. Jelenlegi elméletek szerint a sötét energia taszítja
- "Két negatív buborék taszítja egymás." Teljesen értelmetlen, se füle-se farka
- "Persze ezt egyes esetekben legyőzheti a gravitáció de csak frontális ütközéseknél." Szintén
- "Még így is a csillagok hihetetlen többsége meg ússza a dolgot, mert ezek is negatív burokban van és elsuhannak egymás melett." Mellett két l. Galaxisütközéseknek a csillagaik nagy többségére nincs hatása, és nem azért, amit te próbálsz magyarázni, hanem azért, mert a csillagok jellemző távolsága tízmilliószorosa a méretüknek.
- "Csak a fekete jukak egyesülnek a középpontban." Lyuk ly. De amúgy mindegy is, teljesen értelmetlen bullshit ez is.
Ne haragudj, de a "pár gondolatodat" a világegyetemről nem merem elolvasni. Félek.
Úgy gondolom, személyedben a részecskefizika kiváló kísérleti lehetőséget kaphat a sötét anyag tanulmányozására némi orvosi segédlettel :-) Nem keresel állást a CERN-ben? :-)
Mit csinál a sötét anyag a naprendszerekben? Szerintem leginkább csoportosul a csillagok környékén. Tehát ott nagyobbnak kell lennie a sűrűségének.
Laikus spekulációm szerint az exobolygók mozgását is befolyásolhatja akár. Mégpedig úgy, hogy fékezi őket, és minél nagyobb tömegű exobolygó kering minél közelebb a csillagához, annál erősebben. És igen! Exobolygók esetében meglehetősen sokszor láttak nagyon nagy tömegű, de a csillagához nagyon közeli exobolygót, amiről nem tudják, hogy mitől került olyan közel. Tippelik is, hogy eredetileg távol jött létre, aztán valami mechanizmus közel hozta. Nem lehet, hogy a sötétanyag-gázzal való gravitációs kölcsönhatás volt ez a mechanizmus?
Ne feledjük, hogy a látható anyagot 5-10-szeresen meghaladó tömegről beszélünk! Ennek még a bolygópályákat is zavarnia kéne (feltéve, hogy nincs valami másik mechanizmus, ami pedig a gravitációs csomósodása ellen hat).
Egy ilyen tömeg miért nem tud gravitációsan stabil koncentrátumokat létrehozni? Hiszen erre még a nála sokkal kisebb mennyiségben jelenlévő csillagközi gáz is képes. Egy ilyen koncentrátum pedig viszonylag hamar összeomlana fekete lyukká, mivel nincs fúzió, és valószínűleg Pauli-féle kizárási elv sincs, ami ezt megakadályozná (már ha bozonikus. Ha fermionikus, akkor meg először neutroncsillag-szerű képződményekké kéne összeállnia, aztán pedig, ahogy tovább szívja magába a darkmattert, egyszercsak összeomlania fekete lyukká).
Vagy akár nézzük csak, hogyan oszlana meg a sötét anyag a naprendszereken belül. Egyfajta fekete gázként lehetne elképzelni ami a csillag körül és kisebb részben a bolygók körül koncentrálódik. Ez a fekete gáz folyamatosan gravitációsan kölcsönhat a naprendszer objektumaival.
Most írja a Zindex, hogy brit kutatók egy sötét anyagból álló galaxist fedeztek fel tőlünk 50 fényévnyi (!!) távolságban. Azért ezek a Zindexes fiúk is beiratkozhatnának már valami óvodás szintű csillagászati tanfolyamra... Mert ha ez nem szúrta ki a szemüket, akkor rájuk férne.
Most volt a nature-ben egy cikk a sotet anyagra. Az egesz tkp arrol szol, hogy van csinaltak egy brutalis szimulatort Svajcban, amivel az Univerzum keletkezesenek korulmenyeit szimulaltak. A sotet anyag alkotoreszeinek neutralinokat felteteleznek, ez egy hipotetikus, meg ki nem mutatott reszecske. Az jott ki nekik, hogy 20 millio evvel az osrobbanas utan a homogen univerzumban a sotet anyagbol alakultak ki kis csomok, kb Fold vagy Jupiter tomegu kb naprendszer nagysagu felhocskek, amelyek aztan a galaxis es csillagkepzodes magvaul szolgaltak kesobb. Illetve aszem ezeknek a neutrallino gomboknek a tomegspektruma ugy nezett ki, hogy a Fold-Jupiter tomeguek a leggyakoribak. Na most ezek a josolt felhocskek olyan gyakoriak, hogy a Fold es a naprendszer par ezer evente athalalad egy ilyenen. A hatas persze minimalis, hiszen nagyon gyenge gravitacios eron kivul mas hatasuk nem nagyon van. Ez a gravitacios hatas kb annyira eleg, hogy az Oort felho egy ket objektumanak a palyajaban zavart keltsen. A neutrallinok sajat maguk antianyagaik, sajat magukkal utkozve tobbek kozt gamma sugarakat kibocsatva szetsugarzodnak. A felhocskek megletet ezeknek a gamma sugaraknak a megfigyelesevel lehetne ellenorizni bar ezek az esemenyek nagyon ritkak es nehezen erzekelhetoek ( kb mint meglatni egy gyerthalangot a Pluton, olyan nehez detektalni oket, azt irjak). Aztan ott van namibiaban egy observatorium, amely allitolag kepes lenne detektalni oket, meg nagy remenyek vannak a hadron utkoztetoben is, amely remenyek szerint ki tudja mutatni majd a neutralinokat( is )/
1ebkent nekem van egy olyan agyament otletem, hogy a sotet anyag egy szuperfejlett technologiai civilizacio jele, amely a galaxisok anyag es energiadus kozpontjaban ugykodik. olyan ugyesen hasznalja fel az anyagot es energiat, hogy abbol semmi nem jut az eletteren kivulre. ( vagy az is lehet, hogy a sotet anyag, csak az o ipari hulladekuk vagy energiatermelesi lancuk vegtermeke. ugye keressuk a Dirac gomboket mindenhol, csak nem talaljuk ... olyanok vagyunk mi emberek hozzajuk kepest, mint mihozzank kepest a tengerfeneki hoforrasokban elo elszigetelt bakteriumok
persze valamilyen fizikai magyarazat sokkal valoszinubb.
