Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Találtam egy érdekes olvasmányt a számik/lappok eredetéről, genetikájáról :) A tévhittel ellentétben nem egy ázsiai-szibériai mongoloid népesség, sokkal inkább korán elszigetelődött paleolit észak-európaiak. Bár tényleg van bennük kis szibériai behatás...
"Az osztrákok eredete jobban ismert, a romanizált kelta népesség, a kis létszámú keleti germánok, az alpesi szlávok, majd az erre települő bajorok, a bajorok etnogenezise viszont vitatott. Vorarlbergben pedig alemann eredetű a népesség, aztán a mai Burgenland területén a magyarok, a 13.században érkező német telepesek, végül a 1500-as években a török elöl menekülő horvátok. "
Az alpesi szlávok is két fő szláv hullámból tevődtek össze:
Igen térségünkben hajlamosak a sima társadalmi konfliktusoknak nemzetiségi színezetet adni, pedig a nemesek 99 %-nak teljesen mindegy volt a jobbágy nemzetisége 1848 előtt, csak legyen belőle haszna.
Az is érdekes, hogy "Fényes Elek magyar statisztikus szerint Trencsén, Zólyom, Turóc, Árva és Liptó megye összesen 24 131 nemeséből legalább 21 431 fő (89 százalék) nem magyar, tehát feltehetően döntő részben szlovák volt 1847-ben."
Mert ugye nálunk az van a köztudatban, hogy a buta parasztok ugyan lehet, hogy tótok voltak a Felvidéken, de a nemesek, azok biztos, hogy magyarok, úgyhogy ily módon mégis csak a "miénk" volt a Felföld. A szlovákok is némiképpen hasonlóan gondolják, csak persze egészen más szemszögből, ott az a közvélekedés, hogy az elnyomó, népnyúzó, szlovákverő nemesurak azok mind rohadt magyarok voltak, a galamblelkű szlovákok pedig mind békés, dolgozó, elnyomott parasztok.
Csak hát ezek az adatok mindennek bizony élesen ellentmondanak.
Horvátország, Szlavónia lakossága elég rendesen szétszéledt a török korban, elvégre a háborúk egyik legnkább érintett terület volt. Szlovákiában a Horváth(nem tom ott hogy írják) a leggyakoribb vezetéknév és Magyarországon is mindenütt gyakori. A Tóth vezetéknév is utalhat szlavónokra, ugyanis nekik is ez volt a megnevezésük mielőtt elhorvátosodtak.
Csak, hogy valami genetika is legyen benne, a horvát/szlavón menekülők fontos szerepet játszhattak a mai magyarok, szlovákok genetikai képének kialakulásában.
Tömeges felvidéki horvát bevándorlásról én sem hallottam, de jónéhány délszláv család eljuthatott a felvidéki vármegyékbe azokban a zűrzavaros időkben.
Egyébként nekem is van Petrovics nevű ősöm, ő Váckisújfalun lakott, a 18. században oda is sok szlovák család települt be a helytörténeti anyagok szerint.
Erről a felvidéki horvát bevándorlásról még nem hallottam, csak hogy Morvaországba is eljutottak a horvátok, néhány falut alapítottak a 1500-as években. Arra mondjuk gyanakodtam, hogy a szlovák származású Petőfi, született Petrovics névadó őse egy horvát menekült lehetett.
És volt még komoly lengyel ill. délszláv admixture is, ami még mindig kimutatható, nyelvi és helynévi alapon. Több délről felhúzódó horvát telepedett le a Felvidéken, mint az Őrvidéken, csak az előbbiek a szláv miliőben gyorsan feloldódtak, míg a mai Burgenlandban még ma is többen vannak, mint a magyarok.
A Tibb2 olv. társ által küldött cikk(az első) alapján a Pozsony-Nyitra-Losonc-Kassa vonal környéki szláv(vagy szláv magyar vegyeslakosság) húzódott északra az addig alig lakott hegyvidékekre. Ehhez jöttek a ruszin és huszita cseh bevándorlók.
"Rendkívül fontos körülmény, hogy a szlavisztika alapvetéseiben a szláv törzsek és dialektusok felsorolásából a szlovák (tót) hiányzik. J. Krizanic 1659-es felterjesztése minden oroszok cárjához az egész szláv nemzet hat tagja között még nem beszélt, nem beszélhetett szlovákokról, hiszen a szlovákság nemzetté válása csak valamikor a 18. század vége felé kezdődött el.52 Krizanícnál a szláv népcsalád hat ága az orosz, lengyel, cseh, bulgár, szerb és horvát. A szlovák nincs köztük, ami azt jelenti, hogy akkoriban a szlovákot még nem tekintették önálló nyelvnek -vagy akár dialektusnak sem. Később még maga August Ludwig von Schlözer - a tudományos szláv nyelvtörténet megalapítója - is úgy tartotta, hogy a szláv nyelveknek nyolc fő dialektusa van: orosz, lengyel, cseh, poláb, vend, horvát, bosnyák és bolgárt Szlovák (vagy tót) nincs közte."
Makkay, Szlovákia- szlovák múlt nélkül, Magyar múlt szlovákok nélkül, 2008, 55. old.
Az a probléma mivel csak 1000-ben jött létre a magyar királyság, eleve kevés írásos dokumentum készült a 1200-as évekig a megkésett fejlődés miatt, ráadásul a középkori írásos anyagok többsége megsemmisült, hála a törököknek. Az első országos adóösszeírás például a 1490-es évekből maradt fent, a többi megsemmisült.
