A Szalagos stúdió gépek, annak idején a képességük határán működtek! Semmiféle elektronikus tovább bonyolítás nem javított volna a hangjukon, inkább rontott volna! egy dolog vitte volna előre, sokkal jobb szalag! Ma persze ,némileg lehet rajta javítani, de nem túl sokat, sokkal korszerűbb félvezetőkkel, korszerűbb kapcsolásokkal. Többekközött ezér is keresett új utakat, a hangrögzítés! FM, PCM ,STB.Komoly analóg fejlesztésekbe, már a 80-as évek közepétől nem fogtak!
Azt nem írtuk, hogy az azonos kategóriás kazettás magnó jobb volt az orsósnál! Főleg nem 4-szeres sebességen! (Aki ilyeneket ír, az nincs tisztában az analóg technikával!) Azért, ha megnézel egy REVOX orsóst és REVOX kazettást, láthatod, hogy az utóbbiba mennyivel több alkatrészt kellett "belepakolni" ahhoz, hogy jól szóljon, egyenletesebb legyen a frekvenciaátvitel, kisebb legyen a zaj, a torzítás és a nyávogás. Nagyon jól tudjuk, hogy még így sem közelítette meg az orsós magnót 9,52 cm-es sebességen sem, nemhogy 19-en. A szalagsebesség és szalagszélesség nem hazudik!
Csak arról elmélkedtünk, hogy még komolyabb elektronikákát tettek volna az orsós mechanikához, akkor mennyivel lehetett volna jobb, mint a megszűnésekor.
Szerintem is komolyabb elektronikákat tettek, a felsőkategóriás kazettás készülékekbe. (Persze ne a legjobb orsósmagnó elektronikáját hasonlítsunk össze, egy átlagos kazettáséval.) Zajcsökkentőt sohasem használtam, nem Dolby B,C-re gondoltam. Mondjuk metál szalagra, kézi kalibrációra (bias/level). így már hihetetlen minőségű orsós készülékek jöhettek volna létre.
Pl. pár gyártó próbálkozott kazettás készülékeknél 9.52 cm-es szalagsebességgel, csak nem terjedt el. (Gondolom a rövid játékidő miatt.) Voltak jobb minőségű rendszerek, pl. SONY Elcaset, de a túlerő győzött! Ha az a rendszer lett volna fejlesztve, felvértezve metál szalaggal, és egyéb extrákkal, akkor lehet, hogy ma nem ismernénk az mp3-at. Sajnos ezt már nem tudjuk meg, hogy milyen tervek és elképzelések voltak a tervezőasztalokon.
A SONY Betamax videó rendszere is jobb volt a VHS-nél, mégis alulmaradt. Sok minden a gyártók érdekétől, azaz a profittól függ és függött.
Bocs, hogy a SONY-t dícsértem az AKAI oldalon, de voltak jó elképzeléseik.
A memóriák kapacitása biztosan, és megállíthatatlanul növekszik. Amíg a hazai keresetekhez képest, "arany áron" van egy jó CD lemez vagy LP, addig legtöbb ember az Mp3-at favorizálja. Ingyen letölti a zenéket, egy idő után már nem is vágyik jobbra. (Sajnálatos az is, hogy aki CD lemezt akar vásárolni, sokszor igénytelen kivitelű és minőségű lemezeket tud vásárolni.) Mi még nem ebben a korszakban nőttünk fel. A 80-as években viszonylag jó minőségű lemezeket lehetett vásárolni, elérhető áron. (Kivétel Jugoton és Indiai lemezek.) Más módon nehéz volt zenét szerezni, mert ritkán játszották végig a rádióban, vagy belebeszéltek. Arra lennék kíváncsi, ha nem hagyták volna abba az orsósmagnó gyártást, akkor ma hol tartana a hangminőség, olyan elektronikákkal, mint amit a komolyabb kazettás deckekbe tettek. Pl. GX-95. A stúdiókban nyílván más a helyzet. Ott meg tudják vásárolni a többmilliós készülékeket, CD lejátszókat. A kiszolgáló személyzet bérén nagyon sokat meg tudnak spórolni, így hamar visszajön a készülékekbe fektetett pénz.
Én, még mindig bízom, abban, bár a bizalmam kezd halványulni, hogy a növekvő memória kapacitás, feleslegessé teszi ezeket a nyominger tömörítéseket! Sajnos a hallgatók igénytelensége ,az egyik fő mozgató rugója ennek az ostoba zene hallgatási szokásnak. Persze ez régebben is megvolt,hiszen nem egyszer kerestek meg ,"anno" hogy verjek lelket, a remek Qaliton M40-es magnóba, mert nekik, olyan sok jó felvételük van 2,38 cm sebességen, negyed sávon!!!
A gazdaságos, és hasonló minőségű készülékekből, 15-20 db-t kell vásárolni, lezsírozni, hogy jobb esetben legyen belőlük 30 év múlva egy működőképes példány. Azok lesznek majd az igazán értékes cuccuk, ha bekapcsolás után működnek! Hová tudunk még süllyedni, tartósság szempontjából?! Szerintem még elképzelni sem tudjuk.... Lesznek majd egyszer használatos készülékek. Lemerül az akksi, vagy az elem, és nem lehet többet bekapcsolni. A film végén, véglegesen kikapcsol a készülék....
Sajnos a hangminőség is egyre távolodik a jótól, ahogy tért hódított az Mp3! Lassan már csak a dallamot lehet hallgatni, zenét és az éneket már nem! SOKOL-403 minőség, digitális sztereóban. Csak a negyedét tudja hangminőségben nyújtani, mint egy jó minőségű gyári CD lemez, pedig az is eléggé elmaradt az LP-től. Pár CD gyártó, elismerte, hogy a CD lemez nem tudta azt a minőséget, mint 20 évvel ezelött az LP. Lassan leáldoz a CD gyártás is, az LP gyártás meg újra virágzik a gazdagabb nyugati országokban, mert ott van pénz a jobb minőségre. A 80-as évek elején eltemették az elektroncsöves technikát, holott jelenleg is ezek szólnak a legjobban. (Pl. CD lejátszó, csöves elektronikával.) Mi meg egyre távolabb kerülünk ettől....., hódít az Mp3. Hiába, így több profit marad a tömegcikk gyártók zsebjében. Akinek jó kell, az meg mehet az egyedi gyártók méregdrága termékeit megvásárolni.
Sajnos az analóg hangrögzítés alapja, a stabil preciz, időt álló mechanika! És ez az aminek a gyártása drága! Többek között ezért is ment, a "levesbe"! Egy MP3-nak gyakorlatilag, nincsen mechanikálya . persze ennek is megvan az előnye. A precíz mechanika, és az igen bonyolult elektronika között egyre jobban nyílik az "olló" az elektronika javára! És ez a tendencia már nemfog vissza fordulni!
Sajna az sem megoldás. Mivel a 3 fejes magnóknál a felvevő fejnek mindig meg kell előzni a lejátszó fejet, értelemszerüen ha monitor lehetőséget akarunk mindkét irányban, akkor forgatnunk kell a fejet. Köztes megoldások persze vannak. A korai oda-visszajátszó gépekben (Akai 730D, TEAC CX-650 stb) 4 fejmagos volt a kombinált fej, és 1-1 darab kisméretű törlőfej volt benne. Más megoldású a Pioneer CT-9R, ahol fix helyzetű a kombinált fej, de csak a lejátszás lehetséges mindkét irányban a felvétel nem. A Dragon is hasonló elvek mentén született. A kazetta megfordítása szerintem balgaság, a Naka RX sorozata sem sikerült. Talán érdemes megemlíteni hogy a kazetta megfordítását nem a Naka találta fel, hanem a 70-es évek elején az Akai alkalmazta először, az Invert-O-Matic elnevezésű gépeiben.
Persze, csak az meg gyártástechnológiai kérdéseket vetne fel :-D . Amikor ilyen fejekkel dolgoztam, valahogy nehéz volt olyat találni, amelyiken a kétszerkét sáv azimutja egyezik, de nyilván ezt is lehet jól meg rosszul gyártani.
