Szép estét mindenkinek!Kis tanácsot szeretnék kérni, kaptárt esetleg úgy is le lehet festeni hogy benne vannak a méhek vagy csak üresen hogy ne okozzak kárt?
Annál sokkal bonyolultabb a dolog, hogy egy mondatban leírható, illetve magyarázható legyen. Ezt ha gyakorló méhész vagy, nyilván tudod.
Az elnéptelenedés, jobbára nem minden előzmény nélkül történik, az egy másik dolog ha felületes a méhész és nem ismeri fel a tüneteket, vagy nem irt atkát, illetve nem kontrollálja.
A legveszélyesebb időszak a napraforgó után van, jó hordást feltételezve kiszoríthatják a mézzel az anyát, pontosabban kevés a helye petézni. Maga a napraforgó hordása is "koptatja" a méheket, főleg ha jó kis neós napraforgóról van szó. Mindenesetre a nép öregszik, fogy, még ideális esetet feltételezve is, az utánpótlás viszont kevés. Atkát kemény szerekkel termelésben nem irthatsz, így valamikor az akácot követően volt mód hathatósan nyakon csapni őket. A méhek fogynak, az atka meg feldúsul. Ezért kell rögtön a napraforgó lepergetését követően késedelem nélkül elkezdeni az irtásukat.
Fontos megjegyeznem, hogy az sem mindegy hogy mikori napraforgóról van szó, ugyanis minél későbbi a nyílás annál fokozottabb az elnéptelenedés veszélye. A napraforgó változó vetési, és tenyészidejű, vetési idejét befolyásolja a belvíz, vagy a szárazság is. Ha korai a napraforgó főhordásunk ideje, kevésbé veszélyes a helyzet. Például volt hogy július első hetében már lepergettük, de olyan is hogy augusztus közepén.
Továbbá nem mentem bele az újkori nozéma témájába, ez is okozhat nyárvégén is elnéptelenedést. Ellenben pont annak kell feltűnni, hogy sok a fiasítás a népességhez képest. Itt ezzel az a gond, hogy a méhész természetes népességcsökkenésnek tudja, vagy annak szeretné betudni. A családok összeroppanása nagy valószínűséggel a passzív időszak, a telelés elején kezdődik, folytatódik egész télen, és tavasszal sem fog megállni....
Nem találtak haza=kiürült a kaptár. Tekintettel arra, hogy egy méhész se tudja minden nap, reggel és este lajstromozni a méheit darabszámra, csak azt tudja érzékelni, hogy elfogyott a népesség. Akkor, ha elszórt a fiasítás, a kaptárban alig lézengenek a méhek, akkor biztos lehet benne a méhész, hogy ott az atka és az általa közvetített vírusok voltak a bünösök.
"A "nem találtak haza" az gyak. azt jelenti, hogy az atkafertözés miatt felszaporodtak bizonyos vírusok"
A neonikotinoid okoz tájékozódási problémát. Az atka valóban sok esetben okolható, de teljesen mások a tünetei. Ne fogjunk már mindent az atkára.
A probléma ugyan összetett, mivel a neonikotinoid széleskörű alkalmazása után, akár tized akkorra atkafertőzöttség is padlóra tudja küldeni a családokat.
No persze erős a lobby a neok alkalmazásának irányába, jól jön az atka bűnbaknak.
A "nem találtak haza" az gyak. azt jelenti, hogy az atkafertözés miatt felszaporodtak bizonyos vírusok, ezért elnéptelenedett a kaptár. A méhek normál esetben nem a kaptárban halnak meg, hanem odakint, ebböl a méhész csak azt érzékeli, hogy egyre fogy a népesség.
Tarts poszméheket... egy köteg vastagabb nádban elvannak és már 8-10 fokban vidáman dolgoznak.
Nagyon korán kelnek és mire májusban a birs levirágzik már el is vannak tűnve.
A méhész akitől az utóbbi években vettük a mézet az idén azt panaszolta hogy a méhei valami olyan bajba estek hogy nem találtak haza...A közelébe telepített kaptárakat valami vándorméhész is, annak sem örült... no, lényeg hogy máshonnan is venni kell majd.
Egy üveggel a Pennyben is vettünk az őszön de se íze se illata, csak édes és folyik mint egy szörp. Nincs is rajta honnét való.
kb. két kilométerre van tőlem. De ha így áll a dolog akkor nem forszírozom ezt.
Maradnak a poszméhek, azok jó pár éve laknak itt egy köteg nádban.
A gyümölcsfák miatt tettem őket ide és elvannak magukban. Csak ugye mézet nem csinálnak.
Pont, hogy a magára hagyott méhek a fertözések melegágyai. Ráadásul a gyengébb családokat az erösebbek lerabolják, így befertözve az erös, egészséges családokat is. Hordástalan idöben a méhek mindenfelé kutatnak eleség után, ha olyan kaptárt találnak, ahol a gyenge család nem tudja megvédeni magát, kíméletlenül lerabolják. A méhek akár 5 km-re is elmennek eleségért, vagy fordítva, akár 5 km-röl is odajönnek, ami kb 78,5 km2-es területet jelent! Ha ott van a telephelye, és 200 m-en belül vagy, akkor az engedélye nélkül amúgy se vihetsz haza méheket.
Azt tudom, hogy mifelénk elég gyakran van zárlat a költésrothadás miatt. Van az utcában egy híres méhésznek telephelye. Soha nem látom hogy vinné őket bárhová.
Mennyire "civilizációs ártalom" ezek a méheknél? (Kis területen nagy egyedszám mesterséges összezsúfolása, a természetes táplálékuk túlzott elvonása és a többi...? ) Egy természetes környezetben élő kevésbé háborított erdei méhcsalád gondolom kisebb eséllyel esik ezekbe bele?
1. megpróbálhatod, de hozzáértés nélkül nem fog menni,
2. mivel nem értesz hozzá, ezért nem tudod megvédeni őket a rájuk leselkedő veszélyektől (a két legfontosabb: atka és nyúlós költésrothadás,
3. mivel nem tudod megvédeni, ezért a környékbeli többi méhész számára a te méhészeted fertőzési góc lesz, amivel lehet, hogy egzisztenciákat tehetsz tönkre akár egy nyár alatt.
Szóval, igen csak alaposan mérlegeld, hogy tényleg belevágsz-e.
Régebben elolvastam egy könyvet a méhészkedésről és úgy láttam hogy ez eléggé összetett dolog. Persze a könyv a modern, professzionális, profitorientált méhészkedésről szól...
Azon gondolkozom, hogy nem tudnék-e tartani méheket a kertben afféle ridegtartásban?
Ha beérem azzal, hogy csak kicsikét dézsmálom a mézet akkor vajon nem elvolnának magukban is? Azt az évi 4-5-6 kilót amit megeszünk talán kiadnák minden macera nélkül....
Végül is ez egy önálló állat, az erdőbe is gondolom évekig eléldegél ugyanaz a család egy-egy odvas fában. Néha rajzik amikor akar, aki megy megy aki marad marad de a fészek nem hal ki és méz is mindig van benne ... így képzelem.
Sokan nincsenek tisztában ezekkel a dolgokkal, kínálják különböző adalékokkal kevert mézeiket.
Egyébiránt valamelyest árnyaltabb lehet, vagy engedékenyebb lett az előírás, ugyanis elvileg az őstermelő
tehet a mézébe saját maga által megtermelt dolgokat. ?? Ellenben fahéjat, csokit, és más hasonló szokásos adalékok aligha termeli meg a magyar földben.
Mint céloztam rá, ezt a nagy konkurencia harc válthatta ki. Másrészt itt fontosnak tartom megjegyezni azt hogy tulajdonképpen a "fő" méhész úr sincs tisztában a piaci helyzettel. Néhány éve az lett a hivatalos propaganda hogy a közvetlen értékesítésre (is) kell orientálódnia a méhészeknek.
Egy ló...szt, a magyar méz túlnyomó része, mindig is a külhoni piacokon került értékesítésre, az az export orientált a termelésünk.
Természetesen van mit javítani a magyar mézfogyasztási szokásokon, ez nem vitás, de termelünk annyit hogy akár bele is fulladhatunk, megenni nem tudjuk mind.
Mintha eddig nem tettük volna, ez már régen leosztott kártyalap. Már eddig is a túlkínálat jellemezte a piacokat.
Mostanában kevesebb a piacra járó vásárló, ez a vásárlói szokások változásából eredhet, inkább a multiknál vásárol a fiatalabb generáció, ?.
Annyit pontosítanék, hogy a méhész is árusíthat kevert mézet, propolisztinktúrát, de csakis a szükséges engedélyek birtokában: élelmiszer-elöállító hely, ill.végzettség, jövedéki engedély stb. Na, ennek kb 0 méhész felel meg, de elméletileg van rá lehetöség (természetesen nem östermelöként).
Kozmetikai célra olyan viaszt szabad csak használni, ami sterilizált, ezt sem tudja megcsinálni a legtöbb méhész, lévén, hogy órákig kell a viaszt több, mint 110 °C-on tartani.
A méhészek többsége őstermelőként végzi a tevékenységét, így rendelkezik egy azonosítószámmal. Amelyet az árusítás helyén köteles jól látható módon kirakni. Ezen szám alapján tudod ellenőrizni egy ingyenes mobil applikáció segítségével, hogy valóban méhész az illető, illetve azt is hogy milyen terméket állíthat elő, és árusíthat. Természetesen ez nem feltétlen garantálja a viasz minőségét.
De azt mondanám, hogy jó eséllyel valószínűsítheti.
A piacokon jobbára nagy a konkurencia harc. Ezért "kínjában" mindenféle vevőcsalogató cifrasággal próbálkoznak, holott a méhész csakis a saját maga által termelt dolgokat árusíthatja. Tehát mézet, virágport, viaszt, propoliszt.
A méhész csak kiüvegezheti, de nem keverheti mással a mézet. A viaszt különböző tömbökben, de nem gyertyaként. A propoliszt is csak nyers formában.
A másik amely kissé megtévesztő lehet, a kereskedő és a méhész megkülönböztetésében az, hogy a méhésznek is kötelessége a címkézés. Közel hasonlóan mintha az üzletek polcaira kerülne a kiüvegezett méze.
Tehát maga a méhész sem vihet már a piacra címke nélküli mézet. Nagyjából 10-15 éve. De még mindig akad, aki azt hiszi a felcímkézett üvegek miatt hogy kereskedők vagyunk.
A méhviaszt jellemzően paraffinnal hamisítják, ami pl. gyertyánál nem okoz problémát, de kozmetikumhoz nem ajánlanám. Én helyedben keresnék egy megbízható méhészt és tőle vennék. Akinek méhei vannak annak van méhviasza is, és ez fordítva is igaz. Vannak műlépesek, akik kimondottan viaszfeldolgozással foglalkoznak. Amit linkeltél, ott a lapok tulajdonképpen műlépnek nevezet viaszlapok, de azt azért nem merném állítani, hogy azok tiszta méhviaszból készültek, pláne ha mondjuk kínából származnak.
"Megszokásból.." Nyilván szükséges némi rugalmasság, ellenben a régi könyökszabályok sem vesztették érvényüket. Anno is szükség volt a rögtönzésre. Bár kissé kedvezőbb volt a rutinból méhészkedők helyzete ez nem vitás.
Hogy egyre több az anomália azt nem vitatom, magam is tapasztalom nagyjából tíz éve, a neonikotinoid ebben nem kis szerepet játszhat. Tehát nem csak az időjárás a bajok egyedüli forrása.
Konkrétan a négy évszakos méhészkedés, mostanában divatos favorizálása szokott némileg bosszantani.
Mint a tavaszi cukorlepény egyre korábbi berakása, évtizedekkel ezelőtt még március eleje volt az ajánlott időpont, esetleg február vége, mostanában meg lassan már a január mellett kezdenek kardoskodni. Mi már nem szoktunk lepényezni sem. A miértek kifejtése, most sok időbe kerülne.
Amikor decemberig turkálják a családokat, nézegetik hogy vajon van-e fias, mikor önthetik nyakon őket oxálsavval.
Nyilván ismerős dolgok ezek számodra is, majd jön a panaszkodás hogy mennyi kijárót kellett tavaszig bezárni.
Mondom, az, hogy mi szokott lenni, idén sajnos nem releváns. Természetesen én az 1/2 NB rakodóról beszéltem, csak ott tudod azt megcsinálni, hogy két fióknál lerakod alulra a fias keretet, fölé meg beraksz/beljebb tolsz egy mézes keretet.
Normál évben nekem se jutott volna eszembe ilyen müveleteket ilyenkor (október közepén), de a klímaváltozás miatt felerösödö észak-atlanti oszcilláció, plusz az északi meridionális cirkuláció miatt át kell terveznünk az éves méhészeti munkákat, nem szabad megszokásból méhészkedni. Nyilván, kaptárt bontani, fészket rendezni csakis megfelelö hömérséklet mellett szabad, ill. a kutatás legkisebb jelére abba kell hagyni, de szó nincs arról, hogy október végén a kaptárt "túrjuk".
Az anyátlanság vizsgálata más években normál idöpontra korlátozódott, csak ugye az idei nem volt normális, vagy ha nálad igen, akkor igen szerencsés kivétel vagy.
Szerintem teljesen valószerűtlen az a helyzetkép amelyet felvázoltál. Több oknál fogva is, ha akadhatott némi fias az semmi esetre sem nagy kiterjedésű,a valóság az hogy vagy semmi, vagy max egy féltenyérnyi.
Ahhoz hogy most elfogyjon az élelem a méhek fölött, az kellene hogy az egész fészekre kiterjedt táblás fiasítás legyen, természetesen hetekig tartó szibériai időjárással párosulva.
Néhány éve, valóban lehetett hasonlótól tartani, de az nem ősszel hanem tavasszal volt, amikor márciusban visszajött a tél. A méhek viszont akkor is simán vették az akadályt.
Szeptember közepéig, de legkésőbb végéig elszoktam végezni a "hiper" beavatkozásokat, ezt követően nem nyúlkálok a fészekbe. Természetesen ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem bontok kaptárt,
fészekszűkítés, vagy felső takarás miatt. Miért? Mert feleslegesen tenném ki a családokat a szaglászó kutató méheknek. Másrészt csalóka ez a jó idő, a kaptárak lassan melegednek, a méhek könnyen potyognak le a keretről, akár az anya is így járhat.
Igen láttam, hogy mikori a hozzászólásod, ennek a tudatában fejtettem ki a véleményem.
Akkor, amikor írtam, még nem volt október vége, 28 fok volt, hordással, virágzó zöldítéssel, 9 napja...
Ha a fiasításod fölött nincs méz, akkor megnézheted magad egy bejövö hirtelen lehülés esetén, mert a méhek amíg bírják, védik a fiasítást, viszont léputcát nem nagyon tudnak közben váltani. Normál évben ilyenkor természetesen tilos belenézni, de az idei ösz minden volt, csak nem normális.
Az anyaproblémákhoz: életerös idei anyákat cseréltek le késö nyáron/ösz elején, mindenféle látható ok nélkül. Nem csak nálam, hanem kb minden ismerösömnél. az, hogy mindek nem szabadna elöfordulnia, egy dolog, az meg, amit a méhek anyaváltás címén idén produkáltak, egy teljesen más.
Ott, ahol nincs anya, bejön a rablás, ami áttevödhet a többi családra is. De mint mondtam, amit írtam, az 9 napja volt, azóta sokat változott az idöjárás, a környezet és a családok is.
A méheknél vannak munkák, amiket azonnalkell megcsinálni, holnap már késö lesz. Amit 19-én írtam, 21-én már gyak. érvényét veszítette, a te hsz-od pedig 28-i, úgyhogy akkorra már rég elavult volt.
Szerintem októberben végén turkálni állomány szinten a méheket, nem túlságosan jó ötlet. Ennek először is nem szabad hogy legyen oka, ugyanis ott volt a lehetőség a telelőfészek kialakítására már augusztusban és szeptemberben. Másrészt pont a hivatkozás alapja okán, nem optimális ez az általános átnézést javasolni. Részben mert a rendkívüli meleg időjárás nem jelenti egyben azt is hogy visszatért a nyár. Szűk néhány órára korlátozódik, kora délután az "optimális" tömeges kirepülésekre alkalmas idő. A méhlegelők is szűkében vannak már ilyenkor, a zöldítésként vetett virágzó olajretek-mustárt, és bármi mást is letárcsázták a gazdák az utóbbi napokban. Jellemző hogy ilyenkor sokkal nagyobb méhészeti szempontból a zsúfoltság, szeptemberben sokan hazahozzák teleltetni az állományukat. Ez az állapot sokkal nagyobb óvatosságra int.
Alapvetően úgy kell ütemezni a munkafolyamatokat hogy szeptember közepe, vége után ne kellejen extra beavatkozásokat végezni, mellékesen ez az időszak is eléggé rablásveszélyes, még inkább ha aszály is van. Így ekkor sem árt óvatosnak lenni.
Néhány esetben előfordulhat hogy "spontán" anyátlan lesz egy család, ez viszont ritka ebben az időszakban. Ugyanis még tavasszal, nyáron volt idő lecserélni az öreg és gyengélkedő anyákat. Tömegesen
már nem szabad hogy anyaproblémák legyenek ilyenkor egy méhészetben.
Nagyobb a valószínűsége hogy pont a kelletlen beavatkozáskor fog elveszni az anya, leszórod, odanyomod.
A rablás valószínűbb okai ilyenkor az atkafertőzés, a felesleges turkálás során szaglászás kutatás generálása, majd ebből eszkalálódó rablás.
Egy eseti anyátlanság külső jelek alapján is feltételezhető, elég ha a gyanús családot nézzük meg.
Egyébként meg mindenki úgy teszi tönkre az saját állományát ahogyan az neki jólesik. Csak sajnos mégsem ennyire egyszerű a helyzet, itt a mások méhészetét is veszélyezteted.
Nem tudom, ki mikor nézte utoljára a méheit (mármint az egyes kereteket, nem magát a családot), deajánlott most a jó idöben mindet átnézni, ha kell fészket rendezni, ha túl gyenge egy család, akkor felszámolni, mielött rablás lesz belöle.
“Kiolvasták” az újságot? Ha igen, akkor elveheted a papír maradványait és a rácsot is, nézd meg, hogy az anyátlan részben mi a helyzet, ha esetleg volt náluk nyitott fias az egyesítés előtt, akkor nem húztak-e pótbölcsőt rá.
Pár nappal a rács-papír elvétele után lehet lerendezni a kereteket, de nagyon gyorsan kell dolgozni a kutatás/rablásveszély miatt, hacsak nincs nálad hordás valamiről.
