Itt egy ajfonos kep a patersonrol. A ket hosszu tankban olyan betetek vannak, amik 4x5 film tartora engednek kovetkeztetni. A piros kupak a temperalo edenyek. A kicsik valami merokek. A kis fekete bizbaszok nem tudom mire jok. Jobbra a talca, ami temperalasnal tartja a kupakat.
ha valakinek van valami infoja a geppel kapcsolatban, (hianyzo alkatresz, stb) kerem ne tartsa vissza.
Köszi. Ha ismét rászánom magam lehet, hogy élek vele.
Vagy csinálhatnál nekem egy negát és egy tökéletest nagyítást róla.
Szürke tábla elé valami éket és valami fotót tenni, úgy lefényképezni majd előhívni a negát, hogy 0.7 legyen a szürke és az ék lépcsője is jó legyen, majd egy olyan nagyítást készíteni amin a szürke 18%-os és az ék lépcsője is stimmel. Fényes papírra.
Köszi! Színes nekem is van. Fekete kellene. Igen a Durst is gyártott, meg más is. Egy régi magyar papírt szeretnék beprogramozni egy nagyítógépbe. Már régóta keresek mindenhol, de sajnos sehol sem találok. Gondolkoztam, hogy készítek egy 0.7 denes negát de nem tudom olyan apró lépésekben körűl exponálni meg nincs átnézeti densitometerem amivel kimérjem. A Mastersixel próbáltam kimérni de hát az nem tökéletes.
Jól írod! Némi megalkuvással használható.
Azt is jól írod, hogy a legpontosabb expó és hívás adja a legtökéletesebb eredményt.
Sok esztendővel ezelőtt láttam több amerikai Kodal által lelaborált ff nagyításokat. 18x24 és 30x40 körülit. Gyönyörűség volt. A fekete olyan mély volt amit el sem tudtam addig képzelni, hogy lehetséges és ha jobban szemügyre vettem tele volt rajzzal. A fehér vakított mint a nap, és mégis volt rajz benne. Soha sem felejtem el azokat a képeket és soha sem tudtam megközelíteni azt a minőséget. Bár most már ritkán nagyítok, he ha egyszer sikerűlne olyan nagyítást készítenem akkor az csodálatos lenne. Szívesen megnézném most is azokat a képeket, hogy valóban olyanok mint amilyennek a képzeletem tárolja vagy csak az idő szépítette meg?
Ha megis erdekel, akar csak alkatresznek, nem okoz nehezseget nekem, hogy jobban atnezzem. Egyre kevesebb vn ezekbol. Ki tudja. A tomeg alapjan ki lehet kalkulalni a postazasi koltseget.
Az alant emlitett helyrol vettem azert par dolgot.
Egy Paterson hivogep a temperalo poharakkal es harom kulonbozzo meretu hivotankkal, meg filmhivo orsokkal. Par nagy talca. Ketto papir safety doboz. Harom doboz 4x5-os film. Ilford es kodak. De a legfontosabb, hogy tizenot perc beszelgetes utan kiderult, hogy vannak Jobo cuccai.
Van neki harom 4x5-os hivotankja, meg egy halom papirhivotankja amit ebayen ad el. Sikerult megdumalnom, hogy a hianyos cuccokat adja el. Igy lett egy 4x5-os hivotankom a filmtartoval es a kozepso csovel, de teto nelkul. De abbol van extram. Egy halom 35-os orso, 5 vagy hat piros tank fedo.
Ez már elég drága film ahhoz, játsszon vele az ember. Bemértem magamnak, nekem 100 ASA az érzékenysége, ahogy a Kodak megadja, a hívására pedig teljesen stimmel az Xtol adata.
CPP2-vel 30 másodpercig megpörgetem rendesen, 5-6 fokozat körül, azután végig a leglassabban, az F állás körül.
Nem en arulom. Ma megneztem a Beseler 45-os nagyitot, amit arultak. Nem hoztam el, mert egy roncs. Ez volt mellette. Engem nem erdekel, de gondoltam, hogy teged talan erdekel. :) Bejott.
Gombokert arulja a tulaj. A nagyito, meg egy talicskanyi dolog volt 100 dollar. Ez egy 120 voltos modell, de egy sima atalakitoval megy 230 voltos halozaton. A fontos tenyezo, hogy regota all es mikor bedugtuk a halozatba, nem kelt eletre. Viszont elkepzelheto, hogy csak sima kabel, vagy biztositekhiba. Nekem nem gond, hogy ranezzek. Vagy ha alkatresznek erdekel akar ugy. Ha senki nem viszi el, jovo heten kidobja. Ha neked kell akkor a szallitasi koltseg meg egy pici a vetelarba. En nem akarok keresni rajta.
Lakik nálam egy Jobo CPP2 1500 és 2500-as tankokkal, egy Sitte emelőkeretes hívógép és egy Kombiplan. Fogok csinálni egy tesztet. Tmax 100 síkfilm és Xtol hívó Szigorúan a gyári előírások alapján kívánom végrehajtani.
TMX 4x5, 100 ASA-nak exponálva, Xtol, csapvíz, gyári idő, Jobo. Az expó a csúcsfényre mérve, nem a feketére. A háttér nem fekete. Természetes fény.
Az egyiknél 8 sec. volt a mért érték, 16 sec. az expó, a másiknál 30 sec. a mért, 120 sec. az expó.
Innentől kezdve tök mindegy a tényleges ISO, a gép mindenképp állványon van. Ettől függetlenül a Kodak film érzékenysége 100 ASA gépi hívás mellett is.
Megkérdeztem egy hozzáértő ismerősömet arról, hogy a tapadó gondolkodásnak és az agresszív nyomulós személyiségnek van-e önálló neve a szagembereknél. Azt mondta, hogy nincs, de elég boldogtalan lehet. Szóval hagyd a fenébe, elég baja lehet neki magával...
Fekete-fehér tesztnegám nincs, nem tudom, hogy a Durst adott-e ki egyáltalán.
Az Ilford árul olyan leexpózott filmet, amit te lehívhatsz magadnak és visszamérik.
Nagyjából az a szolgáltatás, amit B31 kínálgat, legfeljebb tutibb eredménnyel.
Itt lesz egy Durst test negativ. Hevenyészve szkenneltem, csak a szkenner üvegére téve.
Mindenesetre látható mekkora tűrésben gondolkodik egy profi cég, -2, és +3 fényérték között még használható kópia készíthető a filmről. Nyilván a legpontosabb expó és hívás adja a legszebb eredményt.
Viszont ennek a fényében az is látható mekkora porhintés ez a deszt vizes, kocogtatós, aktív fixálásos, tényleges izós jobb kezes, bal lábas csak személyesen okoskodás.
Na ezért nem kedvelem a B31 kartács tanácsait.
Egyébként, ha már pontosságról beszélünk, a Jobo CPP2 a 16 liter vizet 2KW-al fűti, a teljesítményt úgy szabályozza egy komparátor IC-n keresztül, hogy minél közelebb kerül a kért hőmérséklethez, annál kisebb teljesítménnyel fűt, nem ki-be kapcsolással, nem fut túl a kért értéken.
Az AC-800-as nagyítóban beépített denzitométer van, ami visszaméri a próbacsík denzitását RGB csatornában. Ahhoz állítja a színhőmérsékletet, pontosabban ahhoz állítja a szűrőket. Figyeli a feszültségingadozást, az izzó öregedését. Minden egyes expó előtt elereszt egy öntesztet.
Mindig erre az egy példára hivatkozol, amit nem is te hívtál.
Azt nem értem, ha nem használsz nagyformátumot, nem használsz hívógépet, akkor miért rugózol a témán?
Szerintem előbb végezd el a méréseidet, aztán számolj be az eredményekről.
A méréssel ne azt keresd, hogy mi között mekkora a különbség, hanem azt próbáld megvizsgálni összehangolható-e a hívógépes hívás a pontos laborálással?
Nem az a kérdés van-e különbség a kézi és a gépi hívás között, hanem az, a gépi hívás pontos jó eredményt ad-e?
Ha már mérsz, ne legyél kispályás, mérd meg a 4x5-ös Kodak és Ilford filmek érzékenységét is hogyan alakulnak a forgódobos gépben.
Örülnék, ha végre valóban lenne valami konkrét mérési eredményed, mert ez így üres szájpengetés. Csak zárójelben jegyzem meg, mire minden filmtípusból veszel egy dobozzal, már el is ment százezer forintod. Lényegtelen, hogy mérésre, vagy fotózásra használod az anyagot, ki kell fizetned.
Arról is írhatsz beszámolót milyen módszert javasolsz a Jobo helyett síkfilmek esetén?
Kíváncsi vagyok a véleményedre hogyan célszerűbb előhívni 6 db síkfilmet, 270-300 ml-ben forgatva, vagy 1200 ml-ben lötyögtetve? Hogy gazdaságosabb, és pontosabb?
