Jó ilyen értelemben igazad van, de ha 1 fázisú lenne, akkor sem lehetne hosszabb távokra betáplálni, mert néhány nagyteljesítményű masinás teher jobb esetben leszívná a felsővezetéket (és megállna minden), rosszabb esetben leoldana (esetleg leégne) az alállomás
A fázishatár két betáplálási szakaszt határol, ami szakaszok lehetnek ugyanazon fázissal tápláltak, de az esetek nagy többségében két különböző fázisú betáplálásról beszélünk.
Magában a felsővezetéki hálózatban csak és csakis egy fázis kujtorig mindig, de ez vagy az "R" vagy az "S" vagy a "T" jelöléssel nevezett fázis, amit az országos 120 kV törzshálózatról kap az alállomás.
Az hogy melyik fázis van adott táplálási szakaszban, a villamos mozdonyokat nem érdekli, nem "R-S-T függők".
"A fázishatár azért is van, mert a felsővetéki hálózat is háromfázisú rendszer..."
Megtörténhet, de a hatos lottó esélyesebb :D
Komolyra fordítva a showt: a fázishatár azsé vala, hogy ne végtelenhosszú madzagba kelljen betápláni a kraftot (mert ugye az sem úgy megy, hogy rádugjuk a villásdugót a 400kV-os távvezetékre), hiszen akkor az ország összes mozdonyát egy alállomás látná el, ami elég tisztességesen világítana, sőt le is égetné a hozzá vezető távvezetéket, akkora hálózati terhelést jelentene. Helyette elosztva, egyenletesen táplálják be a teljesítményt a hálózatba, így a távvezetékekben is eloszlik a fogyasztás, és nem centralizálódik. Aztán még van olyan járulékos hatása is, hogy a nagyon hosszú távvezetéken már elég jelentős veszteségek lennének (soros feszültségesés), elforgatná a betáplált feszkó fázisát is, stb
Amúgy meg egyfázisú a hálózat (de ha nem jól tudom, én kérek elnézést), a 25 KV a madzag és a föld (sín) között van, és a sínben nincs kraft (ellenkező esetben nem ugrálnának rajta az a földi halandók, és a mozdony kasztnija is vezetne...). Három fázishoz kapásból kellene három áramszedő. Mellesleg 1 fázisból 3-at csinálni ma már nem nagy szám, csak három inverter kell hozzá (pl a ma is kedvelt IGBT), aztán a periódusidő 1/3 - 1/3 - 1/3 -ában kell az egyes invertereket kapcsolni (míg a másik kettőt nem), és akkor valóban azt kapsz
Csak nem szerencsés az R, S, T megnevezés mert ez a 3 fázísú redszerre utal. Természetesen a 120kV os hálózat két - két eltérő fázisra ( Pl. R, T és S, T ) "kötött" vontatási trafók tápszakaszainak összezárásakor fáziszárlat keletkezik.
Mindig, amikor egy pillanatra elhinném, hogy fog nekem menni ez a mozdonytvezetősdi, jön egy-egy ilyen szakmai vita, és mindig úgy érzem, hogy kéne pár évet csücsülnöm a tanfolyáson - vagy legalábbis csak dízelre kéne vizsgáznom :D
"Alálomás old !" Azért én el tudom képzelni, hogy a védelem később szólal meg, minthogy a drót utat engedne a gravitációnak. Ilyen biztos, hogy nem lehet?
"(...), és nem feltétlenül szakad a derót...van ilyen..." Ha sikeresen nagy átvezetési ellenállást produkál az így felálló zárlati áramkör, akkor szerintem a munkavezeték kimelegedése elég nagy lehet ahhoz, lepottyanjon. Vagy nem?
"A megfáradt vezér, fázishatárnál elfelejti kikapcsolni a főmegsz. és netán vontat , tehát vill.teljesítmény alatt össze zárja az ellentétes fázisokat (R,S,T-ből kettőt )"
1 áramszedővel ( alapesetben) nehéz lesz.
") azt a tüzijátékot !"
Ha nem vonat,csak fáziszárlatot csinál akkor is van tüzijáték és mint egy nem régi esetnél is, szakad a drót.
Egyszerűsítünk ! A megfáradt vezér, fázishatárnál elfelejti kikapcsolni a főmegsz. és netán vontat , tehát vill.teljesítmény alatt össze zárja az ellentétes fázisokat (R,S,T-ből kettőt ) azt a tüzijátékot ! És a drót nem szakad ! Alálomás old !
Zárlat :ÁSZ tőrésnél ippeg a még érintkező felsv.-k és az eltörni akaró áramszedő tartóporcelennál létrejövő testelést értem , és csak ezután jön a zárlat ,csim-bummal , és nem feltétlenül szakad a derót...van ilyen...
Igazából nekem egy fél évvel ezelőtt vagy három hónapig tágították a fejemet mindenféle zárlati áramok kialakulásával, ívek fizikájával és ívoltással, de úgy tűnik, kevés volt az igyekezet. :)))
Az a zárlati áram elenyésző mint pl. bekapcsolt főmeg mellett az Ász. lejön , pattan esetleg Ász. törésnél az ív húzás , mert a nulfesz..védelemnek is van reakció ideje !
...
A szél azért tudja letépni , mert a fels.tartó karok fel csapódnak az oszlop írányába , netán kidölt fa ,fák feszítik...egy darabíg , itt már hosszabb ideíg tart a zárlati áram, és itt jön a "lágyítás" -od ! stb.
...
Az sem mindegy . hogy mennyi vill.mozd. tartozkodik abban az adott szakaszon abban az időben !
"Az a zárlati áram elenyésző mint pl. bekapcsolt főmeg mellett az Ász. lejön , pattan esetleg Ász. törésnél az ív húzás , mert a nulfesz..védelemnek is van reakció ideje !"
Namármost... Hogy is van ez? Ha zárlat lesz tápoldalon, akkor lejön a mozdony áramszedője? Vagy mit akartál leírni?
Érzsd meg , nincs görcsös kapaszkodás , zuhanás...madár esetében ! Embernél összesülés van és mint az ötös bőrfoci akkorára megy össze...Ne láss ilyet !
Az a zárlati áram elenyésző mint pl. bekapcsolt főmeg mellett az Ász. lejön , pattan esetleg Ász. törésnél az ív húzás , mert a nulfesz..védelemnek is van reakció ideje ! Tehát : az ember és a madár testi felépítése kb. 75%-ka víz , maradék zsír.
Nem nehéz ellképzelni , hogy hol jelentkezik nagyobb "teljesítmény"...
Ász . törésnél nem feltétlenűl szakad a derót....
A szél azért tudja letépni , mert a fels.tartó karok fel csapódnak az oszlop írányába , netán kidölt fa ,fák feszítik...egy darabíg , itt már hosszabb ideíg tart a zárlati áram, és itt jön a "lágyítás" -od ! stb.
Az sem mindegy . hogy mennyi vill.mozd. tartozkodik abban az adott szakaszon abban az időben !
