Ez a korong átkerül a Roco-hoz, az ő idei újdonság katalógusukban 299EUR-t írnak ajánlott fogyasztói árra, ami mai árfolyamon közelíti a 82.000,- forintot. A 65.000,- így már nem is tűnik soknak érte...
a Kres 1996-ban elektronikus alkatrészek gyártásával kezdte (magának és másoknak), aztán 2002-ben műanyagfröccsöntésbe és szerszámkészítésbe kezdett. Aztán ha már minden kéznél volt, akkor 2005-től repülő- és vasútmodellek gyártásába is kezdett.
Tudom, hisz én tettem fel példának. Lehet, hogy az vezetett félre, hogy a mozdonyok esetében a második számjeggyel voltam elfoglalva, és igy azt gondoltad, hogy nem tünt fel az első számjegy. MÁV korszakban 5-ös, Nosztalgiánál lett 6-os. Példának azért ezt a vagont tettem fel, mert nekem mind a két pályaszámmal le van fotózva. Még ezenkivül amitől van fotóm az a MÁV 43-80 004-es fekvőhelyes vagonja. Azzal is úgyanez a helyzet. Első számjegy volt már 5-ös és 6-os is.
Előfordulhat, hogy az önellenörzőszám váltzozon. Konkrét magyar példa: 88-81-es bautzeni étkezőkocsi. Önellenörzőszám: 8 és 6 is volt már a vagonon. Pontosabban már két pályaszámot viselt a vagon: 51 55 88-81 029-8 és 61 55 88-81 029-6. A mozdonyoknál a pályaszám második tagja szokott változni bizonyos okok miatt, így viszont változik az önellenörzőszám is. A psz. második számjegye jelőli, hogy a jármű hol járhat( belföldi, nemzetközi, fix nyomtáv v. forgózs.csere.....). Vagyis, ha egy gépnél ezt a tulajdonságot módosítják, a pályaszám is változik.
Nos egyébként egy adalék a korábban TTomasztól elhangzott Ludmilla sebességkülönbség kérdéséhez: Hogy vajon a modellgyártók "modellezik-e" az eredeti gép(ek) eltérő sebességét.
Itt van pl. az új BR103-as kultuszvillany.
A Tillig és a Beckmann majdhogynem csak a megjelenéskor árulta el, hogy a BR103 118-as mozdonyt építik meg. Erről a gépről azt kell tudni, hogy a széria egyetlen olyan darabja volt, ami elérte a 252,9 km/h-ás csúcssebességet. Persze csak mérőmenetben. Alapban a sorozat a 200km/h-ás TEE, IC szolgálatra volt rendszeresítve.
Namost a modell 8,8 V-nál éri el a 200 km/h-ás modelltempót és a teljes 12 V-os feszültségen átszámítva 284 km/h a sebesség. Tehát ha a mozdony szériasebességét nézzük, akkor csaknem 50%-os eltérést mutat a modell. (szerintem kicsit sok egy 130 eurós mozdonynál).
Viszont a ~253 km/h-hoz mérten csupán 10% a difi, ami meg belefér(het).
Hol iTT az igazság? Netán a gyártó(k) belekalkulálták a mozdony egyedi különlegességét...?
A pontos választ talán a MMS által piacra dobott BR103 101-es Lufthansa Express mozdonya adhatná meg, de őszintén megmondom, hogy kételkedem...
A Beckmann korábbi 103-asai sem tudnak egzakt képet adni, hiszen az eredeti Beckmann-mechanikás modell (hajtásban hasonló, mint az új) talán egy kicsivel lassabb, mint a Tillig, de a BR250-es aljával bíró darabok meg csak úgy döcögnek, mint a béna kacsa.
Végül csak egy kérdés: vajon mi szerepe volt az új konstrukcióban a KRES-nek?
A készülő TT MÁV Nohab.Minden tükör és minden korlát meglesz rajta,kürtök,szerelvények stb.
