Magyar diák aranyérmes a nemzetközi terepasztal-versenyen (humor) (2009-01-06 16:19 barikád.hu )
Idén huszadik alkalommal rendezték meg Hannoverben a YOURAIL-t, a fiatal vasútbarátok nemzetközi terepasztal-versenyét, és ezúttal egy honfitársunk kategória-gyõztes lett. A tizenhét éves Kiskuti Dániel öröme mégsem maradéktalan, mert szerinte a MÁV-hangulatra komponált terepasztalt a zsûri csak tévedésbõl találta viccesnek.
A hannoveri rendezvény kategóriájában a legnagyobbnak számít a világon, és csupán minden negyedik évben rendezik meg. Idén 78 ország képviseltette magát több mint 1500 fõvel. A hannoveri kiállítóterület hat óriáscsarnokát maradéktalanul kitöltötte a versenyre benevezett 487 terepasztal. Ezek között volt Dániel mûve is, aminek címe Magyar Valóság.
A középiskolás diák két teljes évet szentelt a terepasztal megalkotására, beszerezte a szükséges szerelvény-modelleket, és megépítette a vasúti pálya környezetét. "Minél inkább a valóság torzítatlan megjelenítése volt a célom" - nyilatkozta Kiskuti. "A vonatszerelvények esetében egyszerû volt a dolgom, mert ezeket elég volt néhányszor a betonfalhoz vágni, majd egy hónapra betettem az akváriumba a rozsda miatt, helyenként barnás festékkel kezeltem a karosszériát, és végül filctollal felrajzoltam a graffitiket a vonat oldalára."
"Nehezebb dolgom volt a bábukkal, ugyanis a makettekhez használatos figurák gyárilag mosolygósak, barátságos kinézetûek, és derékbõségük kisebb, mint a magasságuk. De egy ilyet már csak a hitelesség miatt sem ültethettem egy MÁV-os jegypénztárba. Ugyanígy az utasok arcát is át kellett festenem anyázóssá. De a legkeményebb dió a jegyellenõr volt: bejártam az összes boltot, amíg végre sikerült egy szunyókáló kaller-figurát találnom az egyik vonatkocsiba" - ecsetelte nehézségeit Kiskuti.
A terepasztal helyszínre szállítása is körülményes volt, hiszen a fiú - édesapja közremûködésével - a családi autó csomagtartójába gyömöszölve vitte a kellékeket Hannoverbe. Útközben az állomás épülete, és több más tartozék is megsérült, de Dániel utólag visszatekintve örül, hogy így történt, mert a repedt falú állomás még hitelesebbé tette az alkotást.
A szorgos munkának szemmel láthatóan meg is lett az eredménye: a verseny folyamán Kiskuti terepasztalánál tolongtak a látogatók, és folyamatosan kérdésekkel bombázták a készítõt:
Miért nincs az utastájékoztatón semmi sem kiírva? Miért csak az egyik pénztár elõtt kígyózik hosszú sor? Miért pakolnak az egyik vonatroncsból fém alkatrészeket egy platós kisteherautóba?
A háromnapos rendezvény utolsó napján a zsûri végigjárta és értékelte az összes terepasztalt. Kiskuti így számol be a végsõ megmérettetésrõl: Odajött hozzám a zsûri elnöke, és megkért, hogy indítsam el a vonatot, mert látni szeretnék, ahogy a pályán körbemegy. Azt válaszoltam, hogy ez sajnos nem lehetséges, mert sztrájk van, és a vonatok nem járnak. De mivel csak erõsködtek, hogy indítsam el, tudattam velük, hogy addig nem megy a vonat, amíg nem adnak negyedmilliót.
Azt hitték, hogy viccelek, úgyhogy elõvettem a zsebembõl egy zacskót, amiben volt vagy 50 vasutas figura, rámutattam az ujjammal, és lassan, tagoltan közöltem: Negyedmillió. Fejenként.
A szemtanúk elmondása alapján a zsûritagok ezen a kijelentésen elõször megdöbbentek, aztán hangos nevetésben törtek ki, és megjegyezték, hogy a fiúnak rendkívül jó a humorérzéke.
Kiskuti az abszurd kategória aranyérmese lett, ugyanebben a kategóriában a másik két dobogós a csillagközi vonat és a szalmamozdony kompozíciók voltak.
Ez a korong átkerül a Roco-hoz, az ő idei újdonság katalógusukban 299EUR-t írnak ajánlott fogyasztói árra, ami mai árfolyamon közelíti a 82.000,- forintot. A 65.000,- így már nem is tűnik soknak érte...
a Kres 1996-ban elektronikus alkatrészek gyártásával kezdte (magának és másoknak), aztán 2002-ben műanyagfröccsöntésbe és szerszámkészítésbe kezdett. Aztán ha már minden kéznél volt, akkor 2005-től repülő- és vasútmodellek gyártásába is kezdett.
Tudom, hisz én tettem fel példának. Lehet, hogy az vezetett félre, hogy a mozdonyok esetében a második számjeggyel voltam elfoglalva, és igy azt gondoltad, hogy nem tünt fel az első számjegy. MÁV korszakban 5-ös, Nosztalgiánál lett 6-os. Példának azért ezt a vagont tettem fel, mert nekem mind a két pályaszámmal le van fotózva. Még ezenkivül amitől van fotóm az a MÁV 43-80 004-es fekvőhelyes vagonja. Azzal is úgyanez a helyzet. Első számjegy volt már 5-ös és 6-os is.
Előfordulhat, hogy az önellenörzőszám váltzozon. Konkrét magyar példa: 88-81-es bautzeni étkezőkocsi. Önellenörzőszám: 8 és 6 is volt már a vagonon. Pontosabban már két pályaszámot viselt a vagon: 51 55 88-81 029-8 és 61 55 88-81 029-6. A mozdonyoknál a pályaszám második tagja szokott változni bizonyos okok miatt, így viszont változik az önellenörzőszám is. A psz. második számjegye jelőli, hogy a jármű hol járhat( belföldi, nemzetközi, fix nyomtáv v. forgózs.csere.....). Vagyis, ha egy gépnél ezt a tulajdonságot módosítják, a pályaszám is változik.
Nos egyébként egy adalék a korábban TTomasztól elhangzott Ludmilla sebességkülönbség kérdéséhez: Hogy vajon a modellgyártók "modellezik-e" az eredeti gép(ek) eltérő sebességét.
Itt van pl. az új BR103-as kultuszvillany.
A Tillig és a Beckmann majdhogynem csak a megjelenéskor árulta el, hogy a BR103 118-as mozdonyt építik meg. Erről a gépről azt kell tudni, hogy a széria egyetlen olyan darabja volt, ami elérte a 252,9 km/h-ás csúcssebességet. Persze csak mérőmenetben. Alapban a sorozat a 200km/h-ás TEE, IC szolgálatra volt rendszeresítve.
Namost a modell 8,8 V-nál éri el a 200 km/h-ás modelltempót és a teljes 12 V-os feszültségen átszámítva 284 km/h a sebesség. Tehát ha a mozdony szériasebességét nézzük, akkor csaknem 50%-os eltérést mutat a modell. (szerintem kicsit sok egy 130 eurós mozdonynál).
Viszont a ~253 km/h-hoz mérten csupán 10% a difi, ami meg belefér(het).
Hol iTT az igazság? Netán a gyártó(k) belekalkulálták a mozdony egyedi különlegességét...?
A pontos választ talán a MMS által piacra dobott BR103 101-es Lufthansa Express mozdonya adhatná meg, de őszintén megmondom, hogy kételkedem...
A Beckmann korábbi 103-asai sem tudnak egzakt képet adni, hiszen az eredeti Beckmann-mechanikás modell (hajtásban hasonló, mint az új) talán egy kicsivel lassabb, mint a Tillig, de a BR250-es aljával bíró darabok meg csak úgy döcögnek, mint a béna kacsa.
Végül csak egy kérdés: vajon mi szerepe volt az új konstrukcióban a KRES-nek?
A készülő TT MÁV Nohab.Minden tükör és minden korlát meglesz rajta,kürtök,szerelvények stb.
