Nálunk máshol van ennél hosszabb meleg víz elérhetőség is. Ha lényegesen nem növeli az osztó-gyűjtő a hosszt, akkor csak előnye van, és én úgy csinálnám. Természetesen ehhez több anyag kell, ezért többe kerül.
Az számít inkább, hogy az osztó-gyűjtővel mennyivel hosszabbodna meg a cső hossza meleg víznél. Amennyiben lényeges hossz változás nem lesz, akkor én úgy csinálnám.
Hátrány csak a meleg víznél lehet, ha hosszúak a csövek, akkor sok vizet kell kiengedned, mire jön a meleg víz. Ha van olyan helyiséged, ahol az osztó-gyűjtő elfér, (ráadásul közel van a fürdőhöz), akkor csak előnye van inkább.
Nekem szerencsém van abból a szempontból, hogy a spájz a fürdő mellett van, és oda fogom összehozni a csöveket, így nem lesznek hosszúak, és nem kell sok vizet kiengednem, hogy jöjjön a meleg víz. A hidegnél nem nagyon számít a hossz.
Érdemes legalább 20-as csővel szerelni, és mindenképp pressz idomokat használj, és ne kulcsosokat.
Ha jól értem, akkor minden hideg és melegvíi kiálláshoz külön cső van kiépítve, amik össze-futnak egy osztó gyűjtőben ezzel elkerülthető, hogy esetleg a betonban a szerelvényeknél hiba történjen.
Előre bocsájtom, hogy nem vagyok vízvezeték szerelő. Én osztó-gyűjtőt fogok használni, és ide lesznek bekötve a csövek, külön a melegnek, és a hidegnek. A falban csak a fali-korongok lesznek bevésve, és rögzítve, meg a felálló csövek. Betonban semmilyen kötést nem szeretnék tenni.
Akkor a kötéseket a falban csináljam? Az ajzatbetonban szerettem volna az egyszerüség miatt, ezért is keresem a bagyon jó minőségi gyártót, h késöbb ne legyen vele gond.
Én saját magamnak fogom csinálni. A lényeg, hogy egyfajta gyártótól legyen a szerelvény, és a cső. én henco réz press idomokat, és henco ötrétegű csövet használok.
A csöveket szigetelni kell, de lehet mindjárt szigetelt ötrétegű csövet venni. A csőátmérőket kell helyesen megválasztani, és ha nem muszáj, a betonba nem rakni kötéseket.
Vízrendszer kerül kialakításra majd új építésü házban. Terv szerint az ajzatbetonban megy el a szigetelésben, 5 rétegű csőben. A kérdésem az lenne, hogy csőben, illetve a szerelvényezésben melyek az a gyártó, aminek a termékei a legmegbízhatóbbak? Mivel nem egy nagy távolságról és bonyolult rendszerről van szó, így a minőség és a megbízhatóság most előnyt élvez az árral szemben.
Ha az 5 rétegűnél megbízhatobb rendszert ajánlatok, azt is szívesen veszem.
Azért csinálnám így, mert napelem került a tetőre és valahova el kéne használni a termelt fölösleget, amit még nem tudom mennyi lesz. Úgy gondoltam, ha a bojlerral a cirkó hmv készítéséhez használt gázmennyiségét már meg tudom spórolni, akkor ne a gáz legyen erre használva. És az 1 hőcserélős elektromosan fűtött tároló sem sokkal drágább mint egy sima bojler, akkor már a fűtéshez használt gázmennyiségen is lehetne valamelyest csökkenteni, ha ugyanez a víz hője a fűtési körre is rá tudna segítni.
Lehet ebben valami ráció?
Egy másik ötlet is felmerült, hogy a tárolót 40fokra állítani és a fűtési visszatérő ágba berakni a hőcserélőt, a tároló 40fok meleg vizét pedig a cirkó (a rajzon nincs jelölve, hogy a cirkó egy kombi hmv-s kazán) bemenő hideg vizébe kötni. Vagyis a kazán eleve 40fok körüli vizet kap (ez nem tudom mennyire szabályos vagy sem) és a tároló hőcserélője pedig a fűtési visszatérő vizén emelne.
Ennél viszont eszembe jutott, hogy azt olvastam alacsony hőfokú 40fok körüli vizes tárolók könnyel elfertőződhetnek: LINK Vagy ez csak fölösleges para?
Én nem javasolnám ezt a megoldást. Bár pont tud úgy működni, ahogy te szeretnéd. Nálunk így oldották meg, meg lett spórolva a külön kör (nem az én ötletem volt, azt sem tudtam akkor, hogyan kell kinézni), simán sorba lett kötve, hogy a kályha fűtené így a HMV tárolót is, csakhogy a max. 55 fokos előremenő napi pár óra fűtéssel semmit sem ér, inkább a villanyfűtött bojler "segít rá" a fűtésre, ami nem éppen buli. Szóval igen, elő tudja melegíteni, csak éppen az áram háromszor drágább a gáznál, de vezérelt tarifával is drágább, mint a gáz. Miért akarod így csinálni?
Gondolom... de nem akarom elhinni hogy kimegy egy márkaszervizes karbantartásra és azt mondja erre a kazánra hogy sok port szív be az a baja. Komolyan van ilyen???
Szívesen leírnám, de az eszemre hallgatok, és nem teszem. Nagy név pedig Immergas körökben. Sajnos addig voltam jó ügyfél, míg ki nem fizettem. Onnantól nekem kellett könyörögnöm, hogy befejezze... Tavasszal keresek valakit, aki "befejezi" vagy inkább megcsinálja normálisan, akkor úgy ahogy illett volna.
És ki volt az a beteg állat aki azt mondta neked, hogy ez így jó, és mehet?? Költői kérdés volt, ne válaszolj rá. De tovább megyek... azt az Immergas-os szerelőt aki kint volt nálad, úgy kirugatnám, hogy a lába nem érné a földet. Menjen el az ilyen péknek, ott elmegy a félig sült kenyér is...Ez nem kondenzációs kazán! Következőképp nem is mehet alacsony hőfokon, mert lekondenzálódik és azon csodálkozom hogy még nem pusztult el! Ha csak padlófűtést visz, akkor be kell építeni egy hidraulikai váltót, egy keverőszelepet, plusz egy szivattyút. A kazánt 60-65fokos előremenőre állítva, a keverőszelepen meg beállítod a 35-38fok előremenőt a padlóba!
Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok vagy aki ért hozzá, egy meglévő cirkós - 5db radiátoros fűtés előremenő vizét megjáratnám egy hőcserélős meleg viztároló hőcserélőjén. Az lenne a cél, hogy a tárolót HMV előállítására használnám fűtőbetéttel fűtve, a tároló meleg vize a fűtési időszakban a cirkó előremenő vizét kvázi már előfűtött állapotban tartja, és esetleg még gáz fogyasztást csökkentve ezzel. A tároló 100l-es.
Ehhez kapcsolódó kérdésem ha van értelme, hogy a hőcserélő elég hőt tud-e átadni a fűtési körnek amikor a keringető forgatja a vizet, vagy ellenkezőleg a hőcserélő nem hűti-e le túlságosan a tároló vizét és ezzel folyamatosan bekapcsolva tartva fűtőbetétet. Kétféle tároló közül lehet választani, az egyiknek a hőcserélő felülete 0,65m2 a másiké 1,2m2. Tipusa Heizer SW-100 és Heizer Plus-100.
Igen lesz hidrováltó. Úgy gondoltad, hogy kazán - radiátoros kör - hidrováltó - padlófűtési kör? Vagy kazán - hidrováltó - egy osztó, gyűjő -és arról lecsatlakozva egy radiátoros kör ill. egy padlófűtési kör?
Attól függ melyik a jó neked, hogy lesz-e hidroválltó. Ha igen, a danfossos kiesik, bár célszerű lenne, hogy legyen, mert így telljesen függetlenül tudnád üzemeltetni a két kört egymástól. A Danfossosnál mennie kell a radiátoros körnek is, hogy kapjon vizet.
Továbbá a visszacsapó téma:
Ezen a képen egy befecskendező kapcsolású keverő látható, itt a bypassban nincs visszacsapó. Danfossék nem hülyék, hogy tesznek bele, de Csollákék sem hülyék, hogy nem tesznek, mert elhagyható, padlófűtésnél nem indokolt.
A rendszer vegyes lesz (radiátor + padlófűtés) ebben az esetben a 2. kapcsolás javasolt? http://heating.danfoss.com/PCMPDF/VBSPF247_Sep2014_lores.pdf Igazából csak azért kérdeztem ezeket melyik kapcsolás jobb egy ilyen rendszerben, mert a "Danfoss" által leírtak alapján, nem javasolják a háromjáratú szelep. A leírtak alapján szelep kiválasztáskor vagy túl nagy lesz a szelepellenállás vagy pontatlan szabályozást kapunk. Ne haragudj, továbbra sem világos miért kell a bypass ágba a visszacsapó szelep :)
És miért kell oda visszacsapó? Ha fagyveszélyes helyen légkezelő kalorifere van így bekötve, azt megértem, de padlófűtésnél minek oda az a visszacsapó??
Mindenkinek köszi. Összegzem amit írtatok: keresnem kell egy másik szerelőt... :-)
u.i.: nem a lakásban van a kazán, hanem egy házon kívüli kazánházban. Tény, eléggé szeles, poros a környék, száll mindenféle, de akkor ennyire mégsem okozhat ez problémát.
Értem. A hőtermelő berendezés Kondenzációs gázkazán lesz, illetve a kettes számú képen miért van szükség az átkötő szakaszra visszacsapó szeleppel (a keveredés miatt) ? Köszönöm!
Egy kérdéssel fodulnék felétek, padlófűtés esetében melyik kapcsolással érdemesebb az előremenő vizét szabályozni, háromjáratú keverőszeleppel vagy egyutú szabályozó szeleppel?
A képeken látható Immergas Nike Star (3 éves) gravitációs kombi egy év alatt (karbantartástól-karbantartásig) így bekormozódik. Szerelő szerint sok piszkot szív be, és éget el ez rá a magyarázat. Szerintetek is, vagy lehet más oka is? Még két év van hátra a gariból....
Jó sok kontaktusadót említettél, abban mi számít jó márkának (a hibalehetőségek miatt igyekeznék valami megbízhatót keresni). Ha egy szivattyú índítása több ilyentől is függ egyszerre, akkor gondolom lehet 230V reléket is alkalmazni, azokból összerakni 1-1 egyszerűbb logikai kapcsolást.
A füstcsőben és a kazán kilépőben kb. mekkora hőnél kellene kapcsolni a szivattyút?
A "pufi aljába lefúvató szelep" az csak egy golyóscsap, vagy valami külön oda tervezett eszköz?
A kazánszivattyú elé a lengőt így kellene (rajzon)? Utána meg jó a rugós ami benne van, vagy lehet ott is lengő?
A szivattyú DN25, a cső 5/4, lengőből meg 6/4-eseim vannak. Ez így még elmegy, vagy keressek kisebbet?
Finomítottam még egy kicsit a rajzon, ránéznél kérlek? Az egyvonalas cső mindenhol 1" (vagy 22 réz), a többinél jelöltem a méreteket.
- Hova tennél még esetleg hőcsapdát, hő/nyomásmérőt?
- Az aut. légtelenítőket akkor nyitva lehet hagyni ennél a kapcsolásnál (ahol elvileg depresszió sose lehet a légtelenítők közelében)?
- A lefúvatót még nem raktam át a vészhűtőre a rajzon (csak elfelejtettem), az akkor legyen ott is meg a tágulási tetején is?
- Láttam pár olyan kapcsolást, ahol a tágulásit közvetlen a kazán mellé teszik a hideg oldalra, az csak a kizárás esélyének csökkentése miatt van (tehát ha nem zárom ki, akkor az enyém is jó)?
- A gáz- és iszapleválasztók a gázkazánhoz kerülnének (mert csak ott van "vékony" cső, az nem fűti a puffert). Reményeim szerint a gáz
max. akkor menne, ha hajnalra kihűl a puffer és átvált a termosztát (tehát csak naponta/kétnaponta 1-2 órát). Ez így azért elegendő arra, hogy a leválasztók ellássák a feladatukat?
- A kazán előremenőnél jól csináltam, hogy külön választottam az 1. pufferbe menő és az onnan tovább menő csövet? Attól tartottam, enélkül a kihűlt kazánon keresztül is akarna keringeni. Viszont most az aggaszt, hogy a pufferbe belépve egy jó nagyot hűthet a víz a beérkező előremenőn, nem jut annyi meleg indításkor a fűtéskörbe. Ráadásul valamennyire fűti az 1. puffert, amit csak a 2.puffer után kellene (mivel az 1. a "tartalék hideg víz", ha megállna a szivattyú és termoszifonos kazánhűtésre lenne szükség). Vagy utóbbi aggodalmak alaptalanok és így jó ahogy a mostani rajzon van?
- 1" vagy 5/4" csőre, szivattyú után tehetek 6/4" lengőnyelvest is (vízszintesen) ha az van éppen kéznél? Vagy szól valami kifejezetten a rugós mellett? Rugósból meg gondolom, szigorúan csak a csőméretnek megfelelő mehet (?).
- Írtad, hogy adott teljesítmény átvitelére mennyi fagyálló kell (gondolom, a fajhőnél van a korrekció). És áramlási ellenállást hogy számolunk fagyállónál, ott mi a szorzó? (a kinematikai viszkozitást már néztem, az kicsivel 0 fok fölött, ahol a csapvíz még folyékony, közel húszszoros... de gondolom, nem kell emiatt 20x akkora teljesítményű szivattyú...).
Nem rossz módszer, sajnos se kompresszorom se tapasztalatom (feltételezem ügyesen kell a szelepet tömíteni a dugóba stb). Attól is paráznék, hogy szétnyomok egy illesztést, a jósiten tudja anno milyen lelkiismeretesen toldották...
Van egy 32-es csövem a padlóban, ráadásul könyökkel lett annak idején szerelve, így nem fér bele más csak egy tescos csőgörény rugós szára fej nélkül. Nos ez a cső eldugult. A dugulás a könyök után az egyenes szakaszon volt. Játszottam a csőgörénnyel napokig, semmi haszna. Ekkor raktam egy 32-es vakdugóba pumpaszelepet. Az eldugult csövet feltöltöttem vízzel, és a vakdugót betettem a cső végébe, azután kompresszorral óvatosan nyomás alá helyeztem a dugulást. Akció sikeres volt mert a dugulást szépen kinyomta a csőből a gyűjtő 110-esbe nagy csattanás kíséretében. Azóta nincs dugulás.
Csőgörény és csőgörény között van jelentős különbség? Ha az egyik nem segít, érdemes jobbat venni/szakembert hívni, akinek eleve profi van? A mosogató alatt jutottam 4 méterig a falban de olyan érzésem van mintha esélytelen volna onnan. De hát ez egy teszkós vacak.
Nekem szétégett a régi égőfej, akkor lett cserélve ilyen újra. Azt nem tudom, hogy hatékonyabb-e bármivel is, de fényesebb :) Szóval amíg ép a régi égő, nem érdemes cserélni.
Tulajdonképpen én választottam a gázszelepet, a boltos simán adott volna mágnest, és termoelemet is.
Akkor , ha már párbeszédben vagyunk, akkor tőled is kérdeznék valamit. Az Éti kazánoknak a gázégőjét mikor szokták kicserélni? Érdemes egyáltalán kicserélni az (újfajta) befúvósra? Mert a rokonságba a gázszelep javítása kapcsán cserélték a főégőt is.
Valami ilyen típusúra cserélték. Ebben kérnék Tőled tanácsot, illetve konkrét típust ÉTI 15-ös, és 25-ös kazánhoz.
Még visszatérnék az előbbi hozzászólásodra. Nálunk fix félcolos gázbekötés volt a kazánnál, amit szét kellett vágni. Nyilván a szerelőnél van mindig megfelelő méretű flexibilis sárga bekötőcső, meg esetleg sárga csap, ha már úgy is minden cserélve van. Én azért nem hiszem, hogy minden szerelőnél mindig minden van anélkül, hogy ránézett volna a munkára. Természetesen, ha megnézi, akkor már tudja, hogy mi kell hozzá.
"Egy kérdésem azért lenne? A gázszerelő gázszelepet cserél, vagy a kuncsaftnál szedi szét, és ott javítgatja? Ha a boltban rábeszéltek a gázszelepre, akkor a szerelő nem beszélt volna rá?"
A kuncsaftnál szedi szét, és cseréli ki a mágnest, meg a termoelemet is.
Telefonba elmondtad volna mi a hibajelenség, milyen kazán, ahogy ide leírtad... ő már vitte volna magával. Ennyi.
Egy őrláng kialvás miatt, nem valószínű hogy rábeszél egy gázszelepre, mert azt neki is meg kell venni a boltból. Olyan sokat nem tud rátenni, az amúgy is horror árra. :)
1 módosítás lenne még, ami elkerülte a figyelmemet:
A Spirec táblázata 50°C HMV-re van megadva, ami az ő példájukban a spirál (szűkebb) oldalon megy.
(az volt gyanús, hogy a teljesítmény hogy maradhat egyforma azonos dT, közel azonos fajhő, de harmada térfogatáram mellett)
Ez tehát annyiban módosulna, hogy (a táblázatból választva) legyen 0,6m3/h a térfogatáram és az ehhez kiadódó 13,5°C a hőmérsékletkülönbség.
Az áramlási ellenállás még mindig szinte elhanyagolható (5 kPa, azaz 50cm az emelőmagasságból). Idáig így már jól számoltam?
A másik (valószínűleg ez zavart meg), hogy ugye a padlófűtésnél felvettem a 35/28 fokot (ez a meglévő körök hőleadó képességéből visszafelé jött ki, mint optimális érték), ez ugye 7 fok dT, amin a 6,4kW-ot leadja. A Spirecen ezt a 6,4kW-ot kell felvennie, ezért vettem fel a veszteségekkel 8kW-ot. Ez a 8 kW, 0,6m3/h térfogatárammal 13,5 fok hőmérsékletkülönbség mellett vihető át. Akkor jól értem hogy a hőcserélő két oldalának "átlaghőmérsékletei" között is ennek a 13,5 fok különbségnek kell lennie, hogy a ~8kW átadása megtörténjen? Csatoltam képet, hogy én hogy értelmezem (mivel sose tanították, azért tapogatózom ennyire a sötétben)...
Megnéztem a Spirec kézikönyvében (amit Te is mutattál), a KN3-nak a 6,4 (veszteségekkel legyen mondjuk 8)kW átadásához kell:
- nem egészen 1 m3/h 35/28°C fagyállós víz a köpeny (1" áteresztésű) oldalon
és ehhez
- 0,3 m3/h ennél 7K-el nagyobb (38,5°C) átlaghőmérsékletű tiszta fűtővíz a spirál (3/4-es) oldalon.
A könyv a spirálnál 30°C-ra adja meg az áramlási ellenállást, ezt nem tudom hogy kell átszámolni 38,5°-ra (kinematikai viszkozitással egyenesen arányos?), de talán nem is jelentős a különbség. 30 foknál jön ki 0,015 bar nyomáskülönbség (azaz 15 cm emelőmagasságot használ fel az 5 méterből, ha a 15-50-es szivattyúból indulunk ki (még az 5 méter is szinte hiánytalanul megvan 5 méter, ennyire kicsi térfogatáramnál)...
A diagramon kívül, a semmibe kellett vonalzóval tovább húzni a görbét, ez elvileg annyira kicsi terhelés a KN3-nak, hogy nem is mutatják...
Akkor milyen további sorba kötött szivattyúkra lehetne ugyan szükség, hol számoltam el, mi ez amit ennyire nem értek?
Légyszi segíts, egyre csak kevésbé világos ez nekem...
A lengőnyelvesnél meg azt nem értem, ha nyugalmi állapotban (álló szivattyúnál) még van is a kinyitásához elegendő nyomáskülönbség (persze hogy van, így tud csak gravitálni, így működhet csak vészmegoldásként bárhol, bármelyik kazánvédő szelep kerülőágában), akkor is amint elindul a szivattyú, nyomást fejt ki rá záróirányba (sőt, ezzel egyideűleg depressziót a másik oldalára, mert onnan szív), ráadásul rögtön a szivattyú után ő kapja elsőnek a nyomást, akkor hogy nem záródna el? Hát egy szivattyú minden "normál" fűtésben úgy működik, hogy először is kinyit maga előtt egy rugós visszacsapót, amit viszont gravi körbe azért nem tehetek mert az meg nem tudja kinyitni. Ebből következtettem egyszerűen a szivattyú "erősebb" mivoltára. Itt is tévedek valamiben?
Na még egyszer. Először csak termoelem lett cserélve (újra). A hiba nem szűnt meg. Utána, vagy gázszelepet, vagy mágnest cserélsz, mivel a boltban azt mondták, hogy meghibásodhat a gázszelep (tömítések) a szétszedés következtében, ezért ha félig szét van szedve a kazán, a komplett gázszelep mellett döntöttem. Nyilván maradt a kazánban az új termoelem, és az új gázszelep lett még beépítve.
Most szedtem szét gázszelepet éltemben először. Ma vettem még egy termoelemet, és egy mágnest.
A boltban kipróbáltuk egy öngyújtóval az új szettet, és a mágnes behúzva maradt, egyértelműen a mágnes volt a hibás, ráadásul az eredeti termoelemet is megpróbáltuk az új mágnessel.
Én elhiszem neked, hogy olcsóbb lett volna kicserélni a mágnest, de még ilyet nem csináltam, ezért választottam a komplett gázszelepet.
Egy kérdésem azért lenne? A gázszerelő gázszelepet cserél, vagy a kuncsaftnál szedi szét, és ott javítgatja? Ha a boltban rábeszéltek a gázszelepre, akkor a szerelő nem beszélt volna rá?
Utólag még egyszer ezer hála sjohn fórumtársnak a segítségért, nélküle azt hiszem, hogy nem ment volna (illetve tudom).
Te figyelj! Én nem értem? Te írsz hülyeségeket akkor....
"Tehát összekötöttem a régi (elvileg jó) termoelemet, a régi termomágnessel."
Miért írsz akkor régit? Ez az új nem? Ezt most vetted nem?
"Először a termoelemet cseréltem ki újra, mást nem vettem, de nem szűnt m
eg a hiba, maradt ugyanaz a jelenség, a termoelem cseréje után mentem vissza a boltba, és vettem másik gázszelepet. Ezután az új gázszelep, és az új termoelem lett beépítve. (Gondolom a logika révén, hogy a régi termoelem az jó, mivel az újnál sem szűnt meg a hiba)."
A thermo elem cseréje után nem gázszelepet kellett volna venni, hanem egy thermo mágnest! Mit nem értesz?
Erre írtam, ha figyeltél volna rögtön megveszed a mágnest is egyből a thermo elemmel, ahogy azt a fórumtárs előre jelezte neked! De te mit csináltál? Vettél egy gázszelepet inkább... A logikád ne használd mert hibás. Lehet ettől még rossz egyszerre mind kettő is, sőt az új is olyan értelemben hogy nem a megfelelőt kaptad. (lehet ugyan úgy néz ki csak nem akkora áramot termel ami neked kell. Én már jártam így, mert mellé nyúlt a polcon az ipse és rosszat adott)
De lényeg az hogy egyáltalán nem kellett volna új gázszelepet venni!
Ez kb olyan mintha az autószerelő elmondja neked hogy gyertyát kell cserélni a kocsiban mert nincs gyújtás, de ha már megveszed a gyertyákat egyúttal vegyél kábelt meg trafót is hozzá, mert valószínű az is szar. Erre te mit csináltál? Vettél gyertyát hazavitted beletekerted és nincs gyújtás, majd visszamentél a boltba, és vettél egy komplett motort a kocsidhoz mert azt mondták ott, az a tuti. :)
Tehát gáznál lehet e almérős megoldás ? Mint a villanynál.
Vagy a másik még a mérő előtt egy leágazás, onnan kb 10 m caső , új mérő, majd a fogyasztó, ami nem más mint egy Fég 850 -es par konvektor.
Természetesen tervezéssel együtt.
Jelenleg van egy ingatlan kettő tulajjal, szeretnének elválni egy mástól fűtésileg is.
És még egy kérdés : a mérő előtt lehet e hegeszteni annak levétele nélkül. Van a bejövő cső jellenleg megy a mérőhöz, de előbb van egy elzáró. Elvileg ha elzárják akkor nem károsítja a
Még annyi, hogy a termoelem cseréje negyed óra, A mágnes cseréjéhez, meg ki kell szedni a gázszelepet, ami fél nap. (A fix bekötőcsövet szét kell vágni, villanyt kikötni, gázszelepbe menő, jövő gázcsöveket kikötni, őrláng vezetékét kikötni, termoelemet kikötni), majd ezeket vissza. Akkor már a gázcsap, és flexibilis gázcső csere is kell, nem beszélve a gázszelep szétszedéséről, megjavításáról, összeszereléséről. Na ez lényegesen több idő, mint a termoelem cseréje. Ha már úgy is szét kellett bontani a fél kazánt, akkor meg építek be legalább új gázszelepet. Az időt természetesen magamnak számolom, nyilván egy gázszerelő sokkal hamarabb megcsinálja. Főleg úgy, hogy már nem először csinálja. Még az volt a szerencse, hogy nem volt -20C°.
Fogok venni még egy új mágnest, és egy új termoelemet. Összerakom a régi gázszelepet, és elteszem tartalékba. Kíváncsi voltam, hogy beépítés nélkül, hogyan lehet megállapítani a hiba okát.
Nem vagyok gázszerelő, és a lehető legbiztonságosabban szerettem volna megcsinálni a javítást, nem tudom, hogy mikor jött volna ki a szerelő?
Először a termoelemet cseréltem ki újra, mást nem vettem, de nem szűnt meg a hiba, maradt ugyanaz a jelenség, a termoelem cseréje után mentem vissza a boltba, és vettem másik gázszelepet. Ezután az új gázszelep, és az új termoelem lett beépítve. (Gondolom a logika révén, hogy a régi termoelem az jó, mivel az újnál sem szűnt meg a hiba).
Na most amikor a fűtésed már működik, akkor ráérsz fórumozni, szerelgetni, megjavítani a régi gázszelepet. Ezért kérdeztem, hogy a régi termomágnest, hogyan lehet kipróbálni beépítés nélkül?
Tehát összekötöttem a régi (elvileg jó) termoelemet, a régi termomágnessel. Úgy csináltam, ahogy sjohn fórumtárs javasolta. benyomtam, és melegítettem 15 másodpercig, és nem maradt úgy, akkor szerinted mi a hiba? A régi termoelem az jó, vagy nem jó?
Az első, aki nem vállalta, az nem azt mondta, hogy hülyeséget kértem, hanem csak válogatott.
Most nem mennék végig az összes szerelő elemzésén, de mindegyik a felsoroltak közül gázszerelőnek volt kikiáltva. Egyedül annál nem találtam gázigazolványt, akit egy másik ajánlott. Az összes többi igazolványos, nem laikusokat kérdeztem....
Az meg továbbra sem logikus, hogy egy nyomáspróbázott presses vörösrész cső miért rosszabb, mint a gáz flexicső. És pláne miért kell egyik esetben gázterv, a másikban nem. Ugyanazt a két pontot kötöd össze nyomáspróbázott csővel.
Arról nem beszélve, hogy a gáztűzhely hivatalos helye elfuserált helyen van: tűzhely/főzőlap bal hátsó része a műanyag ablakpárkánynál van. Ráadásul huzatos helyen. Abszolút tűzveszélyes.....
De hagyjuk a témát, nem leoltást kértem, hanem szerettem volna tisztán látni, mert a GÁZSZERELŐK mondtak 4 féle dolgot. És nekem mint laikusnak kell eldöntenem, hogy kit merjek megbízni, kik értenek hozzá és kik nem.
Mármint abban , hogy elvileg cső végén fogyasztó készüléknek kell lenni. Na de meddig nem lehet ? Egy nap, egy hét, egy év ?
Két eset. anno 17 éve egy gáztelepítés, konvektor és gáztűhely fogy készülékekkel. Akkor tényleg a lelkemre kötötték a szerelő, hogy ott bizony készüléknek kell elnni. Mit csináltam ?
Áthoztam a készüléket és rákötöttem. A hab a tortán meg se nézték. Vissza a készülék és kb. 3 hónap múlva megvásároltam a nekem tetsző... a terven jelzett készüléket és rákötöttem.
Ezenkívül lakás vételkor legalább 10 - 12 olyan lakással találkoztam, ahol már nem volt készülék a vezeték végén. Volt ahol ledugózva, sőt a csap forgatója is le véve, de akadt olyan is ahol nem volt dugó. Mi van ha valaki véletlenül kinyitja a csapot ?
Robbanás !!!!
Ja és mi van ha a készüléket javításra viszik ?
Tehát a szabályozás nem egyértelmű, így aki erre hivatkozik nem gondolkodik.
Össze tekertem a régi (elméletileg jó) termoelemet a régi mágnessel. Összenyomtam a rugót és melegítettem a tűzhely lángjánál 15 másodpercet. Nem maradt úgy!
Azzal kezdtem, hogy a régi gázszelepnél kicseréltem a termoelemet. A hibajelenség maradt ugyan az. Cserélve lett a komplett gázszelep, és a termoelem is újra. mivel a gáz veszélyes üzem, ezért lett új gázszelep is, és nem javított. Kétszer is átellenőriztem a csatlakozásokat (mindegyiket) habos szappanos vízzel, hogy ne legyen szivárgás. Egyelőre minden működik tegnap óta.
...miért nehéz a helyszínem megállapítani?...kitekered a termoelemet az automatikából...beletekered egy új termomágnesbe és meggyújtod a gyújtólángot, közben összenyomod az új mágnest...ha benn tart, akkor rossz a mágnes, s ha nem, akkor a termoelem...
...igen...beletekered a termoelemet és benyomott rugóval melegíted a termoelemet...ha 15-20 másodperc elteltével nem marad úgy mikor elengeded, akkor rossz...
De, pont abban a formában igaz, ahogy leírta. Gázcső nem maradhat szabadon fogyasztó nélkül. Hivatalosan meg kell szüntetni, azaz fekete acél cső esetében a leágat le kell vágni, és el kell hegeszteni. Nem lehet rajta oldható kötés.
Megint más kérdés, hogy ledugózza... Az embereknek a nagy többsége így tesz, de ettől még ez nem szabályos eljárás.
Értem. Ennek mennyire gyakori következménye, hogy átlyukad a kazántest? Csak mert így egyszer nyilván bekövetkezik. Mennyit szoktak bírni ezek a kazánok ebből a szempontból?
...kiszeded a 6 csavart...a lemezen rajtamarad a mágnes...villáskulccsal letekered az anyát ami a mágnest rögzíti...kiveszed de óvatosan, mert van rajta egy klingerit pakk...azt lehúzod róla, ráteszed az új mágnesre...vissza a lemezbe...anya rá....beteszed a helyére...visszacsavarod a 6 csavart...hátradőlsz és iszol egy sört annak örömére, hogy ma kerestél 30-40 ezer forintot..
Akkor szétszedem, és megnézem. Mivel még nem csináltam ilyet, azért most egyszerűbbnek láttam gázszelepet cserélni, a mágnesszelep cseréjéhez is ugyanígy szét kellett volna bontani. Még szerencse, hogy kaptam mindent, nem -20C° volt, és kényelmesebben meg tudtam csinálni.
Még van egy éti 25-ös kazánja a tesónak, neki ez a fajta gázszelep van benne, amit másodszorra linkeltél:
Ez a szelep már cserélt szelep, nem ez volt benne gyárilag. Melyik a jobb, ha ez tönkre megy, akkor milyenre érdemes cserélni? A haneywell-re érdemes cserélni, talán azért, mert azt már valamennyire be tudom szabályozni.
Csakhogy te nem egy ajánlatot kértél, hanem volt egy elképzelésed /ami eleve hülyeség / és az nem akarták megvalósítani.
Ime az előzményed :
hogy ajánlatot kérsz egy gáztűzhely bekötésre és ahány szerelő (igazolványos!), annyifélét mond.
Kitaláltuk, hogy a golyóscsapról rézzel mennénk ameddig lehet és még a pult fölött váltanánk flexi csőre.
Beszéltem néhány gázszerelővel és mint a mesében, ahány annyiféle:
Van aki nem is vállalja, / mert hülyeségre nem adja a nevét /
van aki nettó összeget ad meg; nem is találtam az engedélyes gázszerelők közt a nevét 8-O, eleve kontár
van, aki gond nélkül megcsinálja (arany áron) réz+flexi, megkéri az árát számlát nem ad tehát megtalálhatalan
van aki szerint gázterv kell, meg nyomáspróba (horror ár), majd a tervező megmondja hogyan lehet
de van aki szerint flexi csővel nem kell se gázterv, se semmi. igen ha nem éri el a flexi az 1,5 m -t
De végül is az elképzelésed műszakilag megvalósítható.
Nagyon egyszerű.
Készül egy terv , ez alapján elkészítik. Ami annyiból áll, hogy elzárják a gázt , leszedik a meglévő golyóscsapot, rézzel a szabályok szerint toldják a csövet oda ahová kívánod, vissza a gázcsap, / vagy új /,
megy rá a flexicső és csatlakozik a gáztűzhely.
Majd nyomáspróba és használhatod a tűzhelyet.
A gázszerelés nem barkácshobbi.
Hogy miért kell terv?? Azért mert az egy műszaki írásmód és sokan nem tudnak ezen a módon kommunikálni, sőt sokan tervet se tudnak olvasni.
...persze, hogy érdemes...nem is kellett volna újat venni...nincs semmi tömítés benne, amire vigyázni kéne...csak nagyobb a haszna a boltnak ha egy komplett szelepet sóz rád 50 ezeré, mintha egy mágnest ad el 2500-é...
Tényleg nem lehet belelátni a dologba. Nekem a régi háznál ki volt alakítva a fürdőszobába mind a bojler, mind a gázkazán bekötése. A gázkazán nem volt beépítve, ezért a csap után le kellett dugózni. A mostani lakásomnál, leszerelték a gázbojlert, a kombi kazán miatt és elvágatták a csövet pedig mondtam hogy meg kellene hagyni hátha meggondolom magam és csak kell az a gázbojler.
Ne viccelj már, ennek semmi köze nem lehet a rendszerBEN lévő vízhez. A nyílt égéstér alatti rozsda csak a kazántest lemezeinek a külső részéből származhat, illetve remélem, hogy nem abból, hanem valami másból, mert az azt jelentené, hogy egyre inkább vékonyodik a lemez. Az ÉTI kazán kazántestje vas, vagy alu?
A potenciálkülönbségtől függően a leggyengébb. Ha lenne a rendszerben egy anód, mint a vellanybojlerben akkor tudnánk-látnánk, hogy az fogy. Nálad nem tudom mi van. De lehet, hogy ezt a hőfok is bezavarja, és az a kazánban a legnagyobb, vagy a kazán elé, vagy a kazán után tennék, vagy ide is-oda is.
D engem ne vegyél komolyan. És egyébként is szűrd le, mosd ki a rendszert, mert el fog dugulni.
Az világos, de pontosan melyik vasból hullik le a rozsada? A kazántest külső fala fogy el szép lassan, vagy valami más? Ha a kazántest, akkor készüljek a kilyukadásra?
Miután panelról van szó, nincs saját mérőórám. Dugózzák le a golyóscsap végét, oszt' jónapot!
Komolyan mondom, szinte belekényszerítik az embert a stiklibe. Az meg külön szép, hogy ajánlatot kérsz egy gáztűzhely bekötésre és ahány szerelő (igazolványos!), annyifélét mond. Te meg felelj meg a szabályoknak...Honnét tudjam, hogy melyik szerelőnek van igaza?! Hadd ne kelljen már nekem értenem mindenhez... :-(
Akkor vagy tojtak rá az átvevők, vagy ez is szolgáltató függő. Eon biztos hogy nem fogadja el. Pont egy évvel ezelőtt voltam egy ellenőrzés tanúja, ahol már írták is a jegyzőkönyvet, és kötelezték a tulajt hogy az eredeti tervrajz szerinti készüléket rakassa vissza, vagy tervmódosítással szüntesse meg a leágazást.
Az enyém alatt is annyi rozsda van a betonon, mint itt a harmadik képen. Ez normális? Miből keletkezik az a rozsada? Gondolom, nem a kazántestből, legalábbis remélem. Remélem, nem a kazántestből.
A régi Honeywell-es gázszelepet érdemes-e megjavítani, vagy kuka? A réginél termoelemet cseréltem, azzal nem javult meg a probléma, továbbra is elaludt a gyújtó láng. A boltban azt mondták, hogy nem egyszerű a mágnesszelep cseréje, és a tömítésekre is figyelni kell, mert nem lehet hozzá kapni. Tulajdonképpen ezért vettem új gázszelepet. Biztos, hogy a mágnesszelep lehet a hiba oka? Más nem okozhatja a gyújtóláng hibát?
...nem, a kazánon rajta van a névleges fogyasztás...annál cca. 15-20%-kal kevesebbet kell beállítani!..nézed a gázórát egy percig, azt beszorzod 60-nal és kijön a fogyasztás...ha nem annyi, állítasz rajta...
Egy kis segítséget szeretnék kérni mosdó szifon ill. szennyvíz témakörben. A problémám a következő : a fürdőkád víz leeresztésekor ill. amikor mos a mosógép és ereszti ki a szennyvizet akkor a fürdőben lévő csap (ill. a szifonban lévő víz) gugyog. Mi lehet a megoldás a problémára.A fürdőben nincs padló összefolyó. A rendszer nincs eldugulva.Én vákuum problémára gondolok, de nem vagyok vízszerelő.Kérdés, hogy egy a mosdó csap alatt a szifon után beszerelt légbeszívó esetleg megoldhatja-e a problémát? Válaszokat előre is köszönöm!
A villanyos lappal sem mész többre. Az előírás hogy leágazás végén az elzáró csap után kötelező készüléknek lenni, vagy a legágazást meg kell szüntetni. A megszüntetés pedig terv és engedélyköteles. :)
...a szelep tetején van egy nagy csavar...azt tekerd ki...alatta van egy műanyag csavar...ha azt befelé tekered, akkor nő a láng...ha kifelé, akkor csökken...
A 2” gravitációsan is működni képes (vagy legalábbis annak szánt :) ) kör a kazán és az 1. pufi között ugyanúgy csak biztonsági megoldás lenne, mint a termikus elfolyó, a szünetmentes táp, vagy a 2-2,5bar biztonsági szelep. Utóbbiból egy-egy darab van a kazán- és a padlófűtés körök kiegyenlítő tartályai fölött, de szólj ha máshol (is) kellene hogy legyen.
Tehát normál üzemben ennek nem kell gravitálnia, ott van egy szivattyú a VTC511 után, az reményeim szerint elzárja a lengőt amikor megy. Jól értem hogy ez az ami nem biztos hogy sikerül? A 15 fok nyitás az a nyelv szöge a függőlegeshez képest? :) Itt milyen összefüggések/képletek vannak amikkel kellene számolnom? Én azért gondoltam hogy rövidzárat semmiképp nem tudna szívni, mert ha a távolabbi pufit töltjük, akkor a közelebbi felől zárva van a váltószelep (tehát a lengő mögött “zsákutca” van), ha meg a közelebbi pufit töltjük, akkor a nyelvet egyrészt befelé zárja a szivattyú nyomása is, másfelől zárja a nyelv túloldalán kialakuló depresszió is (hiszen azt az ágat szívja a szivattyú). Ez ha jól sejtem, idáig stimmel is, csak esetleg kellhet még X tömeg a lengőnyelvre, ezt kellene kiszámolnom azzal a képlettel?
A légtelenítőt láttam már 1-2 rajzon hogy a vészhűtő tartályára teszik, ennek részemről semmi akadálya, teszek oda is. De az közel se a legfelső pont (meg ne is legyen az, mert akkor túl messze lenne a hűtendő kazántól). Ezért gondoltam, hogy tennék legfelülre is, ahogy javasoltad, néhány deci víztérrel alatta.
A cső lejtése bármerre a kis belmagasság miatt problémás (meg menetes idomokkal nehéz is kivitelezni), ezért gondoltam egyszerűbbnek ha teszek az elvileg vízszintes cső mindkét végére légtelenítőt, aztán ott légtelenedik ahol akar :)
Azt is olvastam már, hogy valahova csak kézi légtelenítőt javasoltok, vagy hogy az illető légtelenítsen az automatával és aztán zárja el. Nem létezik olyan megoldás, ahol az aut. légtelenítőt egyszerűen csak úgy hagyom, légtelenítsen mindig amikor kell? Azért van felül, azért van nyomás a zárt rendszerben és ezért tettem aut. utántöltőt is, ha esetleg hosszabb távon, lefúvatások-visszahűlések után ki akarna alakulni depresszió, még az se fordulhasson elő. Vagy tévedek valamiben?
“Ahhoz, hogy a szivattyúknak minél kisebb legyen a pufira ható nyomása” – ez mit jelent, mit okozna?
A kollektorok egyébként olyanok ahogy Te is mondtad, csak a rajzon egyszerűsítettem az átláthatóság miatt, valójában a plafon alatt futó 2” cső a két pufi között félúton elágazik egy T-vel és onnan a falig van kb. fél méter, ott kötögetném bele újabb 2” T-kkel és szűkítőkkel a szekunder köröket. Ez így az irányváltással elegendő lehet? Vagy mindenképp tegyek ebbe az elágazásba először egy szűkítőt (mondjuk 1”) és az azutáni rész 2”-ra visszabővítve legyen az osztó? Ez egyébként miért jó, hogy oda beteszek egy ellenállást? Vízből így is-úgy is ugyanannyi megy előtte meg utána, csak ott gyorsabban, kicsit több energiaigénnyel.
A visszatérőt meg igazából csak úgy gondoltam, ahogy a rajzon is van, hogy néhány db 2” T-ből összerakok egy gyűjtőt, ebbe ugye a két pufi egy DN40 váltószelepen keresztül csatlakozik be (de lehet DN25-is ha lényeges szűkülnie, egy olyanom is van), a szekunder körök szintén DN25-el jönnek be a T-kbe, a közös kazán visszatérőhöz meg 35-ös rézcsövem van pár méter, a VTC511 is DN32, egydül a szivattyú DN25, de gondolom ez nem probléma, max akkor tennék oda nagyobb szivattyút, ha egyszer emeletet is építek a házra és kazán is nagyobb lesz, addig az egész csak egy előkészítés, plusz pénzembe nem kerül és később nem kell újra csövezni. Minden szivattyú után rugós visszacsapót tettem, az úgy jó?
“Ezt a kollektort egy 3 járatú szeleppel lehetne váltani a g.kazán v. a pufik felé.” – jól értem, hogy ez csak gazdaságosság szempontjából lenne jobb? Attól most vonatkoztassunk el, a felhasználható váltószelepek számát tekintsük végtelennek :) Azért váltanám a rad. és a pf. kört egymástól függetlenül, hogy szükség esetén akár egyszerre fűthessen az egyik gázzal, a másik fával (szelep- vagy szivattyúhiba esetére meg természetesen kézzel (golyóscsappal) nyitható átkötések lesznek mindenhol, ezt is csak az átláthatóság miatt nem tettem a rajzra. Hogy akár működő fűtés közben is lehessen bármelyik szivattyút vagy szelepet cserélni.
“a hcs. legyen a nyomóágon” – ennek mi a jelentősége? (én nem tudtam hogy ez számít, csak azért rajzoltam fordítva, mert gondoltam, akkor a szivattyúra már egy hidegebb víz jut a hcs. után). A hcs. jelenleg kn-3, most próbálok keresni kn-1-et, mert a 130 kW már szerintem is ronda túlzás az össz 6,4 kW hőigényű házhoz, csak pf-hez, ha ott van még mellette a radiátor kör is :) Esetleg van még kn-0-m, de annak csak ½ és ¾ a csonkjai, az túl nagy ellenállás lenne gondolom... A szivattyú fokozatkapcsolós Grundfos 15-50 (padlófűtés primer körébe, tehát csak a kazánvíz hőcserélőn történő átszippantására). Ide keverőszelep beépítésének részemről semmi akadálya, gondolom kapillárcsöves is lehet. Vagy pl. egy ESBE VTA 30-70°C, 1,6 kVs értékkel elég lehet?
“Úgy kelleni kialakítani a hcs. körét,hogy szükség esetén beférjen sorba egy + szivattyú” – férőhely szempontjából ez is biztos megoldható, de ez miért kell? Mármint egy szivattyú már van, ami akkor a hőcserélőbe nyomná befelé a vizet, de akkor hova kerülne a + szivattyú?
Köszönöm szépen az eddigi segítségedet. Ma kicseréltem a komplett gázszelepet, termoelemet. Kicseréltem még a gázcsapot sárga Mofémes kb-s golyóscsapra, és a fix bekötés helyett tettem egy 50cm-es félcolos kb-s sárga inox gázcsövet. A gázszelepet Loctite 55 teflon szalaggal tömítettem.
Szerelvényezés után minden csatlakozást átellenőriztem habos szappanos vízzel. Sehol nem volt szivárgás. A gyújtólángot be kellett állítani, ami megtörtént.
Egy kérdésem lenne még hozzád: A főégőt lehet-e, és kell-e szabályozni, vagy más teendőm nincs? Úgy érzem, hogy erősebb a láng az új szelepnél, mint a régi szelepnél volt. Ha állítani kell, akkor még az a kérdésem, hogy melyik csavarral?
Gyanítom kevered a puffert, a HMV tárólóval, vagy indirekt tárolóval.
A puffer, a fűtési rendszerre segít rá, a felmelegített fűtési vizet tárolja, minél nagyobb annál jobb. Főként vegyes-tüzelésű kazán mellé való, és nincs benne anód. A HMV vagy indirekt, a nevéből adódóan, a használati meleg vizet készíti vele a kazán, indirekt módon. Van benne anód, és 2 évente ajánlott karbantartani.
Ja hogy a HMV van 90 C felett? De akkor miért nem megy a fűtés? Vagy ez a hiba teljes egészében letiltja a főégőt? Meg hogy lehet a HMV 90 C felett? Ott valami nagyon súlyos dugulásnak kell lennie gondolom, hiszen 4 baros hálózati nyomás nyomja át a vizet a kazántesten.
"Ezen állítás mármint a tiltás már csak azért is hibádzhat, mert pl. a beépített gáztűzhely kombinációnál semmi nem látszik ebből a flexi csőből.
nálam pl. egy beépített tűzhely - sűtő kombinációnál a szerelő, aki egyébként olyan cég /tehát nem magán kisiparos / Gáz -Pannonia alkalmazottja készítette ezt a megoldást és bizony a csövek 95 % a takarva van..... csak az elzárót... a golyóscsapot nem szabad takarni."
Az hogy nem látszik nem ugyan az, mintha elburkolnánk. De bírom a magyar gondolkodás módot :)
Már megint az okoskodás.... hogy miét nem marad meg a "suszter a kaptafánál" ezt soha nem fogom megérteni. Annyira szeretem az alternatív szélsőséges példákat amivel azt bizonyítják az emberek, hogy márpedig ez létezik... nekem így csinálták... nekem úgy csinálták stb... Persze, van ilyen is, mint más egyéb érdekesség Magyarországon... de ettől még ez nem szabályos. Na meg azért mert egy nagy cég csinálta akkor az már húúú tuti szabályszerű, nem egy kisiparos gázszerelő mester áááá az senki! Ezzel kapcsolatban elárulom, hogy mondjuk egy egyéni vállalkozó mester, aki igazolvánnyal rendelkezik, a legkisebb szabálytalanság miatt sem fogja az igazolványát kockáztatni. Ezzel szemben egy nagyobb cég alkalmazottja (ahol jó esetben a cégen belül 1db igazolványos embere van a 10böl mondjuk, és az összes ennek az egy embernek a nevében csinálja a szereléseket) az úgy megcsinálja neked ahogy te szeretnéd. Viszont az nem biztos hogy szabályos. Megcsinálják okosba ;-)
Viszont ettől még lehet biztonságos, csak nem szabályos. A kettő nem ugyan az.
Kedves Urak, Renova F24E cirkó F3-as hibaüzit ad, vagyis az előremenő felment 90 fok fölé. Idővel elmúlik, visszahűl, tehát a hőmérő valószínűleg jó. Fűtésnél a radiátorokon hallható a szivattyú surrogása, tehát valószínűleg a szivattyú is jó, persze kérdés, hogy normál fordulatszámon megy-e. Mire tippelnétek, mint legvalószínűbb hibaok? Valami dugulás lenne a fűtéskörben? A HMV-körben eddig nem volt hibajelenség.
"(Állítólag ez volt/van az engedélyen. Persze ezt lakásvásárláskor honnan tudhatja az ember....)"
Nagyon egyszerű. Be kell menni az illetékes szolgáltatóhoz és megkérdezni. Természetesen jogosultsággal.. ez pedig a tulajdonjog biztosítja. Sőt még vásárlás előtt is lehet tájékozódni, csak az eladótól kell erre felhatalmazást kérni.
És ha már bemégy és ennyire zavar a cső sárgasága, kérdezz rá, hogy igaz e azon állítás, ami szerint ezeket az acélbordás flexi gázcsöveket amik sárga műanyag borítással is el vannak látva lehet é nyúzni ?
Legalább is azért mert az a gázos szaki, aki akkor bekötötte kis előadást tartott erről, hogy azt a csövet meg lehet ' nyúzni ', azaz a sárga műanyag burkolat eltávolítható. És akkor a szép csillogó inox felület látszik.
Az óta sem hallottam erről, igaz nem is kérdeztem soha, nekem jó a sárga szín is van belőle vagy 6 helyen.
Még annyit. Egy lakásvásárláskor felderít az ember legalább 20 paramétert, sőt néha többet is. Csak arra kell vigyázni nehogy az orra előtt elvigyék a kéglit.
" van aki szerint gázterv kell, meg nyomáspróba (horror ár),"
Nagy valószínűséggel ez .
vViszont itt kontráznák mármint azon állításra, hogy ezt nem lehet és nem is szabad. :
Szabályos-e a gáz-flexi cső látszó részét nem légtömör burkolattal ellátni.
Szerintem így megoldható. Csak az 1,5 m em belül legyen a hossza.
Rácsos, lukacsos jól szellőző, pillanatok alatt eltávolítható valamivel takarható. Ezen állítás mármint a tiltás már csak azért is hibádzhat, mert pl. a beépített gáztűzhely kombinációnál semmi nem látszik ebből a flexi csőből.
nálam pl. egy beépített tűzhely - sűtő kombinációnál a szerelő, aki egyébként olyan cég /tehát nem magán kisiparos / Gáz -Pannonia alkalmazottja készítette ezt a megoldást és bizony a csövek 95 % a takarva van..... csak az elzárót... a golyóscsapot nem szabad takarni.
Jogszabály szerint 1,5m acélbordás flexi cső lehet a maximális fogyasztói bekötési távolság.
Ehhez nem kell engedély, és semmilyen bejelentési kötelezettséged nincs. Nyilván a műszaki biztonsági felülvizsgálatot a gázszerelőnek el kell végezni, kiállított jegyzőkönyvel... ha új tűzhely lesz, a garancia érvényesítéséhez amúgy is szükséges.
Amit kitaláltatok gázterv köteles...vagyis az anyag váltás, acélról rézre és úgy a flexi cső. Ráadásul abban a formában nem is lehet, ahogy írtad, hogy a csap után. Hivatalosan csak úgy lehetne hogy az acél csőre kell hegeszteni egy karmantyút és onnan indul a réz egy menetes külmenettel általában press technológiával, vagy kemény forrasztással. Dimenzióra figyelni, ez 1/2" vas cső esetében, az anyagváltás 18-as rézcsőre történik, majd erre kerül a csap, és utána a flexi cső. Nyilván a hegesztés miatt, ez gázóra leszereléssel jár hivatalosan. Ha pedig a panel, átalánydíjas, vagyis nincs is saját gázórád, akkor ez még bonyolultabb mert az egész tömbben el kell zárni a gázt. Ami nem túl szerencsés.
Vagy megcsináltatod feketén, úgy ahogy kigondoltad, azzal aki ezt neked megcsinálja, és előzőek figyelembevételével most már érthető az "arany ár" emiatt, szerintem. :)
A flexi csövet semmilyen módon nem lehet elburkolni.
Adott egy budapesti társasház (panel). A konyhában a gázcsonk vége golyóscsapban végződik. Mint kiderült volt még ott rézcső is, mert a konyha átellenes sarkában volt a tűzhely helye. (Állítólag ez volt/van az engedélyen. Persze ezt lakásvásárláskor honnan tudhatja az ember....)
Szóval lényeg a lényeg, hogy a gázcsonk egy golyóscsapban végződik. 2m-nél rövidebb gáz-flexibilis csővel be lehet kötni a gáz főzőlapot. Mármint technikailag. Ha már a konyhát felújítjuk minél kevesebbet szeretnénk látni a ronda sárga flexicsőből. Kitaláltuk, hogy a golyóscsapról rézzel mennénk ameddig lehet és még a pult fölött váltanánk flexi csőre.
Beszéltem néhány gázszerelővel és mint a mesében, ahány annyiféle:
Van aki nem is vállalja,
van aki nettó összeget ad meg; nem is találtam az engedélyes gázszerelők közt a nevét 8-O,
van, aki gond nélkül megcsinálja (arany áron) réz+flexi,
van aki szerint gázterv kell, meg nyomáspróba (horror ár),
de van aki szerint flexi csővel nem kell se gázterv, se semmi.
Melyiknek lehet igaza?
Szabályos-e a gáz-flexi cső látszó részét nem légtömör burkolattal ellátni (merthogy rohad ronda az a sárga bordás cső és takaríthatalan lesz egy idő után a bordázat miatt....)
Az előbbi hozzászólásomban mutatott bekötéssel kapcsolatban még olyan kérdésem lenne, hogy hova lenne érdemes lejtéseket/hőcsapdát beiktatni, kb. milyen méretekkel (a rajz nagyjából arányos, 2m a belmagasság, a legfelső légtelenítőknél tényleg ilyen kis üregeket kell majd vésnem a födémbe, ahogy a rajzon látható) :) Ha valaki esetleg 1-2 vonallal be is rajzolná, azért különösen hálás lennék!
Az első a Honeywell. Most jöttem meg a gázos boltból. Egyelőre csak termoelemet vettem, ha ezzel nem lesz jó, akkor még gondolkodom a mágnes-szelepen, vagy az egész gázszelep cserén. Elvileg mindegyik van a boltban.
Akkor kezdem a termo elemmel. Még annyit kérdeznék, hogy ennek az a része, ahol a gázszelepre csatlakozik, annak résznek kell valami plusz tömítés, vagy becsavarom, és kész?
...veszel egy termoelemet, kicseréled...ha még mindig szar, akkor veszel egy mágnest és kicseréled...milyen automatika van rajta?...a cseréhez ki kell kötni a vezetékről és ha Honeywell automatikás, akkor le kell szedni az aljáról a 6 csavart...leemelni...villáskulccsal kiszabadítani a mágnest...betenni az újat, stb...
Na ez lenne a tervezett bekötés, légyszi véleményezzétek, mi hiányzik még esetleg róla és hová tennétek még légtelenítőket, hő- és nyomásmérőket, visszacsapókat vagy bármi mást (főleg ott az osztó-gyűjtők környékén). Köszi mindenkinek a segítséget!
Azzal a drótos csővel annyi a probléma, hogy egy kis környezeti nedvességre elrohad és kész a pukkanás. Apámnál a mosogató bekötő cső 1 év után 5 helyen volt felfúvódva csövenként (mofém ) 1-2 hét és kész lett volna. Annak ellenére nálam is volt vagy 10 évig ezzel bekötve a bojler és semmi baja nem volt.
Beírod " gebó cső" és dobja a képeket. Ahol árulják ott szokott lenni készülék a végét ellapítani.
Rozsdamentes, én úgy gondolnám örök élet+1 nap, de ára van.
A konyhai mosogató ugyanazon az ágon, de még a kádnál is kb. 5 méterrel messzebb van a kazántól, bőven 10 méter feletti csőhossz szerintem, ott a végpontja annak az ágnak. Azon a mosogató csapon kb. 7 liter/perc folyik ki meleg állásban teljesen megnyitva, és azon stabilan van meleg víz (például ha tésztának kell, hogy gyorsabban felforrjon utána a gázon), illetve ott nem érzékelném, hogy változna a vízhőmérséklet vagy modulálgatna a kazán. Valóban érdemben kell várni, hogy a csőből elfogyjon a még hideg víz, de utána stabil lesz. (Megvettük a házat, utána lett össze kötve a földszinti és emeleti melegvíz kör, és ezzel járt a cirkó optimális elhelyezése. Van nyomás rendesen, domboldalban lakunk, felettünk van 300 méter távolságra a víztározó.)
Értem, hogy pazarlás hideget hozzá keverni, de így szokták meg, megnyitni először maxra, aztán jobbra-balra, és ez működik minden más csapnál, nem az, hogy na nyissuk meg felfelé 40%, és aztán talán picit balra, ahogy most a kád csapnál van. Én értem, hogy máshogy racionális, de nekik meg máshogy lenne kényelmes. Ezt a 12 liter/percet tapasztalat alapján tuti, hogy így télen 50 fokon nem tudja a kazán, 40 fok a csőhossz meg a lemez kád miatt biztos vagyok benne, hogy kevés lenne, ezért írtam, hogy nyáron talán kipróbálom a 45-öt, az elképzelhető, hogy működhet, de azt meg a konyhában keveselnék így télen szerintem. Ezért gondoltam arra a kazánnál szűkítést elvetve, hogyha a fürdőkád csaptelepnél tennék a kádtöltő kifolyásra egy 8 l/perces szűkítőt, akkor talán mindenki boldog lenne, ha már maradnia kell az 50-nek.
Köszönöm a tanácsokat, nem akarok fafejű lenni, csak szeretném megérteni és szerettem volna elmagyarázni a helyzetet.
Ahova nem szukyeges minositett cso oda lehet 5 retegut vagy gebo t berakni. A gebo rozsdamentes es meretre veheto. Nalunk elotted csinalja meg a boltban azt a meretet amit mondasz tekercsbol.
A nagyon alacsony áron árult csövek minősége és élettartama gyakran csak fele a néhány száz forinttal drágábban beszerezhető minőségi termékeknek. Kevésbé elterjedt a teljes mértékben acélból készült, hajlékony gázbekötő cső, ami sokkal ellenállóbb és biztonságosabb is.
Mennyi az élettartama ezeknek a csöveknek, és hogyan tudok meggyőződni az otthonomban lévők állapotáról?
Ideális esetben a flexibilis cső egyik végéhez közel egy öntapadós cimkének kell lennie, amin a gyártó, a forgalmazó, ÉMI engedélyezési szám, a felhasználás célja, maximális hőmérséklet és nyomás, gyártási év és a felhasználhatóság ideje szerepelnek. Ha ilyen cetlit nem találunk, már sokkal nehezebb dolgunk van, de vannak egyértelmű figyelmeztető jelek. A szúrósan „szálkásodó” védőszövet, jelentős keresztmetszetcsökkenés, törés, vagy a szivárgó víz, esetleg gáz észlelése azonnali cserét igényel, amit bízzunk szakemberre!
Milyen veszélyeket rejtenek az elöregedett, repedezett gumibetétes flexibilis csövek?
A vízhálózatban lévő csövek 3-4 bar nyomást tartanak vissza, ha kirepednek, megnyílnak rövid idő alatt tetemes mennyiségű víz áraszthatja el lakásunkat. Fűtési rendszerben lévő gumibetétes csövek gyorsan elöregednek, belül mállani kezdenek, ezzel veszélyeztetve a gázkészülékünket, ezért a gázkészülék gyártók tiltják ezek használatát. Sokkal nagyobb bajt okozhat egy szivárgó gázbekötőcső. Mozgatható gáztűzhelyeknél fokozott igénybevételnek van kitéve a bekötő cső is, hamarabb elfárad, megreped. Már egy kisebb robbanás is lerombolhatja lakásunkat, házunkat, komoly kárt okozhatunk másoknak is, és emberéletek is veszélybe kerülhetnek.
Mit tegyek, hogy biztonságban érezhessem magamat és családomat?
Jelölés nélküli, sérült, megtört vagy szivárgó, lejárt szavatosságú flexibilis csövet azonnal cserélni kell. A jó állapotúnak tűnő csöveket is érdemes évente szakemberrel ellenőriztetni. A gumibetétes gázbekötő csövet ötévente cseréltetni kell! Lehetőség szerint acélból készült hajlékony csőre. "
Mondjuk ma már eleve nem szabad alkalmazni.
Vízre ? Hát olyant amit a kedves megrendelő kér !!
Azert nem 50 fokos viz erkezik egybol a kádba, sőt később sem feltétlenül. Ha nincs puffer es melegvizkeringetes, jopar liter hidegviz folyik ki, mielott megerkezik az egyre melegebb utanpotlas. Ezt vagy kiengeded es pocsekba megy, vagy meghagyod, de akkor maris huti a vegeredmenyt.
Es ha a kazan kelloen messze van a furdoszobatol, garantaltan veszit par fokot a padloban/falban hulve. Nalunk legvonalban is van legalabb 5 meter, (de csovezve szerintem siman 10 felett) a kad es a kazan kozott.
Vegul pedig a vasbol keszult kadat tenyleg nehez atmelegiteni es van aki tenyleg szereti a MELEG vizet. Nalunk van, hogy az asszony szedelegve szall ki a kadbol, mert rosszulletig melegiti. :)
És mire akar valaki 50fokos vizet? Csirkét kopasztani? Amit kapocska is írt az emberi test, max 38 fokos vizet tudja elviselni. Senki nem tud magára engedni 50fokos vizet, kádba sem hűl annyit a viz, kivéve ha öntöttvas kádad van. Ezért írtam a 40-45fokot. Ha leszűkíted a keresztmetszetet, és 50-re állítod úgy jársz mint amit leírtam. Hol túl hideg jön majd hol túl meleg, főleg ha keverős csapod van. Mert a balga túl sok hideget fog rákeverni... De tőlem azt csinálsz amit akarsz.
Köszönöm az eddigi segítséget. Szűkíteni a kazánnál nem fogok, megértettem, hogy lehetnek mellékhatások, meg racionálisan felesleges is.
Én már nagyjából értem, de a családnak még mindig nehezen érthető, hogy ez egy dinamikus rendszer és a hőmérséklet emelésével változik a kondenzáció hatékonysága, és lehet, hogy kevesebb meleg vizünk lesz.
A 40 fok az szerintem nem jöhet szóba, kitörne a lázadás, talán majd a gyerekeim már így használják majd az övéket. 45 talán, lehet nyáron majd megpróbálom, mert a kádtöltő csaptelep van a második legmesszebb a kazántól, meg a kád is hűti valamennyire. Egyelőre visszavettem 50-re. Ami még az elvárásoknak és a szokásoknak (függetlenül attól, hogy indokoltak-e ezek) talán megfelelhet, ha a kádtöltő résznél lecserélem a gyári kifolyót egy szűkítettre. Akkor ha valaki mégis 50 fokos vizet akar teljesen nyitott csapnál, akkor az is lesz, csak kevesebb.
Már sokszor le lett ide írva, de most akkor leírom még egyszer...
Főleg azoknak akik házközponti meleg vízhez, vagy bojlerhez szoktak, és váltottak kombi kazánra:
A kombi kazánt úgy állítjuk be, hogy picit melegebb legyen mint a komfort. Ez mindenkinek más de átlagosan 40-45fok között mondható. Tehát fürdésnél teljes meleg csap nyitva, (keverős csapnál meleg irányba kifordítva) és ha megjött a fix-nek mondható meleg-víz, akkor egy nagyon pici hideget rákeverünk, amennyiben szükséges. Ha túl sokat kell rákeverni a hidegből, akkor lejjebb kell venni a kazánon a hőfokot. Akkor jó a beállítás, ha minél kevesebb hideg vizet kell hozzákevernünk, a megfelelő komfort eléréséhez. Így tudjuk azt kiküszöbölni, hogy folyamatosan a beállított meleg víz jöjjön, és ne hol túl meleg hol túl hideg és a kazán se moduláljon össze-vissza. Ehhez nem kell sem átfolyást, sem Dt-ket szomolgatni, csak egyszerűen ki kell tapasztalni :)
Amúgy ez úgy megy, hogy megnyitja, és mondja nekem, hogy figyelj megnyitom tökre és neeem jööön a meeeleg. A konyhában meg megnyitom, ott meg jön. Na mindegy, ha nagy butaság nem volt az elgondolásomban, akkor majd megoldom valahogy. Illetve még a kádtöltő csapra is tehetnék szűkítőt. Lassabban telne meg a kád, de jöööön a meeleeg.
Lefényképezem holnapra. Szerintem az elzáró csap és a kazán között pont ezért van ez a nekem egyenes csavarhúzóval tekerhető szelepnek tűnő valami, hogy lehessen a bemenő hideg víz mennyiségét állítani, és ne a csapot terhelje köztes állásban. A kijövő meleg víz mennyiségét meg tudom majd újra a kádnál mérni stopperrel, ha állítok rajta. Azt sem tudom, most teljesen ki van-e nyitva, ha ez tényleg szelep. Nyáron 50 fokon szoktuk használni a HMV-t, télre eddig felvettem 55 fokra, de lehet a legtöbb általános használatban jobban járnék, ha 50 fokon hagynám. Nem ismerem a kazán belső működését, és a kondenzáció hatását, és lehet hülyeség, de ha nem csak a szélsőértékeket nézem, akkor talán kevésbé lenne ingadozás a csap állása és a vízhőfok között.
60 fokra állítottuk általában a villany bojlert. Nem tudom, hogy lenne-e HMV korlátozva, azt sem, hogy hol lehet megnézni. Azt tippelném, hogy a kazánba bemenő hideg víz elzáró csap (ezt kell elzárni, hogy ne jöjjön a meleg ki a rendszerből, miután a házba bejövő hideg el van zárva, ha el kell zárni a vizet) után látok egy szelepszerűt, amin van egy egyenes bevágás. Azt lehetne talán csinálni, hogy ezen tekerni, és vissza venni, hogy ne menjen bele annyi hideg víz?
Nem tudom, hogy kellene-e tároló, mert igazából van a kétszintes házban összesen 6 hely, ahol meleg vizet lehet venni. Ebből csak a földszinti kád a problémás (és az is csak akkor, ha teljesen meg van nyitva a meleg), mert az emeleti kádnál a csaptelepnek kisebb az áteresztő képessége, és az jóval közelebb van a kazánhoz, a többi meg csap, ott van elég meleg víz távolságtól függetlenül. Az alapján amit tapasztalok, hogy a legfontosabb lényegi befolyásoló tényező a víz hőmérsékletre a csapon kifolyó víz mennyisége, ha az elér egy határt.
Érdemi szivárgás nincs szerintem, mert a kád mögötti válaszfal másik oldalán látszana már. Jó ideje fennáll ez a helyzet, de most szántam rá magam, hogy lépjek.
Kérdés: mennyi volt a villanybojler vízhőmérséklete? Van-e korlátozva a kazán hmv teljesítménye?
Tárolós rendszert kellett volna kiépíteni a kombi kazán helyett
Az alábbiakra szeretnék kérni véleményt, hogy laikusként jól gondolkodom-e vízmelegítéssel kapcsolatban.
Van egy 30 Kw-os kombi cirkóm, csak a beépített puffer tartály van a rendszerben, ha jól tudom, 6,5 literes. Megnéztem a különböző DeltaT értékekre a melegvíz adó képességét, 25,30 és 35 fokos DeltaT-re rendre kb 17/14/12 körüli liter/perc értékeket ad. Nagyjából úgy számoltam, hogy mostanság a bejövő víz 10 fokos lehet, a meleg víz most 55 fokra van állítva. Hanyagul extrapolálva akkor erre a 45 fokos DeltaT-re mondjuk 8 liter/perccel kalkulálok, mint képesség. Lehet, hogy a bejövő víz hidegebb, de az extrapolálás meg inkább alulról becsül, szóval feltételeztem, ez kb. jó, és a csövek hőveszteségével most nem számolok.
Néhány csapnál lemértem az átmenő víz mennyiségét a csapot teljesen melegre állítva, és teljesen megnyitva. A legtöbb a kádtöltő csaptelepnél, 12 liter/perccel (összehasonlításképpen a mellette lévő mosdókagylónál 4,5 liter/perc). A számítás itt egybeesik a gyakorlattal, kb. 40 fokos vizet tudok így elérni. Részlegesen megnyitva el tudom érni a majdnem 55 fokot. A kisebb vízhozamú csapoknál teljesen megnyitva is el tudom.
Na most a legtöbben a családban villanybojleren szocializálódtunk, úgyhogy sokaknak fura ez a viselkedése a rendszernek, és próbálnak meggyőzni, hogy hívjak szerelőt, de nekem úgy tűnik, hogy elvileg minden a paramétereken belül működik. (Próbáltam korábban termosztátos kádtöltő csaptelepet is, de azzal még nehezebben boldogult a család, úgyhogy marad a normál). Valamit elnéztem, és lehet hiba, vagy pedig ennyit tud ez a rendszer egy nagy vízhozamú csapnál? Illetve a másik hevenyészett számításom, hogy amennyiben nem ragaszkodnánk a melegebb vízhez, akkor érdemesebb lenne vissza állítani 50 fokra a HMV hőfokot? Ha jól számolom, teljesen megnyitva így magasabb hőmérséklet lenne, mert a kisebb DeltaT-re többet tudna arányaiban megmelegíteni a bejövő vízből? Ez megint laikus számítás a melegítés belső működését nem ismerve, csak annyit gondolkodva, hogy a kimenő 12 liter vízből mennyit tud adott hőfokra melegíteni és mennyi marad hidegebb.
A javaslat, hogy alakítsa át befecskendezőre, nem volt hülyeség. De...épületgépészetben nincs olyan kapcsolás, ahol szivattyúk vannak egymással sorba kötve. Tehát ha kiveszi a hőcserélőt és egy darab csővel átköti a helyét, akkor telljesen szakszerűen szereli meg. (és tényleg befecskendező lesz). Aki pedig keveri a két fogalamat az ne gyártson gépészeti kapcsolásokat, mert nem ért hozzá. Sok ilyen ember van, jobb ha ők csak rajzról dolgoznak.
"Ha megszüntetem a hőcserélőt akkor a két szivattyú közös hidraulikus körre kerül
és az eddigi „leválasztott” szek . szivattyú a pr. sziv. nyomáskülönbség hatásának is ki lesz téve."
Ne ezért nem lesz befecskendező. Befecskenedezőnél a primer és a szekunder szivattyú nem hat egymásra, ott van közöttük egy hidraulikus válltó (darab cső). Az ha visszacsapó van abban a rövidzárban, már egy másik történet.
A jóság ebben az esetben miben nyilvánul meg? Jelen esetben minimalis szivattyufordulat mellett 4 fok koruli dTm van a padlofutes oldalon. Mi alakulna mashogy a magasabb hatekonysaggal?
(Elore is koszonom a fejtagitast, remelem nem huszadjara ragjatok ugyanazt a gittet. )
A hőfok jó, de valamiért mégsem ezt a bekötési formát és szelepet használják. Elvileg lényegtelen a kazánhőfok, a fűtési előremenőt kellene a beállított értéken tartani úgy , hogy az előremenőhöz annyi hideget keverek , hogy meglegyen a kívánt érték.
Jaa, leesett. Amit te rajzoltal, abban ellenaramlas van, az enyemben parhuzamos. De miert szamit ez, ha a hocsereloben mechanikusan el van valasztva a ket vizaram?. (Vagy ezt is rosszul tudom?)
Ez a padlófutes elmenoje, en kifejezetten stabilnak latom. Ahol a kazan kikapcsolt, ott nyilvan latod a puklikat, de ez most egeszseges, pedig kozben a kazan 38 es 55 fok kozott maszkalt.
Tudtam en, hiszen raaggattam a homeroket is. Csak nem sejtettem. (Hogy klasszikust idezzek:) Szoval nem gondoltam bele az erzekelo funkciojaba. De vajon mire gondolt a tervezo?
"Jelenleg egy bekeverő kapcsolásod van ,mert a padló szivattyúhoz a víz
egy nyomáskülönbséggel nem rendelkező helyről jön(hőcserélő).
Ha kiveszed a hőcserélőt akkor a padló szivattyúhoz nyomással érkezik a víz
a kazánszivattyútól és ez már „befecskendező” kapcsolás lesz."
Nem, ettől még nem lesz befecskendező kapcsolás. Abba a kapcsolásba van primer és szekunder oldal, a kettő között pedig egy hidraulikai rövidzár (egy darab cső), pont ezért kell nyomáskülönbség, különben, nem jelenne meg a melegvíz a szekunder oldalon.
Tegnap nagy flashem tamadt a pinceben es ezuttal eredmenyt is hozott.
Mar itt is felvetettem, hogy nem ertem miert olyan lassan reagal a termosztatikus szelepem, ami a padlofutes hocsereloje elott van, raadasul pontosnak sem tunik. Igy akar egy oraig is boven 40 fok feletti viz keringett a rendszerben, holott a cel a 30 volt.
Vegul rajottem hogy mi tortent. Az istencsapasa elozo tulaj/kivitelezoje siman a padlofutes VISSZATERO agara rakta a termosztatikus szelep erzekelojet, igy meg szep, hogy lassan reagalt es joval alacsonyabb ertekre kellett tekerni...
Az oke, hogy nekem is 1 evembe kerult, mire rajottem, de aki ezt kitalalta. Szoval a tanulsag, hogy azonnal az elejen meg kell kerdojelezni mar az alapokat is. :)
Pestszentimre környéki/közeli, gáztűzhelyhez értő szerelőt keresnék. Mora tűzhely, nehezen illetve két rózsán semennyire sem tartja meg a lángot (elengedem és elalszik...)
Na a víztér teljesítménye az, ami abszolúte kérdéses, mert ez egy kisipari, állítólag Salgótarjánban készült betét (se adatlap, se semmi). Ma azért megméregetem a méreteit, hátha ez mond majd nektek valamit. Ami tuti, hogy eddig egy szigeteletlen, 100 m2-es házat fűtött, szóval szerintem annyira kis teljesítményű nem lehet.
A hőcserélő kandalló oldalára ugyanezt gondoltam, nyitott tágulási tartály, egy szivattyú, és egy ESBE kazánvédő szelep.
Az is tiszta, hogy a radiátor körbe is kell plusz egy szivattyú. Itt a kérdésem az, hogy hogyan lehet megoldani, hogy ha a gázkazán nem megy, csak a kandalló, akkor a kazánon ne áramoljon át a víz? Vagy gond ez egyáltalán? Illetve fordított esetben, ha csak a gázkazán megy, akkor kikerülhető valahogy a kandalló hőcserélője?
A vízipóló pedig sajnos adott lesz, de azt hiszem ez minden hasonlóan szigetelt házra igaz, amiben akármilyen kandalló van. :)
A kandalló szerintem van vagy 15 kW-os (200-as kémény kell neki minimum), plusz eddig egy szigeteletlen, régi 100 m2-es ház központi fűtéseként szolgált.
Az új ház 95 m2-es, melynek kazánigénye az előzetes számítások szerint nagyjából 3,5-4 kW.
Sziasztok! Tudnátok tanácsot adni a következő témában. Kiszámoltam a lakásom hőveszteségét 26 Kw/h csak külsőfalak, nyillászárók, födém és padló mivel a teljes belső tér fűtve van. Nem számottevő a belső hőáramlás. Egyben nem vagyok biztos a kazánt mekkorára kell a hőveszteség tudatában méretezni. Ez a veszteség 30c° különbségre lett számolva.
Ha a biztonsági szerelvényekkel együtt beszereled, gondoskodsz a szivattyú szünetmentes áramellátásáról, és gondoskodsz arról, hogy a műanyag csöves részben ne állhasson elő túl magas hőmérséklet megoldható. Én nem kötném be a vízteres részét és simán kandallónak használnám.
szakembert keresek Dunakeszin vagy a környéken, aki beépítene a fűtés elmenő ágába egy szivattyút és be is kötné 2db relével a hajdu hgk28 gázkazánba. egyik relé kapcsolna mikor a kazán, a másik pedig mikor fűtés üzemmód van.
Kandallót mindenképpen szeretnénk, a vízteresre csak azért esett a választás, mert ingyen kaptunk egy alig használtat ajándékba. Így ezt kellene valami egyszerű módon integrálni a rendszerbe.
Csövezés a hőcserélő és a kandalló között persze réz lenne, ezt elfelejtettem leírni.
Úgy emlékszem, a kazán védelmére hivatkozott, mivel a keverőszelepen csak hidegebb víz mehet át és ez miatt valami rossz a kazán hőcserélőjének/szivattyújának vagy valaminek.
Én körbe vinném a 2 csövet, körvezetéket csinálnék és akkor elég a 20-as cső. A beszabályozást a radiátorokon el tudod végezni. Én magamnak is így csináltam, nem tettem a radiátoroknak osztót.
A veszteség nem zavar, csak a feleség mostanában fázik:-)
Cserépkályhát este 6-kor gyújtom be, attól lesz olyan 24 fok, reggelre marad belőle 22, kb. 10 óra körül kapcsolja be a termosztát 21,5 foknál a padlófűtést.
Tudom, hogy ennyi idő alatt kihűl a padló, kell idő a felfűtésre, tehát lehet, hogy 12 órakor már csak 21 fok van. Csak furamód amikor hazajövök néha még nem éri el a 21.5 fokot, ami eddig nem okozott neki problémát.
A legjobb a folyamatos üzemeltetés lenne, de akkor ha begyújthatnám a cserépkályhát, 25 fokra kéne állítanom a termosztátot, az meg túl sok.
Ha kiegészítő, akkor ne foglalkozz vele. Ha megy, megy, ha nem, nem, pocsékba fölösleges küldeni a hőt a talajba.
Nálunk pont hasonló a helyzet, az előtérben, wc-ben, fürdőben van padlófűtés is, kizárólag a komfort miatt, jobb a melegen lépkedni. Mi felújítottuk az egész elcseszett házat, de csak 7 cm aljzatszigetelés fért be utólag, illetve a padlókör az osztón nem rendesen lett kialakítva, de azért elzakatol. Úgy döntöttünk, hogy belefér az a kis veszteség :)
Termosztatikus szelep 36-60-as. Ez azt jelenti, ha teljesen kinyitom (kifelé tekerem a tetején a gombot) akkor 60 fokos vizet is átengedi, ha teljesen elzárom (betekerem a tetején a gombot) akkor meg maximum 35 fokosat?
Csak volt decemberben egy karbantartás és a hőcserélő utáni termosztatikus szelep el lehet tekergetve, mert mostanában nehezen küzdi fel a nappali hőmérsékletét 21,5 fokra, pedig nincs is hideg és tavaly még ment neki.
Infra hőmérővel tudok csak hőmérsékletet mérni és 38 fokot mérek most a hőcserélő után. Emlékeim szerint ennél több volt, de nem akarom 45 fokkal esetleg károsítani az aljzatot.
Miféle 5 °C veszteségről olvastál? Nem kevered a szokásos hőlépcső mértékével?
A padló hőmérsékletének nem igazán lehet köze a kazántól mért távolsághoz...
A padló hőmérséklet pedig erősen másodlagos, hiszen az a szoba hőigényének függvényében változhat. Őkölszabályként tartós tartózkodásra alkalmas helyeken 25-29 fok közt maradjon.
Lehet az 80 fok is, ha szereted égetni a talpad, de a padlófűtésnek nem ez a lényege. Alacsony hőmérséklet nagy felületen, ez a lényege. A 24 fok teljesen jó lehet, ha nem 80 fokból kellet előállítani a legtávolabbi ponton.
A 7 cm nagyon karcsú, ha ez a főfűtésed. Megemelheted a bemenő hőmérsékletet, de ha ez a főfűtés, akkor tisztában kell lenned azzal, hogy veszteséges a dolog.
Értem amit írsz csak fura, hogy ez eredetire nem kell a HMV csatira semmit sem kötni és úgy sem ír hibát ja és a kilső hőmérő nélkűl is megy. De amint írtam ez így már teljesen jó mert úgyis használok kilső érzékelőt az meg kit érdekel, hogy rá van kötve egy 5kohmos ellenállás?! A lényeg, hogy nem ír hibát! Köszi szépen!
Közben rácsűrtem egy kilső hőmérséklet érzékelőt és eltünt az F5-is! Persze egyből kivettem az ellenállást de azonnal vissza is jött az F4 tehát az az 5kohm az teljesen jó oda úgyhogy köszi szépen így használható a tartaléknak szánt alaplapom! Az pedig, hogy a két teljesen egyforma típusú alaplap miért ennyire különböző (bekapcsolásnál egyik o2 a másik o3-at ír ki pár másodpercig) az nem lényeg a fő ha kell akkor használható!
Adott egy téglalap alakú, belül 12,4x7,9 méteres épület, ahova kétcsöves radiátoros fűtést szeretnék kiépíteni kondenzációs kazánnal, 20-as PP-R csőrendszerrel.
A radiátorok (kb. 10 db) és a kazán is a külső falakon helyezkednének el (ablakok alatt), így azt találtam ki, hogy a PP-R csővel a külső falak tövében mennék körbe (összesen 43 méternyi cső), majd térnék vissza a kazánba.
Kérdéseim:
- Használhatok-e mindenhol 20-as csövet? Ötrétegű rendszereknél találkoztam már különböző átmérőjű szakaszokkal egyetlen rendszeren belül (hidraulikai beszabályozás?), ezért merül fel bennem a kérdés.
- Életképes-e ez a megoldás, vagy jobb egy osztó-gyűjtő alkalmazása? Mind a 10 radiátor beszabályozható megfelelően csak a radiátorokon állítva?
Üdv! Pici segítséget szeretnék kérni! Egy Saunier Duval KLZ 30 kazánból szeretnénk átrakni egy használt alaplapot egy SD KLOM 30 kazánba! (Elvileg mindkettőbe ugyan az ST6-10) Működik vele de mindig F4-et (HMV hőmérséklet érzékelő hiba) ír a kis kijelző!? A HMV hőfokát levettük a műszeren nullára de még így is keresi a meleg víz tartály hőmérsékletét viszont én csak fűtésre szeretném használni tehát nincs rákötve se víztartály se annak a szivattyúja se a hőérzékelő! Alaplappal van a bajság vagy csak valamit állítani kell? Köszönettel-István
Biciklibelső volt az első ötletem egyébként. :) És egy sima lemez fedőt (akár a mostanit) átmenő csavarokkal, alul laposvassal le lehetne húzatni. Az akna lentről felfelé ugye beszűkül, a csavarok felfelé húznák a laposvasat, ami hosszabb mint a felszíni nyílás átmérője, így a fedő leszorulna. A nem tökéletes tömítettség sem nagy gond, mivel a hordalék tömítene (nem részletezem, de ez a helyzet, lehúznak mindent a népek a klotyón).
Kétségtelenül olcsóbban kijöhetne, de szerintem a barkácsolásba fektetett energia és a bizonytalanság együtt mégiscsak a drága gyári megoldás felé billenti a mérleg nyelvét. Ezt megveszem, lerakom a betonozó/térkövező brigád elé hogy oldják meg hogy helyre kerüljön és ott is maradjon, és feltehetően megoldják.
kicserélték a falban lévő víz csövemet öt rétegű csőre, viszont kulcsos fittingeket raktak a falba... Úgy olvastam (így utólag), hogy ezeket nem szerencsés falba építeni mivel meglazulhatnak. Kettő csepegett, utána húztam (még nincs a csempe felrakva). Csempézhető ez vagy csere az összes press fittingre?
A szivattyút vezérlő relével vagy az áramkörével lehetett gond.
A nyákon mérve úgy mutatkozott, hogy a relé megkapja a feszültséget, de nem adja tovább a szivattyú felé.
Kiolvasztottuk a nyákból, és kézben is megmértük a lábakat, hogy van-e szakadás, de kézben mérve hibátlannak mutatkozott. Igaz mozgatásra enyhén rezgő/zörgő hangot adott. Szemben más hasonló relékkel, amik semmilyen hangot nem adnak mozgatáskor.
Visszaforrasztottuk a panelbe és utána korrekten működött a kazán. Azaz nem csak az égőt kapcsolta a vezérlés, hanem a szivattyút is. Az esti fürdőzésig korrekten működött a kazán.
A fürdéshez szükséges nagy mennyiségű HMV vétel gondot okozhatott a kazánnak, mert -ugyan csak sokkal később vettük észre- de "F1" hibával leállt.
Késő éjszaka a "Reset" gombbal többször újra kellett indítani, mert rövid időn belül újra és újra leállt "F1" hibával.
Reggel aztán újra átnéztem az érzékelőket, és azt tapasztaltam, hogy a füstgáz szenzor mozgatására beindult/leállt a kazán. Végül sikerült a mozgatással olyan pozíciót találnom, ami után beindult a kazán fűtési része és a reggeli mosakodáshoz lehetett HMV-et is venni.
Kicsit tanácstalan vagyok, mert új füstgáz szenzort építettünk be.
Lehet, hogy a szenzor lábaira csatlakozó gumisapkába épített sarukkal van probléma? Ezek vannak összekötve a vezérléssel.
Maga a szenzor fixen rá van csavarozva a kazán huzatszabályozó (lemez) elemére.
Jelenlegi állapot és tapasztalatok:
- A reggeli beállítás óta nem kellett hozzányúlni a füstgáz szenzorhoz.
- Minden kifolyó csapból kiszereltem a perlátorokat, hogy semmi ne akadályozza a HMV kifolyását. (Ettől függetlenül kb. három hetente szoktam megtisztítani őket az összegyűlt vízkőtől.)
- Ha HMV-re van szükség, akkor az adott kifolyó csapon (mosdó, mosogató vagy kád töltő) maximumra nyitom a melegvíz oldali kart.
- Nagyobb mennyiségű HMV vétel esetén (fürdés), az előzőek betartása mellett hiba nélkül működik a HMV előállítás is és a fűtési kör is.
Eltekintve a füstgáz szenzornál tapasztalt anomáliától, úgy gondolom, hogy az általad is említett "elkoszolódott hőcserélő" állhat az észlelt "F1" hiba hátterében.
Hogyan tudom házilagos körülmények között megtisztítani a hőcserélőt?
- A hőcserélő kiszerelését követően valamilyen speciális folyadékot kellene benne keringetni, hogy megfelelően átmossa és leoldja az esetleges szennyeződéseket? Milyen folyadékkal oldható meg és mekkora nyomáson, mennyi ideig kellene keringetni a folyadékot? Gondolom, valamilyen szűrőt is célszerű lenne beépíteni a mosókörbe.
- Vannak folyadékok, amiket a fűtési rendszerek átmosásához kínálnak, pl. új radiátorok beépítésénél, stb.
- "Savazás" címmel is találtam infókat a témakörben. Milyen sav, milyen koncentrációban lenne ideális?
Ami még nem világos számomra:
- Miért jelenek meg a kazán elektromos ki/be kapcsolása után az "L4" felirat a kijelzőn? Mire utal ez?
Igen, ezt jól gondoltad, vannak dombok körülöttünk. Két pince és két udvar lett elöntve. A legalacsonyabb udvaron (nem a miénk) még bőven folyt a szmötyi akkor is, mikor előtte az utcai aknában volt fél méter tartalék. Olyan fedlapot veszek, ami lecsavarozható a kerethez, a keretet pedig körbebetonoztatom. És megcsinálom a bekábelezést is amit Kapocska javasolt, hogy tudjam ha az aknában megállna a szennylé (akár kifelé dugulás miatt, akár megint visszatorlódás miatt). Kösz Neked is az ötletelést!
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat, ötleteket! Még egy kérdésem lenne. Van ez a rugós, tányéros visszacsapóm, ennek a rugójának a gyengítésével, vagy eltávolítása után jól tudna müködni a visszatérő ágban, a képen látható helyzetben? Köszönöm!
Nekem nem volt rajta semmi, de ma valaki szórakozásból lezárta, aztán csak azt vettem észre hogy a kazán hibaüzeneteket küld,már azthittem annak van baja, aztán véletlenül vettem észre, hogy a gáztűzhely se megy, és úgy jöttem rá.. Itt az utcánkban amúgy csomó helyen látom ezt a szekrényt.
Csapszekrény néven (meg máshogy sem) találtam, gondolom akkor nem hivatalos dolog, Valami ötlet esetleg?
Szemre tök sík a mi portánk előtti rész, emiatt hozzá nem értőként fel sem merült vizsgálni hogy van-e ilyen veszély ( hegyvidéken hallani utca felől elárasztott pincehelyiségekről, hát itt azért közel sincs veszélyérzete senkinek ilyen téren... :) ). Mégis, a legközelebbi fedlap az utcán kb 40 centivel az udvari akna fölött van. Én fél méterrel számoltam, fél méteres vízoszlop nyomása 50-es átmérőn most úgy számolom kb 66 kilós fedlapot igényelne. Rátartással egy 80 kilós szerkezetre rá merném bízni magunkat. De ha úgyis felújítom az udvart (ez kb eldőlt emiatt az eset miatt), akkor már beruházok egy gyárilag vízzáró fedlapra, még ha marha drága is. Az biztos nem jön föl. A szolgáltatót meg lesz*rom, minimális segítőkészséget se tapasztaltam felőlük az elején. Sajnos JOGILAG nem is kötelezi őket semmi erre, csak bele kell írniuk az ászf-be hogy ki-ki védje magát, ha régi a bekötése, az újaknál meg már nem engedélyezik azt ami veszélyes (2013 óta).
Vagy erőlteted és kérsz írásban állás foglalást , vagy teszel alá gumitömítést meg nehezebb fedlapot. De az sem biztosít , hogy nem jön ki a lé. Mennyire laksz dombos helyen? Elég 1-2 m szintkülönbség ami tőled fentebb legyen és fel nyomja a nehéz fedlapot is .
Elég nagy drukkban voltam mikor feltört az anyag, emlékeim szerint 10-20 centire spriccelt fel a víz a fedő résein keresztül mikor ráállva próbáltam leszorítani közvetlenül a kitörés utáni fél-egy percen belül.
A legalacsonyabban levő fürdőt most lézeres szintezővel kiméricskéltem, kb 25 centivel van az udvari fedlap szint fölött. Az udvari fedlapot pedig szintén ilyen pontatlan módszerrel kb 40 centivel az utcai fedlap alá mértem a múltkor. Tehát a legalacsonyabb fürdőnk is 15 centivel az utcai fedlap alatt van. Más nyitott tisztító nincs sehol az udvari aknán kívül.
Az aknában van annyi hely, hogy egy vcs-t beépítsenek, ezt ma már megnézte ismerős szaki, aki vállalja is a beépítést. Ha az aknát is lezárom utána, akkor elméletileg az udvart is biztonságban tudhatom véleményed szerint?
„A házi csatornahálózat vízzáróságával szemben támasztott követelmény gravitációs rendszer esetén
2 m vízoszlop, kényszeráramoltatású rendszer esetén 1,5-szeres üzemi nyomás +1 bar.”
Tehát lezárhatod.
„A gravitációs rendszerű szennyvízközműhálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíztörzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz károkozás nélküli elvezetését biztosítja.
A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók (és csatornanyílások)
esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem házi,
illetve csatlakozó szennyvízhálózatba történő beépítésével biztosítja.”
Mennyi a szintkülönbség az akna és a fürdőszoba között?
Van e ezen kívül más nyitott, tisztító,levegőztető nyílás az udvaron?
Emiatt aggódok én is, nem tudom milyen nyomásviszonyok alakulhatnak ki, és ha berakunk az akna felénk eső végére egy visszacsapót, ami a ház felé lezár, az elég lesz-e (pl mi van ha nem zár le rendesen valami felúszó hordalék miatt?). Ilyen terepviszonyok mellett manapság már csak átemelőt engedélyeznek, úgy tudom, de ez a bekötés megvan 20 éves is. Mai szabályoknak megfelelőre átalakíttatni, aknát áthelyeztetni, utcai aszfaltot töretni anyagi csőd. És félek a szolgáltató mást nem is mondhat, mint azt hogy mai szabályok szerint kellene megcsináltatnom.
A szolgáltató emberei csak hümmögtek, de tény hogy nem hivatalosan kerestem meg őket, csak mikor kivonultak jegyzőkönyvezni rákérdeztem, hogy ugyan mit tanácsolnak egy ilyen akna esetén, mitévő legyek hogy megvédjem magam tőlük? Sűrűn emlegették hogy visszacsapót kéne berakni, ami ugye megvédHETi a lakóteret (ami egyébként nincs fedlapszint alatt), de az udvaron nem segít mert az akna nyitott, és a szolgáltatói csonkon van egy kivágott tisztítónyílás.
Udvari szennyvízaknára tehetek utólag vízzáró fedlapot?
80-as átmérőjű hengeres betonakna, 50 centire szűkített nyílása van felül, eddig egy pár kilós lemez fedte csak, amit bő két hete felnyomott a visszatorlódó szennylé. A telek fedlapszint alatti, megvan 40 centi is a különbség az aknánál, így sima emeléssel kizárt hogy kivédhető lenne a kiöntés. Térkövezéssel kötném össze az akna lezárását, így egy 10 centis magasítás kb passzolna a térkő miatti szint emeléshez.
A terv az, hogy rámegy a meglevő beton szintre a keret, körbebetonoztatom. Ugyanezt a vízóraaknánál is el kell játszani, és térkővel szintre lenne hozva a környező terület.
Az a kérdés, hogy van-e valami írott vagy íratlan szabály, ami miatt ilyet nem szabadna csinálni?
A kb 3 vagy 4cm labazati nikecell ala kerult. Elotte nagyjabol ki lett egyenlitve aljzat kiegyenlitovel. Ugye ebbol atment hogy padlora kerult. Annyi gipsz eyztric van rajta hogy ellepte a rendszerlemezt.kb 600kg ment ra. De van egy ket kepem rola . De ide nem lehet feltolteni mert nagy.
Köszönöm az instrukciókat. Mindent követtünk, ellenőriztünk.
A csereként beépített új füstgáz szenzor hibás volt. Vélhetően ez volt az oka, hogy nem indult a kazán. Egy újabbat tettünk be helyette, így már indult a gyújtás, azonban újabb hiba merült fel.
- Csak a HMV oldal működött. Kifolyó (pl. mosogató csap) nyitásakor elindult a melegvíz készítés..., majd a csap elzárásakor a kazán kijelzője azt mutatta, hogy gyorsan nő a HMV oldali víz hőmérséklete. Gyárilag a max. 60 fokra van állítva, de a kijelző szerint bőven 60 fok fölé megy, miközben a hőcserélő felől zajos kattogás hallatszott. 99 fok volt a legnagyobb, amit a kijelző mutatott, úgy hogy közben valójában már nem is volt melegvíz vétel. A kijelzőn pedig megjelent az "F3" hibakód. (Pedig ez elvileg a fűtési oldali víz hőmérsékletére vonatkozna.)
A kifolyó csap megnyitásakor a kijelző szerinti érték gyorsan visszazuhant alacsony értékre, és a kifolyó víz hőmérséklete sem melegedett fel, csak olyan 30-35 fokra. A 60 fokos beállítás ellenére sem közelítette meg a melegvíz hőmérséklete a 60 fokot.
- Az előzőek mellett az is gond, hogy a fűtőkör nem indult be. A szobatermosztáttól érkező jelre a gyújtás megtörténik és a gázégő alapállapotban ég ..., de a szivattyú nem indul. Kimértük műszerrel, és úgy tűnik, hogy a szivattyú nem kap áramot. Vélhetően az a relé vagy az áramköre ment tönkre, amitől a tápellátást kapná a szivattyú.
- Ideiglenesen most úgy működtetjük a kazánt, hogy a szivattyút a vezérlő paneltől függetlenül külön tápláljuk meg és folyamatosan járatjuk. Így megszűnt a HMV oldali probléma, és a fűtési oldal is működik. A HMV oldalon csak annyi kellemetlenség van, hogy nem olyan intenzív a kifolyó melegvíz sebessége és a hőfoka mint korábban. Most lassabban kell folyatni a kifolyó melegvizet és a hőmérséklete is alacsonyabb, mint korábban volt.
Gondolom, hogy a vezérlőpanelen lévő alkatrészek, relék, chip, egyebek külö-külön nem vásárolhatók meg, de egy komplett panel csere meg több tízezer forint lenne.
A szivattyú működését kellene összehangolni a gázégő működésével (egy új relé beépítésével), hogy ne üzemeljen folyamatosan. Vélhetően ezután a HMV oldali ingadozó melegvíz kifolyás (hőmérséklet) is megszűnne.
Uponor minit rakott le a kollegam kb 65 70nm . Kerult ala labazati nikecell vagy3 cm. Maga a rendszer kb 2 2.5cm. Attol fugg mennyi gipsz esztrik kerul ra . Van a rendszerben kb 8l viz. Teljesen jol műkodik. Az uponor kiszamolta mi mennyi kell
Egy Saunier Duval Renova C24 kombi falikazánnal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Előzmények:
- Kb. egy hete tapasztaltuk, hogy a radiátorok annak ellenére hidegek, hogy a szobatermosztát visszajelzése szerint a kazán működik, fűt.
- A kazán valójában nem működött.
- A főkapcsolóval ki majd ismételten bekapcsolva sem indult meg a fűtés, és a kijelzőn "L4" üzenet jelent meg. Többszöri próbálkozás után is ez volt az eredmény.
- Egy idő után eltűnt az "L4" kijelzés és használati melegvizet adott a kazán, de a fűtési kör nem akart beindulni.
- Ellenőriztem a keringtető szivattyút, de nem akadályozta semmi a működését.
- Megmozgattam a füstgáz szenzor és a túlmelegedést gátló szenzor érintkezőit, majd egy idő után -a szobatermosztát többszöri felkapcsolása után- beindult a fűtés, és több napig tökéletesen működött.
Újabb leállás:
- Tegnap ismételten azt tapasztaltuk, hogy a radiátorok hidegek, annak ellenére, hogy a termosztát szerint elvileg működnie kellett volna a kazánnak.
- Ki/be kapcsolás után megint az "L4" üzenet jelent meg.
- A szivattyúval most sem volt gond.
- Megint megmozgattam a füstgáz szenzor és a túlmelegedésgátló szenzor saruit. Sajnos a füstgázszenzor gumisapkájának levétele közben letörtem a szenzor egyik saruját (csatlakozó lemezét).
- Próbáltam visszaforrasztani, de nem jártam eredménnyel.
- Ideglenesen elektromos vezetékekkel próbáltam helyettesíteni a sarukat, és a kazán beindult.
- Voltak régebbről hasonló szenzoraim itthon (más kazánokból) és ezeket tettem be a törött helyett, de a kazán nem akart beindulni.
- Szervizben vettem hozzá való új szenzorokat. Füstgáz érzékelő helyére is és a túlmelegedésgátló helyére is, de a kazán nem akar működni.
Jelenleg:
- A főkapcsoló ki/be kapcsolása után megjelenik az "L4" üzenet.
- Majd 1-2 másodperc után egy kattanás hallható és a kijelzőn megjelenik az "F1" hibaüzenet.
- Ha a kazánt ezután a RESET gombbal akarom működésre bírni, akkor annak megnyomása után a kijelzőn megjelenik a HMV hőmérséklete és 2 másodperc múlva halk kattanás hallható, majd kb. 6 másodperc múlva egy hangosabb kattanás hallható és megjelenik újra az "F1" hibaüzenet.
- A kazán nem indul. A gyújtóelektródok között nincs szikraképződés, nincs láng.
Ronda lenne, de a szűrő fölé egy könyökkel be lehetne tenni vízszintesen. És felesleges ellenállást is bevinne a rendszerbe, de ha hirtelen kell, és nincs aki forrasszon, vagy a vizet nem akarod leengedni, akkor ez is lehetőség.
Az F1 szűrő fölötti gégecső átalakításával is ki tudsz alakítani vízszintes szakaszt és abba be lehet rakni a nyelvest. Így nem kell a teljes rendszert leereszteni, csak a kazánt.
Az F1 szűrő fölé tudnám betenni a legegyszerűbben, még a vízet sem kellene leengednem a rendszerből. Ezért ragaszkodnék a függőleges ághoz, persze, ha így belehet építeni.
- Buborékleválasztónál van olyan hogy minimális áramlási sebesség (a folyadék "megtöréséhez")? Egy rendszerben elég ha a gázkazán előremenőbe teszek egyet (mivel ott kisebb áteresztésű cső van), ha a vizük közös, viszont használati időben (remélhetőleg) a gázkazán max 10-20%, a többi a vegyes?
- Padlófűtésben a térfogatáramok egyenesen következnek a körönkénti teljesítményből, az m'=Q/c*dT képlettel, vagy függnek például a cső anyagától (ötrétegű, amiben ugye alu is van, nem tudom az mennyire viselkedik hőtükörként), vagy pl. a propilénglikol rosszabb hővezető képességétől?
- 38% fagyállós töltésű padlófűtésnél a tervezendő nyomásesés csak a kinematikai viszkozitások arányában változik? És milyen hőmérsékletet veszünk alapul tervezéskor? Én azért gondolnék a hidegebbikre, mert ugye beindításkor az a mérvadó, akkor sűrűbb. Tehát pl. az 5°C-os vízé 0,5 mm2/s, míg a -20-ra bekevert 5°-os propilénglikolé 9 (közel húszszorosa). De hát csak nem kell 20x akkora szivattyút választani mint víznél? :D Mi erre a képlet?
Szia! Szerinted ezt a nyelves visszacsapó a függőleges visszatérő ágba jó lehet? Úgy csak a tányér súlyát kellene emelnie a szivattyúnak (vízáramlásnak).
Szia! Decemberben csinálták nekem. Tűzhelyem meg volt, kazánt úgy vettem Ariston Genus One 24 Systemet.
A kazán 285000 Ft, a szerelés 125000Ft, tervezés 50000Ft. Rézcsöves szerelés volt 28mm 20m, 22mm-ből , és 18mm-ből 5-5m. Kazánnal, tervezéssel, szereléssel a kazánig a gázoldal így került kb. 650000-700000Ft-ba.
Kérdés....mennyire fontos a kazánnak, hogy visszahűljön?
Most úgy van, hogy amint jelet ad a termosztát indul a kazán és vele az adott szivattyú, viszont amint leáll a cirkó az után keringetést csak a hidrováltóba tudja megtenni!
Kössek be egy időkapcsolót, hogy 2 percig még járjon az adott kör termosztát kikapcsolás után vagy maradhat így?
A falak ugyan 38-as teglabol vannak de nincs kulso utolagos szigeteles, es a plafon felett a laposteto van - sztem oldalra es felfele is elmenne a meleg ha azt futenenk....
Elméletileg ezen a meneten egy takaró harang van ami eltakarja a csempén lévő lyukat. Megméred a takaró tányér átmérőjét, azt feljelölöd a csempére, és a jelöléstől beljebb 1-2cm-rel kijelölsz egy másik kőrt.
Ezt a belső kőrt 4-es vidiás fúróval körbefúrod, így bővíted a csempeszelephez a hozzáférést. A kibővített részbe már láthatod hogy mivel lehet kitekerni a fejrészt.
Sziasztok, lakasfelujitas soran szeretnenk padlofutest kiakakitani. Tegla tarsashaz, 2. Emelet, alattunk lakas felettunk laposteto, 60 nm. Mivel nem terhelhetjuk a fodemet, ill. A belmagassagot sem tudjuk max 1-2 cm-el novelni, ezert csak minimalis magassagu padlofutes johet szoba, aminek a rendszermagassaga max 2.5-3.5 cm. A mostani burkolatot termeszetesen felszedjuk, az aljzatbetonra kerulne a padlofutes rendszer. A fodemben valiszinuleg nincs kulonosebb szigeteles, a haz a 80-as evekben epult. Az Uponor minitec rendszert talaltam , ill a Fixtrendnek van egy olyan rendszere amiben van alul 1 cm szigeteles. Mindket rendszert felujitashoz javasoljak. Esetleg van valakinek ezzekkel kapcsolatban tapasztalata ? Hogy valik be ha nincs alatta szigeteles ? Nem megy ki oldalra a fodemben a meleg ? Sajnos sehol semmilyen velemenyt nem talaltam. Nagyon megkoszonnem ha valaki megirna a tapasztalatait, aki ilyen rendszert epitett be hasonlo korulmenyek kozott.
Akkor ha jól értem a nyilaknál megfogva kellene kitekernem? Az lehet hogy beljebb van rajta hatlapolás, hogy csőkulccsal megfoghassam? Jááj, mer akkor egy kb 32- es vidiás korona fúróra is szükség lesz mert így nem férek oda. 😬 Azt nem tudni esetleg ha van hatlapolás rajta hányas kulcshoz? Tudom nem látni,de hátha valaki látott ilyet újjonan olyan 40 éve. 😁
Nekem egy 40 Kw os hőcserélő van betéve a gázkazánhoz. Nem terheli a kazánt a rendszer mocskos vize. A hőcserélő, és a vegyes kazán szivattyúját 1-1 csőtermosztát indítja. Nekem ezt ajánlotta az ismerős gázszerelő, ( ha nem akarom a gázkazánt idő nap előtt cserélni.)
Vegyes fűtésű, radiátoros rendszerhez lett csatlakoztatva egy Ariston Genus One System kazán. A vegyestülésű kazán visszatérő ágába a szivattyú mögé beépítésre került egy visszacsapó szelep. A gázkazán előre menő ágába azt mondta a szerelő, hogy nem kell, mert feleslegesen tehelné a gázkazán keringető szivattyúját, meg különben is lezár a kazán váltószelepe, és nem engedi át a fűtővizet a kazánon. Na ez nem így lett. A gázkazán szobai vezérlőjén leállítottam a fútésigény kérést, szóval a kazánt konkrétan nem kapcsoltam ki. Azt tapasztaltam, hogy a gázkazán most egy radiátorként működik, átfűt. Mi a véleményetek, tegyek be egy visszacsapó szelepet a kazán elé? Valóban árt a szívattúnak szelep?
Nem tenném fürdő alá, mert nyitod a vizet, a kellemest, az rögtön átmelegíti a talpad alatt levő tálcát, minek oda?
Ezek ki-és belépéskor hasznosak szerintem, ráadásul én nem is szigeteltem el a 8cm betontól, azt is átfűti és még órák múlva is tartja-sugázorra a meleget, természtesen a beton alatt van szigetelés.
Szerintem nagyon hasznos!!!
Fűtőfólia nekem a kutyaólban van, háááát, gagyibbnak néz ki, de teszi a dolgát mondjuk. Ez a fűtőkábel hálózva viszont verhetetlen.
Szia, ha automata állásban van, akkor 50-re megy fel kb. a kimenő víz, ha feljebb rakom a szabályzót, akkor kicsit feljebb, ha maximálisra, akkor 80-ra, de mikor újrakapcsol, akkor soha nem megy fel addig, ameddig reset után először.
A lakásban két kör van, az egyik az emeleten 2 kisebb radiátorral, azok normálisan felmelegszenek, a földszinten van egy kis fürdőszobai törölköző melegítő, az ok, de a probléma a földszinti nagy fűtőtest a nappaliban, aminek a bejövő csövezete a járólap alatt kanyarog, amolyan padlófűtésszerűség gyanánt. Na ez nem melegszik fel rendesen, és itt van a termosztát.
Szia, felraktam maximálisra a hőfokot, így kb 80 fokra megy fel elsőre a kimenő víz hőfoka, de utána már csak 60-ra nyomja fel, mikor újra bekapcsol.
Még annyi, hogy korábban a termosztát ha bekapcsolt, akkor szinte folyamatosan ment a kazán, vagy legalábbis majdnem. Most mintha a termosztáttól függetlenül kapcsolgatta, ezért be lett szerelve egy új termosztát, de ezzel is ugyanez a helyzet.
Szükségem van egy PURMO 22 900/700 lapradiátorra, de van belőle 22V is, azaz "A radiátor Heimeier vagy Oventrop márkájú, előre szabályozott szelepbetéttel van felszerelve." Ez jelenti esetleg az automatikus szabályozást beállított fokozat/hőmérséklet függvényében ( ha eléri elzár, fordítva kinyit )? Viszont én 100%, hogy maximumon szeretném használni, akkor viszont felesleges. Jól gondolom?
Hm...., kezdődik...., mármint a fürdő felújítása....
Az lenne a kérdésem, hogy villanybojlert is mindjárt lecserélném ,milyent ajánlotok? Hőcserélősre gondolok,mert akkor mindjárt rátennék egy napkollektort, hogy ne csak a villany menjen.
Jelenleg egy Ariston keskeny villanybojlerem van, de az nem hőcserélős. Meg nem is szimpi, mert rohadt hangos. Pedig 1 éve ki lett pucolva.... Padlófűtésben is elgondolkodtam, mert az aljzatot is fel fogom szedni, újra szeretném szigetelni alulról, és így még a fűtőfóliás padlófűtés is felmerült..., szerintetek? Ezt a villany fóliát be lehet tenni zuhany kabin alá is? Van erről valakinek tapasztalata?
Beretta Smart 28 C.S.I kombi kazánban volt hőcserélő csere - a szerelő nem vállalta a savazást, azt mondta megvan a veszélye annak, hogy kilyukad.
A melegvízzel volt gond, alig csordogált a végefelé, a fűtés teljesen OK volt a csere előtt.
A csere után a melegvíz OK, viszont azóta nem lehet 18,5 fok fölé fűteni a lakást. Megpróbáltam feltekerni a fűtés hőfokot a kazánon, de az sem segített.
Megnéztem, hogy esetleg levegősek-e a radiátorok, de nem.
Van valakinek ötlete, hátha valami egyszerű beállítás kellene.
(A szerelő csak jövő hét második felében tud visszajönni.)
Sziasztok! Két évtized panel után családi házba költöztünk, ezen a télen ismerkedünk a gázkazános fűtéssel. A fűtésről és hmv-ről Vaillant turboTec Pro kombi kazán gondoskodik. Jelenleg egy régi, egyszerű heti programos Computherm szobatermosztát kapcsolgatja ki-be a kazánt. Ezt egyébként is lecserélném valami modernebb, jobban programozhatóra. Itt jöttek képbe a Vaillant saját szobatermosztátjai amik nem ki-be kapcsolgatják a kazánt, hanem e-bus-on keresztül tudják szabályozni, így alacsonyabb teljesítményen folyamatosan menne. Komfortra nekünk mindenképpen jobb lenne az egyenletes fűtés, ez a ki-be kapcsolgatós nagyon nem jön be... hideg érzetünk van amikor nem megy a fűtés (hidegek a radiátorok), hiába van elvileg 22 fok a házban. Megszoktuk és igényeljük a folyamatos hősugárzást, én egyébként is elég fázós vagyok. A kérdés, hogy a gázfogyasztásban mire lehet számítani, ha a ki-be kapcsolgatósról átáll az ember az egyenletes fűtésre? Kb ugyanannyi lesz, picit több, picit kevesebb? Azt tippelném, hogy kb ugyanannyi gáz fogyna mondjuk folyamatos 50% teljesítményen mint óránként váltakozva a 100% - 0% (a mostani -5 - 0 körüli időben átlagosan 40-50 percet megy a kazán, aztán 70-80 perc szünet).
Másik kérdésem. A Far osztókon van valami trükkje a nyitó-záró tekerentyűknek? El szerettem volna zárni az egyik kört, de meg se tudtam mozdítani egyik irányba se. Egyiket se. Inkább nem erőltettem, nehogy eltörjem. Van valami trükk, például kilazítani a közepükön levő csavart? Vagy szimplán csak beragadtak, mert 8-9 éve nem nyúltak hozzájuk? Ha a hangulat kedvéért begyújtjuk a nappaliban a kandallót, akkor ott elzárnám a padlófűtés körét. Illetve a konyhában kéne, hogy egy picit jobban melegítsen a padlófűtés, ehhez elég annak a körnek a meleg oldalán nyitni egy picit?
szeretnék egy kis segítséget kérni. Ma reggel a kezembe maradt a radiátor szelep vége. Próbáltam vhogy vissztenni de nem tudtam rájönni hogyan is kellene. (lehet eltört vhol de sajnos ezt sem tudom megállapítani). Úgy gondoltam csak "vhogy" összekellene pattintani de nem tudom rájönni. Előre is köszönöm ha valaki segítene!
Van egy olyan problémám, hogy egy régi csempeszelep elvízkövesedett és nagymértékben lecsökkent az átfolyási keresztmetszet. Zárni, nyitni, nem tudom, mert valószínűleg próbálták fogóval is, nem ment és lesarkalták letekerték a végét. Szeretném kivenni a belsejét kompletten, vízkőteleníteni, majd tenni bele egy 1/4 vakdugót és elfelejteni. A kérdés hogy ezt innen kívülről az 1/4 hollander vagy mi letekerésével kiszerelhető-e? Gondolom a hollander mögött van a tömítés ami nem engedi ki a vizet a tengely mellett. Nem találok képet róla milyen belülről, de jó lenne tudni.
Idén átépítésre kerül a fűtésrendszer. A régi vascsöveket eleget toldoztam 2 év alatt, minden cső alpexre lesz cserélve osztógyűjtővel. A kazán a pincében van, tavaly vettem használtan, bekötöttem tökéletesen működik. A gázkazán egy Fég kazán, egy takarítás savazás rá fog férni, de lehet hogy cserélem a 18-ast 24-esre, bár így, hogy végre nem ereszt a rendszer sehol és a nyomás sem szökik el, elég gyorsan és hatékonyan tudja melegíteni a vizet. 2 éve mikor ideköltöztünk, akkor régi vasradiátorok voltak nyitott rendszerben, és 18 foknál nem tudtunk a gázzal melegebbet csinálni, mert non-stop mennie kellett volna a kazánnak. Így is zabált eleget és fáztunk. Az öntvénykazán azért feltolja 25 fokra simán a házat. Szigetelve nincs azt majd jövőre tudjuk megvalósítani. A kazántól 26x3-as alpexel fogom vinni a vizet az osztóig és itt lenne egy kérdésem, hogy a csövet inkább hajlítsam, vagy tehetek be könyököt? Hely van a hajlításra is. A vizet tovább 16-os csövek fogják szállítani a radiátorokhoz, amiknek az áramlását majd összejátszom, hogy mindenhova jusson meleg víz. A gázkazántól 20-as alpex megy majd az osztógyűjtő másik oldalába és hogy a két kazán ne "fűtse" egymást ezért egymással szemberakok egy-egy visszacsapószelepet. A pincébe lesz még egy puffer 700-1000L környéke, legalábbis az ökölszabály szerint ennyit számoltam. A kazánról sok infó nincs sajnos, a márkája Strebel camino, és az elején lévő adattábla szerint 17000kcal/h a teljesítménye szénnel. Lehet rosszul váltattam át ,de 20kW környékére jött ki a teljesítmény. A kazán után lesz egy ESBE 3 járatú szelep. Nagyon sok technikát nem szeretnék beépíteni. Huzatszabályzó és pillangószelep van a kazánon illetve a kéményen a kazán után. Jelenleg is zárt a rendszer egy 20 literes tágulási van a rendszeren. A nyomás 1bar-rol indul és 1.4-nél meg áll mikor a víz 70-80 fok között van. A 20 literes tartályt ki fogom egészíteni egy nagyobbal a puffer miatt, mert azért az már nagyobb vízmennyiség. Erre is létezik ökölszabály? Vagy számoljam ki mennyi a rendszer literre pontosan? Bár úgysem fogok találni 73.13 literes tágulásit, szóval szerintem azért annyira pontosan nem kell kiszámolni, de azért tudjam, hogy ne 60 literes legyen hanem 80 literes. A puffert érdemes lenne inkább ház szigetelés után berakni? Ha este megpakolom a kazánt és beállítom 63-65 fokra, akkor reggel 9ig a ház 20fokra hűl vissza 25-ről. Kitolná ezt még pár órával a puffer? A puffer legyen hőcserélős vagy a víztér lehet egyben a komplett fűtési rendszerrel? Az ESBE szelep elvileg segít a rétegződésben a pufferen belül, viszont ha a radiátorok körén lévő szivattyú elkezdi tekerni a vizet akkor valószínűleg a pufferben is összekeveri és akkor nincs rétegződés, ez esetben az ESBE szelep "csak" a kazánt védi. A másik amitől tartok, hogy ha begyújtok akkor nagyon sok idő kell amíg a radiátorokhoz is jut meleg víz, elvileg ezen a rétegződés segítene, de biztos nem lesz olyan hatékony, mint puffer nélkül. Most is kell egy jó félóra, amíg érezni lehet, hogy fűtök. Ezt kitudom küszöbölni a gázzal, ami csak a radiátorokat fűti, majd begyújtás után a gázt lekapcsolom és akkor már a puffer tetején lévő meleg víz melegíti a radiátorokat tovább. Mennyi a veszteség lesz a hőcserélő miatt? (csőkígyóra gondolok pufferen belül hőcserélő alatt). Tehát ha pl a kazánnal csinálok 80 fokos vízet, akkor a radiátorokban kb. hány fokos víz fog keringeni? 75-76?
Most még működik, de meddig? Remélem kibírja addig, míg hozzálátunk. Ha már hozzányúlunk, kivágnám a sok vascsövet, egy kombi kazán nem megy keringető nélkül és újabb lakrészek lesznek kiépítve, ahol jelenleg nincs fűtés sem. A kazán helyét is változtatnám (kazánház is be lesz építve), az új hely a pince, ahol viszont nincs kémény. Lehetne úgy mókolni, hogy az egyik régi kéményt használjuk valahogy, de azokat inkább megtartanám tartalék fűtésnek. Jó a gáz alapnak, mert olcsó és egyszerű, de tartaléknak jó lenne kandalló vagy egy kis kályha, ami gáz és villany nélkül is képes meleget adni. Kémény viszont kell neki. Az is lehet, hogy a szuper hőszigetelés után villanyfűtés lesz csak (fűtőháló vagy sugárzó panel) + napelemek és nem lesz egyáltalán gáz. Akkor is kell viszont biztonsági tartalék. Faalapú. Esetleg egy Szieszta gázkályha, annak nem kell kémény.:D
Nekem is a nyáron lesz kazán, radiátor csere a régi 30 éves alu radiátorokról.
Mondjuk nekem 2 rétegű ablakok vannak, külső fal 10 centivel szigetelve.
A padláson üveg vagy kőzetgyapot van leterítve? Csak úgy simán leterítetted párazáró fólia nélkül? Én is tervezek 20 centi üveggyapotot a padlásra, gondolom ez is sokat fog fogni, most még nincs semmi a padlásra letéve.
Akkor a szomszéd nem lesz jó. Igaz csak drótkerítés van, de kb. 6-7m a kisház fala. A kert felé viszont mehetne. Mi a 2-2m? A kivezetés két oldalán 2x2m széles sáv és az teljes épületmagasságában? Ez izgalmas, ha így van, de asszem megoldható, ha a ház sarkánál menne ki a cső. Van azon a falon ablak, de talán elkerülhető. Faltól mennyire kell kijönnie a csonknak?
Összesen 175m2 két szinten. Mindenhol padlófűtés. Egyéb módosítások: ablakcsere 3 rétegűre, padlástér felett 10cm gyapot megnövelve 30cm-re. Fal szigetelés nincs.
Optimalizálás: a padló körök beszabályozása, a lakás belső hőmérsékletének csökkentése, on-off kazán vezérlés beállítása.
Most ariston genus one system 24 kazán működik sensyssel augusztus 1 óta drazsice 125l-es indirekttel.
Jelen állapot szerint ez a felállás még spórolósabb lesz.
Előtte a termomax inkafűtőkazán volt és egy hajdú őrlángos 120l-es bojler
2800m3/év körül volt előtte, 2300m3/év körül lett a csere után. Tehát 15-20% megtakarítást jelentett a kazán csere. Azután jöttek az egyéb módosítások, optimalizálások és most 1300-1500m3/év a fogyasztás.
„Legszigorúbban az OTÉK fogalmaz: „homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. Kivétel ez alól – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – az ezen rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzata.
2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.”
Tehát homlokzati ügyben lehet kereskedni.
Kérdés,hogy a jelenlegi szigetelés és hő leadók elegek e a kondis kazán legoptimálisabb
működéséhez és számolsz e megtérülési időt a beruházásra.
Lehet agyalni azon is,hogy a megtérülés/komfort/értéknövelő beruházás hogyan
De ha pl. 'szabályosan' lett volna beszerelve az attól még elromolhatott volna. Ha jól tudom neki az volt a baja , hogy nem talált elég gyorsan gázszerelőt.
amúgy az független hogy hivatalos gázszerelő és üzembehelyező foglalkozik egy készülékkel vagy mezei gázszerelő. Az üzembiztonságnak ehhez semmi köze.
vannak szolgáltatók.... gyártók... kereskedők akik a garanciát, ahhoz kötik, hogy az ő emberük üzemelje be.
általában dupla árért.
De pl. érvényes ez az új gáztűzhelyekre is. garancia ott is csak akkor van ha a kijelőlt üzembehelyező nyomja a pecsétet. Azok pedig mind dupla áron tevékenykednek.
Nem más ez mint egy monopolium.
Egy gyártó kénytelen garanciát vállani az általa gyártott készülékekre.
És igyekszik a garanciális kötelességeinek nem eleget tenni.
Szintén gáz.
Egy 8 évvel ezelőtti gáztűzhely telepítés. annak rendje módja szerint a már bekötött és gyakorlatilag használt tűzhelyhez kijött a hivatalos pöcsételős, lepöcsétel, majd elmegy.
Aa kereskedő/ gyártó nagy hangon hirdette, hogy 5 év a garancia.
Csak egyet nem tett hozzá, ez pedig az hogy 1 hónapon belül valami honlapon regisztrálni kellett volna. Akkor ez kinek jutott az eszébe. AS 12 oldalas leírásban bent volt.
nos a derék gyártó a Gorenje… hogy a fene esne beléjük... a két kezes szikrázó gyújtó úgy 7 - 8 hónap után elromlott. Maradt a gyufa.
Sziasztok!
