Igen vettem észre,de van egy másik is és az is pb gázos ,de azt elvetettem, mert vagy fa ,vagy gáz fixen, az meg nem jó.
Nem adtam fel az asztalosságot ,csak háttérbe szorult inkább télen szoktam csinálni,mikor kint nem lehet dolgozni.Apám kőműves ,így hozzácsapódtam a 10x év alatt ,azért láttam dolgokat családi,társas házaknál stb,de konkrétan vegyes gáz kombót nem. Az hogy a vállalkozást abbahagytam-tuk volt egy ,olyan ajánlat ,amit nem hagyhattam ,vagy hagyhattunk ki így 7 éve ezt űzöm és nagyon jól kiemelted nem összekeverendő a kertésszel ,vagy sokan keverik a kertfenntartással.
Magamba nevettem "főnökömet " is Károlynak hívják.
Általában a vegyes robban. pontosan a nagy felület, és a kis nyomástűrés 1-3 bár miatt. De a gázkazán miatt kell zárt rendszert alkalmazni. Nem kell ott elfelejteni kinyitni a szelepet, elég egy rosszkor érkező telefon pl, Szaladj már át 1 percre, s mire hazaérsz ha szerencséd van " csak" a vizet forralta el, ha nincs akár fel is robbanhat. Nyitott rendszernél az előbbi. Nálam is megtörtént. 2 aknás kazán kb 70 kilo Szén és elhívtak, nem zártam le időben és úszott a padlás. De egy elfagyott tágulási is okozhat galibát.
A világ jelentős részén, főleg a nagy területű és gazdag országokban bevett fűtési mód ez is.
Valamikor nálunk is divatos volt. A HTO használták, de mióta az áfán kívül a jövedéki adóval is terhelték eltűnt.
Jelenleg a gázolajos fűtés egy árban van a villannyal és a pb gázos fűtéssel. Mind durván 3 x annyi mint a vezetékes gáz.
Régen volt aki a vegyes kazánjára felszerelt un. blokk olajégőt és azzal is fűtött. Az égőt általában a kazán ajtóra szerelték.
Sőt az egyik rokon jelentős mennyiségű kerozint is eltüzelt ilyen módon.
Hogy miként jutott ezen anyaghoz ?
Hát voltak nálunk ideiglenesen 46 évig vörös ruszki katonák.... a 'dicsőséges' vörös hadsereg kiskatonái, akik a végén már mindent eladtak, így a birtokukba került repülőgép hajtóanyagot is.
Neked nem erősséged az értő olvasás, sőt az írás sem! Nem fogod fel amit írok!
Leirod, hogy lehet sőt még talán szabad is?! Ezt hogy kell értelmezni ne haragudj????
Miért javasolod, egy laikus, hozzá nem értő olyan embernek, aki csak látott messziről valakit gázt szerelni, hogy tanulmányozza az MBSZ! Attól rögtön okosabb lesz, meg is tudja csinálni?! Sőt legális is lesz?
Közöltem, hogy ott megdől a mutatvány, hogy a C12 nem lehet felszerelni hivatalosan! Kész pont!
Innentől kezdve nincs miről beszélni. (se kéményről, se PB-ről, se gáztervről, se szerelésről, semmiről!)
Nem hivatalosan meg megoldja ahogy akarja...majd ha lesz belőle problémája az az ő gondja meg nyilván a környezetié.
Mit kell még erről hablatyolnod?! Értő olvasás mi?.... Ezt megértetted? Vagy írjam le még vagy 10 különféle fogalmazással?
Ezekből a linkekből 3 ugyan az, másik oldalról... És az egyiknél ott lóg a C18, tehát az lehetett amit téli nap is írt, hogy elfelejtették rányitni a csapot a vegyesre. Egy vegyes nyílt rendszernél, más nem igazán lehet.
"Valószínű, hogy sokkal többet használok PB gázt, mint amennyit te valaha is láttál, úgyhogy nem kell rémeket írogatni."
Én nem riogatok senkit, tény hogy veszélyesebb a PB mint a földgáz. Nem én találtam ki ez a tulajdonsága. Nehezebb a levegőnél, földön terül, robbanási határértékei is alacsonyabbak mint a földgázé . Tűzvédelmi szakvizsgám van, ne kelljen már ezen lovagolni hogy miért veszélyes, és mennyire a PB....
Tudom, hogy te már minden voltál, mindent jobban tudsz, (még akkor is ha nem is szakmád) mindenre van ellen példád, és nálad minden másképp működik, fizikát, biológiát, meghazudtolva... Ha a csillagászatról beszélnénk tuti megszólalnál, hogy neked otthon űrállomásod van, nehogy már megmagyarázzam.
Amúgy meg tudd meg, elég sokat használok PB-t, úgy heti 2x, főleg tavasztól őszig a BBQ-ban :D
Utálom mikor valaki egyértelmű kérdésre nem tud egyértelmű választ adni, csak magyarázkodik.
Kérdés, mi robbant, gáz vagy vegyes?
Válasz vegyes.
Pont.
Persze lehet taglalni, hogy azért mert volt gázkazán a rendszerben, bár ez sem egyértelmű, de hát azt a gázkazánt is szakember tette be, engedélyes tervel.
Persze kérdés, hogy lehet e szakembernek nevezni azt, aki a 2 kazán práhuzamos működését csapokkal oldja meg, nem visszacsapókkal.
Nem az összes linkedet olvastam el / majd később /, de annyit megjegyeznék, hogy a "kazán robbanás" általában akkor fordul elő amikor vegyes és gázkazán van párhuzamosan kötve. Használják a gázkazánt, majd gondolnak egyet és vissza a vegyesre . Viszont elfelejtik a rendszerfelé kinyitni az elzárókat és alaposan betűzelnek és egyszer csak egy kazán robbanás, ami tulajdonképpen vízgőz robbanás.
Na Gábor látod mekkora vihart arattál egy ötleteddel.
Látom egy szép szakmát, a bútor asztalosságot valamiért feladtad és helyette az építőipari szakma egy szűk területét űzted , majd ezt is elhagytad és jelenleg kertépítő vagy. Akár az én egyik üzletfelem.- az is kertépítő / nem kertész / egy mikro vállalkozásban.
Azért ezek a szakmák elég távol esnek a z általad felsoroltaktól / Víz-Gáz-Fűtésszerelő mesterek / , itt is van csak vízszerelő és van aki az egészet űzi, sőt van készülékes is. A fenti szakmák inkább a vasas szakmákhoz esnek közel. pl. egy univerzális lakatos az tán mindent csinál /hat /.
A félőseknek : anno régen / 10 éve / egy belvárosi társasházban egy nem élő, régi városigáz vezetéket kellett eltüntetni.
Akkor még nem flexeltem. Éppen a házban dolgozott egy lakatos brigád , valami körgang korlátot reparáltak.
Kérdem 20 eft egy félórás munkára lehetne e ?
Amikor megtudták , hogy egy gázvezeték bontásáról van szó, megrémültek és mondták nem megy. Nem értették, hogy már kettő hónapja nincs mérő, a csövek üresek, sőt biztos, ami biztos egy porszívóval átfúvattam.
Harmadnap Karcsi, a kertépítő hozta a flexét és félóra alatt feldaraboltuk a csöveket .
Tehát sok szabályt figyelembe kell venni - ezek a
Műszaki Biztonsági Szabályzatban vannak felsorolva sok sok oldalon keresztül.
Ja hogy miért kellett feldarabolni ?
Hát egyszerű, jöttek a festők, sőt jött a a kémény bélelő is. Ezek szabad munka felületet kértek, sőt a bélelők csak a helyén lévő kazánhoz építették ki a bélés csövezést. A víz - fűtésszerelő vállalkozó aki adott egy költségvetési ajánlatot, abban volt tán a 3. tétel a vezetékek bontása á. 20 eft, a kazán felszerelés pedig á. 10 eft, nem ért rá csak kettő hónap múlva.
A kazánt is feltettük a Karcsival, aztán söröztünk.
Nem erőssége a topik társnak az értő olvasás. Látom nagy vitát generált az hogy a pb-es ezermester topiktársnak némi körülményre felhívtam a figyelmét.
Az is érdekes ,hogy egyáltalán nem a kérdésére, a javaslatára reagáltam, nem kontráztam, mégis mint a sarokba szorított macsek egyből karmol.
Szerintem az utólag beépített gázkazánok miatt van, mert a rendszert nyomás alá kell helyezni. És ilyenkor ha valaki túlfűti a vegyest, akkor robban a rendszer. Márpedig a nagy felület miatt a kazán a leggyengébb láncszem.
A melegvízen rátekert szőrös filc az csak sima hőszigetelés. Lebonthatod és kicserélheted mai rendes rátolós szigetelésre, ha zavar. Hidegre nem tettek, mert minek.
Vegyestüzelésű kazánnál az előremenő ágat (nyilván a visszatérő is) két irányba szeretném vinni. A ház fűtése sajnos így kivitelezhető csak. A lényeg, hogy fűtési ág 90%-ban egy irányba fog menni és onnan leágaznak a radiátorok, de két radiátornak, már közvetlenül a kazántól egy másik irányba kell mennie. Lehet nagyon kezdetleges a kérdésem, de ha csak simán beteszek egy T elágat, akkor áramalástanilag az megállja majd a helyét? Természetesen szivattyú van.
"Mégis érdekes módon a vegyes kazánok szerepelnek többet a hírekben, hogy felrobbannak."
Én nem hallatom vegyes kazán felrobbanásáról sehol még... hála istennek a szerelők ezt még régen nyílt rendszerre tervezték így ennek kicsi a valószínűsége. Ellenben sok esetet hallok PB palack robbanásról. Minden évben van ilyen.
Egy olyan akar gázt szerelni aki látott már olyat? Viccelsz? És azt mondod kicsi az esély hogy felrobban? Főleg PB-vel?
Elárulom hogy 3x annyi esélye van vele mint a földgázzal.
Igen, tudom, hogy a különböző típusú fémcsöveknél szokás volt bandázsolni. Ezek itt nagyon valószínű, hogy régi típusú műanyag csövek (és műanyag csöveken én még nem láttam bandázsolást)
Igen, panelépület, és én is úgy látom/gondolom, hogy műanyag csövekről van szó mindenhol a hidegvíz esetén.
Azt viszont nehezen tudom elképzelni, hogy ragasztással illesztettek bármikoris olyan csöveket, amelyekben állandóan több mint 3 bar nyomás van. (Nem szennyvízelvezető csövekről van szó.)
Ezzel együtt kizárni sem tudom, hogy volt olyan időszak régebben, amikor az ilyen típusú vezetékeket is ragasztották, tehát pont emiatt szeretnék rájönni, hogy itt egész pontosan mi történt.
Neked a szalag az érdekes, ezért arra koncentrálsz. Szakmailag az az érdekes, hogy miből van a cső. Azt könnyebb megállapítani, és abból lehet hogy meglesz az is, hogy mi az a szalag.
Szóval mi a cső anyaga? Hol van?
Ránézésre ez valami műanyag cső egy panelházban? Valami kísérleti cucc is lehet, ami utánna nem terjedt el. Pl ha ragasztva van a cső, akkor a szalaggal tartotta össze a szaki amíg köt, hogy ne kelljen fognia.
Nem azt mondom, hogy kizárt, de ezt nehezen tudom elhinni.
A melegvízcsövek mind körbe vannak tekerve valamilyen filc szerű anyaggal, de a melegvízcsöveken sehol nincs ez a ragasztószalagszerű anyag.
Ezzel szemben a hidegvízcsövek illesztéseinél mindenhol van ilyen ragasztószalagszerű anyag, amely a képen látható, viszont sehol nincs bandázsolásnak még csak maradványa sem.
Mégis érdekes módon a vegyes kazánok szerepelnek többet a hírekben, hogy felrobbannak.
Vidéken meg mindenki nagyívben lesz@ja ki mivel fűt, meg hova mikor kerül új kémény.
Nem egy olyan bonyolult rendszer a gázrendszer, hogy józan paraszti ésszel ne lehetne összerakni. Pláne ha valaki állt már olyan ember mellett aki látott ilyet szerelni.
Igazad van, gond csak akkor lesz, ha esetleg felrobbanna. De erre nagyon kicsi az esély.
Nálam van pár palack, majdnem minden fajta, de még senkit nem érdekelt, miért is van? Főleg nem a szomszédokat.
Még örülnek is neki, mikor ezt azt megjavítok nekik.
Igen, vegallastol vegallasig tekertem. Viszont valahogy mar felment 1 tajekara, de nem erzem, hogy a nyitassal osszefuggesben. Most mar egyebkent megkavartam magam, melyik iranyba nyit es zar? Oramutatoval ellentetesen tekerve nyit ugye?
Pedig azzal kell tölteni. Nincs külön szelep hacsak a sarokszelepet nem zártad el, de akkor egyáltalán nem jönne meleg víz sem. Valószínű vízköves, vagy egyéb szennyeződés került a fekete csap alá. Azt kell ott szétszedni és megnézni mi lehet a baj.
Teljesen ki tudtad tekerni? Nem ismerem konkrétan ezt a tipust, de más baja nem igen lehet.
Az meg egy más kérdés, hova tűnt a nyomás a rendszerből?! Valahol ereszt? Vagy tágulási cserés lesz...
Nézik azokat is. Én Budapesten élek, és a külső kerületben tudom, hogy volt hogy jó pár embert felnyomtak különböző szemét égetése miatt. Éjszaka nem látszódik a gáz tüzelés, ezzel azt akarod mondani hogy soha nem fűt vele nappal? Oda került egy szerelt kémény azt se látszódik? Vidéken ezt nem tudod eljátszani... felnyomnak pillanat alatt.
Felhúzol egy szerelt kéményt, ráteszel egy gázkazánt amit találsz a sufniban, fúvókát cserélsz, rákötöd a palackot, és már mehet is? És a rendszer mosás volt neked a sarkalatos kérdés meg az iszapleválasztó? :D
Gratulálok hozzá! A családod többi tagjának, és a szomszédoknak részvétem!
Sziasztok, kis segitseget kernek, a gazkazan nyomasa lement fel barra, igy a futessel egyutt mar letiltotta a meleg vizet. Szerencsere a futes kikapcsolasaval a csapbol meg van meleg viz.
Probaltam a fekete tekerovel feltolteni a rendszert (amint azt mar masfel eve csinaltam is) de ezuttal nem hajlando tolteni. A nyomasmero meg sem moccan. Mit csinalok rosszul? Vagy van egy kulon vizelzaro szelep amit nem nyitottam meg?
Szerintem is neked van igazad. Én kb 40 éve vettem ZV-4 palackos gázbojlert, és már akkor is ki kellett hívni a regisztrált gázszerelőt, mert csak ő üzemelhette be. A palackos tűzhelyeket is. (Azt most pontosan nem tudom,nem is állítom, hogy a garancia, ill más miatt ) volt kötelező.
Kedves barátom, gázban ne akarjál velem kekeckedni légyszives! ;-)
Hülyeségeket írogatsz, ellentmondásosan! Utalgattál, miután leírtad neki, hogy "elvileg lehet" meg hogy "sőt tán szabad" is.
Gázbiztonsági meg kazán biztonsági szabályokat ha betartja... nem a gáz-tömör szerelésen, és nem az égéstermék biztonságos elvezetésén van a hangsúly, hanem hogy az elképzelés, nem kivitelezhető! Több jogszabály sem engedi a B1 tipusú fogyasztó üzembe helyezését már. (A kémény megfelelősége is csak a másodlagos probléma lenne.) Ennél fogva Illegális ha felrakja. Feketén meg azt csinál amit akar! Erre viszont itt nem adunk tippeket! Legalábbis én biztos hogy nem...
Hát akár pont ezért... Gázszolgáltatási szerződése nincs, bejegyzett telepített PB tartálya házfűtő berendezés kiszolgálására nincs, viszont a kéményből áttetsző égéstermék távozik. Ez szemet szúrhat bárkinek...Nem egy példát tudok ahol így szűrik akár a gáz lopást! Meg aztán a vidéken az emberek mindenkiről mindent tudnak, elég egy rosszindulatú szomszéd, vagy bárki akinek tudomása van róla mit csinált az ember. A pletyka elindul, a hatóság meg kivonul.
Arról meg már nem is beszélek ha a kedves "szakink aki látott már gázszerelőt" ezt megcsinálja és netán elszáll vele, mi történik! A gáz az veszélyes üzem, mindegy hogy PB vagy földgáz. Közveszély okozása miatt akár le is ültethetik 2-8év szabadság vesztés. Közveszély okozására irányuló előkészület 3év. Gondatlanságból elkövetve 3év, különösen nagy érték esetén 5év, halált okozva 2-8év. Azt hiszitek hogy ez vicc?
Végre valaki ,aki a kérdésre válaszol és nem kioktatni akar köszönöm.
Szakszerűen meg lesz csinálva külön kémény(szerelt) jól szellőző helységben .
Nem ,nem a pincében van a kazánom hanem a lakóépülettől teljesen külön,a házon keresztül be se lehet menni.
Fúvóka ügyben nem kell keresgélni ,mert lehet hozzá kapni 8db+az őrlánghoz 1-2000Ft
Ha nem kell ,akkor hanyagolom a szűrőt ,de egy rendszermosást biztos csinálok előtte.
Épület és Bútorasztalosként végeztem, majd 13 évig kőműves mellett dolgoztam ott volt szerencsém látni a Víz-Gáz-Fűtésszerelő mesterek munkáit inkább hagyjuk Tisztelet a kivételnek.Most meg 7éve kertépítéssel foglalkozom.
Még egyszer köszönöm válaszaid.
Ja igen ez a többieknek szól képzeljétek létezik még Magyarországon Pest megyében olyan utca ahova még nem vezették be a gázt,tudom erre is van megoldás rakassak tartályt ,hát köszönöm szépen ,de nem kérem.
Itt egy társasházi vízterv amin minden még a cirkulációs vezeték is DIN szerint lett leméretezve. Látható, hogy nem kell nagy átmérőkben gondolkodni, egy családi háznál én még nem találkoztam 16-nál nagyobb csővel. Persze feltételezi, hogy a csövek szigetelve vannak, a szigetelés vastagsága a csőátmérővel megegyezik, de max 19mm. A hőmérésklet esés 5C. A vezeték jelen esetben nem megy ki a termikus burokból illetve csak fűtött helyen halad.
Cirkulációs vezetékben a tömegáram 606 l/h, szivatyú emelőmagasság 20kPa
Elnézést, hogy eltűntem, de hétvégén ágynak döntött a megfázás.
Az máris kiderült számomra, hogy kb. felesleges túráznom az egyes részleteken, úgyis meg kell nézni egy hozzáértőnek a rendszer egészét és utána majd lehet dönteni, hogy merre tovább. Köszönöm a segítséget mindenkinek!
"Elvileg lehet, sőt tán szabad is. Ha a gázbiztonsági és kazánbiztonsági szabályokat betartod, probléma nem lehet."
Miért írsz neki ilyen badarságot? Hogy lehetne? Egy rakás jogszabályt áthág vele. Azt gondolod azért mert nem földgáz már mindent lehet? Eleve kéménybe kötött fogyasztóról beszélünk ami egy B típus. Ilyen nem volt eddig neki tehát új létesítésnek minősülne. A jelen hatályos jogszabályok szerint új kiépítésnél, vagy készülék cserénél, csak olyan kazán üzemelhető be ami megfelel a EU rendeletnek, vagyis tudja a NOx kibocsájtási határértéket. Gázterv köteles is! Vagy mit gondoltál ráköti egy tömlővel mint egy tűzhelyt, azt mellé rakja a palackot? Ez kazán! Kiépített merev gázcső vezetéken mehet oda a gáz, nyomás csökkentve... És ez csak néhány jogszabály sértés ami hirtelen eszembe jutott. Tehát az amit akar, nem csak teljes mértékben illegális, de életveszélyes is!
C12 akarsz működtetni PB. gázról párhuzamosan egy hagyományos' pakolós' kazánnal.
Elvileg lehet, sőt tán szabad is. Ha a gázbiztonsági és kazánbiztonsági szabályokat betartod, probléma nem lehet.
Tehát gáztömör szerelés, az égéstermék biztonságos elvezetése ill. a levegő utánpótlás biztosítása, ez ami kell.
Remélem a mostani kazánod nem pincében van mert akkor már egy kizáró ok.
Vegyes és hálózati gázt fogyasztó mehet oda , de pb-vel működő nem.
Jó még tudni ,hogy a pb gáz lényegesen magasabb fűtőértékű, így a fúvókát a megfelelőre kell cserélni. Ha nem cseréled rövid idő alatt szétéghet a kazánod. Ha keresgélni kell nagyjából egy tűzhely -sűtő fúvókáját kell alkalmazni. A rendszeredbe a szűrő minek ? Ha eddig nem volt, megleszel ezután is... persze megvan annak a szerepe.
Hogy hogyan kössed ? Nagyjából párhuzamosan a két kazánt.
Ja az építőipar hatalmas terület, de a laikus azért ha a gázzal játszik hatalmas károkat tud okozni.
Ebben a gázpalackban az a trükk, hogy lakhatási engedélyhez lehet így jutni a gázművek kopasztása nélkül, ha éppen likviditási gond adódna. Drágább ugyan a fűtés palackról, de lehetnek fontosabb szempontok, vagy más akadályok.
A véleményetekre lennék kiváncsi padlófűtés ügyben. Megéri a többletköltséget egy REHAU rendszer? Tacker lemezzel és 17-es csővel, vagy maradjak a hagyományos, nikecell, szigetelés, térháló, gyorskötözés kombónál? 250 m2-ről beszélünk, csak padlófűtés lesz a házban.
A szabványos csőhéj szigetelés volna. Úgy értem a szigetelt 5 rétegű cső volna lerakva amin gyárilag már rajta van a szigetelés. Ez kb. 5mm vagy hasonló. Én egy 18 as vagy 20 as csövet tartanék logikusnak a 16 ost vékonynak gondolom.
Attól függ mekkora szigetelés van a csöveken, a cirkulációval a csöveken elveszített hőt kell pótolni oly mértékben, ha elindul a tárolóbol a víz, majd visszaér a tárolóba, ne veszítsen 5 celsius foknál többet (legalábbis szabvány szerint). Kicsit olyan, mintha fűtést méreteznél, tehát sokmindentől függ, ha pl szigetelés nélkül szabadon szerelve mennek a csövek, akkor nagyob átmérők, térfogatáramok kellenek.
Tudja valaki azt pontosan, hogy kb egy 50 m-es HMV cirkulációs cső gerincnek mekkora az optimális átmérője. Nagyon vegyes dolgokat hallottam. Az fűtés szerelő azt mondta, hogy 16 os ötrétegűnél fölösleges nagyobb mert ezek lassú áramlású rendszerek. Az interneten olvastam olyat, hogy nem árt, ha vastagabb egy picit a fő ág. Mi az igazság ezzel kapcsolatban?
Igen megtudom ,építő iparban tanultam ,dolgoztam ,meg most is ott dolgozom,csak más körben.Ez sem okoz gondot ,csak még nem láttam soha ,hogy van az ilyen párosítás összekötve ,de nagyjából gondolom hogyan lehet.
Lehet ,hogy most megköveztek ,de én nem hívok szakit semmiért ,ha csak nem plombált (gáz,villany,víz) dologról van szó ,mert azt nem tudom megoldani.
Egy kis segítséget szeretnék kérni van egy nyitott rendszerű ,szivattyús vegyes kazánom ,amit 8éve én raktam össze nincs is vele semmi gondom ,csak a szokásos ,ha meleget ,akarok akkor be kell gyújtani és ezért szeretnék pluszba egy pb palackról működő gázcirkót arra az esetre, ha lusta lennék begyújtani vagy épp nem érek haza időben az már megvan ,hogy melyik cirkót veszem ,de még nem láttam sehol ,hogy van összekapcsolva két kazán ,annyinak már sikerült utánajárnom ,hogy mindkét kazánba be kell építeni az előremenő ágba visszacsapó szelepet meg ,hogy mivel nyitott a rendszerem, még be kell építsek Iszapleválasztót.Meg tenné valaki ,hogy elmondja mi a módja két kazán összekötésének a vegyes az egy 18Kw Kazi a kiszemelt gázcirkó pedig Fég c-12.
Előre is köszönöm ,ha valaki elmagyarázza ennek a menetét és megkímél a felesleges köröktől
Régi panelépületben látok olyat, hogy a hidegvízvezetékek elágazásainak minden egyes illesztésénél valami ragasztószalagszerű anyag volt felhasználva.
Nem csak egy helyen látok ilyet, hanem gyakorlatilag a hidegvízvezetékek esetén mindenhol.
Kérdésem, hogy tudja valaki, hogy "technológiai" szempontból itt miről van szó? (Mi az a konkrét csőtípus, amelyet így illesztettek, és mi a ragasztószalag funkciója?)
Csatolok egy képet. A képen felülről jön a víz lefelé, és látható egy derékszögű kanyar, amely után a cső bal irányban folytatódik.
Ha jól sejtem, ott a bibi, hogy a radiátor hőmérséklet-csökkenésével nem egyenes arányban csökken a leadott teljesítménye. Ha csak a durva számolásból indulok ki, egy közepesen szigetelt házhoz 30W/lég-m3-rel lehet méretezni a radiátor teljesítményét 70 fokos vízzel, míg kondis kazánhoz az 50W/lég-m3 a tapasztalati érték. Ezt persze úgy kell értelmezni, hogy a radiátor 75/65/20 ˚C-os teljesítménye alapján. Vagyis egy 75/65/20˚C-on 1500W-os radiátor 50légm3-re elég sima kazánnál, és 30légm3-re kondis kazánnál (18 és 12 m2-es szoba). Persze a kondis kazán is járhat 70 fokon, ha kell...
Legyen 70 fok a mostani víz hőmérséklet. Az kizárt ,hogy napi 24 órát menne az a kazán.
A hőigény mint itt előttem írták legyen 5 kW, de ez csak ritkán fordul elő, általában a 3 -4 kW tal megy a fűtés feltételezhetően.- Ha kondis lesz, aminek alacsonyabb a vízhőmérséklete ezen a feltételezett, amúgy nem ismert rad. felületen, nyilván kevesebb hőt ad le..... adott idő alatt. De a nap 24 órából áll, tehát elvileg tudják a radiátorok a kíván hőt biztosítani. Csak bizonyos szélső esetben lehet gond. Pl. ha most eleve kevés a felület.... pl. a nap 24 órájában megy a fűtés a 70 fokon... akkor a kondis kazázán lacsonyabb vízhőfokán nem kielégítő a fűtés.
Tehát bizonyos értékeket pontosabban ismerni kellene.
de nagy valószínűséggel elég lesz a radiátor felület.
Nem azért nem működik az egyszerűsített csere, mert a kéményt bélelni kell, hanem mert a jelenlegi kazánnak a kisebb a hőterhelése, mint az újnak. Én oda egy Bosch condens 2500 kombit raknék fel, már csak azért is mert ugyan az a kiállása mint a Junkers-nek, mivel az valójában Bosch. A radiátorokat nem nagyon szokott kelleni cserélni. A szelepeket már inkább! Át kell mosni a rendszert, ennyi. Kombi kazánok általában egy csapolót képesek kiszolgálni nagyságrendileg. Ez nem nagyon változott az évek során. :) Ha budapesti lakás keress meg privátban! Mindenben tudok segíteni, ezzel foglalkozom.
általánosságban minden igaz, meg annak az ellenkezője is.
Neki viszont egy konkrét lakásban, egy konkrét radiátora van. Teljesen felesleges általánosságokról beszélgetni, amikor egy konkrét problémát akarunk megoldani.
- eddig hány fokos vízzel fűtött. Ha 60 vagy alatta, esélyes hogy nem kell csere
esetleg mennyi a 73m2-re a gázfogyasztás, hány és mekkora radiátor van. Ha nincs 800m3 a gáz(melegvízzel), akkor nincs nagy hőveszteség, ehhez van annyi radiátor ami 40fokon tud 5kW-t, akkor készen is vagyunk. olyan kazán kell, ami lemodulál 3-4kW-ra, és kész.
NEM szükséges a radiátort cserélni, de célszerű átmosatni a rendszert ( vannak erre nagyon hatásos folyadékok ) és a feltöltés alkalmával inhibitort használni.
2000-ben épült 73m3-es társasházi lakásban tervezzük a cirkó cseréjét, mert egyre megbízhatatlanabb. Jelenleg egy Junkers ZW20 KD23 kazán van használatban.
Jól gondolom, hogy az egyszerűsített csere nem működhet, ha a kéményt is bélelni kell a kondenzációs kazánhoz?
Több cikket is olvastam a témáról, ahol azt írták, hogy cirkó cseréjével erősen ajánlott a radiátorok cseréje is. Ennyi különbség lenne a mostani és a ~18 éves lapradiátorok között?
A meleg vizet nagyjából egy helyen tudjuk csak használni. A kézikönyv szerint a mostani állásban a "vízmennyiségtartomány" 4-13 l/min a melegvíz mennyisége. A mostani kombi kazánokkal jobb esély van már egyszerre két helyen is melegvizet használni?
Milyen márkák között érdemes körbenézni? Az Ariston 5 éves garanciája szimpatikus. Azt nem tudom, hogy az éves ellenőrzések költségei (eddig minden fűtési szezon előtt megnézettük a kazánt) eltérnek-e márkánként.
Gondolom vannak cégek, amelyek a teljes papírozást és kivitelezést is megcsinálják?
Néztem, hátha van valami pályázat korszerűsítésre, de ahogy látom nem igazán erőltetik a dolgot. :(
Nem kérdezel hülyeséget. Ebben nem tudok segíteni mert, nem Németországban élek. Gondolom, hogy a Német piacra gyártott radiátorok jobb minőségűek, mint a kelet európai. Ez szerintem minden termékre igaz.
Vogel, Magyar gyártás itt gyártják Mosonmagyaróváron, legalábbis azt amit itt forgalmaznak. Azt hogy innen exportálják e a Német piacra nem tudom. Minden más itthon kapható radiátort a Sanica gyárt és török, még amiről azt hiszed magyar pl Dunaferr az is török. Dunaújvárosban már rég nincs gyár. Tehát nincs Magyar gyártású radiátorunk csak a Vogel.
Remélem tudtok segíteni a témában...A napokban hallhatóan szivárgott a vízvezeték a lakásban.Halk zizgő hangot hallottunk.A ház melletti aknában megjelent egy kevés víz,amit ha kimertünk a ház alól folyott ismét oda.A lényeg hogy tutira lyukas a vízvezeték.1-2 napra elutaztunk miközben a vízet elzártuk.Most ahogy ismét rányitottuk a pár perc után megszűnt a szivárgás hangja.A vízóra is lelassult...majd 2-3 óra után megállt a vízóra és megszűnt a szivárgás.Ez hogyan lehetséges?Öngyógyuló az a régi acélcső?Persze a biztosítótól jön az emberke és tutira hülyének fog nézni minket.
Tovabb olvasgatok, és német forumokon azt emlitik, hogy markajelzésként érdemes figyelni a RAL védjegyet(? Gütezeichen), mert a CE jelzés nem sokat szamit.
Ti mit gondoltok erröl, ismeri valaki a RAL-t (nem mint szinkodot).
Őszintén szólva a mostani radiátorok a piacon nem a gépészet csúcs kellékei. A Vogel is egy kaka és semmivel se ér többet a többi török társainál. Ráadásul nemrég szét kellett szedjek egy újat és szomorúan tapasztaltam, hogy pl a konvektor lemezek nincsenek benne teljes magasságában. Alulról is 15cm meg fölülről is 15cm van, középen meg 30cm luk :D belenézel fölülről és úgy látszik mintha végig lenne a lemez benne. A másik ilyen a DÉG volt, amiben meg szélességében hiányzik a lemez. Egy DK 600*1400-as radiátorba csak kb 110 cm szélességnyi lemez volt.
Úgy látszik a radiátort is elérte az, hogy az anyaggal spórolunk nem az árat emeljük :XD
Úgyhogy véleményem szerint egy Sanica is tökéletesen megteszi, abban legalább normálisan van konvektor lemez.
Nem érdekes, hogy sérül, mert az funkcióját tekintve már nem lesz "kémény". A kerámia résszel csak a beszívott levegő fog találkozni. A sérülést szépen ki gipszeled...
Segítséget kérnék tőletek. Van egy Pesti lakásunk egy gáz héra és egy konvektor van jelenleg benne. Ezeket szeretném kicserélni úgy, hogy ne kelljen a kéményt bélelni. Milyen megoldást tudnátok javasolni? Esetleg parapetes konvektor (lichthofra) Kell-e hozzá gázterv, és ha igen, akkor ehhez mire lesz szükségem? És mi lehet kb. ezeknek a beszerelési költsége?
Igen erre gondoltam, csak félő, hogy nagyban rongálódik a Schidel kerámia bélés. Nem olyan, mint egy épített tégla kémény, hogy bátran lehet vésni mivel azt könnyen vissza lehet javítani. A Schidel kéménynek fix bekötő idom van kialakítva nem szívesen bombáznám szét.
Az nem volt világosba számara, hogy hogy teszibe a merev könyököt a kéménybe, mert a csövet nem lehet meghajlitani derékszögbe. Ezt rongálás nélkül nem tudja. A rajzod elvi vázlatnak jo, de meg kell bontani a kerámia kiállást nincs mese. Ezt kérdeztem meg, hogy ez nem e gond. Gondolom ő is erre célzott.
Olyasmi mint a régi dízel adagolónál a z a sok összegubancolt cső? Annál is az volt a lényeg, hogy minden henger azonos hosszúságú csövön kapja a gázolajat. (ugyan olyan messze legyenek a fogyasztók)
Akkora mázlid van, hogy pont most vagyok egy konferencián, aholl a Schiedel is itt van. Az előbb kerdeztem... Az a megoldás amit írtam. A bekötésnél meg kell vésni hogy beférjen egy rögzithető 80as könyök. A kéményt behúzhatod flexi csővel vagy merev 80as csővel. Égéstermék elvezető a kazántól 125/80. Belső csövet összeilleszted a 80as könyökkel, a külsőt a torkolat helyreállitásával belegipszeled a falba. Érdemes a meglévő kémény belső falát kitakaritani, mivel ez lesz a légoldal, az új kazán ne szivja be a dzsuvát.
Nem tudjuk hogy mi a megoldás egy kép alapján amin van egy luk. Kimegy a kéményes lekamerázza a kéményt, és megmondja hány méter, hány eltolás van benne, milyen csövet lehet belehúzni. Ez leszűkíti a kazánok körét is, hogy az elbírja e a kémény hosszát, átmérőjét, erre van a hő és áramlástechnikai méretezés stb...
Többféle megoldás van általában. De ez mind az adott kémény viszontagságaitól függ. Az hogy ott van neked egy 140-es luk, senkit nem érdekel, mert azt úgy kezdi, hogy szétvési, hogy hozzáférjen a járathoz. 60/100 bélelés nincs. Az csak szerelt kéménynél alkalmazzák, 2-3 méterig. Általában mindenki jobban preferálja az osztott rendszert. Kazán is többet bír belőle, és bármilyen elhúzás van a 80-as gégecső általában behúzható (bár vannak kivételek). Itt viszont a levegő oldal kérdéses.
Ez egy külön szakma. Elhiszem hogy csináltál kéményt, csak hogy nem kondis kazánnak abban teljesen biztos vagyok.
És hogy nem adtad át mondjuk a FŐKÉTÜSZ-nek, abban is, mert akkor nem tennél fel ilyen kérdéseket.
Csak azt kérdeztem, hogy mi a megoldás ebben az esetben. Csináltam már nem egy kazán füstgázelvezetést, csak gondoltam a tapasztalattal rendelkezők megválaszolják a kérdést.
Eltolt szintű a lakás alul pince, aztán 1 fél szint+ még egy meg még egy! Azt mondod nincs szükség osztóra? Csak az egyenletesség miatt gondoltam. A Tichelmann kötésről már itt-ott olvastam de nem igazán értem a lényegétlényegét, h. hogyan kell csövezni és h. mi a lényege!!
A kémény adottságainak megfelelően 125/80 vagy 80/80 osztottba... a kondenzációs kazánok csatlakozási mérete.
Nem lényeg hogy most 140-es... Ezt te házilag ne akard megoldani! Tanúsítványok kellenek hozzá, hő és áramlástechnikai méretezés, kéményseprői szakvélemény stb...
Hogyan oldható meg a füstgáz elvezetés Schidel kémény esetében, a kémény 140 mm és a bekötő idom is 140 mm átmérőjű. Füstgázelvezető rendszer kéményaknához nem jó, mert a 140-es nyíláson nem tudom elhelyezni a könyök induló idomot. Esetleg flexibilis béléscső rendszer? Az hajtható 90°-ba?
Köszönöm a válaszod! A ház nem új építésű. A kazán az első szinten van a csöveket a lakótérben nagyrészt rejtve szeretném. Alul pince van ezért gondoltam oda tenni az osztó-gyüjtőt v. így rontja a hatásfokot? Még valami, a legnagyobb radiátor 600*2000 elég neki a 16-os 5 rétegű cső lekötni v. ezt az egyet inkább 20-al kellene szerelni?
Gyári vaskád, faltól falig. Ha teljes szétverés-felújítás lenne nem fájna a fejem, mert minden evidens az előtétfalas takarással együtt, csak a másik végénél kell a falhoz tolni a kádat, nem a lefolyósnál.
Azt hiszem marad az eredeti elképzelés, a mosdóból kiszedem a jelenlegi csapot is egy rövidke kiöntővel a kád mellé közel a falhoz szerelem egy konzolszerűségre, (mintha munkalapba süllyesztett konyhai lenne) a mosdóra meg egy olcsó csapot és kész.
Azt szeretném kérdezni, hogy a hőtermelőt (církó kazán) és a fűtési rendszert (osztó-gyűjtő) össze kötő előremenőt és visszatérőt mekkora rézcsővel kell méretezni, hogy kiszolgáljon 10 db radiátort úgy hogy a kazán és az osztó-gyűjtő között kb.: 8-10 m távolság van? Esetleg ezzel kapcsolatban "könnyen értelmezhető" szakirodalom valahol??? :-) Előre is köszönöm !
Nekem Viegával csinálták, mondván megbízhatóbb, mint a Henco. Ebből persze az igaz, hogy minden press idomot meg csövet Henco névvel illetnek mifelénk.
Igaz, hogy a Viega drágább volt, de egy ilyen beruházásnál elviselhető .
Az viszont szembetűnő volt, hogy ugyanolyan press idom Viegában sokkal nagyobb áteresztő képességű, mint Henco-ban.
Nekem 2001-ben csinálták , a tetőtérben a padlófűtés alatt van a vízvezeték, kötésekkel, eddig hál istennek semmi gond vele.
Pont erre akartam célozni, ha hiba van (márpedig lehet) akkor a falon sokkal hamarabb látszik honnan indul a galiba, egy kis bontással, vakolat javítással orvosolható a dolog.
De a betonban lévő szivárgás alattomos, nem látod a helyét és a beton alatti vízszigetelés gyönyörű medencét csinál a házból. A hőszigetelés pedig csodásan tárolja a vizet sokáig.
Mindenki azt csinál amit akar persze, én ha nem muszáj, nem raknék kötést a betonba. Eddig mindig sikerült úgy megoldani hogy ne kelljen.
Amikor kivitelezért csináltam azért választotam egy teljesen más csőmárkát ami nem annyira ismert itt e kis honban, mert 1, alamiért sosem bíztam, idegenkedtem a pressz idomoktól, hogy ott van egy gyűrű és abban kell bíznom, hogy majd az tömit. 2, a mesterek technológiai fegyelme hagy maga után némi kivánnivalót.
Ezért olyan márkát választottam ami nem keverhető őssze semmi mással. Nem ehet a vödörből elővenni egy könyököt és rátenni a csőre. A rendszer amit választotam kisértetélyesen hasonlít a Rehaura, a kötéstechnológiája ugyan az, de barátibb árben van. Még a szerszámok is nagyon hasonlóak, egyes méretekben egyeznek is. :-)
Úgy adodott, hogy minden el lett vakolva betonozva és csak akkor látott vizet a rendszer. Mondanom sem kell semmilyen csöpögés, folyás nem volt a 2000 méter csövön. Persze ennek ára van. 15% drágább volt mint a bolti kedvező árú fene tudja milyen cső!
Ugyan akkor szívás falat bontani mint padlót, a falikorongok miatt meg úgy is lesz kötés a falaba, szóval tökmindeggy...az aggódós Jóskák szereljenk Rehauval. 100-ból 100 kötés tökéletes.
Igen, elsiklottál felette de a minőség itt is komoly kockázat. A mindenhol kapható olasz TH pofás sanica, icima stb... sorolhatnám reggelig, na ezek olyanok is. És akkor mindjárt jön majd valaki aki azt írja: Miiiiiii???? Nekem 12 éve van press icima idom a padlóban és semmi baja! :D Ezért szoktam elengedni az ilyen alapanyag pártolást egy fórumban.
Nem tudom neked hogy van a fürdő kialakítva, de ezt úgy szoktuk megoldani panelnál - természetesen egy teljes fürdőszoba felújítás alkalmával - hogy az a fal ahol a vízcsövek mennek kap egy 5cm-es ytong előfalat, és abban mennek a csövek. Így azt csinálsz vele amit akarsz. oda viszed ahova akarod. A lefolyóval szokott a nagyobb gond lenni...
Ne is olyan régen még én is azt mondtam hogy press idomokkal sosincs gond, ellenben kulcsosat bontottam már ki többet is a falból mert szivárogni kezdett.
Most viszont most két egál T, egy könyök és egy falikorong is elkezdett csepegni.
Falon kívüli szerelés egy új átkötést csináltam, és szerelés közben meg lettek mozdítva.
Ami azért érdekes mert más idomokban konkrétan körbeforgattam a csövet, mégsem folynak.
Ilyenkor qrvára nem vigasztal hogy másnál meg nem csepeg.
Más:
A Hajdú írásba adta hogy a bojlerben olyan műanyagból van a felszálló cső, ami lebomlik klóros vízben, de szerintük ez nem baj, mert kétévente cserélhető, úgyis meg kell nézni az anódot.
Azért ez zseniális ötlet, esetleg lehetne még papírból a tartály, vagy olyan fűtőszál, ami nem bírja az áramot.
Hogyan lehetne kulturáltan megoldani, hogy a kád-mosdó csap helyett külön kád és mosdó csap legyen? A mosdó sima ügy, de a kád panelfőfalak közt van. Vésni-átfúrni nem lehet. A mosdó a kád mellett van.
Láttam olyan falikorongot ami egyben fogja a hideg-meleg részt és fel lehetne fúrni a falra, de akkor irgalmatlan messzire benyúlna. Valami nem konzervatív módi lehet itt a megoldás kulcsa. Nem tudom mennyire lehetne a kád mellé, a mosdó alá építeni egy kis párkányt, amire a kád csapja kerülne, lényegében a jelenlegi kmt csap lekerülhetne, a mosdó meg kapna egy sajátot. Valaki oldott már meg hasonlót?
Sok gyártó nemhogy a padlóban megengedi a toldást, de a szerkezetben elhelyezett cső is toldható. Persze egyik se az olcsó kategória és rendszergaranciát is vállalnak rá.
Ez teljesen jogos. Ezen felesleges is vitatkozni. Ellenben kivülállóként úgy gondolom manapság a hatalmas igény miatt a sok jó szaki mellé sok tapasztalatlan, vagy rossz is bekerült. Mivel nem ismerek olyat, akinek munkájában maximálisan megbíznék és "a haver tud egy nagyon jót" kijelentésekkel vannak fenntartásaim, valamint itt egy olyan munkafolyamatról van szó, ami probléma esetén később drágán és nehezen javítható, így amennyire lehet megpróbálom az emberi hibalehetőséget a legkisebbre csökkenteni.
Naivan én úgy nézem a dolgot, hogy ha csak cső megy az ajzatbetonban, ott a hibalehetőség maga a cső. Ha ott van szerelvényezve, akkor a cső, maga a szerelvény, de a kötés minősége is. Ezen felül viszont az előnyöket és a hátrányokat nem tudom.
Azért nem szeretek ide irkálni, mert mindig van egy ember aki akkora szélsőséges példát hoz fel, hogy a mennyezet is leszakad. Persze van ilyen is! Előfordult már padlófűtés csővel is hogy fogta magát a padlóba zokszó nélkül elhagyta magát. Ki a hibás? A szerelő a gyártó stb...? Újjal mutogatás, majd bírósági per. A kár több millió itt is...
Szóval hagyjuk ezt. majd ha 10-ből 1 iylen akkor azt mondom. Amíg 1000-ből van kb 1 addig ez semmi. Többszázlakásos társházak épülnek meg így. Teljesen bevett technológia.
Úgy látom, hogy pro és kontra :) Sőt még egy új dolog is bekerült, a "pangó víz", ami nekem új. Ez egy hétvégi ház lesz, csak nyáron lakott folyamatosan. Szóval hogyan lehet kivédeni a pangó vizet, illetve mi pluszt kell beépíteni egy hétvégi ház esetében?
Megmondták, hogy ez a régi szakik beidegződése. De ügye nem volt semmi baj, mert a káron felül a rendszergarancia még az albérletet is fizette, vagy ráfogták, hogy a szaki rosszul préselt?
Új építésű ház, presses idomok, padlófűtés alatt a padlóban. Jó szaki szerelte (régi kapcsolat, több házukat építették már). Nyomás próba rendben.
Az első pár évben semmi gond. Utána itt-ott vizesedett a fal alja, meg is szakértették hogy a terasz van elcseszve, ott bontogattak, javították. De csak nem jó. 2-3 évig csak találgatták mire elkezdett durvábban jelentkezni a dolog, a közfalaknál is nedvesség nyoma volt a padlószontnél. Penész, minden elázva. A vízórán is el lehetett csípni a fogyást végre pár nap alatt.
Kiköltöztek pár hónapra, hívtak egy valami műszeres mukit aki gázzal töltötte fel a rendszert, kimutatta pontosan hol a baj, melyik csempét kell felszedni.
Kifaragták a betont, és a bejövő hidegvíz presses idoma eresztett.
A kár sok millió, mert minden felázott (a bitumenes szigetelés szétvitte a házban mindenhol). Egy egész nyáron keresztül számították (gépi párátlanítóval), minden kijavítva, újraburkol a ahol kellett. Fél év albérlet után vissza is költöztek.
A szakik azért nem szeretnek csőkötést tenni a födémbe, mert tisztában vannak a technológiai fegyelmükkel. Azaz azt építenk össze amit találnak. :-) Kevesen hallottak rendszergaranciáról.
Nem értek veled egyet. Ha használod a mosdót, zuhanyzót, mosogatót, akkor hol alakul ki pangó víz? A te okfejtésed alapján akkor bojlert se tegyen fel az ember, mert abban aztán 200 liter pangó víz van. (200 literes bojler). Ez nem hétvégi ház, ahol fél évig nem nyitod ki a csapokat.
Most komolyan szerinted, hol alakul ki pangó víz? Akkor miért nem azt írod, hogy senki ne tegyen fel magának pl: bojlert.
Ez régi öreg szakik berögződés, hogy padlóba kötés ne legyen. Manapság rengeteg építkezésen járok, ahol ez már egyáltalán nem divat. Külföldön még a gáz is mehet benne. Mi egy kicsit túl misztifikálunk mindent. Ad egy biztonsági érzetet, de igazából ha baj van mindegy mit kell bontani, falat vagy padlót. Talán egy fokkal könnyebb a falat bontani, mert tégla általában. Na de ez a szaki problémája nem a megrendelőé. Talán emiatt vonakodnak sokan a padlóban kötéstől. Egyébként meg ha a 10 bár-os nyomáspróbát bírja, akkor nem lesz ott később se vele gond. A Rehau a felső kategória. Közületeket is ezzel kötünk. Ehhez viszont nem találsz minden boltban se csövet se idomot se szerszámot. Én az Uponor uni pipe plus megemlíteném, és ide tartozik a Wavin is, ezeket U pofával bármelyik gép préseli. Varrat mentes alu van benne és vastagabb rétegben a megszokottnál, nagyjából mindenhol lehet kapni. A Henco is egy jó minőség. A lényeg, hogy bármelyiket veszed a saját idomjait használd értelem szerűen.
Az osztós megoldás a vízvezetékeknél kerülendő a pangó víz miatt. Itt kialakulhat fertőzés amit szeretnénk elkerülni. Ezért a legtöbb nagyobb gyártó -annak ellenére, hogy sok cső kell bele- nem preferálja. Ezért én sem tennék ilyet. Nem elég, hogy drága, de még veszélyt is hordoz magában.
Tahát kijelenthetjük, hogy az osztós megoldás romlott árú. Kivitelezésre nem javasolt!!
Nem rossz megoldás persze, de családi házakon kívül nem életképes. Pl egy kórház, vagy szálloda 40m hosszú folyosólyán ahol egymást érik a vizesblokkok, hova teszel annyi csövet?
Szerintem túlaggódják egy kicsit a kollégák. Burkolás után meg alap, hogy megtartok lapokat a padlóhoz is meg a falhoz is, ha mégis baj lenne....nem kell ezt túl aggódni. Ez az én véleményem...
Ha bolondbiztos minőség kell akkor REHAU. Nem radiálpresses mint az ötrétegű és pont ez az előnye, nem befolyásolja a kötés minőségét a kopott peresspofa. Nyugodtan lehet vele kötést csinálni aljzatba is.
Nálunk máshol van ennél hosszabb meleg víz elérhetőség is. Ha lényegesen nem növeli az osztó-gyűjtő a hosszt, akkor csak előnye van, és én úgy csinálnám. Természetesen ehhez több anyag kell, ezért többe kerül.
Az számít inkább, hogy az osztó-gyűjtővel mennyivel hosszabbodna meg a cső hossza meleg víznél. Amennyiben lényeges hossz változás nem lesz, akkor én úgy csinálnám.
Hátrány csak a meleg víznél lehet, ha hosszúak a csövek, akkor sok vizet kell kiengedned, mire jön a meleg víz. Ha van olyan helyiséged, ahol az osztó-gyűjtő elfér, (ráadásul közel van a fürdőhöz), akkor csak előnye van inkább.
Nekem szerencsém van abból a szempontból, hogy a spájz a fürdő mellett van, és oda fogom összehozni a csöveket, így nem lesznek hosszúak, és nem kell sok vizet kiengednem, hogy jöjjön a meleg víz. A hidegnél nem nagyon számít a hossz.
Érdemes legalább 20-as csővel szerelni, és mindenképp pressz idomokat használj, és ne kulcsosokat.
Ha jól értem, akkor minden hideg és melegvíi kiálláshoz külön cső van kiépítve, amik össze-futnak egy osztó gyűjtőben ezzel elkerülthető, hogy esetleg a betonban a szerelvényeknél hiba történjen.
Előre bocsájtom, hogy nem vagyok vízvezeték szerelő. Én osztó-gyűjtőt fogok használni, és ide lesznek bekötve a csövek, külön a melegnek, és a hidegnek. A falban csak a fali-korongok lesznek bevésve, és rögzítve, meg a felálló csövek. Betonban semmilyen kötést nem szeretnék tenni.
Akkor a kötéseket a falban csináljam? Az ajzatbetonban szerettem volna az egyszerüség miatt, ezért is keresem a bagyon jó minőségi gyártót, h késöbb ne legyen vele gond.
Én saját magamnak fogom csinálni. A lényeg, hogy egyfajta gyártótól legyen a szerelvény, és a cső. én henco réz press idomokat, és henco ötrétegű csövet használok.
A csöveket szigetelni kell, de lehet mindjárt szigetelt ötrétegű csövet venni. A csőátmérőket kell helyesen megválasztani, és ha nem muszáj, a betonba nem rakni kötéseket.
Vízrendszer kerül kialakításra majd új építésü házban. Terv szerint az ajzatbetonban megy el a szigetelésben, 5 rétegű csőben. A kérdésem az lenne, hogy csőben, illetve a szerelvényezésben melyek az a gyártó, aminek a termékei a legmegbízhatóbbak? Mivel nem egy nagy távolságról és bonyolult rendszerről van szó, így a minőség és a megbízhatóság most előnyt élvez az árral szemben.
Ha az 5 rétegűnél megbízhatobb rendszert ajánlatok, azt is szívesen veszem.
Azért csinálnám így, mert napelem került a tetőre és valahova el kéne használni a termelt fölösleget, amit még nem tudom mennyi lesz. Úgy gondoltam, ha a bojlerral a cirkó hmv készítéséhez használt gázmennyiségét már meg tudom spórolni, akkor ne a gáz legyen erre használva. És az 1 hőcserélős elektromosan fűtött tároló sem sokkal drágább mint egy sima bojler, akkor már a fűtéshez használt gázmennyiségen is lehetne valamelyest csökkenteni, ha ugyanez a víz hője a fűtési körre is rá tudna segítni.
Lehet ebben valami ráció?
Egy másik ötlet is felmerült, hogy a tárolót 40fokra állítani és a fűtési visszatérő ágba berakni a hőcserélőt, a tároló 40fok meleg vizét pedig a cirkó (a rajzon nincs jelölve, hogy a cirkó egy kombi hmv-s kazán) bemenő hideg vizébe kötni. Vagyis a kazán eleve 40fok körüli vizet kap (ez nem tudom mennyire szabályos vagy sem) és a tároló hőcserélője pedig a fűtési visszatérő vizén emelne.
Ennél viszont eszembe jutott, hogy azt olvastam alacsony hőfokú 40fok körüli vizes tárolók könnyel elfertőződhetnek: LINK Vagy ez csak fölösleges para?
Én nem javasolnám ezt a megoldást. Bár pont tud úgy működni, ahogy te szeretnéd. Nálunk így oldották meg, meg lett spórolva a külön kör (nem az én ötletem volt, azt sem tudtam akkor, hogyan kell kinézni), simán sorba lett kötve, hogy a kályha fűtené így a HMV tárolót is, csakhogy a max. 55 fokos előremenő napi pár óra fűtéssel semmit sem ér, inkább a villanyfűtött bojler "segít rá" a fűtésre, ami nem éppen buli. Szóval igen, elő tudja melegíteni, csak éppen az áram háromszor drágább a gáznál, de vezérelt tarifával is drágább, mint a gáz. Miért akarod így csinálni?
Gondolom... de nem akarom elhinni hogy kimegy egy márkaszervizes karbantartásra és azt mondja erre a kazánra hogy sok port szív be az a baja. Komolyan van ilyen???
Szívesen leírnám, de az eszemre hallgatok, és nem teszem. Nagy név pedig Immergas körökben. Sajnos addig voltam jó ügyfél, míg ki nem fizettem. Onnantól nekem kellett könyörögnöm, hogy befejezze... Tavasszal keresek valakit, aki "befejezi" vagy inkább megcsinálja normálisan, akkor úgy ahogy illett volna.
És ki volt az a beteg állat aki azt mondta neked, hogy ez így jó, és mehet?? Költői kérdés volt, ne válaszolj rá. De tovább megyek... azt az Immergas-os szerelőt aki kint volt nálad, úgy kirugatnám, hogy a lába nem érné a földet. Menjen el az ilyen péknek, ott elmegy a félig sült kenyér is...Ez nem kondenzációs kazán! Következőképp nem is mehet alacsony hőfokon, mert lekondenzálódik és azon csodálkozom hogy még nem pusztult el! Ha csak padlófűtést visz, akkor be kell építeni egy hidraulikai váltót, egy keverőszelepet, plusz egy szivattyút. A kazánt 60-65fokos előremenőre állítva, a keverőszelepen meg beállítod a 35-38fok előremenőt a padlóba!
Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok vagy aki ért hozzá, egy meglévő cirkós - 5db radiátoros fűtés előremenő vizét megjáratnám egy hőcserélős meleg viztároló hőcserélőjén. Az lenne a cél, hogy a tárolót HMV előállítására használnám fűtőbetéttel fűtve, a tároló meleg vize a fűtési időszakban a cirkó előremenő vizét kvázi már előfűtött állapotban tartja, és esetleg még gáz fogyasztást csökkentve ezzel. A tároló 100l-es.
Ehhez kapcsolódó kérdésem ha van értelme, hogy a hőcserélő elég hőt tud-e átadni a fűtési körnek amikor a keringető forgatja a vizet, vagy ellenkezőleg a hőcserélő nem hűti-e le túlságosan a tároló vizét és ezzel folyamatosan bekapcsolva tartva fűtőbetétet. Kétféle tároló közül lehet választani, az egyiknek a hőcserélő felülete 0,65m2 a másiké 1,2m2. Tipusa Heizer SW-100 és Heizer Plus-100.
Igen lesz hidrováltó. Úgy gondoltad, hogy kazán - radiátoros kör - hidrováltó - padlófűtési kör? Vagy kazán - hidrováltó - egy osztó, gyűjő -és arról lecsatlakozva egy radiátoros kör ill. egy padlófűtési kör?
Attól függ melyik a jó neked, hogy lesz-e hidroválltó. Ha igen, a danfossos kiesik, bár célszerű lenne, hogy legyen, mert így telljesen függetlenül tudnád üzemeltetni a két kört egymástól. A Danfossosnál mennie kell a radiátoros körnek is, hogy kapjon vizet.
Továbbá a visszacsapó téma:
Ezen a képen egy befecskendező kapcsolású keverő látható, itt a bypassban nincs visszacsapó. Danfossék nem hülyék, hogy tesznek bele, de Csollákék sem hülyék, hogy nem tesznek, mert elhagyható, padlófűtésnél nem indokolt.
A rendszer vegyes lesz (radiátor + padlófűtés) ebben az esetben a 2. kapcsolás javasolt? http://heating.danfoss.com/PCMPDF/VBSPF247_Sep2014_lores.pdf Igazából csak azért kérdeztem ezeket melyik kapcsolás jobb egy ilyen rendszerben, mert a "Danfoss" által leírtak alapján, nem javasolják a háromjáratú szelep. A leírtak alapján szelep kiválasztáskor vagy túl nagy lesz a szelepellenállás vagy pontatlan szabályozást kapunk. Ne haragudj, továbbra sem világos miért kell a bypass ágba a visszacsapó szelep :)
És miért kell oda visszacsapó? Ha fagyveszélyes helyen légkezelő kalorifere van így bekötve, azt megértem, de padlófűtésnél minek oda az a visszacsapó??
Mindenkinek köszi. Összegzem amit írtatok: keresnem kell egy másik szerelőt... :-)
u.i.: nem a lakásban van a kazán, hanem egy házon kívüli kazánházban. Tény, eléggé szeles, poros a környék, száll mindenféle, de akkor ennyire mégsem okozhat ez problémát.
Értem. A hőtermelő berendezés Kondenzációs gázkazán lesz, illetve a kettes számú képen miért van szükség az átkötő szakaszra visszacsapó szeleppel (a keveredés miatt) ? Köszönöm!
Egy kérdéssel fodulnék felétek, padlófűtés esetében melyik kapcsolással érdemesebb az előremenő vizét szabályozni, háromjáratú keverőszeleppel vagy egyutú szabályozó szeleppel?
A képeken látható Immergas Nike Star (3 éves) gravitációs kombi egy év alatt (karbantartástól-karbantartásig) így bekormozódik. Szerelő szerint sok piszkot szív be, és éget el ez rá a magyarázat. Szerintetek is, vagy lehet más oka is? Még két év van hátra a gariból....
Jó sok kontaktusadót említettél, abban mi számít jó márkának (a hibalehetőségek miatt igyekeznék valami megbízhatót keresni). Ha egy szivattyú índítása több ilyentől is függ egyszerre, akkor gondolom lehet 230V reléket is alkalmazni, azokból összerakni 1-1 egyszerűbb logikai kapcsolást.
A füstcsőben és a kazán kilépőben kb. mekkora hőnél kellene kapcsolni a szivattyút?
A "pufi aljába lefúvató szelep" az csak egy golyóscsap, vagy valami külön oda tervezett eszköz?
A kazánszivattyú elé a lengőt így kellene (rajzon)? Utána meg jó a rugós ami benne van, vagy lehet ott is lengő?
A szivattyú DN25, a cső 5/4, lengőből meg 6/4-eseim vannak. Ez így még elmegy, vagy keressek kisebbet?
Finomítottam még egy kicsit a rajzon, ránéznél kérlek? Az egyvonalas cső mindenhol 1" (vagy 22 réz), a többinél jelöltem a méreteket.
- Hova tennél még esetleg hőcsapdát, hő/nyomásmérőt?
- Az aut. légtelenítőket akkor nyitva lehet hagyni ennél a kapcsolásnál (ahol elvileg depresszió sose lehet a légtelenítők közelében)?
- A lefúvatót még nem raktam át a vészhűtőre a rajzon (csak elfelejtettem), az akkor legyen ott is meg a tágulási tetején is?
- Láttam pár olyan kapcsolást, ahol a tágulásit közvetlen a kazán mellé teszik a hideg oldalra, az csak a kizárás esélyének csökkentése miatt van (tehát ha nem zárom ki, akkor az enyém is jó)?
- A gáz- és iszapleválasztók a gázkazánhoz kerülnének (mert csak ott van "vékony" cső, az nem fűti a puffert). Reményeim szerint a gáz
max. akkor menne, ha hajnalra kihűl a puffer és átvált a termosztát (tehát csak naponta/kétnaponta 1-2 órát). Ez így azért elegendő arra, hogy a leválasztók ellássák a feladatukat?
- A kazán előremenőnél jól csináltam, hogy külön választottam az 1. pufferbe menő és az onnan tovább menő csövet? Attól tartottam, enélkül a kihűlt kazánon keresztül is akarna keringeni. Viszont most az aggaszt, hogy a pufferbe belépve egy jó nagyot hűthet a víz a beérkező előremenőn, nem jut annyi meleg indításkor a fűtéskörbe. Ráadásul valamennyire fűti az 1. puffert, amit csak a 2.puffer után kellene (mivel az 1. a "tartalék hideg víz", ha megállna a szivattyú és termoszifonos kazánhűtésre lenne szükség). Vagy utóbbi aggodalmak alaptalanok és így jó ahogy a mostani rajzon van?
- 1" vagy 5/4" csőre, szivattyú után tehetek 6/4" lengőnyelvest is (vízszintesen) ha az van éppen kéznél? Vagy szól valami kifejezetten a rugós mellett? Rugósból meg gondolom, szigorúan csak a csőméretnek megfelelő mehet (?).
- Írtad, hogy adott teljesítmény átvitelére mennyi fagyálló kell (gondolom, a fajhőnél van a korrekció). És áramlási ellenállást hogy számolunk fagyállónál, ott mi a szorzó? (a kinematikai viszkozitást már néztem, az kicsivel 0 fok fölött, ahol a csapvíz még folyékony, közel húszszoros... de gondolom, nem kell emiatt 20x akkora teljesítményű szivattyú...).
Nem rossz módszer, sajnos se kompresszorom se tapasztalatom (feltételezem ügyesen kell a szelepet tömíteni a dugóba stb). Attól is paráznék, hogy szétnyomok egy illesztést, a jósiten tudja anno milyen lelkiismeretesen toldották...
Van egy 32-es csövem a padlóban, ráadásul könyökkel lett annak idején szerelve, így nem fér bele más csak egy tescos csőgörény rugós szára fej nélkül. Nos ez a cső eldugult. A dugulás a könyök után az egyenes szakaszon volt. Játszottam a csőgörénnyel napokig, semmi haszna. Ekkor raktam egy 32-es vakdugóba pumpaszelepet. Az eldugult csövet feltöltöttem vízzel, és a vakdugót betettem a cső végébe, azután kompresszorral óvatosan nyomás alá helyeztem a dugulást. Akció sikeres volt mert a dugulást szépen kinyomta a csőből a gyűjtő 110-esbe nagy csattanás kíséretében. Azóta nincs dugulás.
Csőgörény és csőgörény között van jelentős különbség? Ha az egyik nem segít, érdemes jobbat venni/szakembert hívni, akinek eleve profi van? A mosogató alatt jutottam 4 méterig a falban de olyan érzésem van mintha esélytelen volna onnan. De hát ez egy teszkós vacak.
Nekem szétégett a régi égőfej, akkor lett cserélve ilyen újra. Azt nem tudom, hogy hatékonyabb-e bármivel is, de fényesebb :) Szóval amíg ép a régi égő, nem érdemes cserélni.
Tulajdonképpen én választottam a gázszelepet, a boltos simán adott volna mágnest, és termoelemet is.
Akkor , ha már párbeszédben vagyunk, akkor tőled is kérdeznék valamit. Az Éti kazánoknak a gázégőjét mikor szokták kicserélni? Érdemes egyáltalán kicserélni az (újfajta) befúvósra? Mert a rokonságba a gázszelep javítása kapcsán cserélték a főégőt is.
Valami ilyen típusúra cserélték. Ebben kérnék Tőled tanácsot, illetve konkrét típust ÉTI 15-ös, és 25-ös kazánhoz.
Még visszatérnék az előbbi hozzászólásodra. Nálunk fix félcolos gázbekötés volt a kazánnál, amit szét kellett vágni. Nyilván a szerelőnél van mindig megfelelő méretű flexibilis sárga bekötőcső, meg esetleg sárga csap, ha már úgy is minden cserélve van. Én azért nem hiszem, hogy minden szerelőnél mindig minden van anélkül, hogy ránézett volna a munkára. Természetesen, ha megnézi, akkor már tudja, hogy mi kell hozzá.
"Egy kérdésem azért lenne? A gázszerelő gázszelepet cserél, vagy a kuncsaftnál szedi szét, és ott javítgatja? Ha a boltban rábeszéltek a gázszelepre, akkor a szerelő nem beszélt volna rá?"
A kuncsaftnál szedi szét, és cseréli ki a mágnest, meg a termoelemet is.
Telefonba elmondtad volna mi a hibajelenség, milyen kazán, ahogy ide leírtad... ő már vitte volna magával. Ennyi.
Egy őrláng kialvás miatt, nem valószínű hogy rábeszél egy gázszelepre, mert azt neki is meg kell venni a boltból. Olyan sokat nem tud rátenni, az amúgy is horror árra. :)
1 módosítás lenne még, ami elkerülte a figyelmemet:
A Spirec táblázata 50°C HMV-re van megadva, ami az ő példájukban a spirál (szűkebb) oldalon megy.
(az volt gyanús, hogy a teljesítmény hogy maradhat egyforma azonos dT, közel azonos fajhő, de harmada térfogatáram mellett)
Ez tehát annyiban módosulna, hogy (a táblázatból választva) legyen 0,6m3/h a térfogatáram és az ehhez kiadódó 13,5°C a hőmérsékletkülönbség.
Az áramlási ellenállás még mindig szinte elhanyagolható (5 kPa, azaz 50cm az emelőmagasságból). Idáig így már jól számoltam?
A másik (valószínűleg ez zavart meg), hogy ugye a padlófűtésnél felvettem a 35/28 fokot (ez a meglévő körök hőleadó képességéből visszafelé jött ki, mint optimális érték), ez ugye 7 fok dT, amin a 6,4kW-ot leadja. A Spirecen ezt a 6,4kW-ot kell felvennie, ezért vettem fel a veszteségekkel 8kW-ot. Ez a 8 kW, 0,6m3/h térfogatárammal 13,5 fok hőmérsékletkülönbség mellett vihető át. Akkor jól értem hogy a hőcserélő két oldalának "átlaghőmérsékletei" között is ennek a 13,5 fok különbségnek kell lennie, hogy a ~8kW átadása megtörténjen? Csatoltam képet, hogy én hogy értelmezem (mivel sose tanították, azért tapogatózom ennyire a sötétben)...
Megnéztem a Spirec kézikönyvében (amit Te is mutattál), a KN3-nak a 6,4 (veszteségekkel legyen mondjuk 8)kW átadásához kell:
- nem egészen 1 m3/h 35/28°C fagyállós víz a köpeny (1" áteresztésű) oldalon
és ehhez
- 0,3 m3/h ennél 7K-el nagyobb (38,5°C) átlaghőmérsékletű tiszta fűtővíz a spirál (3/4-es) oldalon.
A könyv a spirálnál 30°C-ra adja meg az áramlási ellenállást, ezt nem tudom hogy kell átszámolni 38,5°-ra (kinematikai viszkozitással egyenesen arányos?), de talán nem is jelentős a különbség. 30 foknál jön ki 0,015 bar nyomáskülönbség (azaz 15 cm emelőmagasságot használ fel az 5 méterből, ha a 15-50-es szivattyúból indulunk ki (még az 5 méter is szinte hiánytalanul megvan 5 méter, ennyire kicsi térfogatáramnál)...
A diagramon kívül, a semmibe kellett vonalzóval tovább húzni a görbét, ez elvileg annyira kicsi terhelés a KN3-nak, hogy nem is mutatják...
Akkor milyen további sorba kötött szivattyúkra lehetne ugyan szükség, hol számoltam el, mi ez amit ennyire nem értek?
Légyszi segíts, egyre csak kevésbé világos ez nekem...
A lengőnyelvesnél meg azt nem értem, ha nyugalmi állapotban (álló szivattyúnál) még van is a kinyitásához elegendő nyomáskülönbség (persze hogy van, így tud csak gravitálni, így működhet csak vészmegoldásként bárhol, bármelyik kazánvédő szelep kerülőágában), akkor is amint elindul a szivattyú, nyomást fejt ki rá záróirányba (sőt, ezzel egyideűleg depressziót a másik oldalára, mert onnan szív), ráadásul rögtön a szivattyú után ő kapja elsőnek a nyomást, akkor hogy nem záródna el? Hát egy szivattyú minden "normál" fűtésben úgy működik, hogy először is kinyit maga előtt egy rugós visszacsapót, amit viszont gravi körbe azért nem tehetek mert az meg nem tudja kinyitni. Ebből következtettem egyszerűen a szivattyú "erősebb" mivoltára. Itt is tévedek valamiben?
Na még egyszer. Először csak termoelem lett cserélve (újra). A hiba nem szűnt meg. Utána, vagy gázszelepet, vagy mágnest cserélsz, mivel a boltban azt mondták, hogy meghibásodhat a gázszelep (tömítések) a szétszedés következtében, ezért ha félig szét van szedve a kazán, a komplett gázszelep mellett döntöttem. Nyilván maradt a kazánban az új termoelem, és az új gázszelep lett még beépítve.
Most szedtem szét gázszelepet éltemben először. Ma vettem még egy termoelemet, és egy mágnest.
A boltban kipróbáltuk egy öngyújtóval az új szettet, és a mágnes behúzva maradt, egyértelműen a mágnes volt a hibás, ráadásul az eredeti termoelemet is megpróbáltuk az új mágnessel.
Én elhiszem neked, hogy olcsóbb lett volna kicserélni a mágnest, de még ilyet nem csináltam, ezért választottam a komplett gázszelepet.
Egy kérdésem azért lenne? A gázszerelő gázszelepet cserél, vagy a kuncsaftnál szedi szét, és ott javítgatja? Ha a boltban rábeszéltek a gázszelepre, akkor a szerelő nem beszélt volna rá?
Utólag még egyszer ezer hála sjohn fórumtársnak a segítségért, nélküle azt hiszem, hogy nem ment volna (illetve tudom).
Te figyelj! Én nem értem? Te írsz hülyeségeket akkor....
"Tehát összekötöttem a régi (elvileg jó) termoelemet, a régi termomágnessel."
Miért írsz akkor régit? Ez az új nem? Ezt most vetted nem?
"Először a termoelemet cseréltem ki újra, mást nem vettem, de nem szűnt m
eg a hiba, maradt ugyanaz a jelenség, a termoelem cseréje után mentem vissza a boltba, és vettem másik gázszelepet. Ezután az új gázszelep, és az új termoelem lett beépítve. (Gondolom a logika révén, hogy a régi termoelem az jó, mivel az újnál sem szűnt meg a hiba)."
A thermo elem cseréje után nem gázszelepet kellett volna venni, hanem egy thermo mágnest! Mit nem értesz?
Erre írtam, ha figyeltél volna rögtön megveszed a mágnest is egyből a thermo elemmel, ahogy azt a fórumtárs előre jelezte neked! De te mit csináltál? Vettél egy gázszelepet inkább... A logikád ne használd mert hibás. Lehet ettől még rossz egyszerre mind kettő is, sőt az új is olyan értelemben hogy nem a megfelelőt kaptad. (lehet ugyan úgy néz ki csak nem akkora áramot termel ami neked kell. Én már jártam így, mert mellé nyúlt a polcon az ipse és rosszat adott)
De lényeg az hogy egyáltalán nem kellett volna új gázszelepet venni!
Ez kb olyan mintha az autószerelő elmondja neked hogy gyertyát kell cserélni a kocsiban mert nincs gyújtás, de ha már megveszed a gyertyákat egyúttal vegyél kábelt meg trafót is hozzá, mert valószínű az is szar. Erre te mit csináltál? Vettél gyertyát hazavitted beletekerted és nincs gyújtás, majd visszamentél a boltba, és vettél egy komplett motort a kocsidhoz mert azt mondták ott, az a tuti. :)
Tehát gáznál lehet e almérős megoldás ? Mint a villanynál.
Vagy a másik még a mérő előtt egy leágazás, onnan kb 10 m caső , új mérő, majd a fogyasztó, ami nem más mint egy Fég 850 -es par konvektor.
Természetesen tervezéssel együtt.
Jelenleg van egy ingatlan kettő tulajjal, szeretnének elválni egy mástól fűtésileg is.
És még egy kérdés : a mérő előtt lehet e hegeszteni annak levétele nélkül. Van a bejövő cső jellenleg megy a mérőhöz, de előbb van egy elzáró. Elvileg ha elzárják akkor nem károsítja a
Még annyi, hogy a termoelem cseréje negyed óra, A mágnes cseréjéhez, meg ki kell szedni a gázszelepet, ami fél nap. (A fix bekötőcsövet szét kell vágni, villanyt kikötni, gázszelepbe menő, jövő gázcsöveket kikötni, őrláng vezetékét kikötni, termoelemet kikötni), majd ezeket vissza. Akkor már a gázcsap, és flexibilis gázcső csere is kell, nem beszélve a gázszelep szétszedéséről, megjavításáról, összeszereléséről. Na ez lényegesen több idő, mint a termoelem cseréje. Ha már úgy is szét kellett bontani a fél kazánt, akkor meg építek be legalább új gázszelepet. Az időt természetesen magamnak számolom, nyilván egy gázszerelő sokkal hamarabb megcsinálja. Főleg úgy, hogy már nem először csinálja. Még az volt a szerencse, hogy nem volt -20C°.
Fogok venni még egy új mágnest, és egy új termoelemet. Összerakom a régi gázszelepet, és elteszem tartalékba. Kíváncsi voltam, hogy beépítés nélkül, hogyan lehet megállapítani a hiba okát.
Nem vagyok gázszerelő, és a lehető legbiztonságosabban szerettem volna megcsinálni a javítást, nem tudom, hogy mikor jött volna ki a szerelő?
Először a termoelemet cseréltem ki újra, mást nem vettem, de nem szűnt meg a hiba, maradt ugyanaz a jelenség, a termoelem cseréje után mentem vissza a boltba, és vettem másik gázszelepet. Ezután az új gázszelep, és az új termoelem lett beépítve. (Gondolom a logika révén, hogy a régi termoelem az jó, mivel az újnál sem szűnt meg a hiba).
Na most amikor a fűtésed már működik, akkor ráérsz fórumozni, szerelgetni, megjavítani a régi gázszelepet. Ezért kérdeztem, hogy a régi termomágnest, hogyan lehet kipróbálni beépítés nélkül?
Tehát összekötöttem a régi (elvileg jó) termoelemet, a régi termomágnessel. Úgy csináltam, ahogy sjohn fórumtárs javasolta. benyomtam, és melegítettem 15 másodpercig, és nem maradt úgy, akkor szerinted mi a hiba? A régi termoelem az jó, vagy nem jó?
Az első, aki nem vállalta, az nem azt mondta, hogy hülyeséget kértem, hanem csak válogatott.
Most nem mennék végig az összes szerelő elemzésén, de mindegyik a felsoroltak közül gázszerelőnek volt kikiáltva. Egyedül annál nem találtam gázigazolványt, akit egy másik ajánlott. Az összes többi igazolványos, nem laikusokat kérdeztem....
Az meg továbbra sem logikus, hogy egy nyomáspróbázott presses vörösrész cső miért rosszabb, mint a gáz flexicső. És pláne miért kell egyik esetben gázterv, a másikban nem. Ugyanazt a két pontot kötöd össze nyomáspróbázott csővel.
Arról nem beszélve, hogy a gáztűzhely hivatalos helye elfuserált helyen van: tűzhely/főzőlap bal hátsó része a műanyag ablakpárkánynál van. Ráadásul huzatos helyen. Abszolút tűzveszélyes.....
De hagyjuk a témát, nem leoltást kértem, hanem szerettem volna tisztán látni, mert a GÁZSZERELŐK mondtak 4 féle dolgot. És nekem mint laikusnak kell eldöntenem, hogy kit merjek megbízni, kik értenek hozzá és kik nem.
Mármint abban , hogy elvileg cső végén fogyasztó készüléknek kell lenni. Na de meddig nem lehet ? Egy nap, egy hét, egy év ?
Két eset. anno 17 éve egy gáztelepítés, konvektor és gáztűhely fogy készülékekkel. Akkor tényleg a lelkemre kötötték a szerelő, hogy ott bizony készüléknek kell elnni. Mit csináltam ?
Áthoztam a készüléket és rákötöttem. A hab a tortán meg se nézték. Vissza a készülék és kb. 3 hónap múlva megvásároltam a nekem tetsző... a terven jelzett készüléket és rákötöttem.
Ezenkívül lakás vételkor legalább 10 - 12 olyan lakással találkoztam, ahol már nem volt készülék a vezeték végén. Volt ahol ledugózva, sőt a csap forgatója is le véve, de akadt olyan is ahol nem volt dugó. Mi van ha valaki véletlenül kinyitja a csapot ?
Robbanás !!!!
Ja és mi van ha a készüléket javításra viszik ?
Tehát a szabályozás nem egyértelmű, így aki erre hivatkozik nem gondolkodik.
Össze tekertem a régi (elméletileg jó) termoelemet a régi mágnessel. Összenyomtam a rugót és melegítettem a tűzhely lángjánál 15 másodpercet. Nem maradt úgy!
Azzal kezdtem, hogy a régi gázszelepnél kicseréltem a termoelemet. A hibajelenség maradt ugyan az. Cserélve lett a komplett gázszelep, és a termoelem is újra. mivel a gáz veszélyes üzem, ezért lett új gázszelep is, és nem javított. Kétszer is átellenőriztem a csatlakozásokat (mindegyiket) habos szappanos vízzel, hogy ne legyen szivárgás. Egyelőre minden működik tegnap óta.
...miért nehéz a helyszínem megállapítani?...kitekered a termoelemet az automatikából...beletekered egy új termomágnesbe és meggyújtod a gyújtólángot, közben összenyomod az új mágnest...ha benn tart, akkor rossz a mágnes, s ha nem, akkor a termoelem...
...igen...beletekered a termoelemet és benyomott rugóval melegíted a termoelemet...ha 15-20 másodperc elteltével nem marad úgy mikor elengeded, akkor rossz...
De, pont abban a formában igaz, ahogy leírta. Gázcső nem maradhat szabadon fogyasztó nélkül. Hivatalosan meg kell szüntetni, azaz fekete acél cső esetében a leágat le kell vágni, és el kell hegeszteni. Nem lehet rajta oldható kötés.
Megint más kérdés, hogy ledugózza... Az embereknek a nagy többsége így tesz, de ettől még ez nem szabályos eljárás.
Értem. Ennek mennyire gyakori következménye, hogy átlyukad a kazántest? Csak mert így egyszer nyilván bekövetkezik. Mennyit szoktak bírni ezek a kazánok ebből a szempontból?
...kiszeded a 6 csavart...a lemezen rajtamarad a mágnes...villáskulccsal letekered az anyát ami a mágnest rögzíti...kiveszed de óvatosan, mert van rajta egy klingerit pakk...azt lehúzod róla, ráteszed az új mágnesre...vissza a lemezbe...anya rá....beteszed a helyére...visszacsavarod a 6 csavart...hátradőlsz és iszol egy sört annak örömére, hogy ma kerestél 30-40 ezer forintot..
Akkor szétszedem, és megnézem. Mivel még nem csináltam ilyet, azért most egyszerűbbnek láttam gázszelepet cserélni, a mágnesszelep cseréjéhez is ugyanígy szét kellett volna bontani. Még szerencse, hogy kaptam mindent, nem -20C° volt, és kényelmesebben meg tudtam csinálni.
Még van egy éti 25-ös kazánja a tesónak, neki ez a fajta gázszelep van benne, amit másodszorra linkeltél:
Ez a szelep már cserélt szelep, nem ez volt benne gyárilag. Melyik a jobb, ha ez tönkre megy, akkor milyenre érdemes cserélni? A haneywell-re érdemes cserélni, talán azért, mert azt már valamennyire be tudom szabályozni.
Csakhogy te nem egy ajánlatot kértél, hanem volt egy elképzelésed /ami eleve hülyeség / és az nem akarták megvalósítani.
Ime az előzményed :
hogy ajánlatot kérsz egy gáztűzhely bekötésre és ahány szerelő (igazolványos!), annyifélét mond.
Kitaláltuk, hogy a golyóscsapról rézzel mennénk ameddig lehet és még a pult fölött váltanánk flexi csőre.
Beszéltem néhány gázszerelővel és mint a mesében, ahány annyiféle:
Van aki nem is vállalja, / mert hülyeségre nem adja a nevét /
van aki nettó összeget ad meg; nem is találtam az engedélyes gázszerelők közt a nevét 8-O, eleve kontár
van, aki gond nélkül megcsinálja (arany áron) réz+flexi, megkéri az árát számlát nem ad tehát megtalálhatalan
van aki szerint gázterv kell, meg nyomáspróba (horror ár), majd a tervező megmondja hogyan lehet
de van aki szerint flexi csővel nem kell se gázterv, se semmi. igen ha nem éri el a flexi az 1,5 m -t
De végül is az elképzelésed műszakilag megvalósítható.
Nagyon egyszerű.
Készül egy terv , ez alapján elkészítik. Ami annyiból áll, hogy elzárják a gázt , leszedik a meglévő golyóscsapot, rézzel a szabályok szerint toldják a csövet oda ahová kívánod, vissza a gázcsap, / vagy új /,
megy rá a flexicső és csatlakozik a gáztűzhely.
Majd nyomáspróba és használhatod a tűzhelyet.
A gázszerelés nem barkácshobbi.
Hogy miért kell terv?? Azért mert az egy műszaki írásmód és sokan nem tudnak ezen a módon kommunikálni, sőt sokan tervet se tudnak olvasni.
...persze, hogy érdemes...nem is kellett volna újat venni...nincs semmi tömítés benne, amire vigyázni kéne...csak nagyobb a haszna a boltnak ha egy komplett szelepet sóz rád 50 ezeré, mintha egy mágnest ad el 2500-é...
Tényleg nem lehet belelátni a dologba. Nekem a régi háznál ki volt alakítva a fürdőszobába mind a bojler, mind a gázkazán bekötése. A gázkazán nem volt beépítve, ezért a csap után le kellett dugózni. A mostani lakásomnál, leszerelték a gázbojlert, a kombi kazán miatt és elvágatták a csövet pedig mondtam hogy meg kellene hagyni hátha meggondolom magam és csak kell az a gázbojler.
Ne viccelj már, ennek semmi köze nem lehet a rendszerBEN lévő vízhez. A nyílt égéstér alatti rozsda csak a kazántest lemezeinek a külső részéből származhat, illetve remélem, hogy nem abból, hanem valami másból, mert az azt jelentené, hogy egyre inkább vékonyodik a lemez. Az ÉTI kazán kazántestje vas, vagy alu?
A potenciálkülönbségtől függően a leggyengébb. Ha lenne a rendszerben egy anód, mint a vellanybojlerben akkor tudnánk-látnánk, hogy az fogy. Nálad nem tudom mi van. De lehet, hogy ezt a hőfok is bezavarja, és az a kazánban a legnagyobb, vagy a kazán elé, vagy a kazán után tennék, vagy ide is-oda is.
D engem ne vegyél komolyan. És egyébként is szűrd le, mosd ki a rendszert, mert el fog dugulni.
Az világos, de pontosan melyik vasból hullik le a rozsada? A kazántest külső fala fogy el szép lassan, vagy valami más? Ha a kazántest, akkor készüljek a kilyukadásra?
Miután panelról van szó, nincs saját mérőórám. Dugózzák le a golyóscsap végét, oszt' jónapot!
Komolyan mondom, szinte belekényszerítik az embert a stiklibe. Az meg külön szép, hogy ajánlatot kérsz egy gáztűzhely bekötésre és ahány szerelő (igazolványos!), annyifélét mond. Te meg felelj meg a szabályoknak...Honnét tudjam, hogy melyik szerelőnek van igaza?! Hadd ne kelljen már nekem értenem mindenhez... :-(
Akkor vagy tojtak rá az átvevők, vagy ez is szolgáltató függő. Eon biztos hogy nem fogadja el. Pont egy évvel ezelőtt voltam egy ellenőrzés tanúja, ahol már írták is a jegyzőkönyvet, és kötelezték a tulajt hogy az eredeti tervrajz szerinti készüléket rakassa vissza, vagy tervmódosítással szüntesse meg a leágazást.
Az enyém alatt is annyi rozsda van a betonon, mint itt a harmadik képen. Ez normális? Miből keletkezik az a rozsada? Gondolom, nem a kazántestből, legalábbis remélem. Remélem, nem a kazántestből.
A régi Honeywell-es gázszelepet érdemes-e megjavítani, vagy kuka? A réginél termoelemet cseréltem, azzal nem javult meg a probléma, továbbra is elaludt a gyújtó láng. A boltban azt mondták, hogy nem egyszerű a mágnesszelep cseréje, és a tömítésekre is figyelni kell, mert nem lehet hozzá kapni. Tulajdonképpen ezért vettem új gázszelepet. Biztos, hogy a mágnesszelep lehet a hiba oka? Más nem okozhatja a gyújtóláng hibát?
...nem, a kazánon rajta van a névleges fogyasztás...annál cca. 15-20%-kal kevesebbet kell beállítani!..nézed a gázórát egy percig, azt beszorzod 60-nal és kijön a fogyasztás...ha nem annyi, állítasz rajta...
Egy kis segítséget szeretnék kérni mosdó szifon ill. szennyvíz témakörben. A problémám a következő : a fürdőkád víz leeresztésekor ill. amikor mos a mosógép és ereszti ki a szennyvizet akkor a fürdőben lévő csap (ill. a szifonban lévő víz) gugyog. Mi lehet a megoldás a problémára.A fürdőben nincs padló összefolyó. A rendszer nincs eldugulva.Én vákuum problémára gondolok, de nem vagyok vízszerelő.Kérdés, hogy egy a mosdó csap alatt a szifon után beszerelt légbeszívó esetleg megoldhatja-e a problémát? Válaszokat előre is köszönöm!
A villanyos lappal sem mész többre. Az előírás hogy leágazás végén az elzáró csap után kötelező készüléknek lenni, vagy a legágazást meg kell szüntetni. A megszüntetés pedig terv és engedélyköteles. :)
...a szelep tetején van egy nagy csavar...azt tekerd ki...alatta van egy műanyag csavar...ha azt befelé tekered, akkor nő a láng...ha kifelé, akkor csökken...
A 2” gravitációsan is működni képes (vagy legalábbis annak szánt :) ) kör a kazán és az 1. pufi között ugyanúgy csak biztonsági megoldás lenne, mint a termikus elfolyó, a szünetmentes táp, vagy a 2-2,5bar biztonsági szelep. Utóbbiból egy-egy darab van a kazán- és a padlófűtés körök kiegyenlítő tartályai fölött, de szólj ha máshol (is) kellene hogy legyen.
Tehát normál üzemben ennek nem kell gravitálnia, ott van egy szivattyú a VTC511 után, az reményeim szerint elzárja a lengőt amikor megy. Jól értem hogy ez az ami nem biztos hogy sikerül? A 15 fok nyitás az a nyelv szöge a függőlegeshez képest? :) Itt milyen összefüggések/képletek vannak amikkel kellene számolnom? Én azért gondoltam hogy rövidzárat semmiképp nem tudna szívni, mert ha a távolabbi pufit töltjük, akkor a közelebbi felől zárva van a váltószelep (tehát a lengő mögött “zsákutca” van), ha meg a közelebbi pufit töltjük, akkor a nyelvet egyrészt befelé zárja a szivattyú nyomása is, másfelől zárja a nyelv túloldalán kialakuló depresszió is (hiszen azt az ágat szívja a szivattyú). Ez ha jól sejtem, idáig stimmel is, csak esetleg kellhet még X tömeg a lengőnyelvre, ezt kellene kiszámolnom azzal a képlettel?
A légtelenítőt láttam már 1-2 rajzon hogy a vészhűtő tartályára teszik, ennek részemről semmi akadálya, teszek oda is. De az közel se a legfelső pont (meg ne is legyen az, mert akkor túl messze lenne a hűtendő kazántól). Ezért gondoltam, hogy tennék legfelülre is, ahogy javasoltad, néhány deci víztérrel alatta.
A cső lejtése bármerre a kis belmagasság miatt problémás (meg menetes idomokkal nehéz is kivitelezni), ezért gondoltam egyszerűbbnek ha teszek az elvileg vízszintes cső mindkét végére légtelenítőt, aztán ott légtelenedik ahol akar :)
Azt is olvastam már, hogy valahova csak kézi légtelenítőt javasoltok, vagy hogy az illető légtelenítsen az automatával és aztán zárja el. Nem létezik olyan megoldás, ahol az aut. légtelenítőt egyszerűen csak úgy hagyom, légtelenítsen mindig amikor kell? Azért van felül, azért van nyomás a zárt rendszerben és ezért tettem aut. utántöltőt is, ha esetleg hosszabb távon, lefúvatások-visszahűlések után ki akarna alakulni depresszió, még az se fordulhasson elő. Vagy tévedek valamiben?
“Ahhoz, hogy a szivattyúknak minél kisebb legyen a pufira ható nyomása” – ez mit jelent, mit okozna?
A kollektorok egyébként olyanok ahogy Te is mondtad, csak a rajzon egyszerűsítettem az átláthatóság miatt, valójában a plafon alatt futó 2” cső a két pufi között félúton elágazik egy T-vel és onnan a falig van kb. fél méter, ott kötögetném bele újabb 2” T-kkel és szűkítőkkel a szekunder köröket. Ez így az irányváltással elegendő lehet? Vagy mindenképp tegyek ebbe az elágazásba először egy szűkítőt (mondjuk 1”) és az azutáni rész 2”-ra visszabővítve legyen az osztó? Ez egyébként miért jó, hogy oda beteszek egy ellenállást? Vízből így is-úgy is ugyanannyi megy előtte meg utána, csak ott gyorsabban, kicsit több energiaigénnyel.
A visszatérőt meg igazából csak úgy gondoltam, ahogy a rajzon is van, hogy néhány db 2” T-ből összerakok egy gyűjtőt, ebbe ugye a két pufi egy DN40 váltószelepen keresztül csatlakozik be (de lehet DN25-is ha lényeges szűkülnie, egy olyanom is van), a szekunder körök szintén DN25-el jönnek be a T-kbe, a közös kazán visszatérőhöz meg 35-ös rézcsövem van pár méter, a VTC511 is DN32, egydül a szivattyú DN25, de gondolom ez nem probléma, max akkor tennék oda nagyobb szivattyút, ha egyszer emeletet is építek a házra és kazán is nagyobb lesz, addig az egész csak egy előkészítés, plusz pénzembe nem kerül és később nem kell újra csövezni. Minden szivattyú után rugós visszacsapót tettem, az úgy jó?
“Ezt a kollektort egy 3 járatú szeleppel lehetne váltani a g.kazán v. a pufik felé.” – jól értem, hogy ez csak gazdaságosság szempontjából lenne jobb? Attól most vonatkoztassunk el, a felhasználható váltószelepek számát tekintsük végtelennek :) Azért váltanám a rad. és a pf. kört egymástól függetlenül, hogy szükség esetén akár egyszerre fűthessen az egyik gázzal, a másik fával (szelep- vagy szivattyúhiba esetére meg természetesen kézzel (golyóscsappal) nyitható átkötések lesznek mindenhol, ezt is csak az átláthatóság miatt nem tettem a rajzra. Hogy akár működő fűtés közben is lehessen bármelyik szivattyút vagy szelepet cserélni.
“a hcs. legyen a nyomóágon” – ennek mi a jelentősége? (én nem tudtam hogy ez számít, csak azért rajzoltam fordítva, mert gondoltam, akkor a szivattyúra már egy hidegebb víz jut a hcs. után). A hcs. jelenleg kn-3, most próbálok keresni kn-1-et, mert a 130 kW már szerintem is ronda túlzás az össz 6,4 kW hőigényű házhoz, csak pf-hez, ha ott van még mellette a radiátor kör is :) Esetleg van még kn-0-m, de annak csak ½ és ¾ a csonkjai, az túl nagy ellenállás lenne gondolom... A szivattyú fokozatkapcsolós Grundfos 15-50 (padlófűtés primer körébe, tehát csak a kazánvíz hőcserélőn történő átszippantására). Ide keverőszelep beépítésének részemről semmi akadálya, gondolom kapillárcsöves is lehet. Vagy pl. egy ESBE VTA 30-70°C, 1,6 kVs értékkel elég lehet?
“Úgy kelleni kialakítani a hcs. körét,hogy szükség esetén beférjen sorba egy + szivattyú” – férőhely szempontjából ez is biztos megoldható, de ez miért kell? Mármint egy szivattyú már van, ami akkor a hőcserélőbe nyomná befelé a vizet, de akkor hova kerülne a + szivattyú?
Köszönöm szépen az eddigi segítségedet. Ma kicseréltem a komplett gázszelepet, termoelemet. Kicseréltem még a gázcsapot sárga Mofémes kb-s golyóscsapra, és a fix bekötés helyett tettem egy 50cm-es félcolos kb-s sárga inox gázcsövet. A gázszelepet Loctite 55 teflon szalaggal tömítettem.
Szerelvényezés után minden csatlakozást átellenőriztem habos szappanos vízzel. Sehol nem volt szivárgás. A gyújtólángot be kellett állítani, ami megtörtént.
Egy kérdésem lenne még hozzád: A főégőt lehet-e, és kell-e szabályozni, vagy más teendőm nincs? Úgy érzem, hogy erősebb a láng az új szelepnél, mint a régi szelepnél volt. Ha állítani kell, akkor még az a kérdésem, hogy melyik csavarral?
Gyanítom kevered a puffert, a HMV tárólóval, vagy indirekt tárolóval.
A puffer, a fűtési rendszerre segít rá, a felmelegített fűtési vizet tárolja, minél nagyobb annál jobb. Főként vegyes-tüzelésű kazán mellé való, és nincs benne anód. A HMV vagy indirekt, a nevéből adódóan, a használati meleg vizet készíti vele a kazán, indirekt módon. Van benne anód, és 2 évente ajánlott karbantartani.
Ja hogy a HMV van 90 C felett? De akkor miért nem megy a fűtés? Vagy ez a hiba teljes egészében letiltja a főégőt? Meg hogy lehet a HMV 90 C felett? Ott valami nagyon súlyos dugulásnak kell lennie gondolom, hiszen 4 baros hálózati nyomás nyomja át a vizet a kazántesten.
"Ezen állítás mármint a tiltás már csak azért is hibádzhat, mert pl. a beépített gáztűzhely kombinációnál semmi nem látszik ebből a flexi csőből.
nálam pl. egy beépített tűzhely - sűtő kombinációnál a szerelő, aki egyébként olyan cég /tehát nem magán kisiparos / Gáz -Pannonia alkalmazottja készítette ezt a megoldást és bizony a csövek 95 % a takarva van..... csak az elzárót... a golyóscsapot nem szabad takarni."
Az hogy nem látszik nem ugyan az, mintha elburkolnánk. De bírom a magyar gondolkodás módot :)
Már megint az okoskodás.... hogy miét nem marad meg a "suszter a kaptafánál" ezt soha nem fogom megérteni. Annyira szeretem az alternatív szélsőséges példákat amivel azt bizonyítják az emberek, hogy márpedig ez létezik... nekem így csinálták... nekem úgy csinálták stb... Persze, van ilyen is, mint más egyéb érdekesség Magyarországon... de ettől még ez nem szabályos. Na meg azért mert egy nagy cég csinálta akkor az már húúú tuti szabályszerű, nem egy kisiparos gázszerelő mester áááá az senki! Ezzel kapcsolatban elárulom, hogy mondjuk egy egyéni vállalkozó mester, aki igazolvánnyal rendelkezik, a legkisebb szabálytalanság miatt sem fogja az igazolványát kockáztatni. Ezzel szemben egy nagyobb cég alkalmazottja (ahol jó esetben a cégen belül 1db igazolványos embere van a 10böl mondjuk, és az összes ennek az egy embernek a nevében csinálja a szereléseket) az úgy megcsinálja neked ahogy te szeretnéd. Viszont az nem biztos hogy szabályos. Megcsinálják okosba ;-)
Viszont ettől még lehet biztonságos, csak nem szabályos. A kettő nem ugyan az.
Kedves Urak, Renova F24E cirkó F3-as hibaüzit ad, vagyis az előremenő felment 90 fok fölé. Idővel elmúlik, visszahűl, tehát a hőmérő valószínűleg jó. Fűtésnél a radiátorokon hallható a szivattyú surrogása, tehát valószínűleg a szivattyú is jó, persze kérdés, hogy normál fordulatszámon megy-e. Mire tippelnétek, mint legvalószínűbb hibaok? Valami dugulás lenne a fűtéskörben? A HMV-körben eddig nem volt hibajelenség.
"(Állítólag ez volt/van az engedélyen. Persze ezt lakásvásárláskor honnan tudhatja az ember....)"
Nagyon egyszerű. Be kell menni az illetékes szolgáltatóhoz és megkérdezni. Természetesen jogosultsággal.. ez pedig a tulajdonjog biztosítja. Sőt még vásárlás előtt is lehet tájékozódni, csak az eladótól kell erre felhatalmazást kérni.
És ha már bemégy és ennyire zavar a cső sárgasága, kérdezz rá, hogy igaz e azon állítás, ami szerint ezeket az acélbordás flexi gázcsöveket amik sárga műanyag borítással is el vannak látva lehet é nyúzni ?
Legalább is azért mert az a gázos szaki, aki akkor bekötötte kis előadást tartott erről, hogy azt a csövet meg lehet ' nyúzni ', azaz a sárga műanyag burkolat eltávolítható. És akkor a szép csillogó inox felület látszik.
Az óta sem hallottam erről, igaz nem is kérdeztem soha, nekem jó a sárga szín is van belőle vagy 6 helyen.
Még annyit. Egy lakásvásárláskor felderít az ember legalább 20 paramétert, sőt néha többet is. Csak arra kell vigyázni nehogy az orra előtt elvigyék a kéglit.
" van aki szerint gázterv kell, meg nyomáspróba (horror ár),"
Nagy valószínűséggel ez .
vViszont itt kontráznák mármint azon állításra, hogy ezt nem lehet és nem is szabad. :
Szabályos-e a gáz-flexi cső látszó részét nem légtömör burkolattal ellátni.
Szerintem így megoldható. Csak az 1,5 m em belül legyen a hossza.
Rácsos, lukacsos jól szellőző, pillanatok alatt eltávolítható valamivel takarható. Ezen állítás mármint a tiltás már csak azért is hibádzhat, mert pl. a beépített gáztűzhely kombinációnál semmi nem látszik ebből a flexi csőből.
nálam pl. egy beépített tűzhely - sűtő kombinációnál a szerelő, aki egyébként olyan cég /tehát nem magán kisiparos / Gáz -Pannonia alkalmazottja készítette ezt a megoldást és bizony a csövek 95 % a takarva van..... csak az elzárót... a golyóscsapot nem szabad takarni.
Jogszabály szerint 1,5m acélbordás flexi cső lehet a maximális fogyasztói bekötési távolság.
Ehhez nem kell engedély, és semmilyen bejelentési kötelezettséged nincs. Nyilván a műszaki biztonsági felülvizsgálatot a gázszerelőnek el kell végezni, kiállított jegyzőkönyvel... ha új tűzhely lesz, a garancia érvényesítéséhez amúgy is szükséges.
Amit kitaláltatok gázterv köteles...vagyis az anyag váltás, acélról rézre és úgy a flexi cső. Ráadásul abban a formában nem is lehet, ahogy írtad, hogy a csap után. Hivatalosan csak úgy lehetne hogy az acél csőre kell hegeszteni egy karmantyút és onnan indul a réz egy menetes külmenettel általában press technológiával, vagy kemény forrasztással. Dimenzióra figyelni, ez 1/2" vas cső esetében, az anyagváltás 18-as rézcsőre történik, majd erre kerül a csap, és utána a flexi cső. Nyilván a hegesztés miatt, ez gázóra leszereléssel jár hivatalosan. Ha pedig a panel, átalánydíjas, vagyis nincs is saját gázórád, akkor ez még bonyolultabb mert az egész tömbben el kell zárni a gázt. Ami nem túl szerencsés.
Vagy megcsináltatod feketén, úgy ahogy kigondoltad, azzal aki ezt neked megcsinálja, és előzőek figyelembevételével most már érthető az "arany ár" emiatt, szerintem. :)
A flexi csövet semmilyen módon nem lehet elburkolni.
Adott egy budapesti társasház (panel). A konyhában a gázcsonk vége golyóscsapban végződik. Mint kiderült volt még ott rézcső is, mert a konyha átellenes sarkában volt a tűzhely helye. (Állítólag ez volt/van az engedélyen. Persze ezt lakásvásárláskor honnan tudhatja az ember....)
Szóval lényeg a lényeg, hogy a gázcsonk egy golyóscsapban végződik. 2m-nél rövidebb gáz-flexibilis csővel be lehet kötni a gáz főzőlapot. Mármint technikailag. Ha már a konyhát felújítjuk minél kevesebbet szeretnénk látni a ronda sárga flexicsőből. Kitaláltuk, hogy a golyóscsapról rézzel mennénk ameddig lehet és még a pult fölött váltanánk flexi csőre.
Beszéltem néhány gázszerelővel és mint a mesében, ahány annyiféle:
Van aki nem is vállalja,
van aki nettó összeget ad meg; nem is találtam az engedélyes gázszerelők közt a nevét 8-O,
van, aki gond nélkül megcsinálja (arany áron) réz+flexi,
van aki szerint gázterv kell, meg nyomáspróba (horror ár),
de van aki szerint flexi csővel nem kell se gázterv, se semmi.
Melyiknek lehet igaza?
Szabályos-e a gáz-flexi cső látszó részét nem légtömör burkolattal ellátni (merthogy rohad ronda az a sárga bordás cső és takaríthatalan lesz egy idő után a bordázat miatt....)
Az előbbi hozzászólásomban mutatott bekötéssel kapcsolatban még olyan kérdésem lenne, hogy hova lenne érdemes lejtéseket/hőcsapdát beiktatni, kb. milyen méretekkel (a rajz nagyjából arányos, 2m a belmagasság, a legfelső légtelenítőknél tényleg ilyen kis üregeket kell majd vésnem a födémbe, ahogy a rajzon látható) :) Ha valaki esetleg 1-2 vonallal be is rajzolná, azért különösen hálás lennék!
Az első a Honeywell. Most jöttem meg a gázos boltból. Egyelőre csak termoelemet vettem, ha ezzel nem lesz jó, akkor még gondolkodom a mágnes-szelepen, vagy az egész gázszelep cserén. Elvileg mindegyik van a boltban.
Akkor kezdem a termo elemmel. Még annyit kérdeznék, hogy ennek az a része, ahol a gázszelepre csatlakozik, annak résznek kell valami plusz tömítés, vagy becsavarom, és kész?
...veszel egy termoelemet, kicseréled...ha még mindig szar, akkor veszel egy mágnest és kicseréled...milyen automatika van rajta?...a cseréhez ki kell kötni a vezetékről és ha Honeywell automatikás, akkor le kell szedni az aljáról a 6 csavart...leemelni...villáskulccsal kiszabadítani a mágnest...betenni az újat, stb...
Na ez lenne a tervezett bekötés, légyszi véleményezzétek, mi hiányzik még esetleg róla és hová tennétek még légtelenítőket, hő- és nyomásmérőket, visszacsapókat vagy bármi mást (főleg ott az osztó-gyűjtők környékén). Köszi mindenkinek a segítséget!
Azzal a drótos csővel annyi a probléma, hogy egy kis környezeti nedvességre elrohad és kész a pukkanás. Apámnál a mosogató bekötő cső 1 év után 5 helyen volt felfúvódva csövenként (mofém ) 1-2 hét és kész lett volna. Annak ellenére nálam is volt vagy 10 évig ezzel bekötve a bojler és semmi baja nem volt.
Beírod " gebó cső" és dobja a képeket. Ahol árulják ott szokott lenni készülék a végét ellapítani.
Rozsdamentes, én úgy gondolnám örök élet+1 nap, de ára van.
A konyhai mosogató ugyanazon az ágon, de még a kádnál is kb. 5 méterrel messzebb van a kazántól, bőven 10 méter feletti csőhossz szerintem, ott a végpontja annak az ágnak. Azon a mosogató csapon kb. 7 liter/perc folyik ki meleg állásban teljesen megnyitva, és azon stabilan van meleg víz (például ha tésztának kell, hogy gyorsabban felforrjon utána a gázon), illetve ott nem érzékelném, hogy változna a vízhőmérséklet vagy modulálgatna a kazán. Valóban érdemben kell várni, hogy a csőből elfogyjon a még hideg víz, de utána stabil lesz. (Megvettük a házat, utána lett össze kötve a földszinti és emeleti melegvíz kör, és ezzel járt a cirkó optimális elhelyezése. Van nyomás rendesen, domboldalban lakunk, felettünk van 300 méter távolságra a víztározó.)
Értem, hogy pazarlás hideget hozzá keverni, de így szokták meg, megnyitni először maxra, aztán jobbra-balra, és ez működik minden más csapnál, nem az, hogy na nyissuk meg felfelé 40%, és aztán talán picit balra, ahogy most a kád csapnál van. Én értem, hogy máshogy racionális, de nekik meg máshogy lenne kényelmes. Ezt a 12 liter/percet tapasztalat alapján tuti, hogy így télen 50 fokon nem tudja a kazán, 40 fok a csőhossz meg a lemez kád miatt biztos vagyok benne, hogy kevés lenne, ezért írtam, hogy nyáron talán kipróbálom a 45-öt, az elképzelhető, hogy működhet, de azt meg a konyhában keveselnék így télen szerintem. Ezért gondoltam arra a kazánnál szűkítést elvetve, hogyha a fürdőkád csaptelepnél tennék a kádtöltő kifolyásra egy 8 l/perces szűkítőt, akkor talán mindenki boldog lenne, ha már maradnia kell az 50-nek.
Köszönöm a tanácsokat, nem akarok fafejű lenni, csak szeretném megérteni és szerettem volna elmagyarázni a helyzetet.
Ahova nem szukyeges minositett cso oda lehet 5 retegut vagy gebo t berakni. A gebo rozsdamentes es meretre veheto. Nalunk elotted csinalja meg a boltban azt a meretet amit mondasz tekercsbol.
A nagyon alacsony áron árult csövek minősége és élettartama gyakran csak fele a néhány száz forinttal drágábban beszerezhető minőségi termékeknek. Kevésbé elterjedt a teljes mértékben acélból készült, hajlékony gázbekötő cső, ami sokkal ellenállóbb és biztonságosabb is.
Mennyi az élettartama ezeknek a csöveknek, és hogyan tudok meggyőződni az otthonomban lévők állapotáról?
Ideális esetben a flexibilis cső egyik végéhez közel egy öntapadós cimkének kell lennie, amin a gyártó, a forgalmazó, ÉMI engedélyezési szám, a felhasználás célja, maximális hőmérséklet és nyomás, gyártási év és a felhasználhatóság ideje szerepelnek. Ha ilyen cetlit nem találunk, már sokkal nehezebb dolgunk van, de vannak egyértelmű figyelmeztető jelek. A szúrósan „szálkásodó” védőszövet, jelentős keresztmetszetcsökkenés, törés, vagy a szivárgó víz, esetleg gáz észlelése azonnali cserét igényel, amit bízzunk szakemberre!
Milyen veszélyeket rejtenek az elöregedett, repedezett gumibetétes flexibilis csövek?
A vízhálózatban lévő csövek 3-4 bar nyomást tartanak vissza, ha kirepednek, megnyílnak rövid idő alatt tetemes mennyiségű víz áraszthatja el lakásunkat. Fűtési rendszerben lévő gumibetétes csövek gyorsan elöregednek, belül mállani kezdenek, ezzel veszélyeztetve a gázkészülékünket, ezért a gázkészülék gyártók tiltják ezek használatát. Sokkal nagyobb bajt okozhat egy szivárgó gázbekötőcső. Mozgatható gáztűzhelyeknél fokozott igénybevételnek van kitéve a bekötő cső is, hamarabb elfárad, megreped. Már egy kisebb robbanás is lerombolhatja lakásunkat, házunkat, komoly kárt okozhatunk másoknak is, és emberéletek is veszélybe kerülhetnek.
Mit tegyek, hogy biztonságban érezhessem magamat és családomat?
Jelölés nélküli, sérült, megtört vagy szivárgó, lejárt szavatosságú flexibilis csövet azonnal cserélni kell. A jó állapotúnak tűnő csöveket is érdemes évente szakemberrel ellenőriztetni. A gumibetétes gázbekötő csövet ötévente cseréltetni kell! Lehetőség szerint acélból készült hajlékony csőre. "
Mondjuk ma már eleve nem szabad alkalmazni.
Vízre ? Hát olyant amit a kedves megrendelő kér !!
Azert nem 50 fokos viz erkezik egybol a kádba, sőt később sem feltétlenül. Ha nincs puffer es melegvizkeringetes, jopar liter hidegviz folyik ki, mielott megerkezik az egyre melegebb utanpotlas. Ezt vagy kiengeded es pocsekba megy, vagy meghagyod, de akkor maris huti a vegeredmenyt.
Es ha a kazan kelloen messze van a furdoszobatol, garantaltan veszit par fokot a padloban/falban hulve. Nalunk legvonalban is van legalabb 5 meter, (de csovezve szerintem siman 10 felett) a kad es a kazan kozott.
Vegul pedig a vasbol keszult kadat tenyleg nehez atmelegiteni es van aki tenyleg szereti a MELEG vizet. Nalunk van, hogy az asszony szedelegve szall ki a kadbol, mert rosszulletig melegiti. :)
És mire akar valaki 50fokos vizet? Csirkét kopasztani? Amit kapocska is írt az emberi test, max 38 fokos vizet tudja elviselni. Senki nem tud magára engedni 50fokos vizet, kádba sem hűl annyit a viz, kivéve ha öntöttvas kádad van. Ezért írtam a 40-45fokot. Ha leszűkíted a keresztmetszetet, és 50-re állítod úgy jársz mint amit leírtam. Hol túl hideg jön majd hol túl meleg, főleg ha keverős csapod van. Mert a balga túl sok hideget fog rákeverni... De tőlem azt csinálsz amit akarsz.
Köszönöm az eddigi segítséget. Szűkíteni a kazánnál nem fogok, megértettem, hogy lehetnek mellékhatások, meg racionálisan felesleges is.
Én már nagyjából értem, de a családnak még mindig nehezen érthető, hogy ez egy dinamikus rendszer és a hőmérséklet emelésével változik a kondenzáció hatékonysága, és lehet, hogy kevesebb meleg vizünk lesz.
A 40 fok az szerintem nem jöhet szóba, kitörne a lázadás, talán majd a gyerekeim már így használják majd az övéket. 45 talán, lehet nyáron majd megpróbálom, mert a kádtöltő csaptelep van a második legmesszebb a kazántól, meg a kád is hűti valamennyire. Egyelőre visszavettem 50-re. Ami még az elvárásoknak és a szokásoknak (függetlenül attól, hogy indokoltak-e ezek) talán megfelelhet, ha a kádtöltő résznél lecserélem a gyári kifolyót egy szűkítettre. Akkor ha valaki mégis 50 fokos vizet akar teljesen nyitott csapnál, akkor az is lesz, csak kevesebb.
Már sokszor le lett ide írva, de most akkor leírom még egyszer...
Főleg azoknak akik házközponti meleg vízhez, vagy bojlerhez szoktak, és váltottak kombi kazánra:
A kombi kazánt úgy állítjuk be, hogy picit melegebb legyen mint a komfort. Ez mindenkinek más de átlagosan 40-45fok között mondható. Tehát fürdésnél teljes meleg csap nyitva, (keverős csapnál meleg irányba kifordítva) és ha megjött a fix-nek mondható meleg-víz, akkor egy nagyon pici hideget rákeverünk, amennyiben szükséges. Ha túl sokat kell rákeverni a hidegből, akkor lejjebb kell venni a kazánon a hőfokot. Akkor jó a beállítás, ha minél kevesebb hideg vizet kell hozzákevernünk, a megfelelő komfort eléréséhez. Így tudjuk azt kiküszöbölni, hogy folyamatosan a beállított meleg víz jöjjön, és ne hol túl meleg hol túl hideg és a kazán se moduláljon össze-vissza. Ehhez nem kell sem átfolyást, sem Dt-ket szomolgatni, csak egyszerűen ki kell tapasztalni :)
Amúgy ez úgy megy, hogy megnyitja, és mondja nekem, hogy figyelj megnyitom tökre és neeem jööön a meeeleg. A konyhában meg megnyitom, ott meg jön. Na mindegy, ha nagy butaság nem volt az elgondolásomban, akkor majd megoldom valahogy. Illetve még a kádtöltő csapra is tehetnék szűkítőt. Lassabban telne meg a kád, de jöööön a meeleeg.
Lefényképezem holnapra. Szerintem az elzáró csap és a kazán között pont ezért van ez a nekem egyenes csavarhúzóval tekerhető szelepnek tűnő valami, hogy lehessen a bemenő hideg víz mennyiségét állítani, és ne a csapot terhelje köztes állásban. A kijövő meleg víz mennyiségét meg tudom majd újra a kádnál mérni stopperrel, ha állítok rajta. Azt sem tudom, most teljesen ki van-e nyitva, ha ez tényleg szelep. Nyáron 50 fokon szoktuk használni a HMV-t, télre eddig felvettem 55 fokra, de lehet a legtöbb általános használatban jobban járnék, ha 50 fokon hagynám. Nem ismerem a kazán belső működését, és a kondenzáció hatását, és lehet hülyeség, de ha nem csak a szélsőértékeket nézem, akkor talán kevésbé lenne ingadozás a csap állása és a vízhőfok között.
60 fokra állítottuk általában a villany bojlert. Nem tudom, hogy lenne-e HMV korlátozva, azt sem, hogy hol lehet megnézni. Azt tippelném, hogy a kazánba bemenő hideg víz elzáró csap (ezt kell elzárni, hogy ne jöjjön a meleg ki a rendszerből, miután a házba bejövő hideg el van zárva, ha el kell zárni a vizet) után látok egy szelepszerűt, amin van egy egyenes bevágás. Azt lehetne talán csinálni, hogy ezen tekerni, és vissza venni, hogy ne menjen bele annyi hideg víz?
Nem tudom, hogy kellene-e tároló, mert igazából van a kétszintes házban összesen 6 hely, ahol meleg vizet lehet venni. Ebből csak a földszinti kád a problémás (és az is csak akkor, ha teljesen meg van nyitva a meleg), mert az emeleti kádnál a csaptelepnek kisebb az áteresztő képessége, és az jóval közelebb van a kazánhoz, a többi meg csap, ott van elég meleg víz távolságtól függetlenül. Az alapján amit tapasztalok, hogy a legfontosabb lényegi befolyásoló tényező a víz hőmérsékletre a csapon kifolyó víz mennyisége, ha az elér egy határt.
Érdemi szivárgás nincs szerintem, mert a kád mögötti válaszfal másik oldalán látszana már. Jó ideje fennáll ez a helyzet, de most szántam rá magam, hogy lépjek.
Kérdés: mennyi volt a villanybojler vízhőmérséklete? Van-e korlátozva a kazán hmv teljesítménye?
Tárolós rendszert kellett volna kiépíteni a kombi kazán helyett
Az alábbiakra szeretnék kérni véleményt, hogy laikusként jól gondolkodom-e vízmelegítéssel kapcsolatban.
Van egy 30 Kw-os kombi cirkóm, csak a beépített puffer tartály van a rendszerben, ha jól tudom, 6,5 literes. Megnéztem a különböző DeltaT értékekre a melegvíz adó képességét, 25,30 és 35 fokos DeltaT-re rendre kb 17/14/12 körüli liter/perc értékeket ad. Nagyjából úgy számoltam, hogy mostanság a bejövő víz 10 fokos lehet, a meleg víz most 55 fokra van állítva. Hanyagul extrapolálva akkor erre a 45 fokos DeltaT-re mondjuk 8 liter/perccel kalkulálok, mint képesség. Lehet, hogy a bejövő víz hidegebb, de az extrapolálás meg inkább alulról becsül, szóval feltételeztem, ez kb. jó, és a csövek hőveszteségével most nem számolok.
Néhány csapnál lemértem az átmenő víz mennyiségét a csapot teljesen melegre állítva, és teljesen megnyitva. A legtöbb a kádtöltő csaptelepnél, 12 liter/perccel (összehasonlításképpen a mellette lévő mosdókagylónál 4,5 liter/perc). A számítás itt egybeesik a gyakorlattal, kb. 40 fokos vizet tudok így elérni. Részlegesen megnyitva el tudom érni a majdnem 55 fokot. A kisebb vízhozamú csapoknál teljesen megnyitva is el tudom.
Na most a legtöbben a családban villanybojleren szocializálódtunk, úgyhogy sokaknak fura ez a viselkedése a rendszernek, és próbálnak meggyőzni, hogy hívjak szerelőt, de nekem úgy tűnik, hogy elvileg minden a paramétereken belül működik. (Próbáltam korábban termosztátos kádtöltő csaptelepet is, de azzal még nehezebben boldogult a család, úgyhogy marad a normál). Valamit elnéztem, és lehet hiba, vagy pedig ennyit tud ez a rendszer egy nagy vízhozamú csapnál? Illetve a másik hevenyészett számításom, hogy amennyiben nem ragaszkodnánk a melegebb vízhez, akkor érdemesebb lenne vissza állítani 50 fokra a HMV hőfokot? Ha jól számolom, teljesen megnyitva így magasabb hőmérséklet lenne, mert a kisebb DeltaT-re többet tudna arányaiban megmelegíteni a bejövő vízből? Ez megint laikus számítás a melegítés belső működését nem ismerve, csak annyit gondolkodva, hogy a kimenő 12 liter vízből mennyit tud adott hőfokra melegíteni és mennyi marad hidegebb.
A javaslat, hogy alakítsa át befecskendezőre, nem volt hülyeség. De...épületgépészetben nincs olyan kapcsolás, ahol szivattyúk vannak egymással sorba kötve. Tehát ha kiveszi a hőcserélőt és egy darab csővel átköti a helyét, akkor telljesen szakszerűen szereli meg. (és tényleg befecskendező lesz). Aki pedig keveri a két fogalamat az ne gyártson gépészeti kapcsolásokat, mert nem ért hozzá. Sok ilyen ember van, jobb ha ők csak rajzról dolgoznak.
"Ha megszüntetem a hőcserélőt akkor a két szivattyú közös hidraulikus körre kerül
és az eddigi „leválasztott” szek . szivattyú a pr. sziv. nyomáskülönbség hatásának is ki lesz téve."
Ne ezért nem lesz befecskendező. Befecskenedezőnél a primer és a szekunder szivattyú nem hat egymásra, ott van közöttük egy hidraulikus válltó (darab cső). Az ha visszacsapó van abban a rövidzárban, már egy másik történet.
A jóság ebben az esetben miben nyilvánul meg? Jelen esetben minimalis szivattyufordulat mellett 4 fok koruli dTm van a padlofutes oldalon. Mi alakulna mashogy a magasabb hatekonysaggal?
(Elore is koszonom a fejtagitast, remelem nem huszadjara ragjatok ugyanazt a gittet. )
A hőfok jó, de valamiért mégsem ezt a bekötési formát és szelepet használják. Elvileg lényegtelen a kazánhőfok, a fűtési előremenőt kellene a beállított értéken tartani úgy , hogy az előremenőhöz annyi hideget keverek , hogy meglegyen a kívánt érték.
Jaa, leesett. Amit te rajzoltal, abban ellenaramlas van, az enyemben parhuzamos. De miert szamit ez, ha a hocsereloben mechanikusan el van valasztva a ket vizaram?. (Vagy ezt is rosszul tudom?)
Ez a padlófutes elmenoje, en kifejezetten stabilnak latom. Ahol a kazan kikapcsolt, ott nyilvan latod a puklikat, de ez most egeszseges, pedig kozben a kazan 38 es 55 fok kozott maszkalt.
Tudtam en, hiszen raaggattam a homeroket is. Csak nem sejtettem. (Hogy klasszikust idezzek:) Szoval nem gondoltam bele az erzekelo funkciojaba. De vajon mire gondolt a tervezo?
"Jelenleg egy bekeverő kapcsolásod van ,mert a padló szivattyúhoz a víz
egy nyomáskülönbséggel nem rendelkező helyről jön(hőcserélő).
Ha kiveszed a hőcserélőt akkor a padló szivattyúhoz nyomással érkezik a víz
a kazánszivattyútól és ez már „befecskendező” kapcsolás lesz."
Nem, ettől még nem lesz befecskendező kapcsolás. Abba a kapcsolásba van primer és szekunder oldal, a kettő között pedig egy hidraulikai rövidzár (egy darab cső), pont ezért kell nyomáskülönbség, különben, nem jelenne meg a melegvíz a szekunder oldalon.
Tegnap nagy flashem tamadt a pinceben es ezuttal eredmenyt is hozott.
Mar itt is felvetettem, hogy nem ertem miert olyan lassan reagal a termosztatikus szelepem, ami a padlofutes hocsereloje elott van, raadasul pontosnak sem tunik. Igy akar egy oraig is boven 40 fok feletti viz keringett a rendszerben, holott a cel a 30 volt.
Vegul rajottem hogy mi tortent. Az istencsapasa elozo tulaj/kivitelezoje siman a padlofutes VISSZATERO agara rakta a termosztatikus szelep erzekelojet, igy meg szep, hogy lassan reagalt es joval alacsonyabb ertekre kellett tekerni...
Az oke, hogy nekem is 1 evembe kerult, mire rajottem, de aki ezt kitalalta. Szoval a tanulsag, hogy azonnal az elejen meg kell kerdojelezni mar az alapokat is. :)
Pestszentimre környéki/közeli, gáztűzhelyhez értő szerelőt keresnék. Mora tűzhely, nehezen illetve két rózsán semennyire sem tartja meg a lángot (elengedem és elalszik...)
Na a víztér teljesítménye az, ami abszolúte kérdéses, mert ez egy kisipari, állítólag Salgótarjánban készült betét (se adatlap, se semmi). Ma azért megméregetem a méreteit, hátha ez mond majd nektek valamit. Ami tuti, hogy eddig egy szigeteletlen, 100 m2-es házat fűtött, szóval szerintem annyira kis teljesítményű nem lehet.
A hőcserélő kandalló oldalára ugyanezt gondoltam, nyitott tágulási tartály, egy szivattyú, és egy ESBE kazánvédő szelep.
Az is tiszta, hogy a radiátor körbe is kell plusz egy szivattyú. Itt a kérdésem az, hogy hogyan lehet megoldani, hogy ha a gázkazán nem megy, csak a kandalló, akkor a kazánon ne áramoljon át a víz? Vagy gond ez egyáltalán? Illetve fordított esetben, ha csak a gázkazán megy, akkor kikerülhető valahogy a kandalló hőcserélője?
A vízipóló pedig sajnos adott lesz, de azt hiszem ez minden hasonlóan szigetelt házra igaz, amiben akármilyen kandalló van. :)
A kandalló szerintem van vagy 15 kW-os (200-as kémény kell neki minimum), plusz eddig egy szigeteletlen, régi 100 m2-es ház központi fűtéseként szolgált.
Az új ház 95 m2-es, melynek kazánigénye az előzetes számítások szerint nagyjából 3,5-4 kW.
Sziasztok! Tudnátok tanácsot adni a következő témában. Kiszámoltam a lakásom hőveszteségét 26 Kw/h csak külsőfalak, nyillászárók, födém és padló mivel a teljes belső tér fűtve van. Nem számottevő a belső hőáramlás. Egyben nem vagyok biztos a kazánt mekkorára kell a hőveszteség tudatában méretezni. Ez a veszteség 30c° különbségre lett számolva.
Ha a biztonsági szerelvényekkel együtt beszereled, gondoskodsz a szivattyú szünetmentes áramellátásáról, és gondoskodsz arról, hogy a műanyag csöves részben ne állhasson elő túl magas hőmérséklet megoldható. Én nem kötném be a vízteres részét és simán kandallónak használnám.
szakembert keresek Dunakeszin vagy a környéken, aki beépítene a fűtés elmenő ágába egy szivattyút és be is kötné 2db relével a hajdu hgk28 gázkazánba. egyik relé kapcsolna mikor a kazán, a másik pedig mikor fűtés üzemmód van.
Kandallót mindenképpen szeretnénk, a vízteresre csak azért esett a választás, mert ingyen kaptunk egy alig használtat ajándékba. Így ezt kellene valami egyszerű módon integrálni a rendszerbe.
Csövezés a hőcserélő és a kandalló között persze réz lenne, ezt elfelejtettem leírni.
Úgy emlékszem, a kazán védelmére hivatkozott, mivel a keverőszelepen csak hidegebb víz mehet át és ez miatt valami rossz a kazán hőcserélőjének/szivattyújának vagy valaminek.
Én körbe vinném a 2 csövet, körvezetéket csinálnék és akkor elég a 20-as cső. A beszabályozást a radiátorokon el tudod végezni. Én magamnak is így csináltam, nem tettem a radiátoroknak osztót.
A veszteség nem zavar, csak a feleség mostanában fázik:-)
Cserépkályhát este 6-kor gyújtom be, attól lesz olyan 24 fok, reggelre marad belőle 22, kb. 10 óra körül kapcsolja be a termosztát 21,5 foknál a padlófűtést.
Tudom, hogy ennyi idő alatt kihűl a padló, kell idő a felfűtésre, tehát lehet, hogy 12 órakor már csak 21 fok van. Csak furamód amikor hazajövök néha még nem éri el a 21.5 fokot, ami eddig nem okozott neki problémát.
A legjobb a folyamatos üzemeltetés lenne, de akkor ha begyújthatnám a cserépkályhát, 25 fokra kéne állítanom a termosztátot, az meg túl sok.
