Nálam a fedlap megőrzött, alápakoltak erősen..Korga Gy. király volt annó..Olvtad ugye 'Kemény Dezső: A titokzatos kecskebak'-ot a Delfinkönyvek közül? Na, azok a legéletszagúbb, leghétköznapibban, a leghihetőbben megírt sci-fi történetek. Az illusztrátort most nem tudom, talán Engel Tevan...
Ligetit a szerzőként nem tudtam:(, a zene _fenomenálisan fenséges_.
Utcán jó könyvet találni-venni olyan, mint aranyat találni a s..árban..
Krónikák: nekem megvan a '66-os első magyar kiadás, lopott portéka, csak a papírborítója hiányzik: a kolofonban olvasom, Korga György rajzolta. És nagyon régen áhítozom a papírborítóval teljes kiadásra. Ez a hajsza egyáltalán nem reménytelen. Leszoktam arról, hogy antikváriumokba járjak keresni efféle fontos dolgokat. Gyűjtőszenvedélyem néha kielégül akkor is, ha csak az utcákat járom, és bekukkantok néhány titkosnak nem nevezhető zugolyba. Az ilyen szerzemények becsesek számomra; soha nem kockáztatnám meg, hogy megvásárlásuk után utazótáskámba tegyem azokat.
P. s.: A Rajnai-féle Pirx-cuccnak szvsz semmi köze a Lem-féle Pirx-cuccokhoz. De a sci-fi témacsoportban a kérdés alaposan ki van tárgyalva.
2001.: de a zene sem semmi, Ligeti Györgytől a Requiem!!! Mondhatni: karaj. :)))
A 'Pirx pilóta kalandjai' a tévéből/rend.:Rajnai/: csak rémálmaimban jöjjék elő! Nemtom milyen szép kis pénz húzott le róla annó, amikor csepegetette az akkoriban új, ma már közröhejes tv-filmtrükköket. Jó elvtárs lehetett.
A 2001 Űrodavissza, a pörgő csövescsonttal, na az volt a Király!!
Kedves Oz!
Csak a Tarkovszkíj közismert n-állam-nál sajna..
A Marsbéli..-t a könyvtár keménybe köttette, de papíros volt..
Az Alapítvány..okból nem is tudom pontyosan, h mellikett mentettem meg, majd mönnézöm.
Ser-düllő carramba /koromba/ még Botond-Bolics Györgyöt is olvtam, a címét nekkérdezd meg.
Egyébként elmondanám, hogy a fanti/sci-fi éppúgyanolyan /értékű-értékes/ műfaj __lehet__ ,mint az összes többi..Csak jól kell csinálni:).
Nem szeretnék a klasszikus-modern/ista/ párbajban /-Tűz!-elő!/álláspontyot foglalnyi, annál jobban szeretöm-értékelöm mind2-5.
Éljen a nAgyfül fEszti-válás __is__!
A Görög mítoszokat egy vékony tematikus könyvben olvtam -hogy mely évben? vagy húsz éve..- a könyvet azóta sem találom, pedig kerestem. Keménypapírtáblás volt, szép halványrózsaszín volt, vagy csúnyássárga már nemtom. Szerző:üres halmaz:( Nehezen rágtam bele magam, de /akkor/emészthetetelennek találtam. Talán újra kellene olvasni, bár azt az ún. mély hagyományokat, ősi mítoszokat már nem benne vélem feltalálni, hanem korábbiakra visszavezetni.
A Visszatérés, meg a Szénanátha esett be a szórásba, majd meglátom...A Solaris megfilmesítéséről mi a véleményed? Szerintem a könyv jobb lehet, mert nem éreztem eléggé kibontva az alapkonfliktust, vagy már régen láttam? Nem tudom..
Bradburytől a Marsbéli krónikákat is kimentettem a zúzda karmaiból, úgyemléxek, a 7o-esek elején érdeklődve forgattam. Ja, meg beleesett egy Asimov is: az Alapítvány és Birodalom../nem aktuálpolitika!:)/
Görög mitoszok: érdekelne milyen forrásokat olvasol.
Lem: az általad elért könyvekből egyértelműen a Kiberiáda a Number One. Abban a könyvben a sci-fi Voltaire-jét olvasod majd. :)
Ha nagyon súlyos Lem-cuccot akarsz, akkor olvass késői Pirx-novellákat és az Úr hangjá-t. Esszékötetben: Az emberiség egy percé-t. Meg a Szénanáthá-t, a Donda professzort, az Álmatlanság-ot etc., etc...
De a Solaris nélkülözhetetlen. (A Solaris egyébként kulcsot ad ahhoz, hogy mennyire nem értjük más civilizációk és kultúrák természetét.)
Iggen.Nekem nagyon furcsa volt, amikor elovastam a komplett görög mitológia elejét -nem tudtam, hogy ki mire, miért hajt?-, és már a közepe felé elvesztettem a józan:) érdeklődésemet -zavarba jöttem, mint vasorrú bába a mágneses viharban, vagy mint szopóscsecsemő a topless-bárban-. Azóta azt gondolom, hogy egy összekeveredett szemléletek inkoherens katyvasza. Félig főtt darabokkal.
P.S. Hozzámjutott:) pár Lem kötet /is!!/ könyvtári pótselejtezők veszteseként -Éden, Kiberiáda stb., a Solaris nem, Summa tech. nem:(- érdekelne, hogy milyen sorrendet javasolnál elolvasási sztratégiának?
A judeo-keresztény kultúrkör szemszögéből nézve feltétlenül az. Egy rakás isten, nem egy hitvány, önző, parázna, vérnősző barom, féltékeny, gyilkos. Hogy a héroszaikról ne is beszéljünk.
A Tudás Fája gyümölcsének /édes/ íze az erkölcsi-etikai érzéket elcsalta /a leszakítás motívuma talán az oka, amely az isteni törvény megszegése volt- /-ugyanakkor Prométheusz továbbra is probléma-//; mondja is a fáma, hogy 'akit Isten el akar veszejteni, annak előszöris az eszét vesz/ejt/i el'..szív és ész összhangját.
Tompika Tokja
Tudom, hiábavaló felvetések ezek, de talán adnak kevés segítséget a probléma gyökerének megragadásához.
Ha nincs Biblia, nincs Auschwitz? - hangozhat a roppant provokatív kérdés.
A náci antiszemitizmus nemtője: ahogy a pogány germánság gyűlöli az egyisten-hitű kereszténységet? Vagy: ahogy a német gyűlöli a francia felvilágosodást, a hitvány, jellemtelen és elvtelen vezetőket magas polcra emelő képviseleti demokráciát?
Jézus nélkül maradtak volna a régi történetek, Mahábhárátá; Tao, the King ; etciceró...
J. a figyelmet az ember-isten kapcsolat direktre zárására irányozta, azaz, hogy annál nincs fontosabb...
(Ezt az Éduás zsánert nem igazán értem, ha kifejtenéd, igazán örömömre szolgálna.)
Kissé világias megfogalmazással: ha nincs Jézus-sztori, Poe és Doyle nem kezdenek krimitörténeteket írni. Alfred Hitchcock nem létezik. Chandler csendben meghal, senki nem értesül létéről és haláláról.
Miféle világ lenne, ha kettőezer éve az a sztori happy enddel endelődött volna?
Maga a történet keresetlen szavakkal zanzásítható, ahogy tetted is, ám lényegi mélységében istenileg meghatározott cezúrát jelent az emberi/es/ség történelmében,- legalábbis annak tartj-u/á-k-. Egy BEK-döntőn is max. 23 férfi szaladgál egy téglalapon másfél órán át. Mégis, az emberekre erős élvezeti hatással van, és nemcsak az elfogyasztott sör miatt. És még eklatáns plédákat sorolhatnók, ahol néminemű különbség nagy minőségi eltérést hoz elő.
pl.Édua plenair pléden played
Én egy kissé földhözragadtabb szcénára gondoltam. :) Zsidók - nem-zsidók aktív részvételével - megölnek egy zsidót, akit lokálisan deviánsnak minősítenek. A történetben van még bírósági tárgyalás, néhány csodás elem, Canetti tömegelmélete, egy egypólusú hatalmi berendezkedés romlottsága, árulás és korrupció, baljós esti étkezés, kínzás, női rezonőrök.
Ez a történet nyilván a gyilkosság forradalmi újraértelmezése. És a történet 2000 éve ezerrel műxik, hö.
Valszeg azért, mert ha valami /erőszakosan/ érdeksértő történik, akkor az igazságkeresésbe mindenki beszállhat, illetve végső soron mindenki érintett /'kevesebb'/ lesz általa kicsit. Ha viszont valamely jó/önzetlen/irgalmas cselekedet történik, akkor arról az emberek, ha őket éri, szemérmesen hallgatnak. Aki meg megcselekedte, az nem szok vele dicsekedni.
A probléma veleje abban áll, hogy a jócselekedetek általában aktuális fájó problémákat kezelnek, helyileg, lokálisan -mintegy halat adnak az éhezőnek, de nem tanítják meg halászni- ahelyett, hogy egyszerre, komplexen közelítenék meg a szegénységet, _elesettséget_, a sorcsapások /háború,aszály,természeti csapások/ által sújtottakat. Persze eltérők a célravezető módszerek, pl. az éhezőknek először enni kell adni, utána lehet csak valamely önboldogító, kiteljesítő tevékenységre segíteni űköt. A színházi krumplihámozós Soros a legjobb pofa, mellette a Rotary és Lions klubok távolabbiaknak tűnnek, nem voltak úgy médiatizálva...
/A legfrissebben aktuális d-afr.-i irodalmi Nobel-díjas körül is csapkodnak az érzelmek../
Igen, ellenszenves, amit az emberekkel tettek, és az is ellenszenves, amit az emberek az emberekkel tesznek.
Néha az jut eszembe, egy kérdés, hogy miért oly' népszerűek a gyilkosságokról szóló történetek? Miért figyelemfelkeltő bárkinek is - teszem azt - megalázása? Csecsemőknek a falhoz csapdosása? Kődobálás - vagy rakétatámadás egy bájos völgy ellen?
Ellenszenves amit a zsidókkal tettek, és az is ellenszenves, amit a zsidók a palesztinokkal tesznek. Bár nem vagyok birtokában a kellő mélységű történeti ismereteknek, úgy tudom, az angolok protektorátusával hozták létre Izrael államot, amelyben valszeg elfelejtettek a palesztinokról _kellő meghagyást_ tenni. Az etnikai intolerancia és végletes /be/következményei virágoznak arrafelé, ergo _istent/ől/ elhagy/at/ott emberek_. /Bár az elfordulást csak az ember teheti meg, ha elveszett az esze, vagy direkt elhagyta..-Nietzsche, _Hister_/:Nostradamusnál!/ stb./
Mielőtt rámennék erre az igazán érdekes sztorira (NG) a Gugliban - a könnyebbség kedvéért -, adnál néhány kulcsszót vagy -nevet, mit-kit érdemes megpislantani?
Az NG a természetmegfigyelés technikájának apoteózisa, amelybe néha be-becsúszik valami figyelemre méltó is. Szem-rágógumi, felszínes, illékony, színes..
Viszontvágást kapott az odavágásáért a követő számban, úgy látszik ez már a dolgok rendje. Valszeg több kérdés vetül fel, mint amennyi megválaszolódik itt is és ebben a vonatkozásban is. Senkinek sem érdeke a konklúzió elérése, mindenki tüzel a saját lövészárkából a saját fegyverével..
Szimat Szörény
Hát az a képhamisítási sztori nem semmi. Tudsz valami fejleményt? (Mostanság nem nagyon volt időm pásztázni a Fotó-helyet.)
Hidd el, barátom, én se olvasok el mindent, de a Heisenberg-probléma, a nézőpontok, határozatlansági állandó néhány lelki szempontja érdekel. Nyilván az lesz a következő lépésem, hogy előveszem Heisenbergtől a Rész és Egész-t, és nekilátok az elejétől végig olvasni.
P. s.: Egyébként már két hónapja olvasok egy nagyon nehéz könyvet, ha végére érek, és arra érdemes, ajánlom neked. :)
Én most Heisenberg özvegyének visszaemlékezéseit olvasom. Egyszer Heisenberg családi kapcsolatait megmozgatva elérte, hogy az SS vizsgálatot indítson ellene, mert a Völkischer Beobachterben támadást indítottak ellene.
Frau Heisenberg dolgozata egyáltalán nem fenomenális, sőt kifejezetten unalmas.
Ám az érdekes momentum, amikor az özvegy leírja, hogy milyen tábla volt kitűzve az SS Birodalmi Hivatalának egyik vallatószobájában (ahol Heisenberget kihallgatták).
Így szólt a felirat:
"Nyugodtan és mélyen lélegezni."
Slussz-passz. Hö. Ez a könyv veleje, ami miatt nem kell egy könyvet megírni.
